2009. június 28., vasárnap

Klaniczay: A középkor ezer éve II. - a félév stílusos lezárása

V. A KÖZÉPKORI CIVILIZÁCIÓ FÉNYKORA: A HOSSZÚ 13. SZÁZAD

A KOLDULÓRENDEK ÉS AZ EGYHÁZ
1. 12.sz vége: katharok, beginák, lyoni szegények, városi értelmiség, etc problémás az egyh-nak. Igény a népszerű evangéliumi eszmények és az optimista töriszemlélet összeegyeztetésére.
2. III. Ince (1198 – 1216)
2.1. laikusok, koldulórendiek befogadása az egyh kebelébe, kompromisszumok
2.2. kerhábok meghirdetése az egyh kerségen belüli ellenfeleinek legyőzésére (IV. pl): Biz, albigensek. Elég kegyetlenül (Béziers: „Tuez-les tous, Dieu reconnaitra les siens!”).
3. Assisi Szt Ferenc – „alter christus”
3.1. önkéntes szegénység. Incei engedély szinte azonnal.
3.2. minoriták: kollektív vagyonról is lemondtak, anyanyvi igehirdetés.
3.3. női ág
3.4. stigmatizáció
4. evangélium és kerhadj – Szt Domonkos missziója
4.1. tulajdonnélküliség, kétkezi munka inkább az eretnekek elleni küzdelem része, mint életcél.
4.2. női ág.
4.3. ferencesekkel ellentétben fontos a műveltség, pl írásmagyarázat okán.
4.4. IV. lateráni zsin: laikusokra vonatkozó szabályok, eretneküldözés intézményesített formáinak kidolg, szentté avatás rendje, szerzetesi regulák szigorú betartatása.
4.5. D halála után töretlen az eretnekek elleni harc, az inkvizíció és a művelődés (míg SztF halála után szétzilálódott a ferencesség)
EGYETEMEK, SUMMÁK, KATEDRÁLISOK
5. egyetemek kiváltságai: igszolgi autonómia, sztrájkjog, secessio. Fakultások: artes, jogi, orvosi és teológiai.
6. enciklopédiák, summák
6.1. Vincent de Beauvais enciklopédiája 4 része: természet, tudomány, erkölcs, történelem
6.2. „A tud csupán eszköz az erények megvalósításához”
7. katedrálisok
7.1. gótika. „a tudás látható illusztrációi”. Fény.
7.2. építészet-szobrászat-ötvösművészet-üvegművészet. Építész neve gyakran fennmaradt.
8. népi nyvű irod
8.1. latin enciklopédisták tömegfordítása (mennyiségi és minőségi értelemben is).
8.2. minnesängerek versei, sagák, lovagregények. Nevettetési célzat megjelenése.
ÁLLAMÉPÍTÉS ANGLIÁBAN ÉS FRANCIAORSZÁGBAN. ESEMÉNYEK ÉS INTÉZMÉNYEK.
9. háborúk Franciaországban
9.1. II. Henrik (1154 – 1189), majd II. Fülöp háborúi az angolokkal. Földnélküli idején franciáknak kedvező szerződés a két fél közt.
9.2. 1258-as szerz.: területi megegyezés, angol kir a fr kir hűbérese.
10. A Plantagenet monarchia és intézményei
10.1. mind2 országban a 12-3.sz az „államépítés” /Strayer/ kora
10.1.1. common law alapjai, korábbi archaikus bizonyítási eljárások mellőzhetővé tétele, pénzügyi reformok
11. I. Edward hódításai és a szford pol-i válsága Angliában
11.1. Wales, 1277. common law kiterj, hűbériség. Máig tartó hagyomány: trónörökös a walesi hcg.
11.2. Skócia, 1292. Hűbéresség.
11.3. háborús kiadások csődközelbe juttatták Angliát à itáliai bankárok kölcsöne.
11.4. létrejött az országos pol-i közvélemény.
12. Erőpróbák a 13-4.szfordon
12.1. 1307okt13, IV.SzépFülöp VS templomosok
13. SzépFülöp és a francia monarchia kormányzata
13.1. pénzrontás, renkdívüli hadiadók gyakori kivetése
13.2. bürokrácia jelentős
CSÁSZÁRSÁG, PÁPASÁG ÉS AZ ITÁLIAI NAGYPOLITIKA
14. a Pápai Állam(ok) kialakulása
14.1. császi és szici kiri cím szétválasztásának kísérlete by III. Ince és SvábFülöp
15. II. Frigyes szici állama és ném kirsága
15.1. Iv. Ottó ellenkirálya
15.2. Fr fia, Henrik lett (névlegesen) a ném kir
15.3. III. Honorius (1216 – 1227) beváltatta Fr-sel a kerhadj vezetésére tett ígéretét, hogy lekösse. Fr is profitál, mert jeruzsi kir-i címet is kap
15.4. indulás után néhány nappal járvány Fr hajóján à visszaford à IX. Gergely (1227 – 1241) kiközíti. Fr mégis elindul à pápa Szic-t támadja. Béke a visszafotlalások után: kiközösítés feloldása, Fr jogainak tiszteletbentartása.
15.4.2. Szicban belső reformok
15.4.2.1. új tvkv (fellebbezési rencer, tanúkihallg; eretnekség=felségsértés)
15.4.2.2. pénzverés
15.4.2.3. nemesfém-kiviteli tilalom
15.4.2.4. selyemipar fejlesztése
15.4.2.5. királyi bevételek adminisztrálására külön munkakör létrehozása
15.4.2.6. évi kétszeri városi képviselői gyűlés elrendelése
16. II. Fr és a pápaság szembekerülése
16.1. Henrik felnőtt és önállóságra tört; volt katonai bázisa is. Fr nyilvánosan megalázta (pl visszavonta a rendeleteit). Válaszul H szövetkez a Lombard Ligával. Fr és a német fejedelmek legyőzték őket. Henrik helyébe Fr 2. fia, Konrád.
16.2. Fr elleni háttérszerveződések erősödtével IX. Gergely feladta semlegességét, és másodszor is kiközte Fr-t. Háború, döntetlen. Gergely halála után 3 évvel IV. Ince (1243 – 1254) Lyonban zsint hívott össze, ahol Fr-t minden címétől megfosztotta. (egyh-i fejek Fr ellen, világiak ált semlegesek.)
17. II. Fr öröksége és Anjou Károly
17.1. IV. Ince 1254-ben kiközte Konrádot
17.2. IV. Sándor (1254 – 1261) és Manfréd (1258 – 1266) folytatják elődeik ellenségeskedését
17.3. IV. Kelemen (1265 – 1268) idején SztLajos öccse, Károly sereggel vonult Manfréd ellen a szic-i koronáért. M a döntő ütközetben halt. à I. (Anjou) Károly (1266 – 1285)
17.3.3. Toscana, Lombardia meghód. Pápai Állam(ok) tiszteletben tartása, de a pápa számára veszélyes az itáliai hegemóniája mégis.
18. A Pápai Állam(ok), Nápoly és Szicília a 13.sz végén
18.1. II. Lyoni egyetemes zsin, 1274
18.1.4. egyházunió
18.1.5. konklávé (bíborosok külvilágtól elzártan válasszanak) és szabályai
18.2. III. Miklós (1277 – 1280)
18.2.6. Laterán helyett Vatikán a székhely
18.2.7. „Nem lett volna párja a világon, ha nincsenek rokonai” – családtagokkal kormányoztat, nekik kedvez.
18.3. IV. Miklós ((1288 – 1292) az első ferences pápa
18.4. a 12.szban szerzett intézményes uralkodói kormzás előnyeit a 13.szban Szic elvesztette.
AZ ITÁLIAI VÁROSÁLLAMOK A KONSTANZI BÉKÉTŐL A 14.SZ ELEJÉIG
19. A városi fejlődés gazdasági és társadalmi közege
19.1. gazdi-demográfiai fejlődés, mezgazdi terméseredmények javulása, növekvő pénzforg à urbanizáció felgyorsul
19.2. tengeri keresk: Velence, Genova, Pisa
19.3. városiasodás + vidék uralom alá vonása (polilag-jogilag)
20. A comune és a podestá
20.1. Comune: „autonóm, esküt tett tagokból álló, rövid időre választott kollektív vezetéssel rendelkező korporáció, amely a hasonló jogi státusú egyesülések sorából kiválva fokozatosan átvette a város irányítását.”
20.2. 1183, konstanzi béke
20.2.8. pápaság + comune VS BarFr
20.2.9. császi jogok elismerére, gyakorlatban részleteiben viszont lényeges korlátozása.
20.2.10. városfalak, saját hadsereg, ligalétesítés, önálló adószedés és igszolg, tisztségviselőválasztás joga a városoknak
20.2.11. császi sereg városokon való átengedése, ellátása, adó fizetése, helyi jog rendelkezéseit követő császi bíráskodás engedélyezése ideiglenesen, uralk a hűbéresei fölött is csak a helyi jogok alapján rendelkezhet.
20.2.12. „A ~ nagyobbrészt olyan jogokat biztosított a csász ellenfeleivé vált városoknak, emyleket a csász szövetségeseinek korábban már megadott (Luvva, Genova, Pisa, Pavia, Cremona).”
20.2.13. 12.sz legvégétől Aranybulla-szerű hivatkozási alap, olyan városoknak is, akikre elvileg nem vonatkozott.
20.3. 13-5.sz.: nagyobb városok konfliktusa a kisebb városok alávetéséért. 15.sztól: 5 nagy (Vel, Mil, Fir, Náp, Páp) katonai-diplomáciai rivalizálása.
20.4. Podestá: helytartó. („Látva a császi elöljárók brutális hatékonyságát, az autonómiáját a konstanzi béke keretében visszanyert városok körében terjedt az egyszemélyi városvezetés gyakorlata.”)
20.4.14. gyakran hívtak podestát másik városból, a pártoskodás ellen, és a pártatlanság okán.
20.4.15. max 1 évre szóló megbízás
20.4.16. 13.sztól egyre névlegesebb a hatalmuk, ugyanakkor a hivatalviselők képzettsége egyre magasabb.
21. A popolo felemelkedése
21.1. 12.sz vége, Lombardia. Pol-i fegyveres szöv-k.
21.2. comune kiváltságosaitól társilag elkülönülő csop, jóval nagyobb létszámú.
21.3. 13.sz legeleje, Milánó: comune podestájával párhuzamosan a popolo is állít elöljárót. Több városban aztán a comune tisztségeinek 1/3-a a popolo köréből választandó. Később már nem csak 1/3. Egyre bonyolultabb választási szisztéma, podesták ellenőrzés alá vonása (+népkapitányi tisztség létrehozása a podesták ellensúlyozására)
21.4. a popolo-tagság feltételei: meghatározott értékű évi adóalap, ingatlantulajdon, nem-mágnásság. Popolo~=felső középosztály.
21.5. elvileg jogegyenlőség hirdetése, gyakorlatilag az alacsonyabb és magasabb rendek korlátozása egyaránt
22. Guelfek, ghibellinek és egyéb városi pártok
22.1. „A városállami kormányzat legalapvetőbb szimbolikus ellentmondását az jelentette, hogy pártkormányzat volt, klánok és érdekcsoportok valamelyikének tvnyesített uralma.”
22.2. in Firenze, Toscana. az csak sztereotípia, h „harcias arisztokrata ghibellin” és „békés polgári guelf”. Mind2 pártban jelentős az idegengyűlölet (guelf: németek, aragónok; ghibellin: franciák).
23. A comune kormzati rencere
23.1. Comune bevételei kisebbrészt szárm a kormzatból (bányákból, sólepárlókból, igszolgból, pénzberésből), hanem inkább a közvetlen adókból (piaci illeték, vám, só- és boradó, háztartásonként szedett adó, vagyonadó)
23.2. túlzott kiadások à hitel felvétele. (12.sztól gyakori. Pl Genova, Pisa)
23.3. katonakötél: külső ellenség elleni védelem+belső rendfenntartás
24. Firenze
24.1. bevételek: távsági kereskbe bekapcsolódó gyapjúfeldolgozó ip + banküzlet.
24.2. császi korm alá került a 13.sz közepén à autonómiája szűkült à néhány év múlva guelf kormzás, azaz a császpártiak bukása, popolo kormzat kialak.
24.2.17. területnöv
24.2.18. meggazdag, aranyforint bevezetése, városháza építése
24.2.19. legfőbb poli irányító szerv a hat prior testülete
24.2.19.1. városrészenként 1 választása (testület által)
24.2.19.2. mágnásellenesség
24.3. fehérek (~ghibellinek) és feketék(~guelfek) harca, 0:1 à proskripciós ítéletek (pl Dante ellen is)
25. A signoria kezdetei
25.1. 13.sz.: popolo és republikánus hagyományokkal való szakítás, egyeduralom kezdetei
25.2. „területi koncentrációt eredményező háborúk”
25.2.20. „A helyben bázissal nem rendelkező signorejelöltek nem tudtak tartósan hatalmon maradni.”
25.2.21. popolo vagy comune intézményei fennmaradtak, csak eltörölték pl az összeférhetetlenségi szabályokat és az újraválasztás tilalmát. Legitimitás látszata, de a gyakorlatban egyeduralom.
25.3. második fázis: signore a korábbi hivataloktól független címet kreál magának, „amellyel intézményesíti teljhatalmát”, másrészt e címet örökletessé teszi.
25.3.22. „A signore nem ritkán érvényben tartotta a mágnásellenes tvnyeket, amelyek azonban már csak potenciális riválisait sújtották.”
25.3.23. „hatalmi és szimbolikus célból” signore családok közti hásasság.
AZ IBÉRIAI-FSZ A KERESZTÉNY HEGEMÓNIA KITELJEDÉSE IDŐSZAKÁBAN
26. a reconquista előretörése
26.1. 1212, Las Navas de Tolosa-i ker>muzulmán (ker=kasztíl, aragón, navarrai, leóni, port)
26.1.24. DE kiskorú uralk-k több helyen (aragón, kasztíl, león)
26.1.25. Almohád Bir szétesett kis fejségekre à ker terj à integrálás-dilemma.
26.2. Sevilla elfogl, 1248 (III. Ferdinánd)
27. León-Kasztília
27.1. királyé az (elvileg) kerhadj jogcímén kapott egyh-i tized harmada + a békéért fizt (pl granadai) adó az araboktól.
27.2. városok tulajdonában a fd 73%-a, 10%-os vám a határokon, sólepárlók kiri monop, kötelező pénzújítás helyetti adó.
27.3. III. Ferdinánd, X. (Bölcs) Alfonz, XI. Alfonz
27.4. egyalapítás
27.5. kiri (nemesi-egyhi főméltósági) tanács szerepe bővült („cortesen hozott tv csak ott módosítható”) + városi követek a 12.sz.2-től
27.6. 14.sz elejétől ligák (városi érdek az uralkkal szemben)
28. Portugália – león-kasztíliai példa nyomán
28.1. kir VS egyh(pápával)+nemesek à kiri tanács bevonása a kormzásba
28.2. III. Alfonz, Dénes (udvar át Lisszabonba, port nyv támog tvforddal, egyalappal)
29. Navarra: szoros fr kötődés
30. Aragónia és Katalónia – a Barcelonai grság
30.1. kibővített kiri tanács: prelátusok+vidéki előkelők+városok képv
30.2. szokásjog írásba
szici vecs à kivságlev (tisztvis csak helyi, évi cortes, tanács-alapú igszolg, kir keze adóügyben megkötve)
KÖZÉP- ÉS KELET-EU ÁTALAKULÁSA A MONGOL TÁMADÁS UTÁN
31. A Mongol Birodalom
31.1. 13.sz. „a nemzetségi szerv már felbomlóban volt, […] megjelent a vagyoni diff a magtul első nyomaival. A nemzetségek v hordák élén a bagaturok v nojonok álltak. […] A bir kialakulása során a meghódt tzsk betagolódtak a mongol társba, mindenekelőtt a hadrendbe. Ilyen betagolódott tzs vt a tatár is. Az eui mongol birban ők voltak többségben, ezért ezen a néven tartották számon őket.”
31.2. Temüdzsin (12-3.sz) Dzsingisz kán néven csász. Hód: Szibéria, Kína, közép-ázsiai fejségek, … Meghódt terek élén a nagykán vazallusai.
31.2.26. nagykáni hat Dzs családjában öröklődt, de választással.
31.2.27. hód menete: 1-lerohan, 2-visszavonul, 3-néhány év(tized) múlva bekebel.
31.3. 1227: 3 részre osztott bir: Ögödejé Mongólia+Kína+nagykáni cím; Dzsagatajé Közép-Ázsia; Batué a ny-i birrész.
31.4. 1235-ben DK-Eu elleni tám: bolgárok, kunok, Moszkva, Kijev, Mo, Szilézia. Visszavonulás utáni területnév: Arany Horda_.
31.4.28. élén kán, nyve türk, élmódja letelep-földműv, vallása muzulmán.
32. Az orosz fejségek
32.1. vazallusi függés a Hordától (legfőbb igszolgi fórum, adó, katküldés)
32.2. ÉK-i (erdőövezeti) irányú kolonizáció, kpt áttevőd Moszkvába.
32.2.29. tatár kpttól messzebbi terekre kevésbé terjedt ki az uralom
32.2.30. ahol nincs tatár függés, van lengyel-litván, vagy nincs svéd (Nyevszkij, 1244, Csud-tó).
33. A baltikum népei és a lovagrendek
33.1. feud jellegű-szerű litván tzsk ~a mai Litvánia terén
33.1.31.lóteny, nagybirtok
33.1.32. 1201, Riga. Csak itt telephetnek a németek
33.1.33. végleges kerré válás a 14.szban
34. A lengyelek
34.1. „A Német Lovagrend ered a Sztfdön alakt meg az ottani ker kézben levő területek védelmére. A keresztes államok visszaszorulása miatt a rend elvesztette funkcióját, először Velencébe telepedett át, egy időre II. András kérésére az erdélyi Barcaságba települt a határ védelmére, aztán az ék-lengyel Mazóvia [területén vállalta a térítést]. A szigorú fegyelem révén a lovagrend elsőrangú kati hattá vált, hisz a lovagsereg mellett egyéb fegyveres segéderők is a rendelkezésére álltak.”
34.2. Lengyelo: II. Vencel alapoz, Łokietek Ulászló 1320ban ~egyesít, király.
35. Csehország fejlődése: terj. Vencel, Ottokár, Přemysl† 1306.
36. Biz és a Balkán népei
36.1. Biz idegen megszállás alatt (Thesszaloniki, Vel, …)
36.2. VIII. Palaiologosz Mih 1261ben genovai segítséggel Knápfoglal
36.3. Iván Aszen (13.1) bolgár: keresk támog (luxuscikkek is)
36.4. allamapparát: cár (választható v dinasztikusan örökölhető), bojárok tanácsa segítségével korm (pl igszolg, pénz- és hadügy).
36.5. tatárok teljes befolyása a bolgárok felett.
37. Szerbia
37.1. Milukin (13-4.) makedóniai befoly megerősöd
37.2. „Míg ny-on a 13.sz a felemelkedés korszaka, K-Euban korántsem volt az. A cseh és lengyel áll fejlődése épp csak megindult, a struktúraváltás érdemben a köv századra maradt. Oroszországra a mongol fennhat borult. A Balkánon pedig néhány kisebb áll, s ezek közé most már Bizt-t is bele kell érteni, harcolt egymással a hegemóniáért. Ebben a században ez voltaképp csak Bulgáriának sikerült néhány évtizedre, aztán a mongol beavatk ide is elért, ha nem is olyan messzeható követkményekkel, mint Oroszo-ban. Itt a tatár fennhat csak epizód maradt, ahogy a magyar uralom is csak ideiglenes sikereket ért el. A balkáni helyzet gyökeres megváltozására a 14.sz-ban került sor.”
A LATIN CSÁSZÁRSÁG ÉS BIZ RESTAURÁCIÓJA
38. Új állalakulatok Biz területén
38.1. ½ Latin Császság (Thrákia, ÉNY-Kis-Ázsia, Boszporusz, Hellészpontosz, néhány gr sziget), ¼ Velence (Raguza, Durazzo, egyéb fontos kikötővárosok, szigetek), ¼ többi kerhadj-résztvevő áll (LCs-vazallus Szaloniki Kirság+Makedónia)
38.1.34. Szaloniki-vazallusok: Athéni Fejség (Attika, Boiothia), Moreai Hcgség (Peloponnészosz; fr uralom alatt)
38.2. Nikaiai Császság in Kis-Ázsia, Epíruszi Despotátus in Balkán, Trapezunti Császság in Fek-t DK-i part (szeldzsuk vazallus).
38.2.35. Epírusz elfoglalta Szalonikit, despota helyett csász az élén.
38.2.36. Nikaia megerősöd.
38.2.36.1. Vatatzész: területkétszerez, álli visszaélések ellen, szoc intézmények állítása, kunok letelepítése határvédelemre, belker ösztönzése, Kegyes János néven sztté.
38.2.36.2. fia folytatja + kult + tudományok felvirág
38.2.36.3. utána belső felkelés, Palaiologosz Mih
38.2.36.3.1. ellene: német csász, epíruszi csász, franciák, szerb kir
38.2.36.3.2. mellette: törökök, kunok, szeldzsukok. Nyert, már csak Velence volt útban à szöv Genovával ellene.
KÉSŐ KÖZÉPKOR (14-5.SZÁZAD)
AZ AVIGNONI PÁPASÁG ÉS A NAGY EGYHÁZSZAKADÁS
39. Az egyh és a fr kirság a 14.sz elején
39.1. VIII.Boni, Unam Sanctam, 1302
39.2. Avignon alatt: pápaság monarchikus átalaka (intézmény, udvartartás, Curia, adó- és hivatalrendszer)
40. Avignon, a hídfő
40.1. 14.sz-ig utazó pápák úgyis (Ubi papa ibi Roma)
40.2. V. Kelemen: angol kánonjogász – nem báb!
40.3. Avignon: Rhône miatt kapcs (Fro, Spa, Ita közt), fejlett régió (Flandria, É-Ita). Népnöv.
40.4. XXII. János
41. Misztikusok és spirituálisok
41.1. spir: radikális koldulórendek (szigorú ferenci regula). Egyhnak se legyen tulajdona.
41.2. XII. Benedek ciszterci szerzetből-inkvizítorból. (Jegyzőkönyvei alapján Ladurie Montaillou.)
42. Humanizm és szerzetség
42.1. Petrarca: magányos költő-toposz bev az irodtörtbe. 1. reneszánsz-ideológia: „Cicero kora más, vissza akarom hozni”.
42.2. pálosok
43. Az avignoni pápaság fénykora
43.1. VII. Kelemen, bencés: pápai pal építése (benne a legfelsőbb egyhi bíróság, lakosztályok, kancellária. ~új ker főv létesítése, hosszú távra berend. Közben crécyi vereség.
43.2. VI. Ince. Azincourti vereség.
44. Iter Romanum
44.1. V. Orbán, bencés. Egyetemtám (Prága, Bécs, Pécs). Tervek a Rómába visszaköltözésre.
44.2. XI. Gergely: 1377, véglegvissza.
45. Pápa vagy zsin? A nagy egyhszak
45.1. VI. Orbán megsérti a bíborosokat, akik mást választanak helyette. pápapártiak: Ang, Ném, Mo, Len, É-Ita. Ellenpápa-pártiak: Fro, Náp-Szic, Arag, Kaszt, Port.
45.2. „A szkizma oka a mindinkább nemzeti jellegű egyh-k kialaka vt. Az egyes orszkban a klérus a helyi problémákkal azonosította magát, nem pedig az egyetemes egyh elvont eszményével.” (ld Wyclif, hatására Wat, hatására Angliából sokan Cseho-ba, hatására Husz…)
45.3. Pisai zsin, 1409: 2 pápa helyébe 1 másik (XXIII.János) Konciliarizm fellobanása.
45.4. Konstanzi összehívása by LZs és XXIII. Célok: egység helyreállítása, reform, Husz. V. Márton megválasztása (aki rögtön elutasítja a koncilit)
ANG, FRO, NÉMALF A 100ÉVESHÁB KORÁBAN
46. A nemzközi pol kezdetei
46.1. „Közvetlen oka, h az ang kir kontinentális birtokai – Normandia, Anjou, Maine, Aquitánia – egyben a fr kir hűbéresei is.”
46.1.37. 1.100éves: 1159 – 1259. csak poli konflikt.
46.1.38. 2.100éves: gazdi-társi(polgk hűbérességellenessége pl)-poli. +főrendi magháb (pl rózsák), + poli átalak (rendi mon à absz kirság), +nemzi identtudat, …
47. 1339 – 1364
47.1. III.Edward: Valois-ház trónra miatt (mivel ha nőági örök lenne, ő lenne a fr kir).
47.2. a háb legpontosabb krónikása, Jean Froissart
47.3. flandriai városi önk-k kialak (és angolok felé tájékozód), pl Brugge.
47.4. Crécy (1346) után ~béke 1355ig à Poitiers à dauphin rendi gyűlése, polgárokat-parasztokat erősen sújtó megszorítások à Étienne Marcel felkelése, Jacquerie à nemesség összekovácsolód.
47.5. 1360-as brétignyi béke: angol kir hűbériség alóli felmentése, angoloké az össz általuk meghódt ter.
48. 1364 – 1380
48.1. „Az angol győzelmek és a francia vereségek oka az angol és fr társ és mental külségében rejlett. Angban a nemeseket és a polgokat nem választotta el olyan óriási szakadés, mint Fro-ban: a két oszt közeledéséből született meg a gentry. Szemben a fr-k arisztokratizmusával, az angolok ekkor már nem kizárólag a szül, hanem a jómód alapján is rangsorolták az emereket. […] Az angol sereg zöme polgokból és szabad parasztokból (yeomen) állt [akik a kötelezően választható testmozgás keretei közt megtanultak íjazni, vívni]. A fr lovagok ezzel szemben a vil minden kincséért sem szálltak volna le a magas lóról, ahol megdöbbenve tapasztalták: ellenfeleik fittyet hánynak a lovagi harcmodorra! […] A Bölcs melléknévvel kitüntetett V. Károly (1364 – 1380) nem azért tudta megfordítani a háb menetét, mert tanult a vereségekből, hanem egyszerűen azért, mert a könyvmoly kirt a lovagi tornák hidegen hagyták.”
48.2. Károly a hadi sikereken kívül erősítette a nemzettudatot (pl krónikák összeáll), kultúrát (Louvre).
49. A burgund hcgség: 1380 – 1429
49.1. VI. K megtéboly, de a kirságletétel szokása csak angol – a fr-knál személy=hivatal, tehát trónon maradt. Többi örökös magánhatalmat építget. Polgháb az Orléans- és a burgundi-párt közt (előbbiek a nemzeti ügy, utóbbiak az angol szöv képv-i).
49.2. Angol kir, Henrik burgund segítséggel legyőzte az orléans-pártiakat, kirrá nyilvánította magát à dühös burgundiak ellepték Párizst, bosszú. Burgund hcg mégis szerződ: Henriké a fr kirlány keze és a trón. H nemsoká meghalt, örököse 9 hónapos. Régense orléans ostromára készül… à
50. Jeanne
50.1. sok vajákos asszony akkor, de ő más. Felmenti O-t, Reimsbe viszi (VII.) Károlyt, koronáztatja. Párizst nem tudta bevenni. Aztán sok siker mégis. („A diadalt Jeanne rehabja pecsételte meg 1456-ban”)
50.2. de nemesi felkelés VII.K ellen
50.3. XI.Lajos idején a koronára visszaszálló javadalmak: Burgundia, Anjou, Provence. Béke aláírása.
51. A rózsák háborúja
51.1. VI. Henrik: egyalapító (Eton, Cambridge)
51.2. York Richárd Fro-ból tért haza, jogos helyét elfoglalni a parlamentben. Henrik kirekesztette. YR-rel a főurak ált.
51.3. H ideg-összeroppan a 100éves hírei hallatán, YR régenssé nevezi ki magát. Kirné (mármint H felesége) elszántan küzd a trónkövetelővel szemben a fia érdekeiben. YR csatában meghal, fia IV. Edward néven kir.
51.4. Ed öccse, III.Ric gonosz, emberei mind átpárt az ismeretlen Tudor (VII.) Henrikhez, 1485. Abszolutizm.
A „14.SZÁZADI VÁLSÁG” ÉS A GAZDI ERŐVONALAK ÁTRENDEZŐDÉSE
52. A 14.sz válságának kérdése
52.1. kis jégkor
52.2. éhín à gabonaárak fel
52.3. pestis
52.3.39. bubó~ (patkánybolhával. Nyirokcsomó-kelevények. 60-80%-ban halálos.) és tüdő~ (cseppfertőz. Majdnem 100%-ban halálos.)
52.3.40. utána gyors fellend (bevánd és mobilitás, bérek nőnek, élelemár csökken, termelés minősége nő, …)
52.3.41. kereski kpt-k felemelkedése (Genf, Lyon, Frankfurt, Lipcse)
52.3.42. társi statusquo felbomol (parfelkelések, városi mozgalmak)
53. É-Eu forgalma, a Hanza szövetség
53.1. „Szinte önálló külpolt folytatott, hiszen a 14.sz közepén kereski zárlatot szervezett Flandria ellen, hábokat viselt Dánia ellen.
53.2. városalapítások: Riga, Tallinn (Lübeck)
53.3. ~200 város tag (pl Lübeck, Hamburg, Köln, Krakkó, Boroszló)
53.4. döntéshozó: Hanza-gyűlés, benne csoportosulások (vend, szász, vesztfáliai és livóniai városokéi)
53.5. vámnaplók: posztó a legjelentősebb cikk, könnyűfém, textilek, só, hal, gabona.
53.6. „A 14-5.szban a Ha kereski forgalma sajátos és megkerhetetlen szerepet játszott Eu egész é-i felének gazdi életében, ebben a régióban a k-ny-i irányú árucsere szinte teljes egészében a Ha csatornáin keresztül zajlott.” Itt inkább nyersanyagok, délen inkább luxuscikkek forgalma.
54. Dél-Némo és KKEu gazdasága
54.1. fémtárgyak, textil, közvetítő keresk, mezgazdi termények
54.2. régió több országa (Mo, Cseh, Len) gazdi fellendül. „14.sz-i válságokból Ny-Eu kilábalását segítik.
SKANDINÁVIA A DINASZTIKUS UNIÓ ÚTJÁN
55. Dánia: keresk fellendít, évi rendi gy (4 renddel: egyhi és vili méltóságok, városok, szabad parasztok). Svédoban is 4 rend; szokásjogok leírása.
56. A dinasztikus unió létrejötte: Kalmari unió (1397 – 1521): dán-norvég-svéd-finn-izlandi egyesítés. Dánia a vezető. Közös érdek a Ha meggyengítése.
57. Svédo különválása
57.1. birodi kapitány választása, önállósulás
57.2. 1448, Svédo és Finno (finn hcgség a svéd korona alatt) kilép
58. a Ha északi befolyása: északi keresk befolyása nő a Ha-val szemben. Ha előjogai Dániában mex.
SPA SZÜLETÉSE ÉS A MÓROK SORSA
59. „A 14.sz folyamán és a 15. nagyobbik részében Hisp csak törti-egyhszervi fogalom vt, hisz 2 rész alkotta, amelyek maguk is részekre oszlottak (León-Kasztília és Aragón-Katalónia)
59.1. baszkok Kaszt-ban. Saját szokásjog.
59.2. Navarra: önálló, aztán arag-i fennhat
59.3. Andorra: fr hűbterület
60. Kasztília fejlődése
60.1. városi jog (fuero) gyakori adomány, tág városi jogkör (önvédelmi fegyveres testvériségek engedélye, önk, fejlett céhek), parság szemszabot nyert, + saját ura megválasztását.
60.2. egyh gazdi befolyása is nőtt
60.3. sokatmondó uralki nevek a 14-5.szból: I. (Kegyetlen) Péter, III. (Beteges) Henrik, IV. (Tehetetlen) Henrik ß belpol helyett inkább külpolra (pl gyapjúexp) koncentrálás.
61. Aragónia és Katalónia viszonya
61.1. Szardínia meghód, Náp megszerzése
61.2. külön Ar és Kat intézmények, +közös cortes
61.3. mediterráneumi keresk élénk
61.4. parság: több adó, több függés à felkelés à személyi függés mex, többi nem.
62. Granada
62.1. mórok adót fiztek, de vallásuk (iszlám) és tv-ik megmaradhattak
62.2. keresk, selyemipar, Alhambra.
63. Portugália
63.1. önálló fejlődés, Kasztíliával szemben „örök szöv” Angliával
63.2. urbanizáció kevésbé jell a 100évesig
63.3. tengerentúli terj: TengerészH isk-ja àDias (Jór-fok_)
64. Az egyesülő spa mon és a kult fejlődése
64.1. „A felemelkedő Port-t is túlszárnyalta az egységesülő spa ter. Gran elfogl-a végleg kiszorította a mór, a muz hatalmat.”
64.2. gótika-reneszánsz, lovagi kult és költ.
64.3. Katalón és aragón din házasod.
BIZ A PALAIOLOGOSZ-KORBAN
65. Knápvissza: „1261-ben a bolgár határra küldött [nikaiai valaki] Knáp előtt elhajózva megtudta, h védői könnyelműen egy fekete-tengeri exp-ra távoztak, s a főv maradt, melyet így kardcsapás nélkül visszafoglalt.”
66. A restaurált Biz: VIII. Palaiologosz Mih
66.1. „Legnagyobb problémája az volt, h vizeit az itai közt-k uralták, […] Közép- és Dél-Görögo továbbra is latin uralom alatt maradt, […] a Balkán-fsz É-i részén pedig a bolgárok és a szerbek Biz rovására D felé terjeszkedtek. […] A Biz-ellenes erők fenyegetése mindennapi realitássá vált.”
66.2. bizi válasz: Szic elszigetelése, szövkísérlet a pápával, bolgároktól területvissza, Genova és Velence egymás ellen kijátszása.
66.3. ny-i poli változás: Dél-Ita-ban Anjou uralom kezdete [probléma: pápapártiak, így bukta az előző pont első két összetevője]
66.4. kapcs az Arany Hordával, 1274, lyoni zsin: egyh-i unió
66.4.43. külpoli eredmények, belpoli szakadozás
66.4.44. 1281ben vége az uniónak, sőt Biz elszigetelése. Szic győztesnek tűn, de vecsernye
67. Biz balkáni állammá válása II. Andronikosz Palaiologosz alatt
67.1. Biz katilag-gazdilag kimerült, de kult fénykor
67.2. feudalizálódás, decentralizáció
67.3. balkáni államokkal pénzért béke
67.4. Biz rovására terjeszkedő oszmánok, bolgárok, genovaiak, velenceiek, katalánok
68. A polghábok kora Bizban; Szerbia hati túlsúlya a Balkánon
68.1. Andronikosz megfosztotta felelőtlen unokáját a trónutódlás jogától, az unokának viszont sok párthíve volt. Később balkáni beavatk: Andronikosz pártján a szerbek, unokáén a bolgárok, makedónok. Unoka nyert.
68.2. bolgár-szerb szöv Biz ellen: terj Makedóniában, erődök bevétele
68.3. Oszmán terj: Nikaia elfogl
68.4. újabb polgháb a trónutólás körül + vallháb + társi rétegek egymás ellen, szerbek, oszmán-törökök bevonása a császnő ellen.
69. A Balkán-fsz oszmán-török meghódítása; Biz eleste
69.1. oszmánok elleni megoldási kísérlet: unió felújítása. Pátriárka megakadályta.
69.2. 1362-ben Drináp elfogl, makedónia elfogl. Bulg és Biz török vazallusok.
69.3. Biz felosztás
69.4. Ny-on végre törökellenes koalíció (magy, fr, vel) à Nikápoly
69.5. 1402ben Timur Lenk Ankara mellett megverte az oszmánokat à oszmán belső harcok à 1422, II. Murád, offenzív szellem visszatért.
69.6. utolsó megoldási kísérlet: 1439, unió (a pátriárka most beleegyezett, csak bizi nép nem...)
69.7. kisebb sikerek az oszmánok ellen: HunyJ, Szkander bég (albán_), moreai despota
69.8. ostrom: 20szoros létszámfölény, fejlettebb haditech
A BALKÁNI ÁLLAMOK, AZ OSZMÁN TERJ ÉS AZ OROSZ ÁLL ÚJJÁSZÜLETÉSE
70. Az orosz fejségek
70.1. moszkvai nagyfejség: 14.1, tatárok és fejségek közti érintkezés közvetítői.
70.2. III. Iván (1462 – 1505)
70.2.45. fejségek Moszkva alá vetése (Novgorod, Kazany), tatároknak adófiz mex.
70.2.46. orszos tvkv összeáll (pl papok ~teljes röghöz)
70.2.47. államapparát: bojári duma (kinevezéssel), külön hatóságok (pl pénzügyi, gazdi, külügyi, kinevezési, hadi, egyes területek közigja). Hatóságok élén 1-1 bojár, írnok
70.2.48. felesége az utolsó bizi csász (XI.Konst) unokahúga à Biz örökösének tekintette magát (a későbbi harmadik Róma – elmélet)
CSEH- ÉS LENGYELO A KÉSŐ KKORBAN. A HAB-OK FELEMELKEDÉSE
71. Csehország IV. Károlytól a huszitizmusig
71.1. némrómbiri hűbéri viszony. 1347től csehek a császárok.
71.2. egyetem, ezüstbányászat, pénzverés, sok város
71.3. huszita háb
71.3.49. 1419 – 1420: plebejus-paraszti szakasz, Tábor város alapítása
71.3.50. 1421 – 1434: városi középpolgárság-kisnemesség, Žižka
71.3.51.1434 – 1436: urak szöve (kelyhesek) nyer Lipanyban, bázeli zsinnal kompromisszum (kompaktáták)
71.4. Podjebrád György kormzó (1448 – 1458), kir (1458 – 1471)
71.5. szokásjog-összeírás, polgság nem túl jó helyzetben.
72. Lengyelország
72.1. egyetem, népnő, urbán
72.2. Jagelló uralkház: NagyLajos lánya, Hedvig és a pogány litván fej, Jagelló házasságából szármó (ergo lengyel-litván perszonáluniójú) din
72.2.52. Jagelló II. Ulászló néven kir. (1386 – 1434)
72.3. nemesek rendszeres összehívása (sejm), tartományi gyűlés
72.4. porosz unió, 1440: porosz+lengyel nemesek a NémLRd ellen, sikerrel.
73. A Habok és Aut
73.1. Habok birtokai: Aut, Karintia, Krajna, Tirol, Isztria, vend őrgrság, Trieszt, Stájerország. Házasság-pol: Némalf, Burgund. Viszont 1499, bázeli béke: svájc állszöv önálló.

ÖSSZEGZÉS: EGY ÚJ EXPANZIÓ KEZDETE, A FEJLŐDÉS IRÁNYAI

ITA A KÉSŐ KKORBAN ÉS A RENESZÁNSZ KEZDETEI
74. „A változások nem annyira a gazdban, inkább a társi és poli szerk átalakulásában jelentktek.” Gyakori hábok, különböző kormi formák (mon in D-Ita, városközt in Tosc, signoria in Lomb, feud intézmények in Pie)
75. „Ita elméletileg a császsághoz tartozott, s a 13.sztól a városokat megosztotta a guelf-ghibellin ellentét.”
76. Az itai városáll-k poli rendszere és a „zsarnokság”
76.1. tudósok és költők (Dante) fakadnak ki, mennyire tagoltak még a nyvjárások is à olasz nyt első kiadása, 1495 (firenzei alap).
76.2. háb: Savoia, Monferrato (Palaiologosz őrgrság), Vel, Náp VS Mil, Gen, Mantova, Bol, Fir, fr kir. Knáp elfoglalásának híre után nem sokkal fegyszün, a SztLiga létrehozása (tagok: Vel, Fir, Mil, pápa, Náp)
76.3. biztos kormzat kívánalma à signoria különböző formái pl in Ferrara, Rimini, Ravenna, Mil, Pádua, Mantova, Fir, Bol, Perugia, Párma. 15.szra 5 nagyobb poli egység: Vel, Mil, Fir, Náp, PÁ.
77. Velence
77.1. egyetlen é-itai oligarchikus kormi rendszerű városáll
77.1.53. Tizek Tanácsa, Negyvenek Tanácsa, Nagytanács
77.1.54. dózse reprezentációs-szakrális és nem tényleges hatalma
77.2. zsoldosok
77.3. Mil-val hábok, flottaépítés
77.4. új ipágak: selyemszövés, üveggyártás, NYOMDÁSZAT
78. Genova: Pisa legyőzése (12-3.sz), háb Vel-vel, oszmán terj miatt kényszerű területfeladás a Fekete-tengeren.
79. Milánó
79.1. Visconti-család vezetése, környező települések meghód (Bologna, Pavia, Parma, Pisa, Lucca), hcgséggé vált.
79.2. Visconti-ház kihalása után Sforzák
79.3. kult fellend, építk, festész (LeoDV)
80. Bologna: selyemip
81. Firenze
81.1. hum és ren bölcsője
81.2. guelf vez à signoria. Belviszályok
81.3. Mediciek: fiókok pl in Vel, London, Brugge, Lyon, Avignon, Genf, Firenze. Firenze urai is egyben in 15.1 (Cosimo, Lorenzo). Tudomány, művészet (akadémia, ktár, Brunelleschi, templomok), városi középréteg erősítése. Lorenzo halála után közt.
82. Róma: 1303-ig Laterán, 1420 után Angyalvár
A RENESZÁNSZ ÉS A HUMANIZMUS KIBONTAKOZÁSA
83. a 14-5.sz-i egyetemek
83.1. 13.szban spontán szerveződés, 14-5.ben inkább uralki-városi alapítás
83.2. szakemberek igénye egyre több helyen à helyi érdekek szolgálata az egy feladata.
83.2.55. à kevésbé nemzközi jelleg
83.2.56. à egyre kevésbé egyhi jelleg
83.2.57. főleg jog (netán kánonjog)
A KÉSŐ KKORI NEMZETÁLLAMOK ÉS A RENDISÉG NY-EUBAN
84. Status, patria, natio: nemzi áll létrejöttefeltétele: egységes államterület, egységes nemzi piac, nyv, közpi hat, kptított kormzat, hadsereg.
85. Corpus, ordo, universitas: oratores-bellatores-laboratores. Libertates. Egyhi és vili hat. Rendek. Városi autonómia.
86. Ausztria
86.1. tartományi fejek függetlenedtek a császtól (nem szedhet adót, nem bíráskod, nem pénzkibocsát, nem épít új várost) [immunitas]
86.2. 12.sztól főv Bécs
87. Közép-eui kirságok: Cseho, Leno, Mo
87.1. „PodjGy Mátyáshoz hasonlóan az erős kpti hat megteremtését tűzte ki célul. Huszita érzelmei miatt a pápa kiátkozta, a cseh kirságot előbb Mátyás, majd a lengyel Jagellók szerezték meg.”
87.2. lengyeleknél kettős rendi gy: helyi és országos.
87.3. „A magy nemesi öntudat a hódon alapszik: a nemesek a honfi kori vezérek leszármazottainak tekintik magukat, fdbirtokaikért ezért senkinek nem tartoznak hűséggel.”
87.3.58. nemesi egyenlőség („az Euban szokásos 3 renddel szemben Mo-n csak 2, a fő- és köznemesség rendje alakult ki”).
87.3.59. „A hűbség Mo-n sajátos formában (familiaritas) jött létre, a hűbirtok is a kir szolgálatáért jutalmul kapott birtok (honor) volt, melyet csak meghat időtartamra élvezhetett a javadalmasa.”
88. Összegzés
88.1. „A rendi mont a 16.sz elején Euban az absz kiri monok váltották fel. A rendi gy elvesztette jelentőségét: a kir a regálék útján új jövedelmekhez jutott, hivatalnokai révén pedig szakszerűbben tudta irányítani a korm adminos menetét.” Ha össze is hívta a gy-t ált az ő érdeke érvényesült.
88.1.60. okok: nemzeti egység még nincs, nem is tud fellépni a saját érdekeiért
88.1.61. közvetlen a kirnál praktikusabb az érdekérvényesítés, mint a rendi gy-n, ami mellesleg elég költséges is.
88.2. „Ahol nem jött létre nemzeti absz, a rendi partikularizm és a rendi anarch a 19.szig késleltette a nemzi áll, nemzi ip és nemzi piac kialakulását.”
FELFEDEZÉS, GYARMATOSÍTÁS, A „VILÁGGAZDASÁG” ÚJ KÖRVONALAI
89. A terj hajtóerői
89.1. nemesfémhiány, fahiány
89.2. gabonatermő és halászati területek hiánya
89.3. hitterjesztők és kincsvadászok
89.4. nemesség jövedelmet gyarapítana, kereskő forgalmat növelne, egyh hitterjne, hűbéres helyzetéből kitörne.
89.5. hajózási eszközök-ismeretek bővülése, hajó maga átalakulása
90. A portugál felfedezések első évszázada
90.1. miért pont Port? – nemesség új távlatot keresett, reconquista folytatása, távságikereskben jártasság, és a frajzi fekvése se épp hátrányos
90.2. 1480sra Egyenlítőtől délre értek Afrikában. Arany, rszg, bors, gyapot, elefcst, gumi, viasz, bőr, fa.
90.3. Díaz (Jór-fok à Afr megkerhető), Gama
91. Spanyol felfedezések
91.1. KK: fd Ptolemaiosz becslésénél kisebb + gömbölyű à India Ny felől könnyebben elérhető.
91.1.62. támogatókeres: port udvar, Kasztília, angol, fr udvar: túl kockázatos. Spa udvar segít végül.
91.1.63.1.út: Bahama-szk, Kuba, Haiti
91.1.64. 2.út: Dominika, Guadeloupe, PuertoRico, Jamaika
91.1.65.3.út: Trinidad, Grenada
91.1.66.4.út: Panama
91.1.67.eredmény: kevés arany, sok halott indián.
92. Vetélkedés az új területekért
92.1. 1494, Tordesillas: Kasztíl-Port érdexféra határa (többi eui hatalom kizárása, pedig pl bristoli felfedezések is egy időben velük – Új-Fundland és Labrador déli partvidéke, Hudson-szoros).
ÚJ BIRODALMAK SZÜLETÉSE
93. a fr mon biri aspirációi és az itai hábok (1483 – 1516)
93.1. Anna régens, férje osztrák legyen-e vagy fr
93.1.68. osztrák-párton az angol kir
93.1.69. nagylelkű kiegyezés fr részről mindenkivel, annak ellenére, hogy kati fölényben volt à cserébe Náp ostrománál jóindulatú semlegességre számított részükről
93.1.69.1. Anjou-aragón harc Nápért, 15.közepén az aragón-ház állt nyerésre
93.1.69.2. szöv: Mil-Vel-fr Náp ellen. Azt hirdették, Náp elfogl-a az első lépcső a Sztfd és Knáp visszaszerzésében.
93.2. 1494, franciák bevonultak Rómába, Nápolyba à SztLiga szöv-e VIII.Károly ellen, 1495.
93.2.70. tagok: pápa, spa, aut, mil, vel
93.2.71. 1.csatában fr-k nyernek, de Náp-t feladják.
93.3. VIII.K utóda XII.Lajos. 1499, szöv Vel-vel à Lombardia mexállása à Sforza visszahódja Lombardiát à fr-k legyőzik, mexállják Mil-t.
93.4. Aragónia fennhatának elism-e Náp fölött
93.5. 15.sz2.ben Vel hat-a nagy, aztán oszmán terj+ portugálok Afrkerülése, ezért a kereski hegemónia mex.
93.6. 1511, SztLiga a fr-k ellen. Tagok: pápa, Kasztíl, Arag, Ang, Svájc
93.7. 1515ben konkordátum a frk és a Sztszék közt, béke a svájci kantonokkal is.
94. V.Károly öröksége: Némalf, Kasztíl, Arag és Róma uralkodója.
95. Fenyegetés keletről: az Oszmán Bir világhattá válása
95.1. II.Mehmed, II.Bajazid, I.Szelim, I.Szulejmán (1520 – 1566)
95.2. centralizáció és hadsereg tekintetében is „felülmúlta keresztény ellenfeleit”.
95.3. 1453 – 1526: Biz, Bulgária, Szerbia, Havasalf, Moldva, Bosznia, Albánia, gör terek, genovai és velencei gyarmatok, Trapezunti Császság, tatár kánság, Karamánia, Anatólia, Perzsia, Mameluk Bir, Szíria, Rhodosz, 1/3 Mo.
Hiba történt a modul működésében