2010. március 31., szerda

Poór János: A kora újkor története. Kontler: Forr a parl ellen: Az észak-amerikai brit gyarmatok elszakadása és az Egyesült Államok megszületése

1. 1760s, brit kormányzat feladta az addig jellemző „üdvös hanyagság” – gyarmatpolt.

1.1. addig: önigazgató, szabad települések létrejötte

1.2. konkrét anyaországi utasítások életbelépéséhez a gyarmatiak elfogadására is szükség volt.

1.3. 1660stól kpti irányítás a kormányzók jelentéskötelezettségével, gyarmati gyűlések hatáskörcsökkentésével, magánkolóniák kiri kézbe vonásával.

1.4. 1760s: felismerték, h a gyarmatok súlya a túl nagy lett, a „hanyagság” nem folytatható.

2. Frk és spak kiszorítása a térségből

3. gyarmati keresk virágzása (agrártermékek áremelkedése à mezgász amerikaiak meggazdagodása)

3.1. kistermelő gazdálkodók önállósodása, poli érdeklődése, „vallási disszidenciája”

4. biri igazg szervezetlen (+ a párizsi béke után megszervezendő az addigi fr és spa fennhatú terek igazga is). Nagy államadósság is.

5. 3 új kormzat létrehozása (Kelet- és Nyugat-Florida, Québec), +Appalache-en túli terület indiánrezervátummá alakult (ahol magánszemélyek elvileg nem vásárolhattak fdt). A határok nem a fennálló viszonyokhoz igazodtak, felkelések.

A BIRI KONFLIKTUS

6. III. György (1760-1820)

6.1. hosszú whig stabilitás után rövid tory instabilitások

6.2. hajózási tvk szigorítása, régi adó- és vámrendelkezések felelevenítése, újak gyártása, hogy a gyarmatok utólag részt vállalhassanak a gyarmati hábok költségeiből.

6.3. 1764, Sugar Act, cukorcsempészet letörésére: gyarmatokra behozott cukor vámcsökkentése, helyette új vámok textilre, borra, indigóra, kávéra. („kimondottan a bevételnövelésre tört” a tv.)

1.6.1. vámtisztek hatáskörnövelése, tengerészeti bíróságok joghatóságának kibővítése

6.4. 1765, Stamp Act à „zajos tiltakozás”

1.6.1. „nincs adózás képv nélkül”, Szabadság fiai-mozgalom, tüntetések à brit keresk embargója

2.6.1. 1766, Declaratory Act, brit parl teljhattal rendelkez a kolóniák fölött

3.6.1. 1767, vámok továbbszigorítása

4.6.1. à 1770re a brit áruk bojkottja 2/3ával csökkentette az importot

7. 1770stől kisebb katonai atrocitások. 1773tól pedzegették a függetlenség kérdését.

7.1. 1773, Tea Act, KiTnek kizárólagos jog az amerikai teaforgalmazásra. A társ a monopoljogot átadhatta kivételezett gyarmati kereskőknek à „kívül rekedtek haragra gerjedtek”, Szabság fiai mohawk indiánnak öltözve teadélutántak à London „megtorlásért kiáltott” à Intolerable Act, 1774:

1.7.1. tearakomány megtérítendő

2.7.1. Massachusetts önk-i jogainak ~megsemmisítése

3.7.1. szolgálati vétségekkel vádolt angol tisztek csak Angliában állíthatók bíróság elé.

4.7.1. beszállásolási kötelezettség

7.2. összeegyeztethetetlen a teljhatalmú parl és a képvis vágya, nincs középút.

1.7.1. „A közt-i elv alulról remélte a rend biztosítását: attól, hogy fokozta a polgár vállára nehezedő erkölcsi terhet, a közjó iránti elkötelezettséget várva el tőle. […] A közti polgár nem lehetett más, mint hazafi.”

7.3. A gyarmatok első kontinentális kongresszusa, 1774, Philadelphia:

1.7.1. 13/12 gyarmat képviseltette magát

2.7.1. Intolerable Acts törvényei alkellenesek, nyílt ellenállás kell velük szemben: adóvisszatartás, angol áruk bojkottja, nép fegyverkezése

3.7.1. DE továbbra is az angol koronának alávetett helyzetben gondolkodtak (de elvetették a teljhatalmú parlt)

4.7.1. helyi hatóságok működtetése (marginális csopk bevonásával), népi politizálás új formái.

7.4. 2. kongresszus, Phil, 1775:

1.7.1. közben megin kisebb fegyveres konfliktusok (kevésbé kisebbek, mint az előzőek). Júniusban már komolyabb összeütközések, súlyos brit emberveszteség.

2.7.1. ennek ellenére a kong hűségéről biztosította III. Györgyöt. Gyarmatok nem kívánnak elszakadni. Közben kontinentális haderő szervezése a tábornokká kinevezett Washington által.

7.4.2.1.indiánokkal tárgyalás, külső támogatás utáni tapogatózás

7.4.2.2.hajóhad, haditengerészet, postaszolgálat létesítése

7.5. III. György lázadónak nyilvánította a gyarmatokat à nagyszabású kati beavatk jóváhagyása

A FÜGGETLENSÉG DEKLARÁLÁSÁTÓL ANNAK KIVÍVÁSÁIG

8. Paine, 1776 jan, „Józan ész” c. röpirat:

8.1. kialakt helyzetért felelős a kir, a parl, a brit poli renc; egyetlen és elkerülhetetlen megoldás a függetlenség.

8.2. természetes emberi jogok eszméje; rep kormzat melletti elkötél

9. 1776, kongresszus

9.1. követek felhatalmazása a függetlenség melletti állásfoglalásra

9.2. bizottság kijelölése a nyilatkozat megszövegezésére: Jefferson, Franklin, Adams, Livingston, Sherman.

1.9.1. filozofikus bevezető a kormzati elvekről, alapvető szabságokról

2.9.1. „jogi centrum”: brit tettek elítélése

3.9.1. nyomatékos ismétlés: szabság, függetlenség az „egyesült gyarmatoknak”.

4.9.1. „Célja nemcsak a brit zsarnokságtól való megszab volt, hm a zsarnokság újjáélesztésének megakadályozása.”

9.3. gyarmati + szövségi, kétszintű alkotmányozás akadályai: alkotmányozást ki kell emelni a hétköznapi tvalkotási szokásból, + „a gyarmatok átalakítása egy mon bir alárendelt és a biri admin által egymástól elkülönülve kezelt tagjaiból független, önrendelkezéssel bíró szövségi köztársasággá” elég összetett feladat volt. Alkalmazkodás a polgárok számára elfogadható poli értékekhez, az államok társi szerkéhez, miközben háb.

1.9.1. államonként változón, de legkésőbb 1780ra mindenütt elfogadták az új alkt.

9.3.1.1.elvi alap: népszuv, hati ágak szét.

9.3.1.2.„a cikkelyek gyakilag a status quót emelték tverőre: laza unió jött létre, amelyben a kongresszusnak sokféle megbízatása volt, de ezek végrehajtására korlátozott hattal rendelkezett”.

10. Fegyveres harcok erősödése, ~80.000 brit kat harcolt a néhány ezres, amatőr, frissen szervezett amerikaiak ellen. A briteknek viszont a 3000 mérföld távság szétzilálta a kommunikációs és utánpótlási láncát. „Az amerikaiak decentralizáltsága lehetetlenné tette a döntő csapást.” Washington is a kockázatok elkerülését tartotta fontosnak, ill támaszkodhatott a lakosságra is (a lakosság 1/5-e viszont lojalista volt..).

10.1. kezdeti angol sikerek, de 1777 elejétől fokozatos amerikai előretörés (Phil elfoglalása ellenére is). 1777okt, Saratoga: Burgoyne (NBr) VS Gates, 0:2. („Fordulóptot jelentett, végképp bebizonyította, h a reguláris ang hadakkal sikerrel fel lehet venni a harcot.”)

1.10.1. à „mentális muníció”

2.10.1. à Fro elkötelezettsége amerikai oldalon

3.10.1. à brit békeajánlat az 1763-as status quo alapján à frk még hathatósabb támogatása, nehogy békét kössenek (hadianyag, kereski kedvezmények, kati segítség)

4.10.1. à 1779, Spa is hadba lépett amerikai oldalon (7évesben elvesztett birtokok visszaszerzésére). Később brit hadüzenet Hollandiának is.

10.2. 1778-9 folyamán megint brit sikerek, főleg délen. à 1781, a brit stratégia legfontosabb része, az atlanti-parti tengeri fölény kikezdése à szfdi egyesült csapatok okt 19-én Yorktownnál fegyverletételre kényszerítették Cornwallis tábornokot.

1.10.1. elszórtan folytatódtak az összecsapások, „de a valódi hadműveletek véget értek, s bár a vereség nem késztette azonnali tárgyalásokra az ang kormt, mindenki tudta, hogy Yorktown az amerikai függetlenséget jelenti.”

2.10.1. se Fro, se Spa nem fogadta volna szívesen egy erős amerikai közt felemelkedését, ill féltették dél-amerikai gyarmataik a reptól

10.2.2.1. béketárgyalásokon mégis sikeres megegyezés: Mississippi – 31.szélességi fok – kanadai határ közt húzódik az új közt.

10.2.2.2. lojalisták elkobzott jószágait visszaszolgáltatták

10.2.2.3. Spa-k Gibraltár helyett K- és Ny-Floridát kapták meg.

A FORRI UNIÓ

11. forr után demoi növ (korai ház, bevánd anyagi és szabjogi okokból) à új államok jöhetnek létre, megfelelő népszám esetén saját tvhozással

12. hábor term is fellendítette a gazdaságot à belkernöv à infrastrukt.

12.1. bérmunkaviszonyok, 1786ban sztrájk is

12.2. vagyonmegoszlás egyenlőtlenedése

12.3. iskolázási lehetőségek növ, tudós társaságok, ktárk, nyomtatás jelentőségnöve

13. indiánokkal konflikt: „az amerikai közt nem ismert alattvalókat, csak egyenlő polgárokat, amivé azonban az indián nem válhatott.”

14. négerekkel konflikt: „az egyik oldalon a mintegy félmilliós tömeget érintő rszgság intézményének fennmaradása – sőt az elkövetkező évtizedek során nagyarányú kiterje – a szabság és egyenlőség retorikáját magas szinten űző forri kor legkiáltóbb és legképmutatóbb következetlensége volt. Másfelől azonban a forr mégiscsak kikezdte az a társi és szellemi légkört, amelyben a rszgság évezredeken át lényegi kritika nélkül fennállhatott.”

14.1. 1774, rszg-keresk eltörlésére vonatkozó ajánlás, 6 északi állam aláírta. Forr vezéralakjainak várakozása: rszgság intézménye az új légkörben magától el fog halni. De délen túl mély gyökerei.

15. tagállami szuverenitás továbbnöve („a lokalitás szelleme maga alá gyűri a közösség érdekeit; „a választói despotizmus nem az a fajta kormzat, amiért küzdöttünk”) à 1787, állami alk-ok revíziójának szüksége.

15.1. 1787, Phil, 12 állam küldötteinek ülése

1.15.1. előterjesztés: oly kormzati renc, ami nem önálló köztk konföde, hm „saját jogán létező szövetségi közt”

2.15.1. az előterj többeknek túl radikális

15.2. 1787 szepti alk

1.15.1. föderalizmus, hati ágak szét, polgi szabjogok, demo, népszuv

2.15.1. tvhozó: kongresszus

15.2.2.1. képvház 66 főjét közvetlen választották, 2évente

15.2.2.2. szenátus tagjait az államok tvhozó gyűlései, 6évente

3.15.1. végreh: 4évente, elektori úton választott elnök. Ő az állam- és kormányfő, neki felelősek a miniszterek (de a szenátus 2/3-os többséggel visszautasíthatja az elnöki vétót, de el is távolíthatják tisztségéből)

4.15.1. államok egymáshozi viszonyának szabályozása: elismerik egymás tvit, eljárásait, polgi jogait

5.15.1. alkmódot a kongr 2/3-a kezdeményezi és az államok ¾-e hagyja jóvá

15.3. erős kpti kormány alapíttatott, nagy elnöki és szenátusi jogkörrel. Nagy területű közt

1.15.1. föderalisták: végső hat mindig a nép kezében marad. Erős kpti kormzat nem mond ellent az eredeti forri céloknak.

2.15.1. antiföderalisták: pártpolitizálás és érdekcsopk és klikkesedés van a gyakorlatban a rep elmélet helyett; a poli, gazdi, vallási, területi, etnikai érdekek kampánytémává válnak, amint képviseletükről szó van.

15.4. új szh: NY. 1789, új tvhozás, első elnök egyhangúlag GW.

2010. március 30., kedd

Bojtár: Bevezetés a Baltisztikába. A balti népek

1. A porosz nép

1.1. „A császtól és a pápától egyaránt csak nagyon lazán függő porosz áll (noha formálisan egészen 1702-ig a NRB része volt) agresszív külpolt folytatott, litvánokkal, lengyelekkel, keleti szlávokkal állandó háboskodásban állt.” Lakossága vegyesen német, porosz, lengyel.

1.1.1. 14.sztól szekularizáció à 1440, Leno támogatását kérő Porosz Szövetség a Német Lovagrend ellen. à háb, 1466-ban béke: Kiri Poroszfddé (Leno része) és Hcgi Poroszfddé (Leno vazallusállama) válik szét a terület. (De közös identitás, közös ogy.)

2.1.1. 1525: a Hcgi úgy újította meg hűségesküjét Lenonak, h szekularizálta az államot, létrehozva ezzel az első lutheránus _államot.

3.1.1. A Kiri- Lenoba olvadási folyamatának 1772-ben lett vége, amikor visszacsatolták Poroszohoz.

4.1.1. a Hcgi fővárosa Königsberg (ahol 1544-től egyetem is). Nagy len lakosság ellen német betelep.

1.1.4.1.1618, brandenburgi válfej lett az uralk. Brandenburgot Poroszohoz csatolta, felmondta a hűbéresküt Lenonak. Fia, Frigyes poroszországi kirrá koronáztatta magát, 1701. à Poroszo elnevezés innentől. Fővárosa Berlin.

5.1.1. poroszok, litvánok, lengyelek, salzburgi protk, fr hugenották elnémetesedési folyamata.

1.2. „Sematikusan összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a keresztesek megjelenéséig Poroszo törte balti porosz, 1466-tól len és német, s 1701-től német.”

2. A lett nép

2.1. „Akármilyen törzsi összetevőkből is, a lett nép német uralom alatt alakult ki, a Livóniai Konfödnek nevezett német áll keretei közt.”

1.2.1. áll megszilárdulása: 1242 (Nyevszkij-Csud-német lovagok felett) + 1236 (Libóniai Lovagrend beolvad a Németbe)

2.2. Hanza (1282-1669), vezetői a vend városok (Lübeck, Rostock, etc), + poroszok (Königsberg, Danzig, etc), + nem balti városok (Utrecht, Erfurt, etc). + külképvi irodák: London, Novgorod, etc.

2.3. városi vez réteg a lovagrendből került ki, a szolgaréteget az „undeutschok” alkották à „ennek következtében az úr-jágy szembenállás nemzeti színezetet öltött”

2.4. Livóniai Konföd 1561ig létezett ( mert Livóniai Lovagrend mext, ref-ellenref, orosz betörések) à északi részéből Észt Hcgség, déli+nyugati részéből Kurzemei és Zemgalei Hcgség, közepéből Daugaván túli Hcgség. „Livóniából” „Livland”, „Estland” és „Kurland”.

1.2.1. lett nép+írásbeliség+nyv+nemzet a 17.szra formálódott ki.

2.5. Kurzeme

1.2.1. 1561-1795. len-lit vazallus hcgség. (Porosz Hcgséghez hasonló önállósági fok)

2.2.1. orosz befolyás, majd 1795 után oroszokhoz kerül à Kurzemei kormányzóság lett a neve.

2.6. A Daugaván túli Hcgség

1.2.1. len-lit hűbéres

2.2.1. 17.1-ben 2/3-a svéd fennhat alá. De közben a 2/3ban kultis-gazdi magasságok, első baltikumi lutheránus egyetem, Bibford, lett irodi nyv.

3.2.1. 2. jágyság + „felvil fuvallatai” ide is elértek

4.2.1. 1795, maradék 1/3 az Orosz Bir-é. (De sokáig fennmaradt a területen a német uralom.)

2.7. Latgale

1.2.1. Len fennhatóságú ex-livóniai terület. Lengyelesítés, katolizálás. Hivatalos nevén Inflantyi Hcgség. Daugavpilsi vajda kormányozta

2.2.1. jágyság 1861-ig. gazdi-társi elmaradottság a régióhoz képest.

3.2.1. 1772, Oroszo-é

3. A litván nép

3.1. „A litvánoknak az 1009-es első említésüket követő két évszázad folyamán a balti tzsk ill népek közül egyedül sikerült államot alapítaniuk.” Mert demoi robbanás, mert hatalmi vákuum pont akkor és ott. à 1219-ben már önálló állam. Államalapító Mindaugas/Mendog nagyfej.

1.3.1. litván-orosz bir = mai Litvánia+Fehéroroszo+Ukrajna+kis rész Oroszo.

2.3.1. Mindaugas 1250/1-ben megkeresztelkedett, 1254-től kir. Miután meggyilkolták, Litvánia pravoszlávvá lett.

3.2. a Litván Nagyfejség

1.3.1. kati mon lett, külső hód a cél. (keresztesek elleni harc.)

2.3.1. örökletes mon, Jagelló-ház (1572-ig)

3.3.1. 1380, moszkvai fej Kulikovo mezején szétverte a tatár sereget à litván fennhat alatt élő keleti szlávok rokonszenvét elnyerte

4.3.1. litván fej felesége NagyLajos lánya à len-magyar helyett len-lit perszonálunió (1385), lovagokkal-Moszkvával szembeni magy-lit szöv, lit nagyfej megkeresztelked

5.3.1. 1430-ra Litvánia lett Eu legnagyobb állama (így is len vazallusáll, + alá van rendelve a moszkvai metropolitának)

6.3.1. orosz terjeszkedés ellen 1569, lublini unió (Len és Lit egy és oszthatatlan köztársaság, közösen választanak királyt).

3.3. Kis-Litvánia (Poroszo-hoz tartozó rész)

1.3.1. német, kurs, porosz, litván hábok a területen. Etnikai összetettség.

2.3.1. litván nyv a reformáció után használatban volt. A 17.sztól adófizi és robotkedvezmények megtagadása tőlük (kivságokat adtak viszont az újonnan betelepülő németeknek). 18.sztól tv tiltotta a litvánok-lenk-zsk bevándorlását, + litván nyv visszaszorítása.

3.3.1. „A litvániai protestantizmus kérészéletű volt. Annál sikeresebben folyt az 1569-ben Litvániába érkezett jezsk vezetésével az ellenref.” (jágyokat, nemeseket, pravoszlávokat is)

4.3.1. 1795-ben az oroszoké

3.4. Litván Nagyfejség a felosztásokkal teljesen mext. Nemesek korábban is lengyelnek vallották maguk, ill sokan oroszul is beszéltek.

2010. március 22., hétfő

Poór János: A kora újkor története. Kontler: Kirság, rendiség és alkosság: korona, tanácsok, bíróságok, parlamentek Angban és N-Br-ban

1. érett kkori rendi monarchiák: kezdetleges népképv, 1 örökletes uralki din, kinevezések. Parlament:

1.1. kiri kúriából, 13.szban. különlegesen fontos ügyek, uralki összehívás, alattvalók szélesb rétegeit képviseli. Előkelők személyesen, + választott követek. 17. végéig „esemény volt, nem intézmény”

1.2. feladat (a 17ig): „a feljegyzett precedensekben és az ősi szokásokban megtalálja a konkrét helyzetre alkalmazható iránymutatást, és annak szellemében ítéletet mondjon”.

1.3. common law elsőbbsége a kora újkorig a római joggal és kánonjoggal szemben

2. A Tudor-kor: alkotmányos kptosítás

2.1. VII. Henrik: birtokok kül jogszabályokkali visszavétele a kir tulajdonába, arisztokrácia „vérátömlesztése” „ambiciózus és lojális” közrendűekkel.

1.2.1. Titkos Tanács: uralk által kiválasztott tetszőleges számú személyből áll. Folyamatosan működött, „az összes kormzati funkciót gyakorolta”.

2.2.1. különböző kiváltságos (vagy felségjogi) tvszékek, a 17.sz-ig nagy sikerrel műktek, a common law intézményeinek csökkt a relatív súlya.

2.1.2.1.Csillagkamara Bírósága („az alapítás inkább a Titkos Tanács egyébként is gyakt bírói funkciójának formalizálását jelentette”): egyre több magánjogi esettel is fogl.

2.1.2.2.Admiralitás Bírósága: tengerentúli keresk, hadizsákmány. Egyelőre kis jelentőség

2.1.2.3.Kérvények Bírósága: szegényebbeknek elvileg, gyakban inkább csak a kevésbé fontos ügyekben.

3.2.1. Tudor-kor elején a kir képes volt a bárókkal szemben érdekérvényesíteni; a kirság „lényegében önállósult Rómától” (à VIII.H csak formálisan megerősítette)

2.2. VIII.H: pápai adó, nem lehet fellebb Rómához, alattvalók 1 poli test, aminek csak 1 feje lehet, Supremacy

2.3. VI. Edward: Common Prayer, Uniformity

2.4. „Miután a protk reménye beteljesült, s Mária halála után I. Erzsébet viszonylag zavartalan körülmények közt foglalhatta el a trónt, szükség volt az uralki egyhfőségről és az ima egyöntetűségéről szóló tvk újbóli kibocsátására.”

1.2.1. Erzsébet idejére adva voltak az absz intézményi feltételei, kivéve a nagy hadsereg.

2.5. a parlament

1.2.1. az alsóház szószólója, a speaker megválasztásának joga a 15-7.szban az uralké volt. Amúgy is nagy kiri befolyás mind2 házra.

2.2.1. 1570stől szólásszabság de jure.

3.2.1. képvisk száma folyton nőtt

3. A Stuart-kor: az alkotmányos konszenzus zavarai

3.1. I. Jakab

1.3.1. parl gyakorlati eredményei kevesen. Uralk jogalapja isteni, de Jakab nem mellőzte a parlamentet azért.

2.3.1. közönséges (common law-alapú, mindennapokkal kapcsos) és rendkívüli (felségjogos) szféra a joggyakban elkülönült.

3.2. I. Károly

1.3.1. 2 joggyaki szféra átjárhatóságával kísérletezés à „zajos elégedetlenség”, mert a kormány nem a common law szt járt el az alattvalókkal szemben. Sőt 1629 és 1640 közt nem hívta össze a parlt.

2.3.1. szigorún ellenőrzött anglikán előírás-betartatások

3.2.2.1.Skócia: knoxi „kálvinista hitvallású, presbiteriánus szervezetű egyh alakult ki”. Anglikán egyhi előírások kiterjesztésének kísérletére felkelés.

3.3.1. „A forr nem társi osztályoknak vagy poli érdekcsopknak a fejlődés nyomán elkerülhetetlenül kirobbanó harca, hm egy intézményes állrend átfogó strukturális és funkcionális válságára reagáló kiútkeresés és kísérletezés. […] Nem a forr okozta a kormzat összeomlását, hm a kormzat összeomlása a forrt.”

3.3. 1640, parl összehívásakor jogok rögzítése (3évente összehívandó, min50 napig ülésez, etc)

3.4. 1649, csonka parl: I. Károly vérpadra küldése, lordok háza és a monarchia eltörlése. Speaker az orsz első méltósága. Tekintélyét a hads támogatása biztosította.

3.5. 1653, csonka parl szétkergetése by Cromwell. Új állforma: protektorátus.

1.3.1. Lord Protectoré a tvhozó, végreh hat, +rendeleti kormzás lehetővé tétele.

2.3.1. 1655, megyei szintű intézményeket is érintő változások (eddig csak az állhat felső szintjén voltak ugyanis): 11 kati körzetre osztott Ang, élükön tábornokok. Polgárőrség.

3.3.1. Cr elutasította a koronát, ezzel az alkotmányos ellenőrzésnek való alávetettséget.

4.3.1. 1658, Cr halála. 1659, ifj Cr lemondása.

3.6. à II. Károly, amnesztia, vallási tolerancia, 1641-es állapotokhoz való visszatérés.

3.7. Corporation Act (eskü közhivatalhoz a kirra, mint az anglikán egyh vezetőjére), Uniformity Act (imakv), Conventicle Act (nem anglikán istentiszteletek büntetése), Test Act (~=corporation). Egyéb katellenes megmozdulások (már csak azért is, mert II. K örököse, öccse, Jakab kat. Mégis kir lett)

3.8. à II. Jakab alatt a fentiek alóli kiskapukeresések. à III. (Orániai) Vilmos

4. 1689 után: korlátozott kirság, korlátlan áll

4.1. jogok nyilatkozata, 1689: „kétségbevonhatatlan jogok és szabályok”, főleg az uralkra vonatkozón (pl kat ne lehet kir)

4.2. mivel fontos volt a forrban a vallási szpt, 1689, Toleration Act: vallgyak szabad, de nem közéleti egyenjogúsítás, és nem katkra vonatkozó

4.3. I. György, Hannoveri-ház.

1.4.1. „parl jelentőségének fokozódása”, alattvalók szélesebb körének bevonása a polba. ~sajtószab.

2.4.1. 1707, Skócia+Ang uniója à egyik legnagyobb eui egységes vámterület, szabad keresk, gazdi előnyök. Mon absz és központosítás nélkül létrehozott (egyik legerősebb) állhati gépezete.

2010. március 14., vasárnap

Ring: Lengyelországot az anarchia tartja fenn?

1. Az első reformkísérlet és az első felosztás

1.1. aktív oroszbarát párt II.K. segítségével 1763-ban a kirválasztást előkészítő ogy-n konföd-t alakít

1.2. álli admin, Len és Lt közig rencének közelítése, nemzeti közokt, egyéb reformok szükségesek. A siker érdekében a konföd bizonytalan ideig együtt marad.

1.3. 1764, Szaniszló Ágost megválasztása (II. K. kívánságára a támogatásért cserébe)

1.1.1. „nem szarmata”, nem hagyományokhoz mereven ragaszkodó, de művelt, tájékozott (külpolilag is)

1.4. Tvhozás reformja: szejmben többségi szavazás, tagság fdbirtokhoz kötött, nemesi egyenlőség formális eltörlése, ogy házirend szerint folyjon (a fontos ügyekben érvényben maradt a liberum veto)

1.5. városigazg újjászervezése, fúri pallosjog eltörlése

1.6. „a kormzati reform tükrözte, h gyarapodott a változások elkerülhetetlenségét felismerő személyek száma.”

1.7. „más vallású nemeseket meg kell fosztani privilégiumaiktól” à protk, ortodoxk Poroszohoz, Oroszohoz, Dániához folyamodtak közbenjárásért à orosz sereg bevonul, prot és prav konföd alakul. SzÁ-t trónonfosztják à bari konföd a katolicizmus, nemesi előjogok, nemesi függetlenség védelmére, 1768. Parfelk a nemesek ellen.

1.1.1. parfelk brutális leverése

2.1.1. „II.K. felismerve, h a tr háb miatt nem rendelkez elegendő kati erővel a konföd leverésére, időközben elfogadta a berlini udvar 1768-ban tett ajánlatát Leno felosztására.”

1.7.2.1.MT-é: szepesi városok, Galícia, krakkói vajdaság déli része, Vörös-Oroszo

1.7.2.2.II. Frigyesé: Kelet-Pomeránia, Notec torkolata.

1.7.2.3.II.K.-é: Drinától-Dnyepertől keletre, Belorusszia egy része

3.1.1. len gazdaságnak nagy érvágás a krakkó-környéki sóbányák, felső-Visztula elvesztése.

2. A kiri-nagyköveti kormzás kora

2.1. ny-i államok nem támogatták a gyakorlatban Leno-t. Megrendülés.

1.2.1. à A jövőben csak rendi alk, orosz szöv megszilárdítása jelenthet garanciát a Közt szuverenitására

2.2.1. à reformok szükségesek, h rendet-biztonságot szavatolhassanak a lenknek

2.2. 1773, szajm összehívása. Konföddé alakul, hogy ne legyen liberum veto

1.2.1. szabad vallgyak, nemkatk alsóházba követeket küldhetnek. Udvari Bíróság fele kat, fele nem kat.

2.2.1. jezs rend felosztása, egyhi vagyon csökkentésének terve

3.2.1. nem alakulhat ki örökletes din, nem választható kirrá külfi/előző kir fia

4.2.1. Állandó Tanács létrehozása SzÁ nyomására. Kpti, mindenfélére kiterj, választott tagok.

2.3. bari konföd rádöbbent, h „hatékony külpol, erős hadsereg és jól működő államapparátus nélkül halálra van ítélve” Leno. Vsz volt, hogy újabb annexió lesz. à felvil absz kell: kiri hat megszilárd, etc. SzÁ ismét hatalmon.

3. Józef Wybicki, az 1770-es évek reformnemzedékének kiemelkedő személyisége

3.1. „Levonta a megfelelő következtetéseket a bari konföd bukásából, és a kiri hat megszilárdításának hívévé vált.” Államelméleti kv.

1.3.1. „A nemzet léte a tvk jóságától és még szorosabban azok végrehajtásától függ.”

2.3.1. hagyos nemesi jogok nem elegek a függetlenség megvédésére. Új alk kell, ogy-létszámcsökk és cenzúra. Kijelölt dinasztián belülről kéne kirt választani. Ezekkel lehetne Leno védelmi képességeit fokozni.

3.3.1. joggyak és közigi renc egységesítése, új szabályok a polgi és kati igszolgban.

4.3.1. robotterhektől szabadult jágyok jobban dolgoznak

5.3.1. közszükségleti cikkeket előállító manufaktok létesítését sürgette, védővámot

6.3.1. népnöv-t segítő intézkedések

7.3.1. dologházak, intézményes eüi képzés

8.3.1. pártatlan bíróságok, ügyvédek

3.2. 1776os új tvkv „fenntartotta a feud kivságok nagy részét”. De a kis változások is nagy nemesi ellenálláshoz vezettek. à 1789, új tvkv eltörlése.

4. Az 1780-as évek reformereinek kísérletei egy társi kompromisszum létrehozására

4.1. 1788, or-tr háb. II. K félve egy esetleges por-len hátbatámtól, kevésbé avatkozott bele a len ogy működésének menetébe, mint szokott

1.4.1. nemesi privilégiumok kiterjesztése a gazdag polgkra, bocskoros nemesség megfosztása egy-két kivságtól, pari szabság.

2.4.1. nemzetállam megteremtésének vágya. (lengyel=lengyelül beszélő). Centralizáció.

3.4.1. 2 reformer: Kołłątaj, radikálisb Staszic. Mind2 ang mintára szervezné át Leno-t

5. A 4éves szejm és a por-len szöv

5.1. 1790es ogyn sok refpárti. De külpoli ellentétek: len-por kölcs segnyújtási egyezmény (esetleges orosz támadás ellen). II.K. békét köt a trkkel, leno-i inváziót tervez, + szövetséget Auttal és Poroszoval

5.2. új len alk tvbe iktatása, 1791

1.5.1. jágy-fúr kapcsába beavatkozhat a korm. Örökös jágyság+rögköt eltörlése

2.5.1. trón örökletes (Szász-din).

3.5.1. len-lit unió eltörlése

4.5.1. liberum veto eltörlése

5.5.1. miniszteri felelősség bevezetése (minisztereket az uralk nevezi ki)

6.5.1. közigi egységesítés

7.5.1. állandó hadsereg

8.5.1. álli bevételek növelésére (elvileg működő) nemesi adó

6. A targowicei konföd megalaka és a 2. felosztás

6.1. 1792, az alk érvénytelenítésére alakt a targowicei. Nemesi felkelés az állhat ellen

1.6.1. ~ezzel egy időben orosz sereg tört be Leno-ba

2.6.1. SzÁ letette a hűségesküt II.K-nak, aláírta a konföd nyilatkozatát, feloszlatta a hadsereget

6.2. 1793, Sztpvár, Leno 2. felosztásának aláírása

1.6.1. Poroszo-é: Gdańsk, Nyugat-Mazóvia, Nagy-Leno

2.6.1. Oroszo-é: Belorusszia, Ukrajna, Podólia

3.6.1. „A felosztásból ezúttal kihagyták Ausztriát, azt ígérve neki, h a Fro elleni háb költségeiért Elzász-Loth annektálásával kárpóthatja magát.”

6.3. Kardinális Jogok elfogadása by szejm: jágy-fúr viszony megin nem álli ügy, cenzúra, polgságnak nincs ogy-i képviselete.

6.4. „A második felosztás lényegében megpecsételte a Közt sorság.” (önálló gazd és pol lehetetlen)

1.6.1. 1793, pénzügyi összeomlás. Korábban felvett kölcsönök visszafizére képtelen volt a megmaradt Leno

2.6.1. Aut és Fro hábja elhúzódott, osztrákok képtelenek voltak elfoglalni E-Loth-t à részesedést követeltek à végső felosztás.

7. A fr forr külpoli elképzelései

7.1. „A nagyhatk hegemóniatörekvéseiből eredő veszélyt az eui kisállk szövetségére támaszkodva akarták elhárítani.” Természetes határok elve, etc

1.7.1. Poroszo semlegességre bírása engedményekkel

2.7.1. tr, svéd szöv, Mo-Cseho-Aut hergelése a HabBir ellen, mind elméleti síkon maradt.

7.2. 1790s elején Szászországba menekültek a refpárti len vezetők. Szoros kapcs fr diplomatákkal

1.7.1. nincs fr-len szöv, mert az csökkentené az esetleges fr-porosz vagy fr-osztrák különbéke esélyeit à lenk kedvezőbb külpoli helyzetre vártak, közben felajánlották a koronát a Habknak. + a Leno-ban maradtak titkos szervezkedésbe kezdtek à Kościuszko teljhatalmú kati diktátorrá választása, 1793

7.2.1.1.a lakosság nem volt felkészülve, kevés volt a muníció, etc

7.2.1.2.eredménytelen szövkeresés a frkkal, a Portával

7.2.1.3.1794márcban kitört a felkelés, emigránsokat kész helyzet elé állítva à hazatértek

7.2.1.4.ismételt koronafelajánlást Sándor Lipót elutasította

8. A Kościuszko-felkelés és Leno végső felosztása

8.1. Tadeusz

1.8.1. amerikai függhábi önkéntes à sok tapasztalat kamatoztatása (toborzási módszerek, közkatonákkal jó viszony, etc)

2.8.1. diktátorként nagyobb jogköre lett, mint a kirnak

8.2. A felk

1.8.1. Varsóból kiűzött oroszok, utána akadozó ellátás+radikalizálódók=zavargások à SzÁ kezdeti szimpátiája elvész.

2.8.1. porosz-orosz-osztrák seregek benyomulása Leno-ba, június.

3.8.1. jágyoknak jogok. Nemesek+kat egyh elégedetlen e jogokkal. Radikálisok szélesíteni akarták a felk társi bázisát

4.8.1. okt10, az orosz hadsereg 2 szárnyának egyesülését megakadályozandó Kościuszko ütközetre szánta el magát à vereség, ő megsebesül és fogságba es. à pánik.

5.8.1. Nov, Varsó eleste

8.3. 1794, SzÁ lemondatása, végső felosztás (Oroszo-é a terek ~60%-a, Poroszo-é 22%, Aut-é 18%)

2010. március 9., kedd

Szabó: Az Erdélyi Fejedelemség. V.: Erdélyi változások, visszatérés a Habsburg-fennhatóság alá

1. Erdély, a kirságiak és a Rajnai Szöv

1.1. Köprülü halála után (1661) „I. Lipót elérkezettnek látta az időt Erdély átvételére”.

1.2. „A trellenes nemzetközi koalíció létrehozásán fáradozó Rajnai Szöv számol Erdéllyel és a román vajdaságokkal is.”

2. Erdély és a vasvári béke (és utána)

2.1. „csász elismerte, h Erdély továbbra is a szultán vazallus tartománya” à Erdély a külpol változtathatatlansága miatt belpolszilárdításhoz kezdhetett.

2.2. menekült jágyok, protk, köznemesek befogadása. Változó etnikai összetétel.

3. A Wesselényi-összeeskü és Apafi feji diplomáciája

3.1. I. Rákóczi Ferenc Apafi helyetti trónra kerülését támogatta a bécsi udvar, Bethlen Miklós. à Erdély és a Kirság megegyezése RF elszigetelése érdekében. De a Portától nem kaptak kati segítséget.

3.2. W-felk bukása után (1671) a bujdosókból hadsereg szervezése

3.3. Thököly Imre „önállósította magát”, és a Garamig hatolt előre. 1682, trk jóváhagyásával kir.

3.4. 1683, nagy tr hadj Bécs ellen, kudarc à SztLiga. Frk-Habk 20 évre fegyverszün.

4. Az erdélyi pol 1683 után

4.1. „A törököt üldöző császi csapatok felbomlásával Thököly felső-moi fejsége gyors hanyatlásnak indult.”

4.2. titkos szerződés Lipóttal, 1685: csatlakoz a SztLigához, önálló külpolról lemond, Lipót fennhatóságát elismeri – erdélyi vallszab és kivságok megtartása.

5. Az önálló erdélyi állam bukása

5.1. Amikor nyilvánvalóvá vált, h a Hab bir már képes a trkiűzésre, „Apafi és Erdély számára életkérdéssé vált, hogy a békeokmányokban szerepeljen Erdély, államiságának megőrzésével.”

5.2. 1687, Lotharingiai Károllyal kötött balázsfalvi egyezmény: szövséges sereg ellátását Apafi vállalta az önállóságért cserébe. Ennek ellenére 1688, fogarasi nyilatkozat: Erdély visszatér a Kirsághoz, felmondja a tr védnökséget.

5.3. Apafi halála után évi adóért cserébe Th-é a feji cím. Th felajánlotta Lipótnak, h harcol a tr ellen a SztLiga oldalán. Sikertelen.

5.4. Diploma Leopoldinum: „Erdély sajátos státussal a Habbir részévé vált”. Bécsnek évi adó, II. Apafi nagykorúságáig gubernátor választandó.

5.5. II. Apafi házassága a csász beleegyezése nélkül történt àcsász rábírta Apafit az Erdélyből való kiköltözésre, feji címérőli lemondásra.

6. Erdély kormzása a Hab-fennhat alat

6.1. karlócai: „Erdély helyét a Hab-bir keretei közt jelölte ki”.

1.6.1. fontos döntések a Bécsben működő Erdélyi Tanácsban keletkeztek

2.6.1. erdélyi kat egyh újjászervezése

6.2. „a nemesség előjogainak megsértése, a parság a megemelt adóterhek miatt neheztelt a hab kormzatra.”

6.3. 1704, II. RF fejjé választása. Osztrák kati megszállás à erdélyi rendek 1705ben eltörölték RF fejségét àRF kimondta a Habktól független Erdély csatlakozását a mo-i konfödhöz.

6.4. Károlyi Sándor békéje a bécsi udvarral: prot vallszab, visszaállított Hab-uralom.