2008. december 29., hétfő

Bódy - Ö. Kovács: Bevezetés a társadalomtörténetbe

A MAGYAR TÁRSADALOMTÖRTÉNET-ÍRÁS TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG
1.1. „társadalom” szó homályba vesző pontos jelentése
1.2. 1910s: gazd- és társtöri változásai
1.2.1. Domanovszky Sándor művelődéstörténeti tanszékvezetővé (a társ. differenciálódásának és a mobilitásnak újabb szempontú vizsgálatának ígérete)
1.2.2. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle főleg vidéki történetírói (Acsády, Tagányi): „a kisemberek mindennapi életét, fáradalmait, küzdelmét, örömét, bánatát, nemes törekvését, bűneit” mutatják be, újszerű források segítségével.
1.2.3.Acsády Ignác:
1.2.3.1. pozitivista – spenceri organikus társadalom-felfogású (minden hivatás sajátos szervei: hazavéd, földművel, árucserél, stb. „Minden egyes szerv megbetegedését egyformán megérzi az összesség.”)
1.2.3.2. a szerveket jogi kategóriákkal azonosította; létrejöttükben jelentős szerepet tulajdonított az államnak. (Tagányi ezekkel nem értett egyet.)
1.2.3.3. Később történelmi materializmusra tér át.
1.2.4. Szekfű Gyula szerint a gazd- és társtört történeti segtud
1.2.5.A Huszadik Század köre: Szabóervin 48-9 – újragondoló, társtörténeti szempontú műve.
2. A társadalomtörténet irányzatai és intézményesülése a két világháború között
2.1. szellemtörténet
2.1.6.politikai-gazdasági-társadalmi-művelődéstörténeti szintézis igénye
2.1.7.„A társadalmi jelenségek magyarázatánál a különböző világnézeti-ideológiai irányzatok, valamint a stílusfogalmak meghatározó szerepéből indul ki.”
2.1.8. Hóman Bálint a pozitivizmussal szemben (mégis Tagányi példáján) ír.
2.1.9.Szekfű, Trianon óta, ’34: 3nemzedék ötödik, kiegészítő könyve is ~-i szemléletű.
2.1.10. Hóman-Szekfű: Magyar történet, ’34: „történet mint szerves folyamat” […?]
2.1.10.1. Hóman Mátyásig, Szekfű Mátyástól. ~ több-kevesebb sikerrel való érvényesülése (Hómannál a kevesebb, Szekfűnél a több).
2.1.10.2. források pl Mályusz, Domanovszky
2.1.10.3. uradalmak társadalomszervezetként, társadalmi-gazdasági-politikai-katonai-kulturális egységként való vizsgálata; nagybirtokosi életpályák, sajátosságok bemutatása. Jogi szemlélet néhol (pl a parasztságról írván).
2.2. nemszellemtörténet: Mályusz Elemér
2.2.11. település- és népességtörténeti iskola alapítása (amikor szocializmusban tűrt lesz, ez megszűnik az egyetemi állásával együtt)
2.2.12. gazd- és társtörténet a történelemszemléletének alapja
2.2.13. Turóci topográfiagyűjtemény à helytöri fontossága
2.2.14. rokon tudományok (főleg a töriföci és a genealógia) felhasználása
2.2.15. kutatásai következtetése: Mo-n a nyugatról jövő eszmék hatására egyre szélesebb lett a vezető réteg (klérus, főnemesség, birtokos nemesség (Martinovics-kavarás ebben a rétegben), szegény nemesség). Fejlődés végzetszerű és következetes.
2.2.16. tanítványa, Szabó István:
2.2.16.1. Ugocsa megyéről írt tanulmány (nemzetiségi megoszlás az Urbáriumtól a jelenig), történeti demográfia, statisztika, töriföci, várostöri, nyelvtöri, etnográfia segítségével.
2.2.16.2. parasztság felé fordulás
2.3. Hajnal István
2.3.17. szellemtöri és az egytényezős társadalomábrázolások elutasítása. Helyette történelmi realizmus, szociológiai szemlélet.
2.3.18. segédtudok (diplomatika, írástörténet), művelődéstörténet fontossága
2.3.19. európai összehasonlító regionális társadalomtörténet
2.4. Történelem és földrajz együttműkődési lehetősége – avagy a Teleki-hatás
2.4.20. Princz Gyula, Mendöl Tibor, …
2.4.21. jogtörténethez közel állók ellenében
3. A társadalomtörténet helyzete Magyarországon az 1990-es évekig
3.1. hazai kutatás 1 ideológiája, külföldi kutatás „irányított válogatása” nem annyira előremutató szakmailag…
3.2. Mérei Gyula, Szekfű-tanítvány: „ A magyar történettudomány haladását a hivatalos történettudomány által háttérbe szorított kommunista ideológusok, történészek képviselték. […] Előfordulhatott, hogy koalíciós megfontolásokból az úgynevezett haladó polgári irányzatok részesültek előnyben.”
3.3. „Intézményrendszer uniformizálódása+személycserék+ideológiai hegemónia” a 3 jellemző az ’50s-ben
3.4. Lukács és tanítványai külföldre kényszerültek
3.5. Erdei kettős piramisa ’76-ban került elő. Siker, mert
3.5.22. történelmi összefoglaló leírás
3.5.23. aktuálpolitikai áthallások
3.6. Ezidőtájt Ránki György kísérlete a társtörit elhelyezni a marxista történetszemléletben
3.7. lassú ideológiai lazulás (ny-i művek [előbbutóbb, valahogy] napvilágot láthattak + fordíthatták őket), számítástechnika megjelenése (adatbázisok pl)
3.8. élénkülő egyetemi-tudományos élet; konferenciák – határon túl is.
A GAZDASÁGTÖRTÉNET-ÍRÁS ÚJABB ÚTJAI
1. Európai (és magyar) előzmények
1.1. Történeti leírás (részletező adatfeltárás és tényleírás) és gazdasági elmélet (zárt és steril logikai elemzés) kettéválása, 19.2.
1.2. weberi ideáltípus: „absztrakció révén modellszerű hipotézisépítés a megismerés érdekében.”
1.3. a historizmus klasszikus elvei (individualizáció – indukció – klasszifikáció), szford.: konzervatív és szocdem tudósok; állam- és gazdaságtöri együttműk
1.4. Annales, 1929-: társtudok (pl közgáz, szociológia, néprajz) közötti szakadék áthidalására
1.5. Magyar Gazdaságtörténeti [t vagy lm??] Szemle, 1894 – 1906. Acsády: „A gazdtöri történet- és gazdtudomány; összekötő kapocs a 2 tudományág, múlt és jelen közt. […] Legfőbb mozgatórugó ma a gazdasági érdek.” Hóman: „Törttudósok régi forrásoknak tulajdonítanak kelleténél nagyobb jelentőséget, közgazdászok történetellenesen uniformizálják a jelenségeket.”
2. Az újabb irányzatok elméleti és módszertani háttere
2.1. közelmúlt 2 gazdtörténeti irányzata:
2.1.1. történeti gazdaságtan
2.1.1.1. ’5060stól
2.1.1.2. predikatív (jövőbeni előrejelzést tartalmazó) modellek Adam smith-i „láthatatlan kéz” piaci irányítással (fogyasztáskielégítő individuumok) Makroelemzésekre konc.
2.1.1.3. célja nem a verifikálás (igazolás), hanem a falszifikálás (a nem bizonyítható állítások cáfolása).
2.2. (neo-) institucionalista közgáz
2.2.2. ’7080stól
2.2.3. leíró modellek. Nem individuum- hanem intézményalapú. Mikrokérdésekkel fogl.
[hogy jön ide, de:]
2.2.4. a piachasználat tranzakciós költségei:
2.2.4.1. piackutatás
2.2.4.2. minőségi meghatározása a cseretárgynak, szakértői segítséggel
2.2.4.3. ári és szolgáltatási információszerzés
2.2.4.4. tárgyalások, szerződések
2.2.4.5. megállapodások betartatása
2.2.4.6. nem teljesített kötelességek esetén 3.személyhez (bíró) fordulás
2.2.5. neoinstitucionalizmus tehát: „a vállalat belső szervezetében vélelmezi a mozgatót”.
2.3. gyakran bírálják egymást, de mára két önálló szakterület (in Usa, in Eu). 1993-ban két tudós, egyik és másik ág képviselője, kapták megosztva a közgáznóbelt.
3. Paradigmatikus példák
3.1. a kliometrikus történetírás (intézmények és intézményes változások hatásának vizsgálata a gazdasági növekedésben): a fejlődés kizárólag folyamatos
3.2. a kvantitív történetírás: a fejlődés ugrásszerű
3.3. nehéz korabeli forrásokra támaszkodni az ipforról, mert ~50 éves folyamatokról van szó.
3.4. új értelmezések is megjelennek a fenti 2n kívül. Kritikák pl.: az ipforr előtt is volt fejlődés; az ipforr sok alapvető és egyedi változást hozott (pl női- és gyermekmunka, demográfiai fejlődés, …).
4. A recepció megkésettségéről
4.1. mo-n nem volt nagy hatása a fenti 2 irányzatnak
TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIA
5. Bevezető
5.1. demográfia: múlt-jelen-jövő népességére (összetétel, állapot, változások, tényezők) és a társadalmi-gazdasági jelenségekkel való kölcsönhatására vonatk ismeretek és kutatások (más szerint: az emberi népesség kvantitív tanulmányozása).
5.2. történeti-: múltbeli népre (esetleg múltban indult népesedési folyamatra) vonatk.
5.3. történeti demográfia: a törttud része. (de része az orvostudománynak, a biológiának, a filozófiának, etc. à „a természet- és társadalomtudományok között elhelyezkedő köztes tudomány”.
5.3.6. történeti források; társtudi elméletek; termtudi módszerek
5.3.7. formális demográfia (nép szerkezete; statisztikai – termtudi) és népességtudomány (társtörttud-i; elméletvizsgálat)
5.3.8. adatok pontosságának fontossága
5.3.9. minden mérhető à egyén kevésbé lényeges
5.3.10. nemzközi keretekbe helyezendő vizsgálatok (mert határok nem mindig-ugyanott-ugyanúgy-ugyanazoknak.etc; mert összehasonlítások)
6. A történeti demográfia forrásai
6.1. anyakönyvek
6.1.11. egyházi (14.sz – 19.szvége)
6.1.12. ált. csak a rómkat maradt fenn pontosan à nehézségek a K-Keleten, Afrikában, Ázsiában
6.2. népszámlálások: 17.sztól (egyházlátogatások)
6.3. hivatalos statisztikai szolgálatok (18.sztól)
6.4. modern források: jegyzőkvek, szerződések, végrendeletek, naplók + paleodemográfia (~ temetőrégészeti források)
7. Intézmények és intézményesülés
7.1. szervezetek
7.1.13. ’5060stól
7.1.14. USA: egyetemről indított projektek à hálózattá szervezés (konferenciák, lapok)
7.1.14.1. egyetemről folyamatos utánpótlás; ambíciók nagyok, modernség
7.1.14.2. ha a főszervező kilép, összeomolhat; pénzügyi bizonytalanság
7.1.15. Dél-Eu: intézményesítés, szervezettség
7.1.15.1. stabil; célzott tematika, rendszeresség; pénzügyi biztonság
7.1.15.2. rugalmatlan à fenntartótól függés; utánpótlás megoldatlan
7.1.16. Anglia + skandinávok: kutatási centrumok – egyetemi kötődéssel
7.1.17. Fro.: társulatok és kutatóközpontok
7.1.18. kis országok: nagy tudományos szervezeten (akadémia, stathivatal, egyéb társulat) belül
7.2. konferenciák
7.2.19. új módszertani ötletek, kutatási irányok, új irodalom bemutatása; szakmai kapcsok fejlesztése
7.2.20. szakmai szervezésű nagy nemzközi kongresszusok > szervezet által szervezett konferenciák > tematikus-regionális ülések
7.3. folyóiratok
7.3.21. kommunikáció és szervezőerő
7.3.22. jelenleg 16 db (folyóirat, periodika, évkönyv)
7.3.23. szűk szerzőgárda (tematika, színvonal csökk), nyelvi akadályok olvasói részről.
7.4. internet
7.4.24. adatbázis-információk
7.4.25. kommunikáció_
7.4.26. instabilitás és rövidéletűség
8. A történeti demográfia historiográfiája I. – Módszerek
8.1. módszertani szakaszhatár: ’50s. Fro (Annalas-kör kidolgozza az egyh-i anyakvek modern elemzési módszerét), Eng (családrekonstitúciós modell, háztartásszerkezet-elemzés) és USA (halandósági és termékenységi táblák).
8.2. anyakönyv-vizsgálatok módszerei:
8.2.27. név szerinti (nominális)
8.2.28. nem nominális
8.2.28.1. aggregatív (táblázatos kiemelős)
8.2.28.2. népszámlálás-elemzős
8.2.28.3. adóösszeírás-elemzős (középkoros)
8.2.28.4. járványos-katasztrófás-elemzős. Szerintem.
8.3. a fenti 2 angol módszer kritikája a ’60s2.fele: esetszámok túl kicsik, átlagadatokra épülés, összehasonlításra-elemzésre alkalmatlan eredmények; alkalmazkodóképtelen a változásokhoz; következtetések túl messzemenők; egyre kevesebb újdonságot hoznak.
8.4. ’8090s.: számítástechnika fejlődésével újabb fordulat (adatbázisok, statisztikák, …)
9. A történeti demográfia historiográfiája II. – Projektek és kutatási irányok
9.1. Kutatási projektek
9.1.29. kutatás azért nem egyes emberek egyedi dolga, mert:
9.1.29.1. nagy és monoton előkészítő munka (adatgyűjtés és szgépbe táplálás)
9.1.29.2. pályázati formájú kutatásfinanszírozás
9.1.30. 3 főbb sokkutatós típus:
9.1.30.1. témaorientált, nagy nemzközi (eredményeket ismerjük, adatbázisokat nem)
9.1.30.2. nemzeti népességtörténeti (dettó)
9.1.30.3. adatbank (fordítva; nem elemez, hanem elemezhetővé tesz)
9.2. Fontosabb kutatási témák
9.2.31. termékenység
9.2.31.1. ’50s, családrekonstítúció à ’60s, statisztikai elemzés à kvalitatív módszerek (szexuális forr hatása: fogamzásgátlás és házasság viszonya a termékenységgel).
9.2.31.2. modern fogamzásgátlás előtt reformációtól, Ny-Euban: első házasságkötés életkori normáinak megnövelése
9.2.32. család- és házkutatás
9.2.32.1. ’60s, Laslett; Hajnal János feltevései. Társ-i rétegek összehas pl.
9.2.32.2. új ágazatok: mögöttes struktúrák feltárása; rokonságkutatás
9.2.33. halandóság
9.2.33.1. 19.sz végétől. Járványok-éhínségek
9.2.33.2. Omran 3 történeti halandósági korszaka: járványok-éhínségek (népnöv csökk) à ritkulnak a járványok-éhínségek (megindul a folyamatos népnöv, átlagéletkor is nő) à ”krónikus és ember okozta betegségek kora” (átlagéletkor tovább nő). Eu és Usa a 18-9. szfordon éri el a 3. korszakot; többi kontinensen inkább a 20.sz jellemző.
9.2.33.2.1. viták a tényezőkről (18-9.sz, Eu-Usa: nem az eü fejlődése, hanem a táplálkozás megváltozása az ok; más: inkább az ivóvíz-csatorna – infrastruktúra miatt.)
9.2.33.3. csecsemő~: 1.vhtól csökk; de az orvostudomány szerepe ebben csak a ’70stől számottevő (előtte gondozás, táplálkozás, higiénia okán)
10. Összefoglalás helyett
10.1. 150 év alatt a törtdemo önálló kutatási területet, speciális forrásokat, módszertant hozott létre. Fordulatok: ’5060s, ’7080s. Most generációváltás, nyelvváltás (francia-olasz-spanyol-angol helyett angol). [Németek kiszorultak mind2 vh után a ny-eui dolgokból.]
10.2. már nem csak Eu és Usa
TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET
11. A történeti táj rekonstrukciója – Fevbre
[…]
12. A középosztályok és a szuburbia
12.1. városi népnő, városi szerk átalak: munkahely-otthon távolsága nő (közlekedés javul). à fogl és társ csoportok elkülönülnek. Vertikálisból horizontális elkülönülés.
12.2. központból kiköltözés, vasút, … à szuburbanizációs hullámok
13. a társadalmi elkülönülés dimenziói a városi térben
13.1. londoni. Liverpooli, egyéb vizsgálatok
13.2. változó, hogy a felsőbb réteg megy- e el a központból (kertvárosi villanegyed vs. patinás belvárosi lakás) vagy az alsóbb (nyomornegyed vs üzem-/bányaközeli munkásszállás – saját gondolatok a zárójelben, je)
14. A brit történeti földrajz és társadalomtörténet
14.1. gazdtörihez való közeledés
14.2. Turner, ’80s (ma is aktuális)
15. Az amerikai történeti földrajz sajátos kutatási iránya
15.1. kultúrföldrajz (minden, ami az ember tájátalakító tevékenységének kiterjedt és látható eredménye) eszméje a ’60sban
15.2. aztán inkább a városhálózatok történelmi fejlődése, régióközti kapcs-ok elemzése, időbeliség, térbeliség vizsgálata a téma.
16. A régiók közti kapcsolatok jellege és a nemzetgazdaság
TÖRTÉNETI ANTROPOLÓGIA
16. Bevezetés
15.2. történeti antropológia: törtkutatói irányzat, történetírás+antropológia.
15.3. történeti antropológus: antropológiai (elemző) módszerek és témák; etnográfiai fogalmak, néprajzi területek (~összeolvadás a mentalitás- és mikrotörténettel)
15.3.1. elsősorban alsóbb társi rétegek vizsg
15.3.2. társ- és kulttörténet között
16. A történészek a „faluban”
16.2. írásbeliség nélküli csoportok 2féle vizsg.:
16.2.1. nem őáltaluk írt, de olyan dokumentumok, amelyeket közvetve írtak à jegyzőkönyvek (pl Ladurie, 14.sz-i okszitán Montaillou), halottkémi jelentések (Hanawalt, kkori parasztcsaládról)
16.2.2. írások nem-fennmaradása esetén rítusok (karnevál és macskazene; alsóbb rétegek sajátjai), boszorkányhit és mágia (Ginzburg: ami az inkvizítor szerint sátán, a helyiek szerint csak jó és rossz egyensúlya)
17. A történészek az „erdőben”
17.2. Ginzburg: Sajtkukacok, és Zemon-Davis: Martin Guerre visszatérése à nem átfogó társadalmi leírások, hanem 1 ember+szűk környezete.
17.3. Turner rítuselmélete (ha megrendül a közösség értékrendje és összetartó ereje, a rítus újra összeköt à társadalmi dráma)
17.4. Geertz: kultúra autonomitásának elmélete: kulítúra független, összetartó, szimbolikus. Öröklött jelképrendszer, eligazodássegítő. Sűrű leírás: egyes jeleket összefüggések sűrű hálózatába helyezve lehet az adott kult jelentéseit megismerni.
17.5. Davis: vallási erőszakról (racionális lázadások, rendszer; nép összetett értékrendje alapján cselekvés).
17.6. Darnton: Nagy macskamészárlás (párizsi nyomda, 1730s)
18. A történészek a „pusztán”
18.2. Klaniczay tanulmánykötete, amúgy a hazai kínálat elég gyér
18.3. okok: Ny-Eu messze a ’20sban; tört-antrop a ’90-sre már nem annyira számottevő.
19. Hova tovább?
19.2. Davis: nem értelmez, inkább elemez.
TÁRSADALOMTÖRTÉNET ÉS SZOCIOLÓGIA
20. Szociológia és történettudomány kapcsolatáról
20.2. 2 alapkérdés: „Miként képzeljük el a múlt társadalmait?” és „Elfogadhatjuk-e kiindulási alapként, s ha igen, mely területeken és milyen mértékben az egykori társadalmaknak a maiakkal mutatott hasonlóságát?”
20.3. „A szociológia felülnézetből közelít”
20.4. mind2 esetben a kutatás területe a társadalmi viszonyok
20.5. „A szociológia a jelenkorral foglalkozik, de hol is kezdődik ez?”; a törttud csak múltakat ismer (vö. Braudel, longuedurée,…)
21. A társadalomtudományi elméletek használatáról a történettudományban
21.2. elmélet- és modellalkotás
21.3. a modell problémája:
21.3.1. „valóságot leegyszerűsítő, állandót-tipikust hangsúlyozó könstrukció, mely csoportok, ismertetőjegyek és tulajdonságok formájában jelenik meg.”
21.3.2. eldöntendő, mi tekinthető tipikusnak-reprezentatívnak
21.3.3. az ideáltípus:
21.3.3.1. jelenség fogalmi megközelítésének mértékét adja meg à szociológiai fogalmakhoz sorolás lehetősége.
21.3.3.2. ahhoz, hogy e fogalmak 1értelműek legyenek, tiszta (ideál-)típusokra van szükség à ezek persze túl „következetesen tiszták, egységesek” ahhoz, hogy a valóságban előforduljanak.
21.3.3.3. a „megismerés céljából konstruált fogalmak” vegytiszta sajátosságokat hoznak létre.
21.4. Szociológia a történészi gyakorlatban: Historische Sozialwissenschaft
21.4.1. szocio-közgáz-szocpszichó segítsége IS
21.4.2. kritikai szemlélet
21.5. Hans-Ulrich Wehler és a Gesellschaftgeschichte programja, ’80s
21.5.1. „a totalitás nem lehetséges”, minden egyoldalúan szemlélhető csak.
21.5.2. társadalmi egyenlőtlenségvizsgálat
21.5.3. struktúrákkal bíró múlt
22. Társadalmi egyenlőtlenségek
22.2. társadalmi rétegződés:
22.2.1. trad társ-akban a születés jelöli ki; megváltoztatására kevés lehetőség.
22.2.2. Marx osztályfogalma:
22.2.2.1. termelőeszközök tulajdonlása_
22.2.3. Weber: osztály és rend:
22.2.3.1. gazdasági egyenlőtlenség szülte osztályok fontosak (de nem a tulajdontól függnek!)
22.2.3.2. rend alapja a közös életvitel-hivatás, születési presztízs, jogok.
22.2.3.3. osztály és rend függnek egymástól, de nem kizárólag. [iparosodás előtt a rend volt meghat, utána inkább az osztály.]
22.2.4. Bourdieu: osztály és életstílus:
22.2.4.1. mező és habitus (mező: hálózat; hatalom és tőke objektív viszonyai; minden belépőre rákényszerített hatás. Habitus: észlelés-értékelés-cselekvés együttese.) Mező kényszerítő ereje a habitusra.

2008. december 17., szerda

Andorka Rudolf: Társadalmi mobilitás

1. „A társadalmi mobilitás a szociológia elméletében, és konkrét kutatásának története
1.1. „társmob”: egyén/család társ helyzetének megváltozása. Hatással a társ egészének működésére. Szociológia is kutatja. Egyenlőség-egyenlőtlenség: igazságosság mértéke (teljesítményen vagy hatalmon múló társmob) à kérdés: mitől függ a társmob mértéke és iránya
1.2. a kutatás 3 témaköre:
1.2.1. mob társadalmi hatásai
1.2.2. megnyilvánuló egyenlőtlenség mértéke
1.2.3.mob meghat tényezői
1.3. (Andorka marxista magyarázata a tőkés társ kialakulására: osztályok kialakulása; különböző társ formákban eltérő)
1.4. Weber: társ szerk 3 dimenziójának vizsgálata: gazdasági (tulajdoni, jövedelmezési, társadalmi [társadalmi rétegek: legkiváltságosabb, értelmiségi, kispolgár, munkás]), hatalmi, életmódbeli. „Társadalmi kizárás” fogalma.
1.5. Sorokin: függőleges mobilitás okai: kihal, gazd-társ környezet változása, tehetség (+, -), egyéni utak
1.6. mások: iparosodással nő a társmob (nem a fejlettségi szint, hanem az ütem miatt)
1.6.4.strukturális mob.: szerkezeti változást okoz
1.6.5. cirkuláris mob.: kölcsönös helycserén alapul
1.6.6. esélyegyenlőség megvalósításának hipotézise: oktatáson keresztül.
1.7. I.S.A. paradigma: társmob=foglalkozási kategóriák közötti mob, mert foglalkozások hierarchikusan épülnek fel à apa-fiú különbségeinek vizsgálata
1.7.7. táblázatban ábrázolt kutatási eredmények
1.7.8.kritika: társ kategóriák helytelen megválasztása; egyéni életpálya változásainak nem figybevétele; kevés változó; foglalkozások presztízsrangsora esetleges ààà
1.8. … az útelemző módszer
1.8.9.több változó; egyéni életpályák figyelembevétele
1.9. különbségek tehát:
1.9.10. ISA: társadalom kevés, nagy létszámú csop-ból áll ßà útelem: sok, kis létszámúból;
1.9.11. ISA: a társ nézőpontjából vizsgál (túl nagy) ßà útelem: az egyénéből (túl kicsi)
1.10. „második nemzedék”
1.10.12. táblázatok összehasonlítása: szórás-csökkentő
1.10.13. többdimenziós társ-i kategóriák (hierarchikus, de nem ISA)
2. tehát a könyv arról szól, hogy:
2.1. magyar osztályok-rétegek összetétele, következtetések
2.2. esélyegyenlőtlenség alakulása a 20.sz-ban (tőkésből szocialista társba…)
2.3. társmob meghatározó tényezői [vö 1.2…]
***
3. statisztikai bemutatás forrásai: jövedelem, iskolai végzettségi adatok, mert megközelítőleg ez a kettő jelzi az egyén helyét a társadalmi struktúrában.
4. A társadalmi-foglalkozási szerkezet
4.1. 1. időszak: 1.vh előtti évtizedek, történelmi Mo (Horvát-Szlavónia nélkül)
4.1.14. népszámlálások adatfelvételi/feldolgozási módja változó
4.1.15. erős agrárjelleg (több mint 2/3 mezgazdász), feudális nyomokkal (majdnem fele agrárproletár ß földnélküli; többség törpebirtokos) à saját föld művelése mellett bérmunka
4.1.16. századvégi viszonylag gyors ipari fejlődés
4.1.17. nagy- és középbirtokosok: keresők fél %a, osszes földterület 44%a
4.1.18. középréteg viszonylag kicsi
4.2. 2. időszak: két vh között, pl más országterület
4.2.19. még mindig agrárország. Szellemi fogl és házt. alkalmazott aránya megnő, munkásoké is, de a világválság visszaveti mind3at.
4.2.20. utolsó években a mobilitás felgyorsul (háborús termelés, katonaság, …)
4.2.21. munkásosztály ~ a társ 50%a
4.3. 3. időszak: felszabtól ’80s-ig
5. Osztályok és rétegek viszonyának változásai
5.1. 1.vh előttről csak iskolázottsági adatok
5.2. alső rétegben gyakori az analfabetizmus
5.2.22. nem voltak iskolázottak
5.2.23. nem tudnak feljebb kerülni, ha analfabéták
5.3. heterogén középréteg (többi is, de ez főleg)
5.4. 2 vh között iskolázottság nő, naná.
5.5. végzettség és fizetés ált városban > faluban. à jövedelemeloszlás egyenlőtlenebb, mint pl Amerikában.
5.6. 29 és 34 között romló helyzet (anyagiak+munknélk), aztán 39ig javulás, majdnem a 29 előtti szintig. Háb alatt a jövedelmek nem nőnek, de a munknélk eléggé csökken à osztályok, rétegek egymáshoz viszonyított helyzete nem változott.
6. Nemzedékek közti társmob
6.1. 1.vh előtt
6.1.24. leginkább kispolgból szellemi és parasztból munkás
6.1.25. 2 vh között csökkenő intenzitás
6.2. 2 vh közt
6.2.26. 3 nagy osztály között kisebb, beékelődött rétegek, figybe veendő a különböző mobilitási adatok-vizsgálatok során
6.2.27. Erdei Ferenc: 2, egymástól elszigetelt társ egymás mellett: történeti-nemzeti és modern-polgári. Szegény parasztok (vö. nem gazdag…) egyikben sem, kirekesztve [vö. hist. Decnyolc. Wtf??]
6.2.28. nők-férfiak eltérő fogl. összetétele (nők leggyak mob lehetősége a házt. alkalmazottság, férfiaknál a munkásság. Ezek ált. alkalmi pályák!)
6.2.29. leginkább az ipari munkásság és a parasztság előtt zárt a társ emelkedés.
6.2.30. immobilitás hatott a gazdasági fejlődésre. Negatívan.
7. A kohorsz-elemzés
7.1. kohorsz: ötéves-azonos időszak szülöttei
7.2. elemzés: apa társ hovatartozása, alany társ hovatartozása, 14-8, 20, 30, … 70 éves korig, meghat történelmi időszakhoz kötve.
7.2.31. jó, mert mobilitási tényezőkre hatásokat ábrázol (életkor és társ helyzet alakulása, történelem hatása különböző életkorokban, kohorszról kohorszra változó életutak [a mobilitás tekintetében…], etc.)
7.2.31.1. mezgazd munkásból nem mezgazd munkássá
7.2.31.2. fizikai foglalkozásúból szellemi foglalkozásúvá
7.2.31.3. kiskereskedőből nem kiskereskedővé
7.2.31.4. nők egyre kevésbé eltartottak
7.2.32. pl 1903-1907-es kohorsz szerencsés, 1913-1917-es nem, 1923-1927-es megin igen…
8. Népszámlálási adatok
8.1. foglalkozási viszonyok (6)
8.1.33. önálló, tisztviselő, segítő családtag, művezető-előmunkás, segédmunkás, egyéb segédszemélyzet (pl gazdasági cseléd)
8.2. foglalkozási főcsoportok (11)
8.2.34. őstermelés, bányászat-kohászat, ipar, kereskedelem-hitel, közlekedés, közszolgáltatás-szabad fogl, véderő, napszámos, nyugdíjas, háztarási alkalmazott, egyéb
8.2.35. Andorka szerint sok dolgot nem választ szét (nagybirtokosok, szabadfogl-on belül értelmiség és nem értelmiség, segédmunkásokon belül szak, betanított vagy más…)
9. „A magyarországi társadalmi mobilitás vizsgálatok” [sic!]
9.1. KSH 1928-30-as társ-i rétegfelvételei: közalk, magántisztviselő, munkás, tanonc, iparos, kereskedő, orvos, ügyvéd, mérnök társ jellemzőiről és helyzetéről (pl apa fogl)
9.1.36. nemzedékek közti társmob, pl
9.1.37. rétegenként közölték az eredményeket, Laky Dezső összefoglaló tanulmányt írt (Adatok Budapest társadalmának összetételéhez)
9.1.38. ffi-nő bontás is
9.1.39. nehézségek: nem reprezentatív és nem teljeskörű (Laky szerint 60-70% adatai kerültek feldolgozásra)
9.1.39.1. apa foglalkozását sokan nem írták le (orvosoknál 22%), + apa dolgozhatott többfélét is, a kérdés nem határozta meg, pontosan melyikre van szükség (sokan írták, hogy nyugdíjas)
9.1.39.2. pl nagy-közép-kisbirtokos és mezgazd cseléd is földműves besorolású (munkásságnál dettó).