2011. október 29., szombat

2011. október 26., Magyarország 1944-1990

1. a főbb csomópontok 1949ig
1.1. 1947feb5, Kovács Béla (FKGP) elhurcolása 8 év GULAGra
1.2. 1947máj31, Nagy Ferenc minelnök elleni puccs (1nappal azelőtt nevezték ki az utódját, mielőtt lemondott volna, mert kisfiával zsarolta Péter Gábor)
1.3. 1947aug31, kékcédula
1.4. 1947nov20, Függetlenségi Párt feloszlatása
1.5. 1948 jún12, MDP
1.6. 1949máj15, előrehozott válk
1.6.1. csak 1 lista van (ellenszavazni lehet, csak nincs mire)
1.6.2. ÁVO megfigyelte, ki és mire szavazott
1.6.3. à Népfront 96%
1.6.4. à Parl szimbolikussá válik
2. az MDP és a korszak jellegzetességei
2.1. párttagkönyve ekkor 900.000 főnek van. Marxizmus-leninizmus-sztálinizmus osztályharc-élesedés korában a proletariátus + dolgozó parság + haladó értelmiség pártja. Cél a jövőbeni komm tökélyének elérése. Addig proletárdiktatúra van.
2.1.1. proletárokon belüli párton belüli vezetőségen belüli vezető klikken belüli Rákosi (Sztálin nyomán) diktatúrája
2.1.2. 1pártrenc (PffZ FüggségiPártja mext, szocdemek „benyelődtek”, a többiek a Népfrontban eltűntek – formailag nem oszlatták fel, nem tiltották be őket à 89ben nem kellett újraalapítani)
2.2. demokratikus centralizmus”: alulról építkező párt, de a vezk döntéseit kötelező végreh.
2.3. pártállam
2.4. Alkotmány
2.4.1. parl a legfontosabb döntéshozó szerv, évi 2x ülésezik..
2.4.2. MKP KV (minisztériumi-szerű osztályokkal) > MDP PB (megyénként-járásonként-községenként) > MDP titkárság.
2.4.2.1. minden munkahelyen (egyetemeken) 1párt-alapszerv volt. Intézmények irányítói ált: igazgató, szaxervi titkár, DISZ/KISZ-titkár, párttitkár.
2.4.3. a „dolgozó nép ellenségé”nek nincs még választójoga sem (= nem szavazhatnak igennel a Népfrontra_)
2.4.4. 1972-es alk: Mo szocialista állam.
2.5. a terror tartatja be a szabályokat és tartja fenn az államot
2.5.1. kitelepítés
2.5.2. internálás (bírói ítélet nélküli fogvatartás, munkavégzésre)
2.5.3. koncperek („minél abszurdabb, annál jobb – annál cinkosabbá teszi a hallgatóságot”/Sz.K./)
2.5.4. kulákperek (a fő termelők azért veszélyesek, mert autonómok – visszavonulhatnak a birtokukra, a családjukhoz, az egzisztenciájuk nem Rákositól függ)
2.5.5. éberség! (minden történésért mi vagyunk a felelősek à figyeljen mindenki, hol az ellenség)
2.5.6. egzisztenciális terror (minden államosított à minden függ a párttól)
2.5.7. Államrendőrség Rendészeti Osztálya, Államrendőrség Államvédelmi Osztálya, Államrendőrség Államvédelmi Hatósága, + 1 Vörös Hadsereg
2.5.8. à az ellenség megsemmisítése. 1945-
2.5.8.1. 56ig 485 poli okú kivégzés. 71.000 elítélés. ~200.000 „közellátás elleni bűncselekmény”. 55.000 internált. 20.000 kitelept. 80.000 B-listás (ß a védelemért túlbuzgónak kell lenni). 400.000 par ellen folyt eljárás.
2.5.8.2. 53ban letartóztatták PéterGábort, Farkas Mihályt is.
2.6. szovjet minta
2.6.1. sztahanov, kulikov, munkaverseny
2.6.2. azonosulási kényszer (nem lehet kilépni, aki nem velünk-ellenünk à aki ellenünk, azt meg kell semmisíteni..)
2.6.3. Szabad Nép – félóra (fél hattól), közös étkezés és torna, 3.vhra készülés (Munkára-Harcra Kész Mozgalom), szeminárium (M-L esti egyetem) a szokásos munkásnapirendi pontok
2.6.4. Ratkó-korszak (a 700e hiányzó ember pótlására)
2.6.5. tömeg-effektus mindenhol
2.6.6. hier, felettestől félelem, beosztott felé vezérség mutatása. minden kreatív kezdeményezés kockázatos.
2.6.7. Sztálin 1949ben 70éves à MTA-tag (nyelvész), BP-díszpolg, troli
2.6.8. Rákosi 1952ben 60éves à kiállítás, antológia, operaházi díszelőadás
2.6.9. a hiány „veszélyes mértéket öltött” à 1952, jegyrenc, fejadag, sorbanállás.
2.7. Rákosi-kor: félelem ÉS szamárlétrán felkapaszkodási lehetőség kora.

2011. október 19., szerda

2011. október 19., Magyarország 1944-1990

1. 1945dec, minelnöki rendelet: magát 1941-ben német nemzetiségű/anyanyelvű/német egyesületi tagnak vallók (~=összes mo-i német) telepedjenek ki. Végreh 1946 elejétől. (Maradt 250.000, távozott 220.000.)
1.1. közben már megindult a szlovákiai magyk kitelepítése (45ápr: CsSz a csehek és szlovákok állama à német, magyar lakosság telepedjen ki).
LAKOSSÁGCSERE
2. Prágában egyeztek meg, 46feb. Csehszlovák-Magyar lakosságcsere-egyezmény, majd törvény (1946/15., május)
2.1. nem csere és nem egyezmény: CsSzban hatóságilag kényszerített+egész családokat érintő, Mo-n egyéneket érintő+szabad (àfőleg fiatalok távoztak). korábban is voltak elűzések (Benes-dekrétum, 33: állpolgi jogkorlátozás)
2.2. Mo-n a telepítések a potsdami konf után kezdődtek, míg pl Leno, Némo esetében addigra már le is zajlottak.
2.3. Mo-ra kevesebben jöttek, mint várták à 48aug, ~15.000+ főt átvettek még CsSz-ból – a két ország komm pártja közti paktum alapján. à ~1évig húzódnak még a költözések.
2.3.1. CsSz à Mo: ~88.000 fő
2.3.2. Mo à CsSz: ~73.000 fő
2.3.3. prop: ugyanannyian költöztek be mind2 orszba.
2.4. Szociál helyzet jobb volt CsSzben (több holdat hagytak el az onnan ide jövők). Emberi-anyagi értékekben felbecshetetlen kár keletkt. Győztes és vesztes állk közti megállap volt.
2.4.1. CsSz-i magyk helyzete továbbra is nehezebb. 1948oktban kapták vissza állpolgi jogaikat (Gottwald). Reszlovakizáció addig (aki szlováknak vallja magát, mentesül a lakcsere következményeitől).
2.5. SzEB nem avatkozott be többszöri felkérésre sem
3. Csorba-tói egyezmény, 1949júl: CsSz elengedi a magy jóvátétel-hátralékot, Mo lemond a Felvidékről áttelept magyk kártérítéséről.
BÉKEKONFERENCIA
4. Békekonf (1946júl-okt): Bulgária, Finno, Mo, Olaszo, Ro békeszerződéseiről dönt 21 győztes
4.1. plenáris ülés + bizottsági ülések (területi-politikai, gazdasági, katonai-politikai)
4.1.1. magyar küldöttség: külügymin+szakértők. Gerő, Szeg-Masz Aladár, Kertész István, Károlyi Mihály, Gyöngyösi János, Faragó László.
4.1.2. vesztesek képviselői csak akkor szólalhattak fel, ha vmely győztes támogatta ezt.
4.1.3. fontosb kérdésekben 2/3 dönt, kevésbé fontosban 50%+1fő. Nem tisztázták előre, melyik kérdés melyik kategória.
4.1.4. Magyar területi-politikai bizottság
4.1.4.1. bizottság nemzetisége: CsSz, Jugo. Nem hallgatták meg a magy követeket, pl Erdély ügyében (2. vh után: „Erdély nagyobb része Ro-é” à és a kisebb?)
4.1.4.2. Román teri-poli biz: együttes ülés dönt. Ro elutasította Mo igényeit, és jóvátételi igényt jelentett be a magykkal szemben (picit kevesebb, mint 2xannyi dollárra tartottak igényt, mint Mo összes jóvátétele a SzUnak, CsSznek és Jugónak együttvéve) à nagyhatk nem járultak hozzá.
4.1.4.3. CsSz teri-poli biz: CsSz 5 falura tart igényt Mo-tól (mert Pozs fejlődéséhez kell az a környék, mert nehéztüzérséggel lehetne lőni onnan Pozst, etc) à 3 közösség CsSz-hoz. (Bizottság nemzetisége: ausztrÁLia, Új-Zé, Kanada, Ukr, CsSz.)
4.1.5. Magyar gazdasági bizottság: jóvátétel Keletre (dollárban – 300.000.000), kártérítés Nyugatra (százalékban – összes kár 66,5%-a)
4.1.6. Magyar katonai-politikai bizottság: a magy képvk távollétében döntenek. Seregmax. (ami amúgy több főről szól, mint amennyien akkor Mo-n a seregben voltak.)
4.2. 1947feb10én írták alá a magyk. De életbelépés akkor, ha a szövségesek parlamentjei ratifikálják, majd a ratif okmányokat Moszkvában letétbe helyezik, vagyis az életbelépésnek nincs köze ahhoz, hogy a magyarok aláírják-e, és ha igen, mikor. à 1946szept15à SzU parlamentje ratifikál: 1947aug 31. Ezen a napon Mo-n előrehozott választásokat tartottak.
4.2.1. 90napon belül a szövetséges csapatokat ki kell vonni, kivéve az Ausztriát megszálló utánpótló vonalbiztosító részleget (nincs konkrét számszerűsítés). Ők az osztrák államszerződés megkötéséig maradnak. (1955.máj15. ß1nappal előtte Varsói, kontinuitás teremtése 91júnig)
4.2.2. SzEB, amely a fegyszün végrehajtására hivatott, a szövetséges-ratifikáció pillanatában megszűnik. De Mo szuverenitása korlátozott marad (tekintve az ott állomásozókat).
4.2.3. az ország területe kisebb lett, mint a trianoni. + állomásozók. + nemzeti kisebbségek (1.vh után nemzetközi jogi ügyàvan fellebbviteli fórumuk; 2.vh után belügy) = méltánytalanabb ez a béke, mint az 1.vh-t lezáró.
5. békekonf után kettéhasadtak azon nyomban a szövetségesek.
5.1. Truman-doktrina ßà Kominform nyilatkozata
5.2. Marshall-terv ßà KGST
5.3. NATO ßà Varsói
KÉKCÉDULA
6. Az 1947aug31-i választások – azért e nap, hogy még pont működjön a SzEB.
7. 16 válker. 1 mandátumhoz 14.000 érvényes szav kell (45ben12.000). 1kamara. Újra Országgyűlés, és nem Nemzetgyűlés.
8. demokratikus deficitek:
8.1. ajánlási rendszer a 45ben még nem indult pártok diszkriminációjára
8.2. prémiumos rendszer: ha a 45ben már indultak 60+%-ot szereznek a válkerekben, az országos lista 80%át megkaphatják. Ha 75+%ot szereznek, 100%-ot kapnak.
8.3. néhány szerv tagjai nem választók és választhatók
8.3.1. magyarországi németek
8.3.2. Felvidékről érkezett magyarok
8.3.3. leventék
8.3.4. „jobboldali beállítottságúak”, „erkölcstelenek”
8.3.5. Horthy-kori képviselők, akiket 45ben feloszlattak, és a nevük Sulyok Dezső.
8.4. névjegyzék-kivonatok rendszere: nem állandó lakhelyen leadott szavazatok esetén. à több településen a szavazati arány meghaladta a 100%-ot.
8.5. töredékszavazatok összeadása (45ben még nem – ezen a szocdemek anno buktak)
9. 10 párt indult.
9.1. Baloldali Blokk: MKP, SzDP, FKGP, NPP.
9.2. markáns ellenzék: Demo Néppárt (Barankovics), Ker Női Táb (Schlch), Magyar Függetlenség Pártja (PffZ)
9.3. lojális ellenzék: Polgi Demo Párt, Magy Radikál Párt, Független Magy Demo Párt.
10. eredmények
10.1. BalBlokk: 60,9% à országos lista 80%-a
10.1.1. MKP: 22%
10.1.2. FKGP:15+%
10.1.3. SzDP: 15-%
10.1.4. NPP: 9%
10.2. Demo Népp: 16,5%
10.3. MagyFüggP: 13,5%
10.4. BalBlokk és Ellenzéki Blokk közt ~300.000 szavazat különbség. Ha a trükköket levonjuk, nem is sok.
11. hamar ellehetetlenítik azokat a pártokat, amik nem az MKP.
11.1. àMagyFüggP szavazatainak megsemmisítése utólag, parlamenti frakciót feloszlatták, képvisk mentelmi joga így megszűnt, Pfeiffer az országból eltávozott.
11.2. Barankovics nemkülönben
11.3. ker pártok felszámolódnak és elhalnak (ld még in Mindszenty-per..)
11.4. radikál pártok egyesülnek, formai önállóság, ami a gyakorlatban nincs.
11.5. szocdem szalámi, 29 pártvezető „lemond” 48-ban àfúzió
11.5.1. főtitkár Rákosi, Pártelnök Szakasits, titkárhelyettes Gerő, Farkas, Kádár, Marosán.
11.6. NPP, FKGP elfogadja az MDP pártprogramját (amely nem tartalmazza a parlamentarizmus és a többpártrendszer hívószavait..), szövetségre lép à Magyar Függetlenségi Népfront, 1949
11.6.1. elnök Rákosi, alelnök Dobi István és Erdei Ferenc, főtitkár Rajk László

2011. október 18., kedd

Kéthly Anna (1889-1976)

ÿ szegény katolikus család, 14 testvér, 6 (+2 bécsi) év zárdai iskola, gyors- és gépírói, könyvelői tanfolyam.
ÿ 1913-ban Kassára költözött a családjával, vasúti tisztviselő.
ÿ 1916-tól az MSzDP és a Magánalkalmazottak Szövetségének tagja (utóbbiban 1920-ra alelnök, 1939-re elnök).
ÿ mivel a Tanácsköztársaság idején nem kompromittálta magát (és 1921-ben támogatta a Bethlen-Peyer paktumot), 1922-es parlamentbe való beválasztásától kezdve folyamatosan haladt felfelé a szamárlétrán. 1948-ig megszakítás nélkül volt képviselő. Több mint ezerszer szólalt fel
] a magánalkalmazottak,
] a bérből-fizetésből élők,
] a hadirokkantak, -özvegyek és –árvák,
] a nők érdekében.
ÿ 1922-es szűzbeszédének főbb pontjai:
] „pártgyűlölködést, felekezeti vagy faji elfogultságot” félretéve közös megoldások keresése a parlamentben
] (a rossz gazdasági helyzet, egészség- és lakásügy, higiéniai körülmények miatti) alacsony születésszám feljavítása
] militarista oktatás, magas tanárra eső diákszám, kevés tanköteles gyerek elemi oktatásban részesítése elleni fellépés
] amíg a kormány a fentiekkel nem foglalkozik, addig Kéthly sem tárgyal más felterjesztésekről.
ÿ 1930-as évek: fasizálódás, zsidótörvények elleni felszólalások
ÿ 1943-44-ben az SZDP követeként angolokkal tárgyalt a lehetséges különbékéről à nyilas propaganda kereszttüzébe került, ’44 márciusa és ’45 februárja között vidéken bujkált.
ÿ 1945 februárjától a Nemzetgyűlés alelnöke. Az MKP-SZDP – fúzió ellenzése miatt 1948-ban kizárták a pártjából, házi őrizetbe került, 1950 júliusa és 1954 januárja között bírói ítélet nélkül tartották fogva, januárban életfogytiglanra ítélték (Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése, kémkedés), ami ellen nem fellebbezett. Novemberben különböző külföldi szocdem szervezetek nyomására szabadult (=megint házi őrizet).
ÿ az 1956. október 30-án újjáalakult SZDP elnöke, államminiszter. November elsején Bécsbe utazott, negyedikén már nem tudott hazatérni, kinn maradt. à
] Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és
] a Nagy Imre-kormány egyetlen külföldre menekültje lett.
ÿ Magyarországon sajtóhadjárat az emigránsok ellen. Kéthly a szociáldemokrata csoportok feje, az emigráns Népszava főszerkesztője, (majdnem hivatalos) ENSZ-küldött.
ÿ 1962-ben felmentették az ’54-es vádak alól, egyúttal elítélték izgatásért.
ÿ Belgiumban halt meg. 1990-ben temették újra, 1994-ben rehabilitálták.
Mi mégis a jobbik utat választottuk. És ha mi, a détente korában a vesztők közé vagyunk számítva, bizonyos, hogy a történelem ezért a kezdeti sikertelenségért kárpótlást és elégtételt fog szolgáltatni azoknak, akik – mint emberek az embertelenségben – nem adták meg magukat sem anyagi előnyökért, sem fenyegetés előtt meghajolva, sem belenyugodva és rezignálva.”[1]



[1] Zichy Mihály (szerk.): Száműzve, de le nem győzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957–1976. Országos Széchényi Könyvtár, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007. 13. oldal
Hiba történt a modul működésében