2010. március 22., hétfő

Poór János: A kora újkor története. Kontler: Kirság, rendiség és alkosság: korona, tanácsok, bíróságok, parlamentek Angban és N-Br-ban

1. érett kkori rendi monarchiák: kezdetleges népképv, 1 örökletes uralki din, kinevezések. Parlament:

1.1. kiri kúriából, 13.szban. különlegesen fontos ügyek, uralki összehívás, alattvalók szélesb rétegeit képviseli. Előkelők személyesen, + választott követek. 17. végéig „esemény volt, nem intézmény”

1.2. feladat (a 17ig): „a feljegyzett precedensekben és az ősi szokásokban megtalálja a konkrét helyzetre alkalmazható iránymutatást, és annak szellemében ítéletet mondjon”.

1.3. common law elsőbbsége a kora újkorig a római joggal és kánonjoggal szemben

2. A Tudor-kor: alkotmányos kptosítás

2.1. VII. Henrik: birtokok kül jogszabályokkali visszavétele a kir tulajdonába, arisztokrácia „vérátömlesztése” „ambiciózus és lojális” közrendűekkel.

1.2.1. Titkos Tanács: uralk által kiválasztott tetszőleges számú személyből áll. Folyamatosan működött, „az összes kormzati funkciót gyakorolta”.

2.2.1. különböző kiváltságos (vagy felségjogi) tvszékek, a 17.sz-ig nagy sikerrel műktek, a common law intézményeinek csökkt a relatív súlya.

2.1.2.1.Csillagkamara Bírósága („az alapítás inkább a Titkos Tanács egyébként is gyakt bírói funkciójának formalizálását jelentette”): egyre több magánjogi esettel is fogl.

2.1.2.2.Admiralitás Bírósága: tengerentúli keresk, hadizsákmány. Egyelőre kis jelentőség

2.1.2.3.Kérvények Bírósága: szegényebbeknek elvileg, gyakban inkább csak a kevésbé fontos ügyekben.

3.2.1. Tudor-kor elején a kir képes volt a bárókkal szemben érdekérvényesíteni; a kirság „lényegében önállósult Rómától” (à VIII.H csak formálisan megerősítette)

2.2. VIII.H: pápai adó, nem lehet fellebb Rómához, alattvalók 1 poli test, aminek csak 1 feje lehet, Supremacy

2.3. VI. Edward: Common Prayer, Uniformity

2.4. „Miután a protk reménye beteljesült, s Mária halála után I. Erzsébet viszonylag zavartalan körülmények közt foglalhatta el a trónt, szükség volt az uralki egyhfőségről és az ima egyöntetűségéről szóló tvk újbóli kibocsátására.”

1.2.1. Erzsébet idejére adva voltak az absz intézményi feltételei, kivéve a nagy hadsereg.

2.5. a parlament

1.2.1. az alsóház szószólója, a speaker megválasztásának joga a 15-7.szban az uralké volt. Amúgy is nagy kiri befolyás mind2 házra.

2.2.1. 1570stől szólásszabság de jure.

3.2.1. képvisk száma folyton nőtt

3. A Stuart-kor: az alkotmányos konszenzus zavarai

3.1. I. Jakab

1.3.1. parl gyakorlati eredményei kevesen. Uralk jogalapja isteni, de Jakab nem mellőzte a parlamentet azért.

2.3.1. közönséges (common law-alapú, mindennapokkal kapcsos) és rendkívüli (felségjogos) szféra a joggyakban elkülönült.

3.2. I. Károly

1.3.1. 2 joggyaki szféra átjárhatóságával kísérletezés à „zajos elégedetlenség”, mert a kormány nem a common law szt járt el az alattvalókkal szemben. Sőt 1629 és 1640 közt nem hívta össze a parlt.

2.3.1. szigorún ellenőrzött anglikán előírás-betartatások

3.2.2.1.Skócia: knoxi „kálvinista hitvallású, presbiteriánus szervezetű egyh alakult ki”. Anglikán egyhi előírások kiterjesztésének kísérletére felkelés.

3.3.1. „A forr nem társi osztályoknak vagy poli érdekcsopknak a fejlődés nyomán elkerülhetetlenül kirobbanó harca, hm egy intézményes állrend átfogó strukturális és funkcionális válságára reagáló kiútkeresés és kísérletezés. […] Nem a forr okozta a kormzat összeomlását, hm a kormzat összeomlása a forrt.”

3.3. 1640, parl összehívásakor jogok rögzítése (3évente összehívandó, min50 napig ülésez, etc)

3.4. 1649, csonka parl: I. Károly vérpadra küldése, lordok háza és a monarchia eltörlése. Speaker az orsz első méltósága. Tekintélyét a hads támogatása biztosította.

3.5. 1653, csonka parl szétkergetése by Cromwell. Új állforma: protektorátus.

1.3.1. Lord Protectoré a tvhozó, végreh hat, +rendeleti kormzás lehetővé tétele.

2.3.1. 1655, megyei szintű intézményeket is érintő változások (eddig csak az állhat felső szintjén voltak ugyanis): 11 kati körzetre osztott Ang, élükön tábornokok. Polgárőrség.

3.3.1. Cr elutasította a koronát, ezzel az alkotmányos ellenőrzésnek való alávetettséget.

4.3.1. 1658, Cr halála. 1659, ifj Cr lemondása.

3.6. à II. Károly, amnesztia, vallási tolerancia, 1641-es állapotokhoz való visszatérés.

3.7. Corporation Act (eskü közhivatalhoz a kirra, mint az anglikán egyh vezetőjére), Uniformity Act (imakv), Conventicle Act (nem anglikán istentiszteletek büntetése), Test Act (~=corporation). Egyéb katellenes megmozdulások (már csak azért is, mert II. K örököse, öccse, Jakab kat. Mégis kir lett)

3.8. à II. Jakab alatt a fentiek alóli kiskapukeresések. à III. (Orániai) Vilmos

4. 1689 után: korlátozott kirság, korlátlan áll

4.1. jogok nyilatkozata, 1689: „kétségbevonhatatlan jogok és szabályok”, főleg az uralkra vonatkozón (pl kat ne lehet kir)

4.2. mivel fontos volt a forrban a vallási szpt, 1689, Toleration Act: vallgyak szabad, de nem közéleti egyenjogúsítás, és nem katkra vonatkozó

4.3. I. György, Hannoveri-ház.

1.4.1. „parl jelentőségének fokozódása”, alattvalók szélesebb körének bevonása a polba. ~sajtószab.

2.4.1. 1707, Skócia+Ang uniója à egyik legnagyobb eui egységes vámterület, szabad keresk, gazdi előnyök. Mon absz és központosítás nélkül létrehozott (egyik legerősebb) állhati gépezete.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében