2009. október 31., szombat

Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt

1. SOMORJAI ÁDÁM: KELET-KÖZÉP-EURÓPA SZENTJE: ADALBERT
2. Némo, Aut, Litv, Cseho, Leno, Mo, Szlo közös sztje. Annyira, hogy a 4 Béla nevű magy kir az ő tiszteletére lett, ami.
3. 982/3: Prága 2. püpe. Premysl-k kiirtják a családját távollétében. Aszketikus életmód, népnek nem szimpi, le kell mondania à missziós püp; 1. útján Gdansk mellett az óporoszok megölik.
3.1. Len fej, Nagy Boleszláv holttestével azonos súlyú aranyért váltja ki. Életrajza is hamar elkészül, halála után 2,5 évvel sztté. 999. nov.6. Sírja Gnieznóban, amit III. Ottó érsekségre emel.
3.2. „archetípussá válik”: Leno egyik fő védősztje, állam+egyh szembeállításának szimbóluma.
4. kutatási nehézségek: csekély forrásanyag; minden nemzet törtírása csak a saját történéseiben érdekelt à eltérő Ada-kép.
5. állítólag alapított egy Mestris nevű apságot à néhányan ezt Pécsváraddal azonosítják, de pedig 1038 előtt nem volt ott apság. Keverhető a leno-beli międzyrzeczi kolostorral, amit a kamalduliak is magukénak tartanak.
GERICS JÓZSEF: QUAESTIONES ADALBERTINAE
6. Nagyobbik István-legenda: István keresztelője Ada, cseh püp. Ill Géza halálának évében indult Ada porosz fdre. ßß kronológiailag zárja ki II. Henrik és Gizella szerepét a katolizációban. Ada István susceptora volt = egész életre szóló, eltörölhetetlen hatású embere.
ÉRSZEGI GÉZA: „ADA PÜP KENTE MEG A KERESZTSÉG OLAJÁVAL”
7. Nagylegenda és a Hartvik-legenda szerint kente meg a keresztség olajával Istvánt Ada cseh püp, és adta neki az István nevet. Alátámasztás: 995 táján a Prágából Rómába tartó Ada Mo-n tartózkodott.
7.1. keresztelést a diakónustól kezdve bárki végezhette, az utána való kézrátételt viszont csak püp. A kézrátéthez tartozik a bérmálás. StimmelNE, ha. Nincs adat Ada akkori itt-tartózkodására.
8. Előzmények:
8.1. 943, Bulcsú és Tormás vezérek Bizban
8.2. 948, Gyula fej Bizban (keresztapja maga VII. Konsztantinosz csász) à Hierotheosz térítő püp jön Mo-ra.
8.3. 963: XII. János térítőpüpt szentel a magyaroknak, Zakeust. Nincs nyoma, hogy megérkezett volna, viszont 964-ben a vatikáni zsinon tartózkodott. Amikor 964ben Ottó letette Jánost, Z is vele bukott.
8.4. 972, Wolfgang nevű bencés szerzet magyar küldetése. Piligrim püp lebeszélte, cserébe regensburgi püppé tette.
8.5. 973, Brunó verdeni püp Ottó követeként rá kellett vennie „a magyarok királyát” az Ottóval való kapcsfelvételre. à 973, Quedlingurg, Géza+12 magyar előkelő.
8.6. Piligrim terve volt a „maga egyhmegyéje számára learatni a magyarok megtérítésének babérját”. Ellenfele ebben a salzburgi egyhm érseke, Frigyes.
8.6.1. „mindketten a korábbi római időkből veszik érveiket, hogy a magyarok megtérítésére jogot szerezhessenek. Harcukat hamis oklevelek sora jelzi.” Pl VI. Benedek pápa megerősíti Fr jogát az egykori Pannónia felett VS Piligrim jelentése VI. Benedeknek, miként térítette meg a magyarokat.
8.6.2. Piligrim érvelése: Passaui püpség a római lauriacumi püpi szh örököse. Lauriacum a mai Enns helyén volt, 5.sz-ban püpi szh. Itt lehetett a magyar tzsk és a bajorok közti gyepű à Ennsen túl à ober Enns à óperencia.
8.7. Géza megker
8.7.1. len hagyomány: felesége I. Mieszko nővére, Adelhaid, aki már ker
8.7.2. Gyula lánya, Sarolt, biz iker. Pogság-kerség keveredése.
9. Adalbertről
9.1. 955k született, Csehoban. 983-tól prágai püp. 989-től római szerzet. Missziós út: fro, leno, poroszok. Többször járhatott Mo-n, legvszbb, h 995ben tette. Ekkor vsz István már ker, úgyh csak bérmálhatta. Gerics szt inkább 996.
9.1.1. ph-i monostor
9.1.2. Géza békekötése a Birodalommal; Gizellával eljegyzés à keresztelés MEGERŐSÍTÉSE lehetett, a korban amúgy is gyakori.
SZÁNTÓ KONRÁD: SZTADA KÖZREMŰKÖDÉSE SZTI ÉS BOLDOGGIZ HÁZASSÁGÁNAK LÉTREJÖTTÉBEN
10. „Querfurti Pbunó SztAda prágai püp élete c 1004 k írt műve az egyetlen egykorú forrás a szt püp magyar kapcsaira vonatkozóan.” Scheyern apságban eskette eszerint őket.
10.1. Az vsz, h közreműk, de mennyiben?
10.1.1. források arról, h Ada már 983ban is kapcsban lehetett Mo-val à SztI 16-7 évesen ismerhette meg. Nagy hatást gyakt rá a püp. Vsz ő bérmálta.
10.1.2. Ada inkább a bajor hcgi udvarban tett sokat a házasságért (pl Gizella meggyőzése), + az eljegyzés történhetett a scheyerni gri kápolnában, Ada vezetése alatt. DE a házasságkötés inkább 996-7ben, Regensburgban történhetett.
BEKE MARGIT: SZTADA TISZTELETE AZ EGOMI SZÉKESKÁPTALANBAN
11. 13.szban Ada ereklyéi ünnepén (aznap, amikor Prágába vitték az ereklyéket – translatio) lakoma. Névnapján is külön ünnepség. (+a kanonokok ezen a napon legalább kötelesek megjelenni szh-ükön. Vesperás közösen. Rendelkezést megtartandó, a jelenlevők 100 ezüst márkát kaptak. Ekkor választották meg a káptalani tisztségvisket.)
ADRIÁNYI GÁBOR: SZTADA RÓMAI KAPCSAI
12. „Ada, mint a Premyslidákkal rivalizáló Slavnik család sarja nem véletlenül nevelkedett Magdeburgban.” Szász uralkházra támaszk (míg a Premyslidek a bajorokra). Átmeneti, kompromisszumos megoldás volt Ada püpsége.
13. Első római látogatás: 988. (Ita-ban, Veronában járt már 983ban is). Ered a Sztfdre akart zaránd, de útba ejtette Rómát.
13.1. XV. János (985 – 996) tanácsára szerzeti élet.
13.2. Theophanu (II.O. özvegye) pénzadománnyal látta el a jeruzsi zarándoklatra készülése hallatán, és megkérte, imádkozzon II. Ottó lelki üdvéért. Ok még: az Ada – Ottó-ház kötelékeinek erősítése. à Ada szétosztotta az adományt, MonteCassino felé indult à bazilita kolostori kitérő à 989től bencés szerzet Rómában.
14. 993ban megint Prágába megy, apságot épít à 995ben visszatér római kolostorába.
14.1. 996-999: V. Gergely à felszólítja Adát, térjen vissza Prágába, +pogányok közt végezzen térítőmunkát à Fro, Mainz, Prága. Fél év múlva meghalt.
FRANZ MACHILEK: PRÁGAI SZTADA – AZ IMPERIUM ROMANORUM SZTJE
15. kolostori évei alatt gyakran találkozott III. Ottóval. Beszélgetések.
16. nem a Bir képviselőjeként ment porosztéríteni, hanem a Slavnikidák érdeke védőjeként. à III. Ottó lelkiismeretfurdalása, zarándokút Gnieznoba + életrajza összeállíttatása (Johannes Canaparius apát), szekvenciák összeállíttatása szintén Canapariussal.
16.1. Adát eleve sztként tisztelték, már rögtön halála után
16.2. 999 karácsonya körül indult III.O gnieznoi zarándra, érsekség létreh (első vezetője-érseke Ada féltestvére, Radim-Gaudentius).
16.2.1. Ottó kéri Ada csontjait, h Rómába vitesse. Cserébe felajánlotta a Mauritius-lándzsát (egyh feletti jogok, térítési feladatkör). Egyelőre egy karereklyét kapott, amit Aachenbe vitt à aacheni apságot Adának sztelte, később a Lüttichi Szt János evangélista apságban is tisztelete, + Isola Tiberian levő tpl (itt található Ada legrégebbi ábrázolása, egy dombormű egy 11.sz-i márvány kút peremén), + Pereum, Affile, Oberzell, Correns, …
17. II. Henrik alatt nem folytatódott a biri sztként való tisztelete. Tiszteletben álló, cseh eredetű szent csak. à cseho patrónusává válás folyamatának kezdete.
RICHARD PRAŽÁK: SZTADA A KKORI CSEH IRODBAN
18. „csehek, lengyelek, magyarok számára a kerség jelképévé és a ker Euhoz való kapcsolódásuk szimbólumává”
19. jelentősége még: Gerbert d’Aurillac a tanítványa volt, ill Anastasius ph-i apát is Ada munkatársa volt.
20. in Cseho: püpként harcolt a papi házasság, a pogány maradványok, az egyh álltól való függése ellen. ß csehoban (ellentétben Lenoval és Moval) életében nem járt sikerrel. +SztVencel-gyilkosság, 935, az egész 10.szra nagy hatással ott.
20.1. 12.szra regionális környbe helyezés: lengyelek első orszs védősztje (később „csatlakozik hozzá” Szt Szaniszló). Csehek ELSŐK KÖZTI védősztje (SztVencellel együtt)
21. Mártírhalál-adatpontosítás: poroszo-i Samland-fsz-en.
21.1. életrajza leoninusi hexameterekben íródott by ismeretlen cseh pap, 11.szvég
21.2. cseh krón: Bretislav cseh hcg dicsőítése, amiért 1039ben SztAda ereklyéit Gnieznoból Prágába vitte à Premysl-din által pártfogolt, újjáélesztett csehoi Ada-kult.
21.2.1. pl 12.sz.: Sobešlav cseh fej legyőzte Lothár német kirt, csate előtti imája: „Bízom az Isten és a szt vértanúk, Vencel és Ada segítségében, h országunk nem kerül idegen járma alá.” Dettó védő pl 1260-ban, amikor II. Premysl Ottokár legyőzte IV.Bélát.
21.2.2. 14.szban is készültek legendái.
WEHLI TÜNDE: SZTADA ÁBRÁZOLÁSA A KKORI MOI MŰVÉSZETBEN
22. „Ada moi tevékenységéről kevés adat tájékoztat. Querfurti Brunó nagyobb, 1004-ben készült életrajzából kiolvashatóan 983 és 989 közt, majd 994-5 közt végezhetett mo-n missziós munkát. SztI nagy legendája szt a térítő, egyhalapító munkán túl ő keresztelte meg Vajkot és vállalta vallási-lelki gondozását. A Hartvik-féle legenda Géza fej megtérítőjének is őt tartja. Mivel Géza fej 972ben elgagyja pogány hitét és megkeresztelkedik, valószínű, hogy Istbán megkereszelése is ez időben történhetett. Adalberbnek a legendák állításával szemben a keresztelés helyett a bérmálás feladata jutott 989ben vagy 995ben. Adalbert a balti tzsk körében végez térítő munkát, ahzol 997 ápr 23án a pogányok Gdansk mellett evezővel ütlegelik, majd nyársakkal átszúrják testét. Boleszláv Chrobry len fej megszerzi holttestét a pogányoktól, és Gnieznóban temetteti el. Nyughelye hamarosan zarándokhellyé váli. II. Ottó csász tisztelete jeléül érseki rangra emelteti a gnieznoi, SztAdának sztlt székesegyht. A dóm 12.2ben készült bronzkapuja 18 jelenetben dolgozza fel életét. A csehek 1030ban megszerzik Ada testét, s a prágai SztVitus tplba helyezik, ettől kezdve az orsz védósztjeinek egyikét tisztelik benne. Mon sztI tisztelete jeléül az egomi főegyhm patrónusábá avatja őt (1010).” Kalendáriumokba is bekerül az ünnepe.
22.1. „Úgy tűnik, h a szt moi tisztelete az egyhi körökiön belül marad, Ennek egyik oka, nem mon szenbedte el a bértanúságot, s a teste sem it nyugodott. _A másik ok pedig az lehet, hEgomban a Mária – paztocínium kisség háttérbe szorítja az Adalberér.”
22.2. késő-kkorban újra fellendült a moi tisztelete.
KAZIMIERZ SMIGIEL: A GNIEZNOI SZÉKESEGYHÁZ BRONZKAPUJA
23. 12.sz
24. a többi kkori kétszárnyú tpli bronzkapun bibi ábrázolások vannak (főleg kr élete)

2009. október 26., hétfő

Febvre-Martin: A könyv születése. 8.: A könyv mint termékenyítő erő

1. A kézirattól a nyomtatott kvig

1.1. átlagos pldszám 500 a 16.szban. Népszám a nyomtatós országokban max 100m.

1.2. nyomdászok-kiskereskők leginkább a haszonért dolg. à Azokat nyomtatták, akik vsz nyereséget termelnek majd

1.2.1. NEM nyomtatottak: elavult enciklopédiák, goliárd-versek

1.2.2. újjászületett szövk: Alain de Lille, 12-3.szi misztikus írások, Abélard, Petrarca, R.Bacon, Gerbert, Roland-ének.

1.3. incunabulumok:

1.3.1. kvk 77%a latin, 7 olasz, 6 német, 5 fr, 1 flamand. Anyanyvi nyomtatások: 22%

1.3.1.1.főleg fordítások (kegyességi írások, ercstan, egyhi szövegek, latin klasszikusok)

1.3.1.1.1. Isteni színjáték, Dekameron, Petrarca Daloskönyve

1.3.1.1.2. udvari költészet (Rózsaregény, Villon)

1.3.1.1.3. lovagregények (kkori legendás hősökről, latin klasszikusok ford, trójai mondakör)

1.3.1.1.4. elbeszélések (vallásos, ercsi történetek és értekezések)

1.3.2. vallásos szövegek: 45%. Ókori klasszikus (főleg kommentárszerű téma, „misztikus írások” [Imitatio Christi, Isten városa, Szt Bernát, Szt Bonaventura, Gerson, D’Ailly, Assisi] anyanyvn is, nem csak papoknak) + kkori + kortárs irod 30%. Jogi kvk 10%. „tudományos jellegűek”: 10%.

1.3.3. több mint 100 Bibkiadás (11német, 3 olasz, 1 fr, +sok részford – János, Jób, Zsoltárok)

1.3.4. breviáriumok, misekvk, hóráskvk (világi urak imakve). Ezekből veszett el a legtöbb.

1.3.5. nyomdák a kereskedéshez lehetőleg legalkalmasabb helyeken (Bázel, Velence, Nürnberg) vagy egyetemek közelében (Párizs).

1.3.6. kiadott kvk témái még: Mária, gyakorlati vallás (Art de bien mourir), alapszintű nytk; Aesopus, Cato, Alain de Lille, Boetius; Verg, Ovid, Juvenalis, Lukianosz, Plautus, Terentius, Titus-Livius, Seneca, Cic, Homér, Platon LATINUL.

1.3.7. tudos művek: főleg 13.sz-i összefoglalók (Beauvais, Crescens). Kortárs írók művei: 57%.

1.3.7.1.gyaki asztro, arit, algebra, trigon

1.3.7.2.„Az elméleti tudos ismk fejlődésében a kvnyomtatás szinte semmilyen szerepet nem játszott. Ezzel szemben hozzájárult ahhoz, h a nagyközönség figyét felhívja a technikai kérdésekre.”

2. A kv és a humanizmus

2.1. 16.szban ~150-200m nyomtatott kv à mindenki számára elérhető, aki olvasni tud.

2.2. 17.sz-ig az egyhi kvvevőkör csökk, pl jogászi nő. Sok ktár vidéken. Ktári kvk száma nő.

2.3. „szerényebb alkotások” (kalendárium, almanach, sztk élete, imakvk, hóráskvk, regények) vevői a ktártulajoknál „jóval szélesebb közönség” tagjai.

2.4. 16.szi nyomtatásban még mindig vallási túlsúly, de arányában már kevésbé, mint a 15.ben. Ókori szövk mennyisége nő.

2.4.1. 15.szban népszerűek a 16.szban még népszerűbbé. Terentius, Verg, Tacitus, Catullus, Horat, persius, Tit-Liv, Suet, Caesar.

2.4.2. gr betűk nyomtatásának problémái à latin betűkkel helyettesítés/idézetfordítás/kézírással utólagos pótlás/karakterek metszése, teljes gr szöv nyomtatása, 16.2. à gr nyv ismeretének terjedése (Velence, Párizs, Strasbourg, Oxford, Löwen).

2.4.2.1.Később a héber is hozzáférhetőbb. à humanista ideál: latin, gr, héber nyv ismerete. à nyvoktatás, olcsó írásos terjesztés, nyomdák nemlatin betűkészlettel (Port, Spa, Némo, Sv, Némalf, Fro, Ang, Cseho, Leno, Ita). Bib, kommentárok, zsoltárok, kalendár, imádságos kvk, nytk, szótárak, szépirod, filó, töri, orvtud. + fordítások!

2.5. párhuzamosan a nemzi nyvkre is erős hangsúly

2.5.1. kiri egyesítő polnak is jót tesz (Fro, 16.köz, igszolgban köt fr nyv, fordítók támogatása)

2.5.2. leggyakrabban fordítottak: Vergil, Ovid, Caesar, Suet, Tacitus, Plut, Xenophon, Thuk, Platón; Morus; egyéb szakrális írások, kortársak, Petrarca, Boc, Machiavelli, Tasso, Castiglione, …

2.6. Korabeli humanisták széles olvasóközönséggel:

2.6.1. Erasmus: Közmondások gyűjte, Nyájas beszélgek (60-70 kiadás a 16.sz első negyedében)

2.6.2. Rabelais, Pantagruel (10 év alatt min 6 kiadás), Harmadik kv (7 év alatt min 9 kiadás)

2.6.3. Morus: Utópia (16.szban 23 kiadás)

2.7. klasszikus gr és lat szerzőkhöz való visszatérés, kommentárjaiktól való megtisztítás törekvése: Arisztotelesz, Ptolemaiosz, Archimedesz, Galenus, Hippokratesz, Avicenna, Plinius.

2.7.1. mellette tömegeknek pl rövid összefoglalások, receptek, jóslások, …

2.8. illusztrációk elősegítették a „leíró tudományos” kvk terjedését (Vesalius-Calcar-anatómia, Brunfels-botanika, Gessner-állatokról, Agricola-ásványok) Tudos felfedezések elterjedését nem ugrasztja meg a nyomtatás, mert erős hagyománytisztelet.

2.8.1. frzi felfedezésekről Kolumbusz levele ad hírt (Barcelonában, Rómában, Bázelben, Párizsban, Strasbourgban, etc), onnantól már élénkebb érdeklődés (K- és Ny-India, Újvilág, Afrika, Japán, Tr, Szír, Egyi, Kína, Sztfd, etc). Misszionáriusok (és beszámolóik alapján még több utazó).

2.9. jogi kvk. Főbb témakörök: keresk, polgi jog, kánonjog, római jog, kiri tvhozási rendelkezések terjesztése.

2.10. törti kvk:

2.10.1. Hérod, Thuk, Tacitus, Suet, Tit-Liv, Caesar, Flavius, Plut, etc

2.10.2. nemzi nyvn

2.10.3. ókoriak hatására saját kor törte: Bruni, Bembo (Velence), Petrus Martyr (Spa), Paulus Emilius és Gaguin (Fro)

2.10.4. fajtái: kkori stílusú krónk, emlékiratok, évkvk, nemzi és regionális történelmek, legendák (pl trójai mondakör), lovagregények

2.10.5. érdeklődők: klerikusok, humanisták, tudósok, udvari emberek, katonák, polgk, kereskők, kézművesek

2.11. regényes irod: Rózsaregény, Fiammetta, Utópia, Rabelais Művei

3. A kv és a reformáció

3.1. 1517, Némo: „sajtókampány” kezdete. Reformációs párhuzam: kézzelfogható érvek vannak a kvben, ami sokakhoz juthat el, egyh monopóliuma mexűnőben, sajtó a hitvitákat dinamikusabban közvetíti. Tömeges terj és nemzi nyv.

3.2. Plakátok nagyon jellemzőek (ld Wittenberg, V. Károly ediktuma, leleplezések, [hamis] bullák, kvajánlók [főleg lutheréi]. Falon, tplkapun, kapualjban, hivatalosan és illegálisan).

3.2.1. írások mellett illusztráció és karikatúra. Toposzok (szamár-pápa, borjú-barát, etc)

3.2.2. Luther művei az 1518-23 közt eladottak 1/3a.

3.2.3. legtöbb pamflet a ref egyhhoz kötőd (Luther, Melanchton, Agricola, Szervét)

3.2.4. vándorkereskőknek köszhetően vidéken+falvakban is elterjtek a (főleg prot) pamfletek à parháb után csökken a lelkesedés.

3.3. Bibk gyorsan fogytak a kezdetektől fogva. 16.1.ben elérte a milliós pldszámot a Luther-féle ford! à sokakhoz eljutás in Némo, Fro, kisebb siker in Ang, Spa, Ita.

3.3.1. Fr cenzúra miatt inkább némoi és sv-i nyomdákból import kvk ß fr nyvn megjelentetett művek nem annyira sokan. Fr kereskők-nyomdászok titkos terjesztési hálózatai. Követkmények:

3.3.1.1.házkutatások-ellenőrzések szaporodása

3.3.1.2.parli tiltása a sztírás olvasásának-magyarázatának

3.3.1.3.DE ezek ellenére az „eretnek” kvk terjedése ~töretlen.

3.3.1.4.DE 1534től látványos kivégzések, lefoglalások, …(Angban is)

3.3.1.5.DE a nyomdákban nem látszik nagyobb visszaesés 1835ben pl. à szigorúbb szankciók à amiket mégsem tartanak be vagy kijátszanak.

3.3.2. Genfi nyomdák ráálltak a szinte csak vallási tgyú kvkre: Bib, zsoltárok, vitairatok, kis teoi értekezések nemzi nyvn, és főleg Kálvin írásai.

3.3.2.1.frankfurti vásárokra küldik, ahol a prot orszk kvkereskői beszerezhették őket.

3.3.2.2.genfi kiadók ügynökei is házalnak külfön. Ügynököket eléggé üldözik, pl Froban.

3.3.3. zsoltárok mindenkihez való eljuttatásának terve: Lyon, Genf, Poitiers, Párizs, etc. Több tízezer pld néhány hónap alatt. „Heves reakciók”.

4. A kvnyomtatás és a nyvk

4.1. nyvterületi egyesülés, helyesírás rögzülése. Közpított nemzi monarchiák is a 16.szban jelentek meg, nem csak a nyomtatásnak köszönhető eme folyamat.

4.2. latin nyv térvesztése: egyre inkább átveszi a terepet a laikus olvasóközönség (nők, polgárok, etc), akik nem tudnak latinul.

4.2.1. latin még sokáig fennmarad pl Flandriában, Némoban, Angban, mivel:

4.2.1.1.nemzetközi nyv

4.2.1.2.ebből fordítanak műveket leginkább

4.2.1.3.egyház és ellenref

4.2.1.4.fejlett szaknyelv (tudósoknak, filozófusoknak, etc)

4.2.1.5.fix szókincs

4.2.2. 17.sz végére látszik véglegesen a latin nyv veresége, amikor a filó, a tudok, a diplomácia nyve is nemzeti lesz (18.sz.: fr).

4.3. nyvtani alakok és szókincs egységesítése. Luther sokat tett a modern német nyv kialakulásáért.

4.3.1. nytkvk megjelenése. Némo, Ang, Fro, Spa.

4.3.2. szótárak.

4.4. kiejtési egységesítés. Fölös betűk elhagyása.

4.4.1. nem alakul ki egységes írásmód mindenütt, mert nyomdászonként változik a kánon, +bevett nyvhasználat erős.

2009. október 21., szerda

Györffy György: Pest-Buda kialakulása

A VÁROSFEJLŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN
1. koronként-tartományonként-egyénileg változó. Létrehozó tényezők ~azonosak. à Várostörtész feladatai: törti előfeltételek meghat, városfejlesztő tényezők meghat.
1.1. Törti előfeltételek
1.1.1. fejlett társi munkamegosztás: Lakosságtömörülés egyenes következménye. Gyakori az etnikai munkamegosztás. Városi civilizáció csak akkor jöhet létre, ha a munkamegosztás az egész társban jelen van.
1.1.2. rendszeres árucsere: fölösleg termelése és cseréje (keresk, kollektív ajándékozás vagy alkalmi vásár). Városfejlődésre nincs hatással, mert ált a városon kívül zajlik. à rendszeres piac, állandó csereforgalom már de.
1.1.3. állami szervezettség
1.1.3.1.udvar ellátására szerveződött gazdi kptk
1.1.3.2.igazgatási kpt. Követek, bíráskodás, ünnepségek megfordulása ott.
1.1.3.3.belső keresk fokozása érdekből (vö vámok, vásártartó jog, adó, etc)
1.1.3.4.távsági keresk: luxusigények kielégítésére+uralmat biztosító fegycerzet+pénzveréshez szükséges fém, etc à kereskedőtelepek kialak.
1.1.3.5.szh-választás: vízi vagy szfdi utak csomóptján
1.2. városfejlesztő tényezők
1.2.1. ↑„város helyére meghatározólag hatnak, és kialakítják egyedi arculatát”
1.2.2. passzív adottságok (város keletkezésekor adottak)
1.2.2.1.frzi viszonyok
1.2.2.1.1. város helye: árvízmentesség, természetes csatornázás, védhetőség, „megfelelő mennyiségű édes víz”
1.2.2.1.2. város környezete: vásárok, mezgazdi adottságok, nyersanyagforrás, kikötő
1.2.2.1.3. régió: útkereszteződések, „frzi vásárvonal” (2 eltérő jellegű vidék érintkezővonala)
1.2.2.2.településtörti előzmények
1.2.2.2.1. társadalomkontinuitás: intézmények, anyagi és szellemi művelődés folytonos (max 1 nemzedéknyi szakadással). Pl Róma.
1.2.2.2.2. településkontinuitás: település marad, lakók változnak.
1.2.2.2.3. romkontinuitás: település egy-egy része él tovább, lakók változnak. Helynevek továbbélése itt a legcsekélyebb.
1.2.3. Aktív városfejlesztő tényezők
1.2.3.1.telepítés
1.2.3.1.1. falu~ (mezgazdi ok)
1.2.3.1.2. városi ~ (poli, kereski ok)
1.2.3.1.3. mezővárosi ~ (vö hospes)
1.2.3.2.vásárengedélyezés: egyre gyakoribb vásárok, +kialakult heti-, országos-, állandó-, mohamedán-, szakvásárok
1.2.3.3.városépítés: gyakran felkeresett vándorudvarhelyeket erődítik, megerősítik az egyhi kptkat à kereskőket vonzza, vár és város együttese.
1.2.3.4.kiváltságolás: egyéni szabályozás alapján
1.2.3.4.1. közösség szabadon, szokásai szerint élhet (szabad bíró- és papválasztás, tanácsválasztás)
1.2.3.4.2. gazdi fejlődés (elegendő mezgazdi ter, vásártartás, vámmentesség) biztosítása
1.2.3.4.3. egyének védelme a közösségben (fal, beszállásolás-mentesség, kereskők védelme, szabad költözés, egyösszegű adó a kirnak, etc)
EURÓPAI VÁROSTERÜLETEK
2. Bizi város
2.1. mezgazdi körzet (chóra) kptja, vásár, közigi-püpi szh
2.2. városvez a fdbirtokos réteg kezében. Püpi segítséggel. Mindenekfeletti császi tvk à nincs autonómia, nincs városi polgság.
2.3. válság1.: 7.sz, arab-szláv invázió. à „városi élet erős agrárosodása”, védelemre berend (themarendszer)
