2010. március 30., kedd

Bojtár: Bevezetés a Baltisztikába. A balti népek

1. A porosz nép

1.1. „A császtól és a pápától egyaránt csak nagyon lazán függő porosz áll (noha formálisan egészen 1702-ig a NRB része volt) agresszív külpolt folytatott, litvánokkal, lengyelekkel, keleti szlávokkal állandó háboskodásban állt.” Lakossága vegyesen német, porosz, lengyel.

1.1.1. 14.sztól szekularizáció à 1440, Leno támogatását kérő Porosz Szövetség a Német Lovagrend ellen. à háb, 1466-ban béke: Kiri Poroszfddé (Leno része) és Hcgi Poroszfddé (Leno vazallusállama) válik szét a terület. (De közös identitás, közös ogy.)

2.1.1. 1525: a Hcgi úgy újította meg hűségesküjét Lenonak, h szekularizálta az államot, létrehozva ezzel az első lutheránus _államot.

3.1.1. A Kiri- Lenoba olvadási folyamatának 1772-ben lett vége, amikor visszacsatolták Poroszohoz.

4.1.1. a Hcgi fővárosa Königsberg (ahol 1544-től egyetem is). Nagy len lakosság ellen német betelep.

1.1.4.1.1618, brandenburgi válfej lett az uralk. Brandenburgot Poroszohoz csatolta, felmondta a hűbéresküt Lenonak. Fia, Frigyes poroszországi kirrá koronáztatta magát, 1701. à Poroszo elnevezés innentől. Fővárosa Berlin.

5.1.1. poroszok, litvánok, lengyelek, salzburgi protk, fr hugenották elnémetesedési folyamata.

1.2. „Sematikusan összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a keresztesek megjelenéséig Poroszo törte balti porosz, 1466-tól len és német, s 1701-től német.”

2. A lett nép

2.1. „Akármilyen törzsi összetevőkből is, a lett nép német uralom alatt alakult ki, a Livóniai Konfödnek nevezett német áll keretei közt.”

1.2.1. áll megszilárdulása: 1242 (Nyevszkij-Csud-német lovagok felett) + 1236 (Libóniai Lovagrend beolvad a Németbe)

2.2. Hanza (1282-1669), vezetői a vend városok (Lübeck, Rostock, etc), + poroszok (Königsberg, Danzig, etc), + nem balti városok (Utrecht, Erfurt, etc). + külképvi irodák: London, Novgorod, etc.

2.3. városi vez réteg a lovagrendből került ki, a szolgaréteget az „undeutschok” alkották à „ennek következtében az úr-jágy szembenállás nemzeti színezetet öltött”

2.4. Livóniai Konföd 1561ig létezett ( mert Livóniai Lovagrend mext, ref-ellenref, orosz betörések) à északi részéből Észt Hcgség, déli+nyugati részéből Kurzemei és Zemgalei Hcgség, közepéből Daugaván túli Hcgség. „Livóniából” „Livland”, „Estland” és „Kurland”.

1.2.1. lett nép+írásbeliség+nyv+nemzet a 17.szra formálódott ki.

2.5. Kurzeme

1.2.1. 1561-1795. len-lit vazallus hcgség. (Porosz Hcgséghez hasonló önállósági fok)

2.2.1. orosz befolyás, majd 1795 után oroszokhoz kerül à Kurzemei kormányzóság lett a neve.

2.6. A Daugaván túli Hcgség

1.2.1. len-lit hűbéres

2.2.1. 17.1-ben 2/3-a svéd fennhat alá. De közben a 2/3ban kultis-gazdi magasságok, első baltikumi lutheránus egyetem, Bibford, lett irodi nyv.

3.2.1. 2. jágyság + „felvil fuvallatai” ide is elértek

4.2.1. 1795, maradék 1/3 az Orosz Bir-é. (De sokáig fennmaradt a területen a német uralom.)

2.7. Latgale

1.2.1. Len fennhatóságú ex-livóniai terület. Lengyelesítés, katolizálás. Hivatalos nevén Inflantyi Hcgség. Daugavpilsi vajda kormányozta

2.2.1. jágyság 1861-ig. gazdi-társi elmaradottság a régióhoz képest.

3.2.1. 1772, Oroszo-é

3. A litván nép

3.1. „A litvánoknak az 1009-es első említésüket követő két évszázad folyamán a balti tzsk ill népek közül egyedül sikerült államot alapítaniuk.” Mert demoi robbanás, mert hatalmi vákuum pont akkor és ott. à 1219-ben már önálló állam. Államalapító Mindaugas/Mendog nagyfej.

1.3.1. litván-orosz bir = mai Litvánia+Fehéroroszo+Ukrajna+kis rész Oroszo.

2.3.1. Mindaugas 1250/1-ben megkeresztelkedett, 1254-től kir. Miután meggyilkolták, Litvánia pravoszlávvá lett.

3.2. a Litván Nagyfejség

1.3.1. kati mon lett, külső hód a cél. (keresztesek elleni harc.)

2.3.1. örökletes mon, Jagelló-ház (1572-ig)

3.3.1. 1380, moszkvai fej Kulikovo mezején szétverte a tatár sereget à litván fennhat alatt élő keleti szlávok rokonszenvét elnyerte

4.3.1. litván fej felesége NagyLajos lánya à len-magyar helyett len-lit perszonálunió (1385), lovagokkal-Moszkvával szembeni magy-lit szöv, lit nagyfej megkeresztelked

5.3.1. 1430-ra Litvánia lett Eu legnagyobb állama (így is len vazallusáll, + alá van rendelve a moszkvai metropolitának)

6.3.1. orosz terjeszkedés ellen 1569, lublini unió (Len és Lit egy és oszthatatlan köztársaság, közösen választanak királyt).

3.3. Kis-Litvánia (Poroszo-hoz tartozó rész)

1.3.1. német, kurs, porosz, litván hábok a területen. Etnikai összetettség.

2.3.1. litván nyv a reformáció után használatban volt. A 17.sztól adófizi és robotkedvezmények megtagadása tőlük (kivságokat adtak viszont az újonnan betelepülő németeknek). 18.sztól tv tiltotta a litvánok-lenk-zsk bevándorlását, + litván nyv visszaszorítása.

3.3.1. „A litvániai protestantizmus kérészéletű volt. Annál sikeresebben folyt az 1569-ben Litvániába érkezett jezsk vezetésével az ellenref.” (jágyokat, nemeseket, pravoszlávokat is)

4.3.1. 1795-ben az oroszoké

3.4. Litván Nagyfejség a felosztásokkal teljesen mext. Nemesek korábban is lengyelnek vallották maguk, ill sokan oroszul is beszéltek.

Nincsenek megjegyzések: