1. A bir neve
1.1. 11.1.: „imperium Romanum”. 12.2.: „sacrum imperium”. 13.közepe: 2 összekapcsa.
1.2. 15.2.: + „német nemzet” („lokális szűkítést jelent”)
1.3. 1806: Német Bir
2. Terület és lakosság
2.1. 15.végétől csökkenő ter (önálló Sváj, Holl; békeszerződő Elzász, Lotharingia; kiváló é-itai tartományok)
2.2. 16.sz: ~1km^2, 16-8m fő. 17.sz: 20m fő. 18.sz.: 27m.
2.3. 85% világi birtokon él, 11% egyházin
2.4. 2,8% városlakó
3. Alk, alaptvk, szokásjogok
3.1. alk: írott+íratlan biri tvk, szokásjogok, szerződések. Egyes elemek folyton változók.
3.2. alaptvk:
1.3.1. AB (1356)
3.2.1.1.szokásjog-kodifikálás
3.2.1.2.kirválról (választómonarchia), interregnum alatti biri rendről
2.3.1. Örökös biri béke (1495)
3.2.2.1.tartományok egymás közti viszályainak visszaszorítása. Békeszegőkre biri átok.
3.2.2.2.Biri Kamarai Bíróság alá utalt biri konfliktuskezelés
3.2.2.3.kapitulációban az uralk kötelezi magát a biri béke védelmére.
3.3.1. Augsburgi vallásbéke (1555)
3.2.3.1.vili biri rendek dönthetnek a 2 vallás felvétele közt. Cuius regio, eius religio+ius emigrandi.
3.2.3.2.peres ügyekben felekezeti megkül nélkül kell eljárni.
4.3.1. Vesztfáliai (1648)
3.2.4.1.rendek erősítése a csásszal szemben, helyi hatk erősítése a kptikkal szemben.
3.2.4.2.8. válfejség, önálló szövségi polt folytathatnak a rendek (ha nem a csász/bir ellen irányulnak)
3.2.4.3.refk beemelése az augsburgiba
3.2.4.4.1624-es status quo az egyhi ügyek rendezésében
5.3.1. rendkívüli deputáció legfőbb határozata (1803): területi csökk (Fro javára), területi, jogi és közigi rendezés.
6.3.1. kapituláció (16.elejétől)
3.2.6.1.uralk jogai és kötelességei, biri rendekkeli viszonya
3.2.6.2.megválasztás és koronázás közt teendő le
3.2.6.3.kül- és belpol, vallás, gazd, igazgatás
3.2.6.4.császi cím nem örökletes, figybe veszi a biri alaptvket
3.2.6.5.minden császé kicsit más.
7.3.1. alaptvk lehetnek még: Tanács és Bíróság rendtartása, wormsi konkord, Német konkordok, wormsi biri matrikula, végrehajtási rendtartás, utolsó biri végzés, békék.
4. A bir tagjai
4.1. 18. végére 300+ egyhi és vili államból állt. Császnak v tarturaknak alárendelve.
4.2. Hab fennhat: kpt Bécs, ~8m fő
4.3. Hohenzoller: Berlin, protk, 1701 óta kiri cím, ~6m
4.4. Wittelsbach: Heidelberg, Mannheim. ~228e
4.5. Bajoro: München. ~1,2m
4.6. Wettin: Drezda , 1-1,5m
4.7. Welf: Hannover, 800e
4.8. +néhányezres államok, + kis- és törpefejségek
4.9. egyhi fejségek:
1.4.1. urai: feji püpk, feji apátok vagy prépostok
2.4.1. mainzi, trieri válfejség (2-300.000 fő)
3.4.1. főleg választómonarchiák
4.4.1. nem kati, hm kultis-gazdi szerep
4.10. biri grófok, bárók, prelátusok birtokai: császnak alárendeltek
4.11. biri lovagság: császnak alárendeltek (de nem biri gy-tagok). Lovagi kerekbe szerveződtek.
4.12. biri városok: császnak-birnak alárendeltek. Akár 100e fősek is lehetnek (Hamburg). Számuk szigmoncsökk.
5. A bir oszlopai: a válfejk
5.1. korábbi módosításokon kívül: 1803, kölni-trieri-mainzi mext, helyükre salzburgi, württenbergi, badeni, hessen-kasseli, regensburg-aschaffenburgi.
5.2. válfeji jogok primogeniturálisan örökök (+oszthatatlanok)
5.3. saját birtokon legfőbb bírók, alattvalóiknak nincs hova fellebb, pénzverési és –kibocsátási jog. Ellenük elkövetett bűn=felségsértés.
5.4. biri gy első kollégiumát alkotják.
5.5. mainzi hívja össze a kirválasztó gy-t, ahol ő az elnök.
6. Interregnum
6.1. Nagy~: 1254-73. még két másik: 1657-8, 1740-2.
6.2. igyekeztek elkerülni. Ha mégis, 2 vikárius a bir élén (szász hcg+rajna-pfalzi palotagr), szász és frank terekre osztva.
6.3. (korlátozott) császi jogkörrel bírnak
7. A bir feje – római király, római császár
7.1. 16.sztól nem kell pápai koronázás a császi cím viseléséhez.
7.2. interregnum elkerülésére választhattak még a csász életében utódot.
7.3. csász halála után max 3 hón belül összeülnek a válfejk, megállapodnak a kapituláció ptjairól, koronázási ceremónia részleteiről. Rangsorrendben szavaznak a csász személyéről, szavazattöbbség nyer. à 3 héten belül koronázás.
7.4. jogkörök:
1.7.1. császi felségjogok: önálló döntések, legkevésbé fontos ügyekben. Kivságadomány, kinevezés
2.7.1. korlátozott felségjogok: válfeji egyetértéssel gyakt jogkör. Biri gy-összehívás, gazdi intézkedések.
3.7.1. biri gy-vel közösen gyakt jogok: tvhozás, adók, hadüzenet, sereg, etc.
8. A biri gy
8.1. „tvhozó és ügyintéző szerv”
8.2. 2-300 biri rend+csász (főmegbízott révén).
8.3. minden bevett vallás nyilvános gyakát engedélyező biri városban, min10évente, akkor néhány hétig-hónapig.
8.4. 3kamara: válfeji kollégium, feji (egyhi és vili tábla), biri városi (folyamatosan csökkenő létszám. Rajnai és sváb tábla, városonként 1 szavazat). 1582, 3koll egyenrangúságának elismerése.
8.5. csász a tárgyalandó témákba nem, csak azok sorrendjébe szólhat bele
8.6. hozott határozatok: biri végzés. Gy végén kihirdetve.
1.8.1. biri gy-vel közösen gyakt jogok körébe tartozó témakörök megtárgyalása.
8.7. állandó biri gy (1663-1806): Regensburgban. Mivel állandó, gyakori a követküldés.
9. Legfelsőbb biri bíróságok
9.1. Biri Udvari Tanács (1559-)
1.9.1. tagság: max30fő, kinevezéssel.
2.9.1. úri tábla (nemesek) és tudós tábla (jogi szakemberek). Döntésképtelenségkor a csász dönt.
3.9.1. biri rendek büntetőügyei, jogszolg-megtagadás, hűbérjog, császi privilégiumok, itai terek kérdéseiben dönt
4.9.1. BKB-nál kevesebb tagja à gyorsabb ügymenet, költségkímélőbbség. Mivel a csász nevében ítélkez, könnyebb határozatainak érvényt szerezni.
9.2. Birodalmi Kamarai Bíróság (1495-)
1.9.1. uralktól függetlenített. Összetételében-tevékenységében nagy szerep a biri rendeké.
2.9.1. rendtartása biri alaptv
3.9.1. élén kinevezett kamarabíró. Összesen 54tag.
4.9.1. biri békét szegők, biri rendek ellen irányulók, mindenféle fellebbvitelek kérdéseiben dönt. ~tizedannyi ügye évente, mint a BUT-nak.
10. A biri kerületi renc
10.1. területi-poli egységek, ezeken keresztül valósult a biri alk
10.2. 1500as augsburgi gy-n az első beosztás, 6 ker kialaka. à 1512, válfejségek+osztrák örtartok bele, 10 db.
10.3. határok nem tekintettel a kultis-poli régiókra+felekezeti viszonyokra.
10.4. kerületi hivatalok:
1.10.1. haderő (biri béke betartatására)
2.10.1. kerületi gy, kerületi főnököt választ. Gy-n a területen birtokjoggal rendelkezők vehettek részt. Ők kezelték a helyi adó- és hadügyt.
11. A bir felbomlása
11.1. „hosszabb folyamat eredménye volt, amelyre katalizátorként hatottak a fr forr és a napóleoni hábok eseményei”. +Aut és Poroszo rivalizálása, + Rajnabalpart Fro-hoz csatolása
1.11.1. 1806, 16 biri rend kiválása, Rajnai Szövetség megalapítása (Napóleon protektorátusa alatt) à II. Ferenc lemondott a némrómcsászi címről.
2.11.1. Túl sok egymásnak feszülő érdek, nem elég hatékony hadsereg, túl merev alkos strukt. Kortársaknak nem meglepő a bomlás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése