1. 1760s, brit kormányzat feladta az addig jellemző „üdvös hanyagság” – gyarmatpolt.
1.1. addig: önigazgató, szabad települések létrejötte
1.2. konkrét anyaországi utasítások életbelépéséhez a gyarmatiak elfogadására is szükség volt.
1.3. 1660stól kpti irányítás a kormányzók jelentéskötelezettségével, gyarmati gyűlések hatáskörcsökkentésével, magánkolóniák kiri kézbe vonásával.
1.4. 1760s: felismerték, h a gyarmatok súlya a túl nagy lett, a „hanyagság” nem folytatható.
2. Frk és spak kiszorítása a térségből
3. gyarmati keresk virágzása (agrártermékek áremelkedése à mezgász amerikaiak meggazdagodása)
3.1. kistermelő gazdálkodók önállósodása, poli érdeklődése, „vallási disszidenciája”
4. biri igazg szervezetlen (+ a párizsi béke után megszervezendő az addigi fr és spa fennhatú terek igazga is). Nagy államadósság is.
5. 3 új kormzat létrehozása (Kelet- és Nyugat-Florida, Québec), +Appalache-en túli terület indiánrezervátummá alakult (ahol magánszemélyek elvileg nem vásárolhattak fdt). A határok nem a fennálló viszonyokhoz igazodtak, felkelések.
A BIRI KONFLIKTUS
6. III. György (1760-1820)
6.1. hosszú whig stabilitás után rövid tory instabilitások
6.2. hajózási tvk szigorítása, régi adó- és vámrendelkezések felelevenítése, újak gyártása, hogy a gyarmatok utólag részt vállalhassanak a gyarmati hábok költségeiből.
6.3. 1764, Sugar Act, cukorcsempészet letörésére: gyarmatokra behozott cukor vámcsökkentése, helyette új vámok textilre, borra, indigóra, kávéra. („kimondottan a bevételnövelésre tört” a tv.)
1.6.1. vámtisztek hatáskörnövelése, tengerészeti bíróságok joghatóságának kibővítése
6.4. 1765, Stamp Act à „zajos tiltakozás”
1.6.1. „nincs adózás képv nélkül”, Szabadság fiai-mozgalom, tüntetések à brit keresk embargója
2.6.1. 1766, Declaratory Act, brit parl teljhattal rendelkez a kolóniák fölött
3.6.1. 1767, vámok továbbszigorítása
4.6.1. à 1770re a brit áruk bojkottja 2/3ával csökkentette az importot
7. 1770stől kisebb katonai atrocitások. 1773tól pedzegették a függetlenség kérdését.
7.1. 1773, Tea Act, KiTnek kizárólagos jog az amerikai teaforgalmazásra. A társ a monopoljogot átadhatta kivételezett gyarmati kereskőknek à „kívül rekedtek haragra gerjedtek”, Szabság fiai mohawk indiánnak öltözve teadélutántak à London „megtorlásért kiáltott” à Intolerable Act, 1774:
1.7.1. tearakomány megtérítendő
2.7.1. Massachusetts önk-i jogainak ~megsemmisítése
3.7.1. szolgálati vétségekkel vádolt angol tisztek csak Angliában állíthatók bíróság elé.
4.7.1. beszállásolási kötelezettség
7.2. összeegyeztethetetlen a teljhatalmú parl és a képvis vágya, nincs középút.
1.7.1. „A közt-i elv alulról remélte a rend biztosítását: attól, hogy fokozta a polgár vállára nehezedő erkölcsi terhet, a közjó iránti elkötelezettséget várva el tőle. […] A közti polgár nem lehetett más, mint hazafi.”
7.3. A gyarmatok első kontinentális kongresszusa, 1774, Philadelphia:
1.7.1. 13/12 gyarmat képviseltette magát
2.7.1. Intolerable Acts törvényei alkellenesek, nyílt ellenállás kell velük szemben: adóvisszatartás, angol áruk bojkottja, nép fegyverkezése
3.7.1. DE továbbra is az angol koronának alávetett helyzetben gondolkodtak (de elvetették a teljhatalmú parlt)
4.7.1. helyi hatóságok működtetése (marginális csopk bevonásával), népi politizálás új formái.
7.4. 2. kongresszus, Phil, 1775:
1.7.1. közben megin kisebb fegyveres konfliktusok (kevésbé kisebbek, mint az előzőek). Júniusban már komolyabb összeütközések, súlyos brit emberveszteség.
2.7.1. ennek ellenére a kong hűségéről biztosította III. Györgyöt. Gyarmatok nem kívánnak elszakadni. Közben kontinentális haderő szervezése a tábornokká kinevezett Washington által.
7.4.2.1.indiánokkal tárgyalás, külső támogatás utáni tapogatózás
7.4.2.2.hajóhad, haditengerészet, postaszolgálat létesítése
7.5. III. György lázadónak nyilvánította a gyarmatokat à nagyszabású kati beavatk jóváhagyása
A FÜGGETLENSÉG DEKLARÁLÁSÁTÓL ANNAK KIVÍVÁSÁIG
8. Paine, 1776 jan, „Józan ész” c. röpirat:
8.1. kialakt helyzetért felelős a kir, a parl, a brit poli renc; egyetlen és elkerülhetetlen megoldás a függetlenség.
8.2. természetes emberi jogok eszméje; rep kormzat melletti elkötél
9. 1776, kongresszus
9.1. követek felhatalmazása a függetlenség melletti állásfoglalásra
9.2. bizottság kijelölése a nyilatkozat megszövegezésére: Jefferson, Franklin, Adams, Livingston, Sherman.
1.9.1. filozofikus bevezető a kormzati elvekről, alapvető szabságokról
2.9.1. „jogi centrum”: brit tettek elítélése
3.9.1. nyomatékos ismétlés: szabság, függetlenség az „egyesült gyarmatoknak”.
4.9.1. „Célja nemcsak a brit zsarnokságtól való megszab volt, hm a zsarnokság újjáélesztésének megakadályozása.”
9.3. gyarmati + szövségi, kétszintű alkotmányozás akadályai: alkotmányozást ki kell emelni a hétköznapi tvalkotási szokásból, + „a gyarmatok átalakítása egy mon bir alárendelt és a biri admin által egymástól elkülönülve kezelt tagjaiból független, önrendelkezéssel bíró szövségi köztársasággá” elég összetett feladat volt. Alkalmazkodás a polgárok számára elfogadható poli értékekhez, az államok társi szerkéhez, miközben háb.
1.9.1. államonként változón, de legkésőbb 1780ra mindenütt elfogadták az új alkt.
9.3.1.1.elvi alap: népszuv, hati ágak szét.
9.3.1.2.„a cikkelyek gyakilag a status quót emelték tverőre: laza unió jött létre, amelyben a kongresszusnak sokféle megbízatása volt, de ezek végrehajtására korlátozott hattal rendelkezett”.
10. Fegyveres harcok erősödése, ~80.000 brit kat harcolt a néhány ezres, amatőr, frissen szervezett amerikaiak ellen. A briteknek viszont a
10.1. kezdeti angol sikerek, de 1777 elejétől fokozatos amerikai előretörés (Phil elfoglalása ellenére is). 1777okt, Saratoga: Burgoyne (NBr) VS Gates, 0:2. („Fordulóptot jelentett, végképp bebizonyította, h a reguláris ang hadakkal sikerrel fel lehet venni a harcot.”)
1.10.1. à „mentális muníció”
2.10.1. à Fro elkötelezettsége amerikai oldalon
3.10.1. à brit békeajánlat az 1763-as status quo alapján à frk még hathatósabb támogatása, nehogy békét kössenek (hadianyag, kereski kedvezmények, kati segítség)
4.10.1. à 1779, Spa is hadba lépett amerikai oldalon (7évesben elvesztett birtokok visszaszerzésére). Később brit hadüzenet Hollandiának is.
10.2. 1778-9 folyamán megint brit sikerek, főleg délen. à
1.10.1. elszórtan folytatódtak az összecsapások, „de a valódi hadműveletek véget értek, s bár a vereség nem késztette azonnali tárgyalásokra az ang kormt, mindenki tudta, hogy Yorktown az amerikai függetlenséget jelenti.”
