2009. december 7., hétfő

Scott: Ami köztudott, az igaz is?

A „KLIOMETRIAI FORRADALOM” UGYAN MAGASABBRA TETTE A GAZDTÖRT KUTATÁSÁNAK MÉRÉSÉT…
1. 1993, 2 kliometrikus tudós lett Nobel-díjas, „É-Amerikában győzött a kvantitatív gazdtört”.
2. Előzmények: Boorstin: törtészeknek a szókincs nehézkes, szokatlan, értelmezhetetlen; a felvetett kérdések nem illeszthetők be a törti vizsgi kategóriákba; az esetleges válaszok nem véglegesek; következtetések megkérdőjelezhetik a korábbi általánosításokat. Ezek arra ösztönzik a törtészt, hogy interdiszcip.
3. A kliometria (=történelem mérése)
3.1. nem új találmány, csak fejlesztés
3.2. 3 fő eleme:
3.2.1. elemzés explicit elmélete (közgázi, szocioi alapok. Tudósok kidolgozzák az elméleteket, majd a nyilvánosság előtt megvitatják).
3.2.2. formális (=bejáratott, letisztult) statisztikai módszerek használata
3.2.3. alapos adatgyűjtés és –feldolg.
3.3. története
3.3.1. kell hozzá szgép. USAban olcsó, Angban drága, Mo-n nincs (’60-70s)
3.3.2. kell hozzá egyetemi struktúra. Kelet-Euban 1 pfor keze alatt van a gazdtört, társtörti tsz és a ~ezres hallgatólétszám. Ezek a profk ált rég doktoráltak, „s a hagyomány nagy úr”. É-Amerikában (Toronto) sok prof van 1 tsz-en, így a másképp gondolkodók is beleférnek.
3.3.3. „A közgáz imperialista szakma” – mindent tgyává tesz, amit tud.
3.4. szgép szerepe
3.4.1. a 3. fő elemmel kezdőd a klio-kutatás. Az pedig gépigényes.
3.4.2. időmegtakarítás
4. Robert Fogel munkássága
4.1. amerikai vasutak tették-e lehetővé az USA gyors gazdi fejlődését a 19.2-ben?
4.1.1. kiszámított egy felső határt, max mennyi lehetett a vasúti szállítás költsége-haszna
4.1.2. lovaskocsis szállítás nem lett volna gazdaságos à vízi szállítás vizsg-a: többletköltség nem haladta volna meg a nemzi jöv 5%-át
4.1.3. átfogó jellegű, ill sok tudterületről szerzett infókat (gazdasági, szállítási, mérnöki, műszaki, etc) à „a töri adatbázisa hihetetlenül kibővült”
5. Tézis: az arisztokrácia birtokolta MO területének zömét a 19.sz-ban és később
5.1. arisztokrácia: =nemesek
5.2. birtok: 100+ hold, mezgazdi vagy erdős
5.3. források: mezgazdi gazdacímtár, 1893-1935. kiszűrhetetlen hibák, hiányzó (és összevont) adatok.
5.4. eredmény: 100+ holdas birtokok tulajai 13-4%ban arisztokraták (100- holdas birtoknál még kevesebb az arány)
… DE NEM ÖNTÖTTE KI A FÜRDŐVÍZZEL EGYÜTT A GYEREKET IS
6. „A módszerek közti válogatás mindig kvantitatív mérlegelésen alapul”. Kutatás forrásainak (és fontossági sorrendjüknek) kiválasztása.
7. tézis: belső vámhatár mextà 1850stől magy gazdi fellend. Dualista egyenlőtlen birtokszerk gátolta a mo-i mezgazdi növ-t.
7.1. mo-i birtokmegoszlás valóban egyenlőtlen volt à vizsgálandó: növekedési ütem+nemzetköz.
7.2. Hanák: moi gazd növ-e 3,2% volt évente (Scott: ez bizonyos termények – burgonya, cukorrépa, takarmányrépa – adataiból vont túlzó általánosítás, „hagyományos feltételezések” alapján)
7.3. lehetséges növekedési ütemek korabeli adatok alapján, 1870-1913: 0,3 és 3,5 közt. Több év átlagának kiszámítása vagy proxy változó (hiányzó adatok hasonlókkal kiegészítése).
7.4. belső fogyasztás=termelés-kivitel+behozatal. Vizsgt korban a belső fogy évi átlag 2,5-3%-kal nőtt. Nemzetközi mezgazdi termésnövés évi átlaga: USA-0,8%; Japán-2%; Mo-1,5%. Mo a leggyorsabbak közé tartoz.
7.5. tanulság: nagybirtokrenc nem szorította le vsz a mo-i mezgazdi növek ütemét.
A GAZDTÖRTÉSZ HASZNÁLJA A KÖZGÁZ FOGALMAIT
8. Tézis: a dualizmussal a mezgazd jobban járt, mint az ipar
8.1. fogalmak
8.1.1. nominális vámvédelem: védővám áru értékének százalékában megadott aránya. Búzáé min 24%, iparcikké 25%+. à ip a KIEGYEZÉS ELŐTT nagyobb nominális vámvédelmet kapott.
8.1.2. tényleges vámvédelem: nominális+hozzáadott érték. Áru+alapanyag+munka.
8.1.3. hozzáadott érték: cég termelése mínusz más cégektől vásárolt ráfordítások.
8.1.4. termelési függvény: termelés és ráfordított termelési tényezők összefüggése. Kibocsátás = tőke, munkaerő, föld.
8.1.5. haszon elve: mi éri még meg, és mi már nem (határtermék)
8.1.6. állandó mértékhozadék: ha minden termelési tényezőt x%-kal emelünk, a kibocs is x%-kal nő
8.1.7. érzékenység-vizsg: becslés megbízhatóságának vizsg
8.2. szabad paraszt „sokkal erőteljesebben” dolgoz, mint a jágy vagy a robotmunkás. Egész mezgazdi munka 4,4%-a volt robot à renc mex-e ~1-2%-kal nőtt.
8.3. tanulság1: robotmunka mex-e nem okozott nagy fellendülést.
8.4. tanulság2: nem kell itt mindent pontosan kiszámolni, csak „bizonyos határokat”.
AZ INDEX-SZÁMOK A LEGHŰBB BARÁTAID, NE VEDD FÉLVÁLLRÓL ŐKET
9. az indexszámok
9.1. longue durée alatt mennyit fejlődött valami
9.2. A kvantitatív megoldások leggyakrabban alkalmazott statisztikai eszköze.
9.3. súlyozott átlag: arányos értékbeszámítás.
9.4. indexszám: 2 súlyozott átlag aránya. Fontos a súlyok, tételek, időszak megválasztása. A választásokat indokolni kell.
9.5. használata akkor praktikus, ha megkönnyíti a szerző dolgát a kifejtésben, ill segíti az olvasót a megértésben.
10. tézis: a mezgazdnak és Mo-nak jobban használt a dualizmus, mint az ipnak és Ausztriának
10.1. tanulság: indexszámok megértése fontos, hogy az alkalmazásuk pontos legyen.

2009. december 4., péntek

Bertényi: A történelem segédtudományai/Egyéb történeti segédtudományok

TÖRTI GRAFOLÓGIA

1. „Az író pillanatnyi pszichikai állapotán túl fény derül lelkivilágára, fizikai állapotára. Mivel az írásmozgást a kpti idegrendszer határozza meg, működésének az írásképben tükröződnie kell.”

2. története

2.1. személyiségfelismre az ókortól; tudos elemzésre a 17.sztól

2.2. gfafológiai mellett orvosi+pszichói ismeretek is kellenek a személyiségmegértéshez

2.3. 1970s: Rákosné Ács Klára, Benda Kálmán

2.4. Báthory Erzsébet, egyéb főnemesi családok sarjai

PSZICHOHISTÓRIA

3. „Törtész a pszicho eszközeivel igyexik megfejteni egy-egy törti alak tevékenységét”

3.1. emberi viselk motivációi (egyéni és csopszinten)

4. előzményei: Dilthey, Weber, Freud. De a ~ új (és még kialakulatlan) tud.

5. irányzatai:

5.1. pszichobiográfia

5.2. gyermekkortört

5.3. társi csopk pszichohistóriája

FALERISZTIKA (Kitüntetéstan)

6. „A ~ rendjelekkel, rendjelvényekkel, rendszalagokkal, díszjelekkel, kitüntető érmékkel, kitüntető jelvényekkel, a hozzájuk kapcsolódó szokásokkal, az adományozás rendszerével, a viselés módjával fogl”

7. heraldikából vált ki

8. elnevezés: gr-latin phalerae: sisak fémtartozéka, sportkitüntetésként funkcionált

9. történet

9.1. kkor: egyhi és vili lovagrendek saját rendjelvényei: szimbolikus állatok, kereszt. „A megkülönböztetésre szolgáló jelvényekből a kora újkorban idővel kitüntetések lettek.”

9.1.1. néhány rend 1-1 uralkodó család „házi rendjévé” vált (pl Habok és az Aranygyapjas rend)

9.2. 17.sztól kati és polgi érdemrendalapítások (Szt Lajos- és MT-rend). Tudos és művészeti sikereket is jutalmaztak így.

9.3. női rendjelek (Csillagkereszt, Szt Erzsébet)

9.4. rendjelek osztályba sorolása (nagy-, közép- és lovagkereszt)

9.5. fr Becsületrend, 1802-től (rangtól, szármtól, vagyontól független)

9.6. hábos teljesítményjelvények (SZU hőse, Győzelem-rend)

9.7. 1990 után: Magyar Közt Érdemrend, Érdemkereszt, Széchenyi-díj, Életmentő érme, etc

10. érem: öntött vagy vert fém (arany, ezüst, bronz). Szalagon, láncon hordható.

HANGDOKUMENTUM

11. bármely adathordozón rögzített, bármilyen eszköz segítségével megszólaltatható. Pl lemez, hangszalag, kazetta, cd

11.1. magnetofon: felvétel törölhető, helyére új vehető fel

12. oral history: 50stől. Tömeges interjú- és beszédrögzítés, rendszerezés, visszahallgatás.

FILM, VIDEOSZALAG

13. film: angolul hártya (ill fényérzékeny réteggel bevont celluloidszalag)

14. Lumieres, 1895. Mo-n a milleniumi ünnepségekről már van egy-két felvétel.

14.1. hangos- és színes filmek 1930stól

15. 1938, Filmarchívumok Nemzközi Szöv-e. Mo-n 1991-től kötelespéldány-rendszer

MIKROFILM

16. „Eredeti dokumentumokról, iratokról, könyvekről, oklevelekről készített, szabad szemmel nem látható fénykép”

SZÁMÍTÓGÉPES ADATHORDOZÓK

17. „Szgépes adatfeldolg újfajta forráskiadványként fogható fel” Terjesztés, tárolás, feldolg egyszerűbb-gyorsabb

RADIOKARBONOS KORMEGHATÁROZÁSI RENDSZER

18. természetes radioaktív izotópok felének elbomlási időtartama (felezési idő)

18.1. C14: 5730 év à 50.000 évnél fiatalabb anyagoknál működ

19. vizsg során az anyag megsemmisül

20. hitelesítés: dendrokronológia: évgyűrűk

VEXILLOLÓGIA (zászlók, lobogók)

21. kezdetben a katonai egységek megkülönböztetésére, tájékozódásra a zászló

21.1. hűségre kötelező szimbólum

22. kezdetben a hadi- és kereski hajókon használva a lobogó (17.sz, Némalf)

23. nagyúri címereket gyakran festették zászlóra (bandérium)

23.1. magyar vörös-fehér csíkozás a 14.sztól (előtte vsz vörös). Zöld a 16.2-ben csatlakozik.

TÖRTI FILATÉLIA

24. anyag, alak, méret, névérték, szöveg, kép

25. 17.sz, Fro, Ang: bérmentesítése díj kifizetését igazoló bélyegző. Első igazi postabélyegek: 1840. Mo-n 1871.

26. fajták pl: portó~, hírlap~, távírda~, hivatalos~.

NYOMDATÖRTÉNET

27. Gutenberg: betűsoxorosítás, -öntés. 1440. 42sorosBib: 1456.

27.1. Hess, 1473, Budai Krón. Hazai szerzők műveit aztán külf-ön adták ki.

28. 1500tól egységes(edő) betűtípus+egyéb jegyek: ösnyomtatvány-korszak vége.

29. polgárosodás: olvasók száma nőtt à olcsóság, kisebb formátum; címlap, lapszámozás, egyszerűbb kötés. Pergamen helyett papír, gót betű helyett antikva és kurzív.

30. magy nyomdák: 1529től (Honterus, Sylvester, Heltai)

31. 19-20.sztól teljes gépesítés. Igénytelenedés. Ipar. Szgép.

2009. december 3., csütörtök

Bertényi: A történelem segédtudományai/Nyelvtudomány

1. ~: amikor a nyv nem eszköz, hm a vizsg tgya.

1.1. „A régi korokba már szinte csak a nyv kísér el bennünket”

2. legrégebbi korokról: összehasonlító törti nyvtud. Tudos jelleggel a 18.sz óta

2.1. Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel

2.2. Magyßurálißfinnugorßobi-ugor. („Két nyv akkor rokon, ha köztük és a közös alapnyv közt a leggyakoribb részrendszerek folyamatos mozgása kimutatható.”)

2.2.1. Alapnyve minden nyvnek van

2.2.2. Részrendszer: szókészlet, hangrendszer, nyt-i szerk (rag, képző, jel)

2.2.3. Véletlenszerűség-esetlegesség kizárása

2.2.4. Törtiség elve: nem a mai nyvállapotból kell kiind

2.2.5. Ezek alapján „a magy nyv uráli (finnugor) eredetéhez a kétség legkisebb gyanúja sem férhet”.

3. alapszókincs

3.1. halász-vadász népesség (nyíl, íj, ideg, hal, háló), lóval (ló, nyereg, kengyel, fék)

3.2. areális nyvészet: nyvk genetikus kapcsolódásán kívül a térbeni egymás mellett élés miatt is hasonlíthatnak egymásra. A jövevényszavak mellett grammatikai hasonlóságok is lehetnek

3.2.1. szó átvétele nem jelenti, h a jelentés is akkori (pl tarsoly 11.sz-i osztrák származék. E használati tgy korábban is volt, csak más elnevezéssel).

3.2.2. Ha nem egy szó, hm szócsop átvételéről van szó, vszbb, h a jelentés is akkori (pl ősiráni tehén, tej, fej; tr bor, szőlő, seprű).

4. eredet

4.1. nyvileg uráli, de genetikai jellemzők alapján inkább szláv-német a magyar

4.1.1. honfi-kori leírások tr fajú népként említik (poli berend, külső megjelenés, harcmodor, mentalitás)

4.2. nyvvesztés, nyvváltás: lappok, kavarok, onogurok. Románok nem latinok, magyarok nem finnugorok, csak nyvileg.

4.3. Honfiig a közszavak a legfontosabbak, 9.sztól inkább a hely- és személynevek

4.3.1. Első magyarokhoz köthető nevek: Levédia, Etelköz, Álmos, Árpád

4.3.2. Önálló tudományterületté vált a törti névtan

4.3.2.1.kontinuitások kérdése (dákoromán, kettős honfi – egyikre sincs bizonyíték)

4.3.3. helynevek származása

4.3.3.1.személynév (Levédia, Csanád)

4.3.3.2.képzős személynév (Endréd)

4.3.3.3.építmény (Földvár, Várpalota)

4.3.3.4.egyházi vonatkozás (Kerekegyház, Monostor)

4.3.3.5.védőszt (Sztmárton, Sztgyörgy)

4.3.3.6.fdbirtokos (Piski-püspöki)

4.3.3.7.népnév (Böszörmény, Besenyő)

4.3.3.8.vásártartás (Vásárhely, Szombathely)

4.3.3.9.kinézet (Kékes)

4.3.3.10. patak (Gyöngyös)

4.3.3.11. erdő (Almás)

4.3.3.12. állat (Halas)

4.3.3.13. esemény (Vértes)

4.3.4. név keletki idejének megállapítása: név nem lehet előbbi, mint a névadó. Ill név eredetének több lehetősége van (Bárc – borzból vagy becézett Bartholomaeusból).

4.3.5. Személynevek: 11.szban ~20% magy eredetű (Farkas, Péntek, Szombat, Kusdi-Kicsi). à szolgáló népek, alsóbb néposztályhoz tartozók, fdművelő réteg nem magy vt, vsz szláv. (à még egy csapás a kettős honfi-elméletnek)

2009. december 2., szerda

Geertz: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez

1. Langer: egy-egy grande idée időről-időre felbukkan, mindent kiszorít. Az összes érzékeny és aktív elme azonnal ide fordul, hogy kiaknázza. Kipróbáljuk minden vonatkozásában a legkülönfélébb célokra, szigorú jelentésének lehetséges kiterjesztéseivel, általánosításokkal és levezetésekkel kísérletezünk.” Ha megismerkedünk vele, látjuk tényleges felhasználási lehetőségeit, a lelkesedés alábbhagy.
1.1. Geertz: nem tudni, minden fogalomra ráillik-e ez, de a kult-ra igen. „A kult fogalma alapján keletkezett az antrop egész tudománya, amely aztán egyre inkább arra törekedett, h korlátozza, pontosítsa, körvonalazza és megfékezze e fogalom uralmi igényeit.”
1.2. Kluckhohn a kultról eklektikus meghatározásokat ad à választani kell az irányok közül à
1.3. Geertz: „ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat”. Háló=kult. Elemzésére értelmező tudomány kell.
2. Operacionalizmus: mára nagyrészt kihalt. Mellette szóló érv viszont, hogy ha meg akarunk érteni egy tudományt, először meg kell néznünk, mit csinálnak, akik a gyakban művelik (nem pedig elméleteit, ill eredményeit).
2.1. szociálantropológia=nrz
2.1.1. kapcsolatmegállapítás, adatközlőkiválasztás, szövegátírás, családfafelvétel, mezőfeltkpezés, naplóvezetés, etc helyett meghatározóbb a SŰRŰ LEÍRÁS (Ryle kifejezése).
2.1.2. Ryle: kacsintás, tikkelés, paródia példája: míg a 2. nem szándékos, az 1. gesztus szándékos|egy bizonyos embernek|meghatározott üzenetet átadó|társilag megállapított szabály szerint|anélkül, h a társ többi tagja tudna erről. A nrz a ritka és sűrű leírás közt van, azaz ÉRTELEMTELI STRUKTÚRÁK TAGOLT HIERARCHIÁJA, LÉTREHOZÓ, ÉSZLELŐ ÉS ÉRTELMEZŐ. Ezek nélkül a nrz nem létezik.
2.1.3. „Amit adatainknak nevezünk, azok valójában a mi konstrukcióink más embereknek azzal kapcsolatos konstrukcióiról, hogy ők és honfitársaik mit terveznek, mert annak legnagyobb részét, amire az adott esemény, szertartás, szokás, eszme vagy akármi más megértéséhez szükség van, mint háttér-információt sejtetjük, mielőtt még közvetlenül magát a dolgot vizsgálnánk; […] magyarázatokat magyarázunk.”
2.1.4. Etnográfus, ha nem rutinszerű adatgyűjtést végez, sűrű leírással dolgozik. „Összetett fogalmi struktúrák sokaságával kerül szembe, számos struktúra egymásra rétegződik vagy összegabalyodik.”
3. „Mihelyt az emberi viselkedést szimbolikus cselekvésnek tekintjük, értelmét veszti a kérdés, hogy a kult mintába rendezett magatartás vagy lelki-tudási szerkezet-e vagy akár mindkettő.” Azaz obj vagy szubj-e.
3.1. Goodenough és az etnotudomány (vagy komponenselemzés vagy kognitív antrop): kult pszichói struktúrákból áll. Egy társ kultja=egyén számára tudandók-hiendők ahhoz, h a társ számára elfogadhatók legyenek. à kult leírása: rendszeres szabályok, etnográfiai algoritmus. FORMALIZMUS, ami alapján bárki az adott társ részese lehetne.
3.2. Geertz cáfolata: pl egy Beethoven vonósnégyes nem vki tudása és hite vmiről. Hanem szokás, készség, tudás, tehetség, pszichológia, rítus és hegedű EGYÜTTESE.
3.3. „A kult nyilvános, mert a jelentés is az.” Tevékenységhez tudni kell, hogy kell tenni azt a valamit.
3.4. Tyler: kult=tudati jelenségek, melyeket matematikai-logikai formális módszerekkel kell elemezni. Ez is helytelen. A megismerés működését is külön meg kell ismerni.
4. „Valakikkel kijönni”=antrop mint tudatos vállalkozás. à nem bennszülötté válás, nem utánzás, hanem társalgás. Antrop célja: „emberi beszéd világának bővítése, tanítás, szórakozás, gyaki tanácsadás, ercsi tökéletesedés, termi rend feltárása az emberi viselkben”.
4.1. kult szemiotikai felfogása: szimbólumok (=értelmező jelek) egymásba nyúló rendszereinek összessége; kontextusban, sűrűn írhatók le.
4.2. egy nép kultjának megértése: „népet anélkül tartjuk normálisnak, hogy sajátosságaikat lefokoznánk.” (így lesznek logikusabbak és egyedibbek) à hozzáférhetővé tevés, átláthatatlanság mexűnése.
4.3. cselekbőre orientáltság: „Az adott kultt azokkal a konstrukciókkal kell leírnunk, amelyekkel elképzeléseink szt azok értelmezik élményeiket”, ugyanúgy a megfogalmazásokkal, leírásokkal, kategóriákkal. Más a kutatás tgya és maga a kutatás à antropológiai írások többedkézbeli értelmezések, fikciók (azaz csináltak).
4.3.1. nrzi sűrű leírás akkor jó, ha a kutató külséget tud tenni kacsintás és tikkelés közt.
5. „Túl sok haszon nincs abban, hogy egy fogalmat csak azért szabadítunk meg a pszichologizmus fogyatékosságaitól, h rögtön megajándékozzuk a sematizmus fogyatékosságaival.” „A kultis leírás érvényességének nem lehet alapvető próbája a koherencia. A koherencia minimumát minden kultis rendszernek tartalmaznia kell, különben nem neveznénk rendszernek.” A valóságban előforduló koherenciánál nem kell többet gyártani.
5.1. antrop-i értelmezés: „társi-beszélgetés-görbe” kinyomozása és megfigyhető formában történő rögzítése. Futó eseményből ismételten elővehető beszámoló.
5.2. Ricoeur: mit rögzít az írás? – Nem a beszédeseményt, hanem a besz tartalmát, velejét. Mit csinál az etnográfus? – Lejegyez (megfigyel és/vagy felír és/vagy elemez).
5.2.1. résztvevő megfigy: adatközlők személynek tekintésében hasznos; antropológus szerepének túlhangsúlyozására is okot adhat.
5.3. „A kultis elemzés jelentések találgatása, a találgatások értékelése és magyarázó következtetések levonása a helyesebb találgatásokból.”
6. Etnográfiai leírás jellemzői: társi beszédfolyamatot elemzi (beszéd jelentését esetleges körülményeiből kiszabadítja).
6.1. kutatás helyszíne nem = a kutatás tgyával. (nem falvakAT, hanem falvakBAN kutatnak).
6.2. „Ne csak realista módjára és konkrétan gondolkozzunk róluk, hanem kreatívan és képzeletgazdagon velük gondolkozzunk.”
6.3. „Azért vagyunk kénytelenek elméleteket sejtetni, mert megállapítani nem áll hatalmunkban őket.”
6.4. „Az antropban rendszerint csak a kis léptékű következtetések hasznosak”, ill a „finom megkülönböztetések”
6.5. „A kultis elemzés nem egymásra épülő eredmények nyomán fejlődik; egyre merészebb kirohanások elszigetelt pontjaiból álló, ám következetes sorozatában tör előre.”
6.6. elméleti nrz: fogalmi struktúrák létrehozása (integráció, szimbólum, ideológia, identitás, struktúra, rítus, világnézet, kult, etc). Egyesítve a gyakorlattal.
6.7. „Célunk, h jelentős következtetéseken vonjunk le jelentéktelen, ám igen sűrű szövésű tényekből.” Általános kijelentések bonyolult egyedi sajátosságokhoz kapcsolása.
7. „A kultis elemzés lényegéhez tartozik, h befejezetlen. […] Minél mélyebbre hatol, annál kevésbé teljes.”
7.1. objektivitásra törekvés, szubjektivizmus kizárása
7.2. „Mindig fennáll a veszély, h miközben a kultis elemzés az egyre mélyebben lévő teknősbékák után nyomoz, elveszti a kapcsot az élet szilárd felszínével, a poli, gazdi és rétegződési realitásokkal, amelyekbe az emberek mindenütt belebonyolódnak. Szem elől tévesztheti azokat a biológiai és fizikai szxerűségeket is, amelyeken ez a felszín nyugszik.”
7.3. értelmező antrop: hozzáférhetővé teszi számunkra azokat a válaszokat, amelyeket más emberek adtak a kérdésekre.

Bertényi: A történelem segédtudományai/Inszigniológia

1. jelvény: hatalom, méltóság, hivatal ismertetőjegye (állhat, bíróság, egyh, katonai, oktatásügy, udvar, etc). Netán egyhi-nemzi ereklye is lehet (himnusz, szózat, nemzetidal, hősöktere). Tgya nem teljesen kialakt.

2. Koronák, uralki inszigniák

2.1. sumér: tarkón összekötött szalag

2.2. asszír: kettős korona

2.3. perzsa: drágakövekkel díszített fehér gyapjúszalag (ld még: NagyS)

2.4. Rómbir: nemesfémkoszorú, sisakkorona (galea), pántos korona, sima abroncs

2.5. nyílt korona: fej fölött nincs zárópánt. Ezrford körül, NyEu. Hűbéres jelleg, nem szuverén. Zárt korona viselője fölött nem áll fdi hat.

2.5.1. később zománcképek, díszítések (liliomkorona, tiara), lecsüngő díszek (Biz)

2.6. folyamatos vagy ünnepi (koronázási, halotti) használat

2.7. ma létező eui koronák nagy része a 18.sznál nem régebbi. Korábbi koronákat beolvasztották/megsemmisítették/máshogy használták fel – részleteiben.

2.8. kiri jelvényegyüttesek Euban:

2.8.1. kirlándzsa

2.8.2. koronázási jelvények: jogar, országalma, kard. Ritkábban eskükereszt, ékszerkollekció, szentelt olaj ill ereklyék tartója, ivócsésze, trón, koronázási öltözet (palást, cipő).

2.8.3. Mo: korona, jogar (10-12.sz), orszalma (14.2), kard (korábbi pótlása, 16.sz, Velence, ered fegyver), palást (1031, ered miseruha)

2.8.3.1.egyéb koronák: LuxZs nagyváradi sírjából szármó, Bocskai, etc

2.8.4. Erdély: 14-7.sz-i, trk által küldött tgyk a fej-k legitimációja-megerősítése jeléül

2.8.4.1.zászló (beglerbégi rangnak megfelelő rangúaknak kijáró)

2.8.4.2.díszruha (ujjatlan, cobolyprém), föveg (vörös bársony aranycsipkével, tollforgóval)

2.8.4.3.buzogány, kard, felszerszámozott ló.

2.8.5. Hrv bánság: báni zászló, jogar, vezénylő bot, díszbuzogány (kati hat jelképei)

3. (rómkat) Egyhi inszigniológia

3.1. mellkereszt: értékes ereklyék belefoglalása. Főpapi. Nyakba függesztve, aranyláncon

3.2. püpgyűrű: drágaköves, aranyból. Pecsétgyűrű, később inkább méltóságjelvény. Jobb gyűrűsujjon.

3.3. pásztorbot: egyhkormzat jelképe. Nemesfém. A vége „kampósbot jellegű”.

3.4. mitra (püpsüveg): ered gombos tetejű-félgömb alakú. Díszes. Mo-n külön korozázási~, a 16.sztól.

4. Kamarási inszigniológia

4.1. kulcsok: udvari kincstáré, gyakorlatban alkalmazott. Nyakba-vállra akasztva, zsinóron. Később zsebnyílásban.

4.2. nemesség elnyeréséhez bemutatandó őspróba

4.3. adományozott díszkulcs: 18.sztól, dísztokban, díszláncon, aranyozva.

5. városi tisztségvisk inszigniái

5.1. szabkirvárosiaknak: kard, jogar, pálca, lánc. (Bíráskodási hat jelképe a díszkard. Beiktatáskor kormánypálca.)

5.2. bányaváros: kettős bányászkalapács (sajátos jogállás jelképe).

5.3. fúri díszbotok kisebb településeken

6. jogi vonatkozású inszigniák

6.1. jelvénykardok: pallosjog jelzése (preventív célzattal); pl pallost tartó kéz, hóhérpallosjelvény, fegyveres vitéz szobra, cégérszerű ábrázolás.

6.2. erődített városoknak hadijogi kulcsok (polgmester/városi tanács adta az uralknak/győztes hadvezérnek). Utolsó ilyen Mo-n: 1849jan, Windischgratznek, ill 1849aug, Vrangel orosz tábornoknak adták B és P kulcsait.

7. felsőokti inszigniológia

7.1. jogar: orszos-nemzközi rang kifejezése, rektori-dékáni méltóság jelzésére. Alapításkor. Gyakori motívum rajta az egyetem védősztje. Nemesfém, fa, ötvösmunka. Pl Nszbnak Pázmány adott rektori jogart.

7.1.1. karokat jelképező jogarok kisebbek, kari védőszttel díszítettek. Pl btk, 17.sz.

7.2. tisztséglánc: rektori, dékáni. Pl doktorráavatáskor. Nemesfém. Díszláncon függő érem, csillag. Uralk-államfő-egyetem adományozza ált.

8. Marsallbotok

8.1. marsall=udvarmester; legmagasabb katonai méltóság.

8.2. előzmény: parancsnoki vezénylőbot (pl centurióké, Rómbir). Gyaki irányítás eszköze.

8.3. 18.2-től rendszeresítették a jellemzőit: kék bársonnyal bevont, végein arany kupakokkal lezárt, arany Bourbon-liliomokkal díszített (később a liliom helyett arany napóleoni sas, ötágú arany csillag, politikai korszaktól függően).

8.4. csak díszruházattal együtt hordták, máskor marsallbot helyett parancsnoki vezénylőpálca.

8.5. Habbirban nem volt általános kultusza.

9. Céhbehívótáblák

9.1. gyűlésre, temetésre, körmenetre a tagokat összehívó tábla

9.2. fa, fém

9.3. céhcímer, üzenet, kép van rajta, pajzs alakú, színes (pl aprólékos munkajelenetek, céhvédőszt)

10. Cégérek

10.1. iparos-, bolti- és kocsma~. Hírverés céljából. (egyik legsúlyosabb feudalizmus-kori büntetés a cégérbevonás.)

10.2. mesterségre utaló szerszámok, eszközök, termékek.

10.3. hasonló cégérek külségtétele: színezés, sokszorozás)

10.4. „modern kapitalista viszonyok megszilárdulása idején” szorultak vissza.

Bertényi: A történelem segédtudományai/Pecséttan-Szfragisztika

1. 18.sztól (Heinecke, germán népek régi pecsétjeiről törti munka)

2. pecsét: „kemény nyomóra alkalmazott ábrázolás képlékeny anyagra átvitt lenyomata, melyet magánszemélyek, testületek megkülönböztető, hiteles jelként használnak. […] A magyar és számos más nyelven a pecsét szó egyben a pecsétnyomó megnevezésére is szolgál, legújabban azonban a tudomány (s jelen összefoglalásunk is) csak a lenyomatot érti rajta.” Bélyegzőt is hívhatják ~-nek.

2.1. feladata:

2.1.1. tartalom sértetlenségének garantálása (zárópecsét)

2.1.2. tulajdonbizonyítás

2.1.3. érvényesítés-hitelesítés

2.1.4. Ha min1 érvényesül ezek közül, akkor pecsét.

2.2. magyar szó szláv eredetű. Peko: sütőeszköz. Pecsenye is ebből vsz.

3. története

3.1. Kre 4.ée közepén Mezopban már vt pecsétnyomó, ókori Keleten pecséthenger.

3.2. grk, rómaiak is használtak pecsétet, pecsétgyűrűt – aláírással egyenértékűen. (Ált fémből; tulaj neve+vmilyen jel.) Intaglio: kőlapocska, emberi-isteni mellképvésettel.

3.3. Meroving-korban divatos az intaglio. Később egyre inkább helyettesíti az aláírás.

3.4. Karolingok az intaglióra saját képmásukat vésették

3.5. Biz: fém, arany, ólom függőpecsétek. Pápa: ólombulla.

3.6. 12-3.szra nagyon általánossá. Amelyik okl-en nincs pecsét, gyanús a hitelessége. Később ellenpecsétet (pecsét őre, pecsét kulcsa) is függesztettek a pecsét hátuljára. Nagypecsét biztosítása, ellenőrzése, visszaélések megnehezítése.

3.7. Mo: SztI, Péter bullája, I. András billoga (poroszlók nyakába akasztott idézőpecsét), László, Kálmán, etc

3.8. autentikus pecsét: közhitelű. Nem veszti érvényét, ha a tulaj meghal.

3.9. pecsétnyomó: tiparium. Bronzból, rézből, ezüstből, ólomból, kövekből. Pecsétábra negatívja vésve bele. Tetejére mért kalapácsütéssel működött.

3.9.1. később bullanyomó: ollószerű, pecsét mind2 oldala belevésve [\/]

3.9.2. még később: viasz kettőspecsét [O-O]

3.9.3. legkésőbb: bélyegző

3.9.3.1.néha több személy (apa-fiú, testvérek, városok, céhek, káptalanok, etc) közösen készíttetett magának egy pecsétnyomót

3.9.3.2.néha egy személynek (pl uralk, kancellár) több pecsétje volt. Külségek: pl kisebb-ideiglenes, megerősítő. Külön elnevezések (ügyviteli, kisebb, ünnepi, etc). Színekkel is jelezhető (zöld, vörös, sárga, etc).

3.9.4. magy vmgyknek nem volt a kkorban saját pecsétnyomójuk. Először 1550.

3.9.5. visszaélések elkerülése: pecsétgyűrűt a tulaj maga viselte, kül személyekre bízta az elő- és hátlap őrzését, analfabétákat bízott meg őröknek (nem tudták, mit pecsételnek le), tulaj halála után ált összetörték a pecsétnyomóját.

3.10. fémpecsét, -bulla bizi eredetű, kör alakú (mint általában a pecsétek), ólom függőpecsét pápai, aranypecsét ny-eui (pl NK)

3.11. 19.sztól fokozatosan gumibélyegzők. Bélyegző színének megválasztása néha jelentőséggel bír (pl Tanácsközt, vörös)

4. ábrázolás

4.1. osztályozás – Hohenlohe hcg, 19.2 - túl sablonos, gyakorlati pecsétleírásra alkalmatlan.

4.2. harcias ábr, női pecsét (ruhadivat kiderül belőle), egyhi személy pecsétje (liturgia tgyai és menete)

4.3. feliratok

5. használat

5.1. fémbulla: NEM okl-en. Függőpecsét: NEM pecsétviasszal, NEM papíroklevélre.

5.2. pergamen drága, de elbírta a függőpecsétet

5.3. zárt, nyílt okl

5.4. „A szfragisztika feladatai közé tartozik az is, h a ránk maradt hatalmas kkori pecsétanyagot megőrizze, feldolgozza, a kutatás számára elérhetővé tegye és tudos, valamint közművelődési céllal kiadja.” (pl élethű másolatok készítése is.)

2009. december 1., kedd

Horváth: Magyar irodalomismeret - A rendszerezés alapelvei

1. irodtört: szintéziskísérlet. Szintézis: összefüggő, egynemű egység. Vezérelvvel, főszemponttal. Vezérelv: irodalom fogalmának meghatározása.
1.1. irodalomfejlődés mozzanatainak feltérképezése: mikor mit tartottak irodnak – felsorolás és szópiramis:
1.1.1. Czwittinger, Bod, Horányi abc-rendű lexikonai még nem szintézisek
1.1.2. Wallaszky, 1785: magyar literatúra=magyarországi emberek által írt minden (Mo, Erdély, Hrv-Szlavónország, Dalmácia, Moldva, Oláhország), bármilyen nyelven/műfajban.
1.1.3. Pápay, 1808: magyar nyelvű irod
1.1.4. Toldy: olyan magyar nyelvű irod, „amely egyúttal a nemzeti szellem megnyilatkozása”.
1.1.5. Beöthy, 19.vége: olyan magy nyvű irod, amely egyúttal a nemzeti szellem művészi megnyilatkozása.
1.2. „A múltból csak a jelennel azonos jelenségeket venni bele szemléletünkbe, a tőle különbözőket ellenben kirekeszteni s a feledésnek átengedni: törttudi szptból elfogultságot jelent.” TEHÁT az irod fogalma törtileg változó. à nem fogadható el vezérelvül egy korokon átívelő törti szintézis számára.
1.2.1. nemzeti tudatosodás megnyilatkozása volt a fenti fogalomszűkítő folyamat háttere. Akkor alakult az irodtud szaktuddá.
1.2.2. önálló tuddá váláshoz „irodi elvről, önelvű rendszerezésről kell gondoskodnia”
1.3. elemző kutatás haladt, rendszerező összefoglalás nem annyira Beöthy óta. Jövőbeni szintézishez vezető feltételek:
1.3.1. tárgyi hűség, törti valóság: irodi fejlődés egész korszakára érvényes vezérelv szükséges, ill önkény-elfogultság kizárása
1.3.2. korszakolás: poli történet vagy egyszerűen évszázadok alapján volt (ami nem feltétlen helyes)
1.3.3. egyediség (nem a többi nemzeti irod analógiájára alkotni egy magyart)
1.3.4. önelvűség: állandó és változó mozzanatok számbavétele egyaránt. (valóság és absztrakció: feljődést feltételez. Fejlődés: folyamat alanya lényegileg nem alakul át mássá, azonos marad.)
2. „Az irodnak örökérvényű meghatározását adni nem lehet, mert időben változó fogalom. De meg lehet jelölni, mi az állandó mindabban, amit eddig literatúrának, irodalomnak neveztek, meg lehet állapítani mindennemű irodalmiság végső feltételeit.”
2.1. irodalom=író+írott mű+olvasó. Irod állandó lényege tehát: „ÍRÓK ÉS OLVASÓK SZELLEMI VISZONYA ÍROTT MŰVEK KÖZVETÍTÉSÉVEL.” (írott inkább megrögzített, mert pl fonográf)
2.2. alapkérdés: mikor mit tartottak irodnak. Ha a nem írott (pl népköltészet) is annak számított egy korban, akkor beletartozónak értékeljük. De az írott szövhagy biz jellemzői (pl „véglegesen megállapodott”) ettől még nem lesznek rá is igazak. Létrejöttük pillanatában egyneműek, később „mint kollektív és egyéni alkotás kerülnek szembe egymással”. („A szájhagy művét nemzedékek közössége teremti, viszont az irodi mű nemzedékek közösségét teremtheti meg.”)
2.2.1. irodtört úgy fogl a népköltészettel, mint történelem (és irod) előtti, primitív tényezővel, mint az irodból táplálkozó folyamattal, mint az irod ihlető forrásával. ß irodi vonatkozásaiban csak.
2.2.1.1.Ha leírják a szájhagy egy változatát, bekerül az irodtörti kánonba.
2.2.2. Ha egy szöv-t senki nem olvasott (pl lappangó, pl Mikes levelei), nem része az irodi életnek. Csak akkor, ha valaki olvasta.
2.2.3. hamisítványok is beletartoznak
3. technikai változók
3.1. gyakorlati megvalósítás eszközei (kézírás, másolás, nyomtatás; papírgyártás, nyomdaipar; szöveghűség, példányszám; ktár, kvkeresk, folyóirat; reklám; szalon, olvkör, színház, iskolai tanítás)
3.2. „nő az irodi készlet”
4. irodi hagyomány: „Amit vmely kor irodi élete az összes készletből magára nézve aktuálisnak tud, s az eleven irodi viszonyba bevon” egy adott korban.
5. írói gyakorlat fejlődése
5.1. irodi nyv: élő vagy holt; követi a beszt nyv változásait.
5.2. műformák (versalakok, műfajok)
6. IRODI ALAPVISZONYOK TEHÁT: FORGALMAZÓK (IRODI ÉLET), RÉSZESEK (ÍRÓ, OLVASÓ), KÖZVETÍTŐK (MŰVEK, HAGYOMÁNYOK), GYAKORLÁSA MÓDJA (FORMÁK), EREDMÉNYEK (ld lent)
6.1. „közös lelki forma” (haljam, irodi ízlés, állásfoglalás à irodi tudat)
6.1.1. ízlés: koronként változ, „kollektív tulajdon”. Lenyomata az irodi stíl.
6.1.2. tudat: fejlettség, világossági fok szintén korfüggő
6.1.3. tudatosság: kritika, irodtört. Meglevő irodi tudadot feltételez.
6.1.3.1.ált elfogult.
6.1.3.2.múlt egészének feltérképzésére törex
6.1.3.3.„genetikus önvizsgálat” („igazi műveltség nincs genetikus önismeret nélkül”)
6.1.3.4.„Az irodtört korszakait az irodi tudat korszakos változásai jelentik”
6.1.4. magyar vonatk: mikor volt először irodi tudat, milyen korszakos változásai voltak.
6.1.5. Arany+Gyulai a fejlődés csúcsai, az ő útjukat kell a jövőben (1922+) folytatni.
Hiba történt a modul működésében