2.4. válság2.: 12.vége, moha előrenyomulás+balkáni szlávok függetlenedése+frk partraszállása Bizban à feud széttagoltság
3. A „latin” civitas
3.1. „A Nyrómbirban K-tel ellentétben a 476-i bukás és a népvánd népeinek betelepülése lett az új fejlődés záloga.”
3.2. civitas: ered nemzetségi ter, városkpttal. Népvánd fenyegetése miatt városfal, közig centralizálása (per város), püpi szh-lyé válás, kivságok.
3.3. válság: népvánd következtében erős lakosságcsökkenés àterületcsökkenés
3.4. olasz polgság:
3.4.1. vidék+város szoros kapcsa
3.4.2. céhek, testületek, egyetem
3.4.3. kivságok à keresk és ipar fejlőd
3.4.4. rektor: 13.sztől így hívják a medit-beli podestá-kat. (ismétlés: nem helyi, választott főbíró, nemes. Kati parancsnok, város kormzója)
4. Rajnán túli város
4.1. népvánd után kicsire zsugorodott civitas mint gr-i és püpi kpt. Nagy építkezések (pl fal). Falon kívül létesült kereskőtelepek, pénzverdék, piachelyek.
4.2. szervezetbe tömörülés, szabságokért küzdés.
4.3. gazdag kereskőréteg kezében a vezetés
4.4. majorgazdálkodás
4.5. Flandria:
4.5.1. kikötő melletti vár vagy erődített kolostor körüli kptk, 8.sztól
4.5.2. Tournai, Bruges, Ypres, …
4.5.3. textip fejlőd, 11.2-től tech-i újítások à Eu és Köz-Kel teljes szükségletfedezése.
5. Német város
5.1. Rajna-Elba közt
5.2. településkontinuitás helyett inkább csak romkontinuitás
5.3. gr-i kptk, egyhi kptk lettek. Fallal erősítés a magy hódok miatt
5.4. a vásártér is a falon belül. àaztán váraljai telephely vásárjoggal à ezt is fallal vették körül
5.5. Ausztria:
5.5.1. kalandozások után bajor kereskők telepedtek le, vásárjogot nyertek, más kivságokat is, fejlődtek
5.5.2. Bécs: meglévő kereski utakra „ült” rá, + fejlett kézművesség. Árumegállító jog à patríciusréteg megerősöd (gazdilag és poli befolyásilag is)
6. Északi vásárhelyek
6.1. folyótorkolatoknál létrejövő vásárhely-települések, faházas lakónegyedekkel. Ált erődítetlenek (max sánc, fdvár) à nem fejlődtek várossá. à 11.szban mex.
6.2. várostelepítés
6.2.1. 12-4.sz
6.2.2. fúri megbízás à lokátori lebonyolítás (lokátor ált az újonnan keletkt teleülés bírája lett)
6.2.3. ált meglévő vár, udvarház, falu mellé. Kivságok.
6.2.4. kpt: vásártér (a telepítettek ált mezgazddal fogló kereskők-kézművesek)
6.2.5. pl Lübeck
7. Szláv város
7.1. „A német városalapítások előtt helyben is voltak olyan nem tisztán agrár jellegű településkptk, amelyek a város szerepkörét ellátták.”
7.2. fdvárak, főleg mocsári szigeteken (Zalavár, Nin, Stare Miesto, …)
7.3. tzsi kptk lehettek a várak (pl Přemisl, Piast)
7.4. Cseho:
7.4.1. nagy kiterjű, magaslati várak (Königgrätz) vagy váralja-beolvasztó várak (Prága)
7.4.2. polgság városjoga nyomán fejl, 13.sz. Brno.
7.4.3. nemesfém-bányavárosok. Telepítések.
7.5. Leno:
7.5.1. váralján foglalk szt elkülönült negyedek à szabad vásárjog à vásárhelynegyedek. Krakkó, Wrocław.
7.5.2. 13.sztól: német jogú telepített városok. à ipar, keresk > mezgazd.
7.5.3. mértani utcaszerk. Kpt: piactér, plébániatpl, városháza, kereskőház, patríciusházak.
7.6. Oroszo:
7.6.1. nincs várostelepítés
7.6.2. fejk és megbízottaik szh-e; gazdi-poli-kati kpt. Kézműves és kereskőlakosság. Kereskőknek gyűlések, lerakatok.
7.6.3. fogl szti negyedmegoszlás
7.6.4. Pl Novgorod, Kijev
8. Nomád város
8.1. feji állandó lakhelyek, káni városalapítások nyomán
8.2. mozgó udvarhely: folyóra merőleges mozgás a téli és nyári szállás közt. Vásár állandóan követi.
8.3. Nomád udvarhely: állandó település a vándorlás téli és nyári végpontján. Pl a Volga mentén Batu építtetett. Kpttól kicsit távolabb a vásárhely.
8.4. Keleti székváros: várossá alakult udvarhely
8.4.1. kő- vagy téglavár
8.4.2. arab távsági kereskbe bekapcs, iszlám felvétele. à iparcikkexp
8.4.3. pl kazárok, kálizok
8.4.4. szabályos úthálózat, kézműves-kereskő lakosság
8.4.5. mecset és tpl együtt
8.4.6. minden városi adottsága van, kivéve kivságok (mivel nincs ny-i típusú feud_)

2009. október 20., kedd

P. Burke: Népi kult a kora újkori Euban

8.: A BÖJT DIADALA: A NÉPI KULT REFORMJA

1. A ref első szakasza: 1500 – 1650.

1.1. vidékenként-generációnként más forma

1.2. hagyományok elnyomása-„megtisztítása” VS megújulás eljuttatása a parasztokig. Eu-n kívül drasztikusabban jelenik meg mind2 rész (Kína, Peru, India, indiánok).

1.2.1. kifogásolt elemek: misztériumjáték, népi prédikáció, sztk ünnepnapjai, zarándoklatok; ballada, bikaviadal, boszorkányság, charivari, énekmondás, jóslás, kártya, kocka, kocsma, népmese, színész-táncos, vásár, …

1.2.2. elemek kifogásolásának okai: ősi pogány hit nyomai fellelhetők benne, ill a túlzott szabadosság. Farsang a fő ellenálláskiváltó.

1.3. reformálók célkitűzései: szt és profán szétválasztása.

1.3.1. indoklás: „hívságok” csak pocsékolják az időt és a pénzt. Túl erőszakosak, rendetlenek, komolytalanok.

1.4. mindenütt Euban voltak reformkísérletek, attól függetlenül, hogy egyes régiókban kat vagy prot fennhat volt-e. Katk liberálisabban kezelték a szokásokat (részleges tiltások – pl tplban ne táncoljanak -, inkább módosítások). Luther is engedékenyebb („legyenek meg a gyermekeknek az ő játékaik”), a lutheránusok már kevésbé.

1.4.1. Kat-k által kifogásolt elemek: apokrif sztk kultusza, ünnepek profanizálása.

1.5. Azért volt átfogóbb, mint a korábbi reformkísérletek, mert nem elszigetelt, egyéni próbálkozásokból állt.

1.5.1. Tridenti zsin után dekrétumok szóltak a reformokról, dekrétumok nyomán zsinatok, tarti gy-k.

1.5.2. infrastruktúra is kedvezőbb (vö utak, nyomtatás, etc)

1.5.3. Reformok pl: Borromeo Károly, SzaléziSztFerenc, Miksa bajor hcg, …

2. Isten szolgáinak kultúrája

2.1. új népi kult teremtésének kísérlete a régi helyett.

2.1.1. protk: népi nyvű Bib à írásolvasástudás nőtt.

2.1.2. népi kultban az ~összes hagyományos dal helyét átvették a zsoltárok.

2.1.3. emberek megfogása katekizmusokon, prédikációkon és nyilvános, Bibértelmezésről tatrott disputák formájában.

2.1.4. népi kult fontos része a hivatalos kult parodizálása.

2.2. Katok által megreft rítusok: protk tévedéseire való rávilágítás, ellenük hergelés. Körmenetek.

2.3. Katok által megreft ábrázolások: fontos közvetítő szerep (a prot népinyvű olv helyett). Új sztk (Loyolai, Nepomuki, szent család)

2.4. Katok által megreft szövegek: népi nyvű himnuszok, kat Bibfordk, katekizmusok (gyakran illusztrált formában), „kegyességi kvk”

3. A reform második szakasza: 1650 – 1800

3.1. Világiak vették át a kezdeményezést

3.1.1. kat-n belül: janzenisták – pl in Aut: szobrok eltávolítása, zarándoktplk bezárása

3.1.2. prot-n belül: pietisták – szigorú szigorítások.

3.1.3. világi érvek egyre fontosabbak: esztétika („jó ízlés”), racionalitás.

3.2. Eredmény nagy átlagban kevesebb, mint amit el akartak érni a reformerek, de a művelt kisebbségre a vártnál nagyobb hatással volt à szakadás majd.