2.10.1. se Fro, se Spa nem fogadta volna szívesen egy erős amerikai közt felemelkedését, ill féltették dél-amerikai gyarmataik a reptól
10.2.2.1. béketárgyalásokon mégis sikeres megegyezés: Mississippi – 31.szélességi fok – kanadai határ közt húzódik az új közt.
10.2.2.2. lojalisták elkobzott jószágait visszaszolgáltatták
10.2.2.3. Spa-k Gibraltár helyett K- és Ny-Floridát kapták meg.
A FORRI UNIÓ
11. forr után demoi növ (korai ház, bevánd anyagi és szabjogi okokból) à új államok jöhetnek létre, megfelelő népszám esetén saját tvhozással
12. hábor term is fellendítette a gazdaságot à belkernöv à infrastrukt.
12.1. bérmunkaviszonyok, 1786ban sztrájk is
12.2. vagyonmegoszlás egyenlőtlenedése
12.3. iskolázási lehetőségek növ, tudós társaságok, ktárk, nyomtatás jelentőségnöve
13. indiánokkal konflikt: „az amerikai közt nem ismert alattvalókat, csak egyenlő polgárokat, amivé azonban az indián nem válhatott.”
14. négerekkel konflikt: „az egyik oldalon a mintegy félmilliós tömeget érintő rszgság intézményének fennmaradása – sőt az elkövetkező évtizedek során nagyarányú kiterje – a szabság és egyenlőség retorikáját magas szinten űző forri kor legkiáltóbb és legképmutatóbb következetlensége volt. Másfelől azonban a forr mégiscsak kikezdte az a társi és szellemi légkört, amelyben a rszgság évezredeken át lényegi kritika nélkül fennállhatott.”
14.1. 1774, rszg-keresk eltörlésére vonatkozó ajánlás, 6 északi állam aláírta. Forr vezéralakjainak várakozása: rszgság intézménye az új légkörben magától el fog halni. De délen túl mély gyökerei.
15. tagállami szuverenitás továbbnöve („a lokalitás szelleme maga alá gyűri a közösség érdekeit; „a választói despotizmus nem az a fajta kormzat, amiért küzdöttünk”) à 1787, állami alk-ok revíziójának szüksége.
15.1. 1787, Phil, 12 állam küldötteinek ülése
1.15.1. előterjesztés: oly kormzati renc, ami nem önálló köztk konföde, hm „saját jogán létező szövetségi közt”
2.15.1. az előterj többeknek túl radikális
15.2. 1787 szepti alk
1.15.1. föderalizmus, hati ágak szét, polgi szabjogok, demo, népszuv
2.15.1. tvhozó: kongresszus
15.2.2.1. képvház 66 főjét közvetlen választották, 2évente
15.2.2.2. szenátus tagjait az államok tvhozó gyűlései, 6évente
3.15.1. végreh: 4évente, elektori úton választott elnök. Ő az állam- és kormányfő, neki felelősek a miniszterek (de a szenátus 2/3-os többséggel visszautasíthatja az elnöki vétót, de el is távolíthatják tisztségéből)
4.15.1. államok egymáshozi viszonyának szabályozása: elismerik egymás tvit, eljárásait, polgi jogait
5.15.1. alkmódot a kongr 2/3-a kezdeményezi és az államok ¾-e hagyja jóvá
15.3. erős kpti kormány alapíttatott, nagy elnöki és szenátusi jogkörrel. Nagy területű közt
1.15.1. föderalisták: végső hat mindig a nép kezében marad. Erős kpti kormzat nem mond ellent az eredeti forri céloknak.
2.15.1. antiföderalisták: pártpolitizálás és érdekcsopk és klikkesedés van a gyakorlatban a rep elmélet helyett; a poli, gazdi, vallási, területi, etnikai érdekek kampánytémává válnak, amint képviseletükről szó van.
15.4. új szh: NY. 1789, új tvhozás, első elnök egyhangúlag GW.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése