Szokolay: Lengyelország története

1. Nemesi közt, nemesi nemzet

1.1. 4 rend: pap, nemes, polg, zs.

1.2. JOGILAG egységes nemesség Nagy Kázmér idejétől. A KK-euihoz képest is magas számú nemesi-lovagi réteg (~8-10%). Önk, kivságok.

1.1.1. jogbővülés a mágnások rovására, 16. elejétől „semmi újat nélkülünk” (minden jóváhagyandó általuk).

2.1.1. középnemesség poli pozíciói a 15-6.sz-i gazdi sikerekkel alátámasztva.

3.1.1. park jogorvoslataira kevés lehetőség

4.1.1. keresk fellend, másodikjágyság

5.1.1. egzekúciós mozgalom: nemesek kívánalmai: pénzügy, had, bírás, közig reformálása, végreh hat megerős. Absz törekvésektőli elzárkózás, kiri hat kivonása az egyhi befolyás alól, Szilézia és Ny-Pomeránia visszaszerzése.

1.3. 1572, Jagelló-ház kihalása à nemesség választ kirt, előtte 2 éves interregnum

1.1.1. külfik választása, mert az idegen uralk nem érzi biztonságban magát à nemesekkel alkukat kellett kössön.

1.4. Báthori István Jagelló Anna feleségül vételével elnyerte a trónt

1.1.1. adók hadseregállításra à Livónia megszerzése, (sikeres) hadjk Moszkva ellen

2.1.1. belpol: erőskezű; figyelmeztetett a „nemesi önkény veszedelmére”. Reformok: kpti ítélőszék, gyalogos hadsereg, kozákok len korona szolgálatába állítása.

3.1.1. halála után Leno megin szervezetlenedik.

2. Ren és humanizmus

2.1. len-kat, rutén-pravoszláv, tatár-iszlám, zs-judaizmus. + protestantizmus (főleg a német polgárok körében), + jezs.

1.2.1. prot: egyhi kivságok elleni küzdelem + nemesség és kiri hat egyenjogúsításának ideológiája à nemesség kálvinistává.

2.2.1. jágyságot „érintetlenül hagyták a vallási áramlatok”

2.2. 16.2-től nemesi vallszab, vallásüld betiltása àren+hum eszmék terjedése, kultfelvirág, kat ref.

2.3. szarmatizmus

2.4. kult terjedése a polgságban is, sőt a parságban is néhol. (Kopernikusz tanai, egyh nem áll az áll fölött, tkpk, Bibford-Radziwiłł-, gimnk, főiskk, krakkói egyetem; gdański keresk.)

3. A hanyatlás előjelei

3.1. Báthori után Vasa Zsigmond a kir

1.3.1. ter, lakosságszám nő

2.3.1. Balti-t térsége a svédeké. VZs katolikus.

3.2. 17. elejétől len-orosz hábk

3.3. béke a trkkel à 30 évesben Leno a kat liga mellett à 1620, tr-len csata, tr győzelem. Egy év múlva megin béke. Helyzetkihasználva svéd terjeszkedés.

3.4. IV. Ulászló: igyekezett függetleníteni magát a nemesség befolyásától

1.3.1. oroszokkal béke (lemondott trónigényéről), svédekkel kevésbé (nem mondott le trónigényéről).

2.3.1. taktikázás a trk és a len nemesek hatalma ellen, végül kozák-krími tatár lázadás ellene.

3.5. IV. Ulá halála utáni társi tendenciák:

1.3.1. nemesek rovására a mágnások jutottak szóhoz + tarti gy-k szerepe nőtt = mágnásoké a közvetítő szerep a kir és a szejm közt.

2.3.1. „kollektív nemesi akarat és felelősség” megtestesülése a liberum veto elvileg. Gyakilag „az archaikus kollektivizmus ethoszát fejezi ki”.

3.6. II. János Kázmér (17.közepe)

1.3.1. „A kozákok hábja különösen azért vált veszedelmessé, mert hol a tatárok, hol a törökök, hol pedig Leno más szomszédai, így pl II.RGy erdélyi fej is belekeveredett, és az ukrán felkelés helyiből nemzetközi hábbá szélesedett.”

2.3.1. à orosz-kozák egyezmény

3.3.1. Ukrajna kettéosztásának tartósítása Leno és Oroszo közt à hosszú len-orosz hábk, majd svéd-len hábk

3.6.3.1.svédek szövsége Brandenburggal, majd 1655, Gyfvár, len-ellenes szöv: Erdély, Havasalf, Moldva, kozákok. Mivel Svédo „hagyományos ellenfelei”, Habk, Oroszo, Holl, Dánia felléptek a hábban, a szövnek (ill II. RGy-nek) a svéd kir felajánlotta a len koronát, ha segítnek.

3.6.3.2.à Krakkó, Breszt, Varsó bevétele by szöv, de mégis bukás, sereg is szétesett (de amíg nem, addig mindent feldúltak, rossz pont a lakosság szemében..).

4.3.1. 1660, egyezmény: JánosKázmér lemond svéd trónigényéről, svédek visszaadják a meghódt tereket.

3.7. 1658, Nagyorosz Hcgség megalaka à hábk, egész ukrán ter Oroszo-hoz került, Leno nemzetközi pozíciója meggyengült. à reformok szükségességének belátása by len nemesség. à liberum veto megváltoztatása felmerül (csak elméletben).

3.8. III. (Sobieski) János, 17.2

1.3.1. tr-visszaszorítás à tr-ellenes liga létreh (Auttal, németekkel) à sikeres harcok. SztLigához csatl à Karlócaiban Leno tereket kap vissza.

2.3.1. A sok háb miatt „anyagi és társi összeomlás”, mezgazdi termelékenységcsökk, parság növekvő tiltakozása. Ter- és lakosságcsökk. Kereski visszaesés. Monetáris válság à adóemelés à katonalázadások à katonai védelem elégtelen à zsoldosok felállítása.

4. Az anarchia évtizedei

4.1. II. (Erős) Ágost szász válfej (à len-szász perszonálunió)

1.4.1. belpoli tervek (absz) sikertelenek, külpolban vereséges hadj, svédeké Varsó-Krakkó. (sőt svéd nyomásra ellenkir is.)

2.4.1. északi háb-beli semlegesség következményei: csapatátvonulások és pusztítások Leno terén, + demoralizáció, társi cinizmus.

4.2. a nemesek az erős kpti hadsereget az absz eszközének vélték, ezért nem támogatták fejlésztését.

4.3. III. Ágost (18.közepe) – „Leno hanyatlásának legmélyebb ptja”

1.4.1. „kpti hat elvesztette kontrollját az ország egésze felett”

2.4.1. merev rendi strukt, nehéz helyzetben levő falvak, városok

3.4.1. „archaikus arculat”: művészetpártolás visszaesése, orientális elemek dominanciája.

4.4. a hanyatlás okai-okozatai:

1.4.1. teri tarti gy-k erősödése

2.4.1. „nemesi szuverenitás decentralizálódása”

3.4.1. mágnások hati súlynöv-e

4.4.1. második jágyság, „nemzetközi gazdi vérkeringésből való kiszorulás”, hábos veszteségek, járványok, szarmatizmus, etc.

5.4.1. szomszédos hatalmak „területeit megszerezve akarnak eui hatalmakká válni”, Poroszo megerősödése, NagyPéter kora.

5. A len felvil. Kudarcra ítélt küzdelmek a reformokért az agresszióval szemben

5.1. A trónérti harcok „versengés véressé válását Ágost halála akadályozta meg” à kirválba erős nagyhati beleszólás.

5.2. reformok felvetése: valli tür, ipar lehetőségei, polgi hivatvis, jágyterhek kérdései.

5.3. valli egyenjogúsítási viták az ogyben à „kardinális jogokért” Katalin cárnő vállalt garanciát à len-lit áll struktjára vonatkó változtatás egyeztetendő vele, Leno orosz protektorátussá vált.

1.5.1. à beavatk miatt 1768, bari konföd (kat vallás védelme, disszidensellenes, kirellenes, oroszellenes). Hamar leverték à szövkeresés Fro-ban, Tr-ban, Aut-ban. à Porta hadüzenete Oroszo-nak à tr vereség.

5.4. 1772, területelvonási megállap:

1.5.1. Aut: Szepesség, Hegyalja, Galícia

2.5.1. Oroszo: Dnyepertől keletre

3.5.1. Poroszo: Tengermellék, Visztula alsó folyása (kereskileg menő területek)

5.5. belpol: konzerv kivságok visszaállítása, iskrenc refja.

5.6. felosztás miatt gyengébb len etnikum, természetes határoktóli megfosztottság, gazdi veszteség. Ezek ellenére látványos varsói fellend, manufaktip terjesztése, kult, reformgondolk.

5.7. 1780s kedvező külpoli helyzete: Oroszo hábja a trkkel, svédekkel à Leno jelentősége megnőtt Katalin szemében (de nem eléggé).

1.5.1. reformogy: nagy sereg felállítása, MINDEN birtok után állandó adó fizetendő, oroszellenesség à porosz-len védelmi szöv, 1790.

5.8. 1790s legeleje kedvezőtlen külpolilag: orosz-porosz-osztrák közeledés à felgyorsítandó reformtörekvések à 1791-es alk

1.5.1. len-lit dualizmus mex.

2.5.1. szenátus hatáskörének korlátozása

3.5.1. liberum veto helyett szavazattöbbség. Szejm bármikor összehívható.

4.5.1. miniszterek az ogy előtt felelősek; midnen uralki döntéshez miniszteri ellenjegyzés kell.

5.5.1. trón örökletes (szász din)

6.5.1. vallszab.

7.5.1. „fdmíves nép” a nemzet része

5.9. alkellenes orosz kati segítséggel igyekeznek hatálytalanítani. Kir is csatlakozott hozzájuk, így 1793, újabb darabolás

5.10. Kościuszko fővezérségével, a „szabság, összesség, függetlenség” jelszavával, paraszti részvétellel.

1.5.1. az egész országra átterjedtek a harcok. Varsóból és máshonnan is kiszorították az oroszokat

2.5.1. (önbírás feltartóztathatatlansága +) kétszeres orosz túlerő eldöntötte a hábt. à végső összeomlás, harmadik felosztás, 1795. Szaniszló Ágost lemondott.

Poór János: A kora újkor története. Poór: Az osztrák örökösödési háború (1740-1748).

1. II. Ferdi 1621-es testamentuma: uralma alatti birtokok oszthatatlanok és primogeniturálisan öröklődők (fiai à öccsei ágán). Ez a jövőbeni szerzeményekre is vonatkoz.

2. Spa Hab utolsó ffitag 1700ban Spa-t a fr V. Fülöpre. I. Lipót magáénak tekintette ennek ellenére a tartományt.

2.1. 1703, Lipót és fia (József) lemondtak trónigényükről Károly főh javára. József és Károly titkos megállapodása: ha vmelyiküknek nincs utódja, terei a másikra szállnak. Ha a 2 birt egyesítő ffiág kihalna, nőágon öröklődik tovább.

2.2. à 1711, József halála után Károlyé az egész bir. De az 1713-as utrechti béke szt V. Fülöp Spa kira.

2.3. A nőági öröklést 2féleképp értelmezték: Az idősebb (Károly) lánya, MT számít-e, vagy a fiatalabb (József) MT-nél idősebb lánya (Mária Jozefa)? Elvileg MT.

1.2.1. MJ szász válfej-len kirhoz ment feleségül, mindketten lemondtak az örökösödési jogról (1719). à PrSct elfogadtatása az osztrák örtartkkal, majd Euval.

2.2.1. MJ húga, MáriaAmália is lemondott jogáról.

2.4. (A PrSctban foglalt birtokok: osztrák örtartok, MagyKirság, Cseh-MorvaKirság, Spa-Némalf, Lombardia, MantovaiHcgség, Parma, Piacenza.)

3. Jogigények és poli döntések: bajorok a legtöbb fent felsorolt területre igényt tartanak (I. Ferdi 1543-as végrendelete alapján). Ez jogtalan, de többen nem fogadják el MT öröklési jogát.

4. A háb kirobbanása

4.1. II. Fr elfogadja a PrSct-t, LotFer császságát, ha megkapja Sziléziát. Tárgyalások közben már betört csapataival a területre. MT hábos segítségkérésére nem reagál érdemben Fro, Ang, Oroszo, Leno, Dánia, Szászo, Holl à II.Fr megszállta ~egész Sziléziát.

1.4.1. Nagyhatk inkább Aut felosztásában gondolkodtak

2.4.1. 1741, bajor-spa, bajor-fr szerz: bajor válfej legyen csász, frknak-spaknak terek. A szerződéseket nem sikerült titokban tartani. à fr-porosz szerz: területek fölötti megállap+katonai seg.

3.4.1. MT mellett Mo, a többiek kétségesek.

5. Bajor sikerek

5.1. bajorok-frk elfoglalták Passaut, Linzt, Felső-Aut-t

5.2. Mo kiállt MT mellett, nemesi felkelést és katonákat ígért

5.3. porosz-osztrák titkos szerződés: II.Fr-é Alsó-Aut, ha többet nem követel. A harcok tovább folynak a poroszok nélkül is: bajoroké Prága, cseh kiri cím à poroszok csatlakoznak az Aut-t felosztani vágyó csapatokhoz à bajor válfej (Károly Albert ) 1742-ben csász.

5.4. Közben osztrák-magyar-itai seregek visszavették Linzt, Passaut, Münchent (bajor főv).

5.5. nagy osztrák-porosz csata: döntetlen. Osztrákoknak világossá, hogy ha le akarják győzni Fro-t, bajorokat, szászokat, nem harcolhatnak még a poroszok ellen is.

6. A boroszlói béke (1742)

6.1. angliai kormváltás, új korm segélyt szavazott meg MT-nek + osztrák hadi sikerek + porosz teri érdekek előtérbe a szöv többi tagjának érdekeivel szemben = boroszlói.

1.6.1. Alsó-Felső-Szilézia, Teschen Hcgség, városok, területek, Glatz grság Poroszoé

2.6.1. további igényt nem támaszt II.Fr és bármely utódja

3.6.1. Sziléziában kat és prot vallszab

4.6.1. II.Fr fizeti a sziléziai kereski adósságokat Angnak

5.6.1. hadifoglyok szabadon engedése mind2 fél által

6.2. közben fr utánpótcsapatok, München megint bajor kézen. De az osztrák egyesült seregek visszaveszik Prágát.

7. Itália: Spa-val harcok. Szárd kirral megállap, 1741. „szövséges angolok felemás segítsége miatt” nincs egyértelmű siker a területen

8. Némo-i változások

8.1. hannoveri, ang, osztrák csapatok É-Némo-ban

8.2. 1743, osztrákok célja: Bajoro megszerzése (presztízs, + Sziléziáért onnan lehet területi kárpótot nyerni). Sikerek.

8.3. koronázás Cseho-ban

8.4. osztrákok területvisszavételei: München, Augsburb, Bajoro, Cseho.

8.5. Ita: Szardínia terekért cserébe katilag támogat.

9. Fr hadüzenetek: 1744, Fro Angna, osztrákoknak hadüzent, mert angolok blokkolták a fr hajókat, ill osztrákok megtámadták El-Loth-t.

10. A második sziléziai háb

10.1. 1744, bajor-porosz szöv (Cseho egy részéért). Osztrákok kiszorították a poroszokat Csehoból. Frk-é Belgium, poroszoké Szilézia még mindig. Bajoroké München már megint.

10.2. Ita-ban fr-spa sikerek

11. A bajor csász halála

11.1. utána ~ egész Bajoro osztrák fennhat alá. Füsseni béke, 1745:

1.11.1. 1741-es status quo-alapú bajor-osztrák terfelosztás. Bajorok lemondanak minden örökösödési jogukról.

2.11.1. bajor válfej LotF-re fog szavazni. MT- és a cseh válfejség.

11.2. béke után a szászok elismerték LotF császságát, lemondtak „irreális teri igényeikről” à szász-osztrák szöv Poroszo ellen.

12. A drezdai béke

12.1. frkkal nem lehetett békét kötni, szárdokra-oroszokra nem lehetett számítani, angolok támogatták az osztrák-porosz békét.

12.2. boroszlói megerősítése

1.12.1. Szilézia poroszoké

2.12.1. általános amnesztia

3.12.1. csapatok azonnali kivonása az ellenséges terekről

4.12.1. II.Fr elismeri, h LotF a csász

12.3. porosz-szász béke:

1.12.1. barátság, amnesztia

2.12.1. szászok fizetnek Poroszo-nak, poroszok kiürítik Drezdát-Szászo-t.

3.12.1. szászok lemondanak sziléziai jogigényükről

12.4. Ita-ban további fr-spa előrenyomulás. Szárd kir „kész volt lepaktálni” velük. Aztán osztrák visszafoglalások.

13. Az aacheni béke

13.1. béketárgyalások 1746-tól

13.2. előnyös szerződések Oroszo-Aut közt, + LotF a csász, + békevágy = háboskodás lassan lezárandó (még fr részről is).

13.3. Felek: Aut-Ang-Holl-Szárd, Fro-Spa-Genova-Modena. Vesztfáliai-alapon.

13.4. szfdn és vízen véget vetnek az ellenségeskedésnek. Amnesztia. Hadifoglyok szabadon bocs.

13.5. korábbi birtokait visszakapja Aut, Holl, Szard, Mod, Gen. Némi osztrák birtokengedmény a spa-knak. Szilézia és Glatz Poroszo-é.

13.6. Hannoveri-ház joga az ang trónra

13.7. MT elégedetlen, pedig Ang-Holl-hannover nélkül eltűnt volna a térképről.

Poór János: A kora újkor története. Vajnági: Az osztrák örökös tartományok

1. Kpti igazgatás az örtartkban 1749-ig

1.1. 16. sz-i refk.

1.2. Titkos Tanács

1.1.1. 4-6fő, elnök a csász

2.1.1. napi ülések, kül- és belpol, később csak jog, még később (18.1) csak reprezentáció, ünnepi ülések.

1.3. Udvari Tanács

1.1.1. NNRB ügyeiben is kompetens. Igazgatás, igszolg

2.1.1. elnöke az udvari marsall. ~20 tag.

3.1.1. TT-csal átfedések gyakorik, később a Biri Kamarai Bírósággal is

1.4. Udvari Kancellária

1.1.1. kamarai ügyintézés, 4 kinevezett tag

2.1.1. 16.2-től vezetője a mainzi érsek

3.1.1. biri és osztrák ügyek szétválasztására törekvés, 17.1-től önálló osztrák kancellária.

1.4.3.1.beadványokkal, magán- és egyéb levelezéssel, egyéb ügyintézéssel fogl.

1.4.3.2.taglétszám bővült. Törekvés az egységes ügyintézésre.

1.4.3.3.18.1-ben csökkenő jogkör, majd mex.

1.5. Pénzügyigazgatás

1.1.1. Udvari Kamara, neki alárendelve a tartományi kamarák

1.5.1.1.élén a kincstárnok

1.5.1.2.udvar ellátása, tartományi kamarákkal kapcs, bevételnövelés

1.5.1.3.heti ülés

1.5.1.4.16.2-ben taglétszámemelkedés

1.5.1.5.17.1: 4 területi alapú rész: Mo, Cseh-Morvao+Szilézia, Aut, hegyközségek.

2.1.1. 17-8.sz-i változások

1.5.2.1.álli bank létreh (velencei mintára, uralknak kölcsönt nyújtandó, majd államadósság-megszüntetendő)

1.5.2.2.6 kamarai bizottság, területi alapon, + ügyintézés-szakosodás

1.5.2.3.18. közepén jogkör- és jelentőségcsökk, feloszlás

1.6. Hadügyi igazg

1.1.1. 16. közepéig csak tarti szinten létezett hadügyi szerv à tr elleni védelem megszervezésére Udvari Haditanács

1.6.1.1.5tag, élén elnök

1.6.1.2.trelleni védelem, hadügyigazg, élelmezés

1.6.1.3.részlegekre bontás

1.6.1.4.udvari hivataloktól nem teljesen független

1.6.1.5.18.1-ben reformjavaslatok, de nem valósult meg, elavult-átláthatatlan maradt.

2. 18.sz-i reformok: Haugwitz, Kaunitz, II.J.

2.1. osztrák örháb vége után kpti igazg rendbetétele

2.2. MT támogatásával Haugwitz javaslatai valósultak meg

1.2.1. porosz mintára egy kézben a poli és pénzügyi igazg, rendek visszaszorítása

2.2.1. tartok kerületekre osztása

3.2.1. legfelső irányítási szerv kezében a pol, pénzügy, közig; igszolg különválasztása a közigtől

4.2.1. örtartok+Cseho adminjának szorosb összefogása.

5.2.1. refk tarti szinten is.

2.3. H ellenzéke: pozícióitól megfosztott tarti nemesség, hivatalnokok. az új igazgi renc valóban alkalmatlan à

2.4. ellenzékvezető Kaunitz reformjai ,1760-1

1.2.1. decentralizálás (az igszolg és közig szétválasztásának, + az osztrák és cseh ügyek összefogásának fenntartásával), főleg pénzügyi téren.

2.2.1. Államtanács

2.4.2.1.6 tag (összeférhetetlenség minden más tisztséggel)

2.4.2.2.udvari hivatalok felügye, örtarti belügyekben tanácsok az uralknak

2.5. II.J, 1780s:

1.2.1. pénzügyi-poli csúcsszerv

2.2.1. tartományi fellebbviteli bíróságok (nemesnek-nem nemesnek)

3.2.1. Aut kormzóságokra osztása (nem túl hatékony igazgatással)

4.2.1. tarti könyvelés álli kézbe vétele

3. Aut és a NRB

3.1. Aut a Bir terén, ebből fakadó jogok és kötelességek:

1.3.1. biri gy feji kollégiumában szavjog az auti főh-nek

2.3.1. biri adók fizetése, lovasok-gyalogosok kiállítása a seregbe

3.3.1. interregnum alatt nem volt a vikáriusoknak alávetve

3.2. határvonalak folyton változók

3.3. nem fejlődött olyan hatékony önigazgi egységgé, mint a más helyi adottságú tartományok. Hab főh-k hatalmával szemben a többi rend nem tudott érdekérvény.

3.4. NRB bukásával 1804-től Osztrák Császság.

Bárczi: A magyar nyelv életrajza. A finnugorság ősműveltsége

1. fogalomkincs ismerete à gazd, pol, társ ismerete. De a „kellő óvatosság” „nem mellőzhető”: szó+fogalom külön-külön is fennmaradhat pl.

1.1. halászvadászgyűjtögető nomád népre következtetés. Ugor-kor végén állatteny, amúgy zsákmányszerzés.

1.2. csak támadó hadvisre utaló szavak maradtak fenn

1.3. életmód: lakás, bútorok, élelem, ruházat; varrás, szövés-fonás, fa+csont megmunkálása, bőrfeldolg. Rokonságnevek fejlettek. Nagycsalád.

1.4. számolás: hatos számrencben, aztán tízesben. Mértékegységek. Cserekeresk.

1.5. vallás: sámánizmus.

2. ismeretek fokozatos bővülése, iráni jövevényszavak (pl fémmel kapcsos ismeretek)

3. gondolk fejlődése à nyvi szerk fejlődése

3.1. szókategóriák szétválása

3.2. nagy területen szétszórt nép à nyvjárások (pláne, ha még vándorolnak is)

Benkő: A történeti nyelvtudomány alapjai. A gondolkodás szerepe a nyelvi változások okrendszerében

1. oly nyvi változások, melyek indukálásába a gondolkban lejátszódó folyamatok meghatározón beleszólnak.

2. gondolkban végbemenő folyamatok-változások a valóságon alapulnak, kiindulást szolgáltatnak az ok-okozati összefüggésekhez à nyvi változásokat kizárólag vagy közvetlenül a gondolki folyamatok hívják életre.

2.1. ahol a gondolk oki tényezőinak nagy jelentőségük van, ott nagy az individuum szerepe. A logikai-pszichikai folyamatok egyénhez kötődők. Ha sok egyénhez, a folyamatok könnyebben szocializálódnak.

2.2. asszociáció: konkrétból-valósból elvontat. Tág mozgástér, kiszámíthatatlan.

1.2.1. névátvitel: tudati tartalom (fogalom) megnevezését átviszi egy másik tudati tartalom megnevezésére

2.2.1.1.metafora: formai/funkcionális hasonlóság-alapú. Kobak, bőg.

2.2.1.2.metonímia: egyéb asszociáció-alapú. Forr, hallgat. Absztrakciós jelentésváltozás is gyakori.

2.2.1.3.monoszémia: egy jelentés állandósulása, eredeti jelentés kihalásával. Fenyeget, hülye.

2.2.1.4.poliszémia: mind2 jelentés megmarad.

3. „A nyv grammatikai szerkezete (morfológiája, szintaxisa, mondat- és szövegformálása) rendkívül közvetlen kapcsban van a gondolkodással. Bennük gondolkodási formák, logikai-pszichikai viszonyok grammatikalizálódnak.” Nytani szerk változásának okai a gondolkodás változásaiban megtalálhatók.

3.1. gondolkváltozás: egyszerűbbtől a bonyolultabb, konkrétabbtól az elvontabb felé. Ehhez a nyv is emígyen tudott alkalmazkodni.

1.3.1. precízebb, tagoltabb kifejezés, kombinálódás. Bővített mondat, mellé- és alárendelés. Tömörítő jellegű igeneves szerkezetek visszaszorulása. Kötőszó-szaporodás, igemódok-idők és határozórenc kibontakozása, igei vonzatok. Határozott és határozatlan ragozás.

4. A nyvi változásokat sokféle erő irányítja, amelyek nem feltétlen hatnak egyfelé, nem érvényesülnek azonos időben.

Poór János: A kora újkor története. Lázár: A 30éves háború

1. a 30éves hadművészete

1.1. lőfegyver. Pontatlanságuk miatt gyalogosok védték a lövészeket.

1.2. prot hadvis: kis-rugalmas egységek, alapos katképzés (+fegyelem). Pika helyett szuronyos puska. Könnyűlovasság. Dragonyosok (lóháton, de gyalogsági fegyverekkel harcolók). Tüzérség még nem önálló fegyvernem.

1.3. kpti ellátás még nem általános à elhúzódó, nagy hadsereges hábnak a helyi lakosság látja kárát.

1.4. állandó hadsereg

2. A Német Bir a 30éves előestéjén

2.1. valli megosztottság

2.2. 1609, felséglevél by II. Rudolf: cseh rendeknek szabad vallgyak, cseh városoknak szabad tplépítés. Cseh protk féltek a harciasan katolikus II. Ferdi várható trónra lépésétől.

1.2.1. defenesztráció: az 1419-es huszita ~ tudatos utánzása.

3. A háb cseh szakasza

3.1. ideiglenes cseh-morva kormány, hadszervezés. Alsó- és Felső-Aut is fellázadt II. Ferdi ellen, Habellenes BethlenG is.

1.3.1. mivel a csehek V. Frigyes pfalzi válfejt hívták a trónra, a prot fejk egy része császi oldalra állt-semleges maradt (mert kálvinista volt, és nem lutheránus).

2.3.1. közben II. Ferdi maga mellé állította a KatLigát, bajor hcgt, Spa-k-t

3.3.1. 1620, fehérhegyi csata: képzetlen és gyakorlatlan cseh katonáknak nem működik a prot hadvis.

3.2. megtorlás:

1.3.1. cseh arisztokrácia lefejezése, vagyonelkobzása, száműzése. Birtokaik továbbadományozása (pl Wallensteinnek)

2.3.1. 1621, ProtUnió mex.

3.3.1. 1627, cseh tartományi gy-k lemondtak a kirvál jogáról

4.3.1. „A korszak hadviselési viszonyai senkinek nem tették lehetővé az egyértelmű győzelmet” à újabb sereggyűjtés, a harcok már a bir-n kívül is folytak.

3.3. spa-holl, előbbik sikerével, kat-prot vallháb Svájcban (ebbe bekapcsolódott Spa, Holl, Bethlen)

3.4. közben fr-ang-holl-dán szöv a spa-k ellen.

4. A dán szakasz: Wallenstein felemelkedése

4.1. prot IV. Keresztély (1588-1648)

4.2. kat Wallenstein olcsón sereget szervez, ellátja, fegyelmezi. Cserébe az uralktól jogai: hadseregben teljhat, gazdasági nyereség, címek-rangok.

4.3. 1629, II. Ferdi protjogszűkít (restitúciós ediktum) à Wallenstein seregében is sok prot pl, ellentábornak kedvező lépés. + Wallenstein menesztése is.

1.4.1. bajor-fr közeledés

2.4.1. svédek fr-holl támogatással készülődnek a hábra

5. A svéd szakasz

5.1. dán fennhat után önálló svéd állam, 1523-. Viszonylag homogén társ és vallás à katonaállam-teremtéshez ideális.

5.2. 16.sz, balti-tengeri hegemóniáért való harcok, svéd-dán-len-orosz

1.5.1. svédeknél sok zsoldos dolgoz (német, skót, egyéb). Tisztikar svéd, szolgálataiért kap kivságokat

2.5.1. svédek megszerezték Észto-t, Finno-t, Ingermannlandot. Béke a lenkkel.

3.5.1. Stabil ellátás megszervezése

4.5.1. 1631, frk évi adót fiznek GusztávAdolfnak, aki cserébe seregállít, + tiszteletben tartja a katk vallszabját.

5.3. Odera mentén délre terjeszkedő svéd sereg, prot német fejk igyekeznek semlegességre törek. Mivel a prot Magdeburgban véres császi mészárlás, a fejk csatlakoznak a svédekhez. à ütközet. Svédek taktikai fölénye-nagyobb tűzereje győzelmet okoz nekik. à protk bevonultak Csehoba, II.GA egy „eva Német Bir” megteremtésén fáradozott, „+észak-német tengerparti részek végleges svéd annexióján. à betört Bajoro-ba à csász Wallensteinhez fordult segítségért. à

5.4. aki nagy ütközetet erőszakolt ki: 1632, Lützen. Hajnali ködben kezdőd, II.GA az ellenséghez tévedvén hamar meghal à svédek óriási dühvel támadtak, W kénytelen volt visszavonulni.

5.5. Svédoban régenstanács. Már csak a háb előtti status quo visszaállításáért harcoltak. Hatalmi rivalizálás, miközben W seregszervez, majd béketárgyalásokat kezdeményez a protkkal. DE elszigetelt volt, sőt császi parancsra meg is gyilkolták.

1.5.1. császi-bajor egyesült sereg a protkat visszaszorította, akikkel egy spa ellentámadás végzett véglegesen

2.5.1. de testitúciós visszavonása. Majdnem béke, de a fr diplomácia nyomására a svédek folytatták a hábt, Fro hadat üzent Spa-nak.

6. A fr-svéd szakasz

6.1. svédek Prágában, frk Elzászban

6.2. Katalónia és Port fellázadt a spa mon ellen. Katalónok uralkjuknak választották a fr kirt.

6.3. dánok császi oldalon, de hamar vesztettek

6.4. RGY svéd és tr beleegyezéssel Bécs ellen indul, 1644-5, de megegyez a csásszal és magára hagyja ott a svéd sereget.

7. A vesztfáliai „békemű”

7.1. „A korszakban nemcsak a hadvis, a békekötés is rendkívül nehézkesen és lassan haladt előre.”

7.2. 1645, Osnabrück (csász, svédek, biri fejk). Münster (velenceik, pápa, csász, frk, spa-k, holl-k). + Katalónia, Port, RGY

7.3. passaui egyezmény és augsburgi alapján és folytatásaként.

7.4. A következő néhány évben még itt-ott harcok (legtovább fr-spa háb, 1659ig)

7.5. X. Ince elégedetlen, mert még a katk se vették figybe az egyh igényeit a tárgyalásokon.

7.6. hadi utak melletti bajor települések ~teljesen elpusztultak, járvány, éhínség. Népvánd (vidékről városba). Visszafordíthatatlan decentralizáció.