2013. március 4., hétfő

Családtörténet III. 4.: Középkori genealógia - a nemzetség és változásai


1.      14-15. sz. végétől alakulnak ki a vezetéknevek, ezért fontos a nemzetségnév az azonosításhoz (a 18. sz-ig szabadon változtathatóak voltak a vezetéknevek)
2.      csak a férfiakat tüntették fel az okleveleken, csak ők vizsgálhatók a korban
3.      kkorban nem a család, hanem a nemzetség volt a társadalom alapja.


Nemzetségfogalmak
1.      Honfoglalás-kori ősi nemzetség
1.1.   nem vérségi alapon szerveződött + nincsenek rá források = nem a genealógia tárgya.
1.2.   magyarok kb 50 nemzetségből állhattak.
1.3.   kultikus és jogközösség
1.4.   különböző rangúak együtt alkothatták.
2.      Úri nemzetség (13.sz-)
2.1.   1208-ban említik először
2.2.   tényleges vérségi kapcsolat
2.3.   birtokközösség
2.4.   kultikus közösség (néha közös monostorral)
2.5.   közös nemzetségnév, címer, ismétlődő keresztnevek.
2.6.   társadalmilag homogén (nemesek)
2.7.   jövevénynemzetségekről Kézai és Anonymus: 108 db volt. A honfoglalókból levezetett nemzetségek ezek.
2.7.1.     modern történészek: Wertner Mór, Karácsonyi János: nem honfoglalás-koriak. Györffy György: de. Kristó: nem. Zsoldos Attila: talán.
2.7.2.     Györffy, 1958: nomád szokás, hogy idegen támadásra felbomlik a törzs, csak a nemzetségek maradnak együtt; magyarokkal is így történt. megmaradtak a nemzetségnevek a szállásterületükben, címerükben. Györffy állította fel a fenti kritériumokat (2.2-2.6. pont)
2.7.3.     Kristó, 1975: nincsenek közös ismérveik a nemzetségeknek. fenti kategóriák nem igazak. nem totemállatok vannak a címerekben, a megyerendszernek sincs köze a régi szálláshelyekhez. A nemzetségek létrejöttének okai a következők:
2.7.3.1.           ideológiai (család, származás fontossá válása)
2.7.3.2.           politikai (II. András birtokadományainak bizonyítása)
2.7.3.3.           divat (kisebb családok utánozzák a nagyobb múltúakat)
ß Ezért jelentek meg a 13. században a nemzetségek, ezért vezették vissza családfájukat a honfoglalásig.
2.7.4.     Zsoldos: nemzetségek felbomlóban voltak a 9. században, SztIstván felgyorsította a folyamatot, területi alapra helyezte a nemzetségi alapú társadalmat, pl a kereszténység, a vármegyerendszer bevezetésével. Lehetséges utak:
2.7.4.1.           kiemelkedő ember megalapozta nemzetsége jövőjét, névadója lett (pl Aba Sámuel)
2.7.4.2.           nem fogadták el SztIstván újításait, megszűnt a nemzetség
2.7.4.3.           akkor még fennmaradtak, de a 13. szra kihaltak, forráshiány miatt nem tudunk róluk.
2.7.4.4.           honfoglaláskor jelentéktelenek, 13. sztól kiemelkedő család, vagy egy kiemelkedő tagjáról, vagy birtokközpontjáról nevezte el magát.
2.8.   Wertner Mór: A magyar nemzetségek a 14. század közepéig
2.8.1.     MTA-pályázatra készült, de elutasították (túl kevés forrás), 1890-ban magánkiadásban jelentette meg.
2.8.2.     (eredetileg orvos volt, de genealógus lett. Árpád-ház történetet is írt.)
2.9.   új pályázatot írtak ki, Karácsonyi János azonos című műve nyert, 1900-ban jelent meg.
2.9.1.     (nagyváradi egyháztörténész)
2.9.2.     kiindulás: Kézai 108 nemzetségének összegyűjtése. Eredmény: nem lehet megállapítani, melyik 11., melyik 13. századi, ill többen vannak, mint 108.
2.9.3.     3 csoportra osztotta a nemzetségeket:
2.9.3.1.           magyarországi
2.9.3.2.           horvát-szlavón
2.9.3.3.           várjobbágy
2.9.4.     1350-ig írta, mert okmánytári források is eddig szóltak, plusz megjelentek a vezetéknevek, megszűntek az úri nemzetségek.
2.10.                   másik MTA-pályázat nemesi címerekről: Csoma József nyert, 1904-ben adták ki (majd reprint Karácsonyi művével együtt)
2.10.1. Karácsonyi által gyűjtött nemzetségek címereinek felkutatása

nemzetség neve
eredete
ősi birtok
címer
leszármazó családok
aba
kabarok; Attila fia, Csaba vagy Aba Sámuel
Heves, Abaúj megye
sas
Nádasdy, Rédey; Nekcsei Demeter
Balog
német, 11. sz
Gömör
2fejű sas
Széchy
Becsegergely
?, 12.sz
Erdély
vsz. kígyó
Bethlen, Apafi
Bogátradvány
cseh, 13.sz.
Zemplén, Zala
vsz. madár
Rákóczi
Csák
honfoglalás-kori; Előd fia, Szabolcs
Fejét
oroszlán
Kisfaludy, Trencsényi, Újlaki
Dorozsma
? (birtokukról elnevezve)
Csongrád
vsz koronás kígyó almával
Garay
Gútkeled
német (2 ispánról)
Szabolcs
vörös alapon sárkányfog
Báthory, Országh
BuzádHahót
német
Zala
bölényfej kereszttel
Bánffy
Héder
német, 12.sz
Vas, Győr
börös pajzsban 3 cölöp
Kőszeghy
Hermán
német, 11.sz
vas
sárkány
Lackfy
Hontpázmány
német, 11.sz
Esztergom, Hont
csillag és félhold
Forgách
Kacsics
magyar
nógrád
koronás oroszlán
Széchényi (nem AZ)
Osli
? (vsz Osli ispánról)
Sopron
sasláb
Kanizsay
Rátót
itáliai, 12.sz
Veszprém, Pest
hárslevél
Battyhány (leányágon)
Salamon
? (vsz személynév)
Pozsony
vsz nyakán átlőtt sas
Esterházy
fenti táblázat származás alapján 3 csoportra osztható:
1.      jövevénynemzetségek
2.      honfoglalás koriak
3.      ismeretlenek, vsz a 13. szban emelkedtek fel.


A 7vezér leszármazottjai:
1.      Álmos: Árpád-ház
2.      Előd: ld. Csák
3.      Ond: Csongrád megye, pl Bánk bán
4.      Kond: Nyírség
5.      Tas: Nyitra. Zovárd-nemzetség
6.      Huba: Nyitra. Szemere család (ez AZ a Szemere)
7.      Töhötöm (Tétény): Erdély. Kán László pl.


Vissza a nemzetségfogalmakhoz:
3.      klán (Fügedi) vagy atyafiság (Bónis György)
3.1.   úri nemzetségek bomlásnak indultak, megjelentek ezek.
3.2.   Fügedi Erik
3.2.1.     bárói, majd köznemesi családok kutatója
3.2.2.     Az Elefánthyak
3.2.2.1.           indíttatás: kíváncsiság és szociálantropológiai érdeklődés. egy tervezett hosszabb munka (több megye összevetése) része.
3.2.2.2.           egyéb tudományágak: szociológia, antrop, néprajz, statisztika, nyelvtört
3.2.2.3.           időszak: 13-15.sz
3.2.2.4.           forrásai: werbőczy, egy itáliai napló, zobori oklevél
3.2.2.5.           szerkezete:
3.2.2.5.1.                általános bevez (werbőczy és az oklevél elemzése, majd nemesi megyék, klánok szokásai)
3.2.2.5.2.                elefánthyak (kronologikus és tematikus ismertetés, pl házasság, névhasználat)
3.2.2.6.           illusztrációk: családfák, leszármazási ábrák, címerek. ami hiányzik: térkép.
3.3.   Engel Pál: megyei statisztikák, genealógiák.2001-ben halt meg.
3.3.1.     Kkori genealógiák: 15.sz-i birtokos családok leszármazásáról. CD-ROM, csak családfák.
3.3.2.     Nemesi társadalom a kkori Ung megyében
3.3.3.     1343-ra befejeződött a klánná alakulás folyamata. ennek okai:
3.3.3.1.           új adományföldek (nagylajos), melyek egyenes ágon öröklődnek (vagyis nem lett családi birtok, vagy a családé vagy a királyra száll vissza)
3.3.3.2.           fiúsítás (károlyrób, nagylaj)
3.3.3.3.           negyedfokon nem lehet házasodni, tehát a nemzetségeket csak eddig tartották számon.
3.3.4.     a különböző ágak különböző mellékneveket vettek fel (birtokközpont vagy kiemelkedő tag). de a nemzetségi tudat megmaradt. néha közös birtokuk is volt. egymás atyafinak szólították
3.3.5.     a 16. sztól családokká válnak, ami a 4. pont lesz majdan.

2013. március 1., péntek

A történelemtanítás gyakorlata II. 27.

Tanmenet = óraszám + alaptevékenység. (eszköz változó lehet évenként, ezért fölösleges beleírni.)
Amire jó: ha x év x hónapjában vagyunk, hol tartok a tervhez képest? (és hogy hozhatom be a lemaradást?)

Óravázlat

Szempont a könnyen kezelhetőség (pl A4, csak egyik oldal, betűméret..) és a megfelelő tagolás (egy pillantást rávetve máris tudjuk, hol tartunk).

Elkészítés módja:
1.: a tkv vonatkozó részének átolvasása (nyomdahibák után tapogatózás és tudásfrissítés)
2.: saját gondolatmenet és a tankönyvi gondolatmenet összevetése (a saját fontosabb)
3.: óravázlat-írás


  • - általános hiba az 1. és 3. pont egyszerrei alkalmazása
  • - formai jegyek: táblázatos vagy másmilyen
  • - tartalmi jegyek:


    •  tematikus egységek (=vázlatpontok) megnevezése, azon belüli esetleges résztémáké is. A gondolatmenet rögzítése.
    • ezekhez tartozó tényinformációk feltüntetése (évszám, fogalom, helynév, név - a legtriviálisabbaké is, rövidzárlatot elkerülendő)
    • technikai infók (oldalszám, eszközök)
    • módszertani infók, munkamódszer. pl csoportmunka, ehhez: hány fős, hány db, milyen alapon szerveződő, milyen feladatot megoldandó.
4.: gyengéink átgondolása (pl ha nehezen tudok nyitott végű kérdést feltenni, előre megfogalmazhatok kérdéseket)
5.: az idő. (formátum: nem tevékenységenként x perc, hanem az óra x. és y. perce között)
6.: esetleges időfelesleg kitöltésére alkalmas tevékenységek felsorolása (kérdésfeltevés az órával kapcsolatban, következő óra belengetése, de leginkább: bájos anekdota mesélése, ami nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de itt mégis belefér)

Óratípusok
1.: új ismeretet feldolgozó

  • tankönyvi lecke tanítása
  • forráselemzés
    • félévente 1-3 óra szükséges, amikor más nem történik
    • pl hosszabb forrást nem elég töredékeiben ismerni (Hamurappi, Aranybulla), önálló tevékenykedtetés
    • forrás megválasztása: mire jó, hova akarok általa eljutni, mikor tanítandó az anyagon belül (Augustus-önélet, Rákóczi-kiáltvány)