2010. február 26., péntek

Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. II.: Ki-ki a néki rendelt helyen...

1. 12-3.sztól ismert a leirányú társmob és az alulfoglalkoztatottság. Segélyezés rászorultságtól és munkaképtelenségtől függ.

2. 14.sztól „létszámfölöttiek”, új csop, akik „nincsenek betagozva a munkamegosztás struktúráiba”.

2.1. III. Edward 1349-es rendelete a munkások helyzetéről: „Ang kirságunk minden ffi és nő lakosa, bármiféle állapotú is legyen, akár szabad, akár szolga, ha testi erőben van és 60. évét még nem érte el, s ha nem él kereskésből/ipból/járadékból/fdművből, abban az esetben, ha állapotának megfelelő szolgálatra felszólították, szolgálni köteles annak, aki őt erre felszólította.” Előző 5-6 évi bérnél kevesebbet nem kaphat. Aki megtagadja a szolgálatot, börtönbüntetendő. Élelemárak a bérekhez képest alakuljanak

2.2. hasonló tvk városi és vidéki munkásságra egyaránt vonatkoznak, sok helyen bérmaximalizálás (Port, Aragónia, Kasztília, Bajoro, Tirol, Ang, Fro, Firenze, etc)

3. 14-5.szban nagy(obb) mobilitás. Intézkedések arra, hogy mindenki maradjon a számára kijelölt helyen (1.: dolgozzon, 2.: ott, ahol kell)

4. A feud társ dekonverziója

4.1. pestis àfdműveshiány à magasb bért követeltek a túlélők àbéremelés gyakran a korábbi duplájára.

4.2. „Az eui térségben 1350 és 1500 közt mind az egy főre jutó termelés, mind a fogyasztás növekedett.”

4.3. 14.2 változásai a „feud társ dekonverziójának tünetei”

1.4.1. átmenet. A társ tartószerkezete nem roskadt össze, de struktváltás

2.4.1. törékeny egyensúlyok àszakképzetlen munkások vándorlása

3.4.1. patriarchális-nemzetiségi családból konjugális család àparaszti közösség törékenyebb, társi rétegződés merevebb lett

4.4. à dekonverzió: „egy minden addigi szabályt felrúgó mobilitás próbál meg együtt élni a keretet adó struktúrák merevségével”. Helyben levő viszonyok egyre kevésbé képesek biztosítani a létfeltételeket.

5. A semmire kellők

5.1. csavargók: munkaképes, nemdolgozó, társon kívülrekedő, védelemben nem részesülő, lakhelytelen, jövedelemtelen, javadalamtalan, „csak úgy él a világba” minimum fél éve. „A vidék népére Isten legkeményb csapását jelentik. […] Naponta felfalják a fdmíves munkájának minden gyümölcsét. […] Mindenütt ott tanyáz s kénye-kedve szerént portyáz. Alamizsna, adomány címén valósággal adót vesznek a népen.”

1.5.1. ellene hozott egyszerű és általános intézkedés a kitolonc. Netán kivégzés, tömlöc, gályarabság, kényszermunka. Kiri tanácsi megbízottak csavargóüldözésre. à csavargás = főbenjáró bűn.

2.5.1. 1767, szegényházak

5.2. Angban a 3napja nem dolgozók már csavargóknak számítanak, megbillogoztatnak.

6. Csavargók és proletárok: gyakran nem önszántukból nem dolgoztak. Instabilitás a céheken belül is. à „megélhetésük lehetőségeit szűkebb szülőfdjük határain kívül keresik”. Szakképzettség hiányában csak alkalmi munkákat tudnak vállalni.

7. Megtorlás, elrettentés, megelőzés

7.1. „Bármennyire bebizonyosodjék is minden egyes alkalommal, hogy a megtorlás nem old meg semmit, akkor is múlhatatlanul szükség van rá.” Mert hajlamosak csoportosulni és forradalmat szítani, „az, akinek nincs mit megőriznie, hajlamos lesz arra, hogy mindent meg akarjon kaparintani”. (Elméletben félő volt, de gyakorlatban nem nagyon szítottak.)

7.2. „A csavargás a társi lét határvidékére veti ki a szociális kérdést.”

Poór János: A kora újkor története. Papp: Kirság és rendiség Fro-ban

1. A tarti rendi gy-k

1.1. „A tarti rendiség az erős helyi hűbi intézményekből nőtt ki.” Tarti rendi gy-k „lettek hivatottak a tarti autonómia megőrzésére”. Kirk a rendekre támaszkodtak a késő kkorban („mozaikkirság”).

1.2. feladatkör: adómegszavazás, admin, szokásjog-módosítás, kiri tvjavaslatok megszavazása

1.3. 3kamara: egyhi, nemesi, közrendi

1.4. renctelen ülési időptk

1.5. kir igyekezet beolvasztani a kpti szervezetbe a rendi gyket, lassú, de folyamatos sikerrel, 16-7. sz. A megmaradtak:

1.1.1. kir hívja össze (vagy nem éppen)

2.1.1. csak az adóról döntenek és a helyi ~beruházásokról~ à nyílt poli ellenállásra nem volt lehetőségük.

1.6. Korzikán meghagyták a helyi intézményeket

2. Az általános rendi gy

2.1. feladatkör: adókivetésben, tvhozásban, kormányzásban kiri hat kiegészítője

2.2. 3kamara. Rendenként 1 követ választása (3. rend elektorokon keresztül)

2.3. többségi szavazás, rendenként 1 szavazati jog, követutasítás-szerűség alapján

2.4. helyszín és összlétszám is ingadozó

2.5. jelentőségvesztés a 16.2-ben, minden igyekezetük ellenére. 1615 és 1789 májusa közt nem hívták össze.

3. A kiri kormzás kpti intézményei

3.1. jogi-rendészeti, pénz- és adóügyi, udvari-igszolgi hivatalok, életfogytig/megvásárolhatón. Betöltéséhez szakképzettség szükséges. Később örökhetők is

3.2. megbízatás: ideiglenes. Fajtái: kormányzói, intendánsi, hadbiztosi, rendőrbiztosi, etc. Uralkodói akarat közvetítése

3.3. tanácsrendszer: szakosodás a 15. végétől. Tagok: egyhiak, viliak, szakmaiak (à taláros nemesség). Kormzók és tanácsadók. Automatikusan nemesi címet kaptak.

3.4. uralkodó helyettesítője az első miniszter (Richelieu, Mazarin, Fleury)

4. A kiri hat helyi szervei

4.1. elöljárók: kiri birtokok jövedelmének kezelése, helyi bíráskodás, katállítás, közig

4.2. bírósági körzetek: bíráskodás, igazgatás, kiri rendeletek kihirdetése, közrendfelügyelet, adóbehajtás. Létszámuk nőtt, befolyásuk csökkt a 16-7.szban

4.3. kormányzóságok: kormzó vagy helytartó megbízása határozatlan időre kir által. Hadszervezet működtetése, közrendvédelem, helyi rendelkezések kiadása.

4.4. adókerület: átfogó rendszer. Élén ~adóhivatalok~

4.5. intendánsi kerület: Colbert korától. Igszolg, közrend, vallás, gazd, okt, rendeletvégrehajtás ellenőrzése.

5. A bíráskodás intézményei

5.1. alsó szintű bíráskodási intézmények felállítása, 16.közepe

5.2. legfelső: parlamentek+szakosodott kiri bíróságok

1.5.1. 18.szra elavulttá váló módszerek (kínvallatás, könyvégetés, reformoktól való óvakodás)

2.5.1. 1615 és 1789 közt rendi gy híján a parlamentek tvalkotó szerepe megnőtt

3.5.1. „a 18.szban a parl maradt az absz kiri hat egyetlen legális kontrollja és ellenzéke”

5.3. Számvevő Kamara (kiri bevételek kezelése), Kisegítő Adók Tvszéke (polgi és büntetőjogi perek), Pénzügyi Tvszék.

2010. február 23., kedd

Duby-Mandrou: A fr civilizáció ezer éve. VII/1-2: A városok fellendülése a 16.sz-ban

1. „Az első vonás, amely azonnal szemünkbe ötlik, az bizony a falusi jelleg”

1.1. kertekmezők, falusias mértékletesség, időtöltés, hiedelmek, szokások

1.2. vannak már kövezett utak, csatornák, forgalmas vízi utak, gyorsuló postaforgalom, kereski kptiság, de.

1.3. kereski, közigi, egyhi kpt, egyetem, nyomda, bírói székhely

2. Városiak-vidékiek

2.1. vidéki városok. A városi otthon

1.2.1. „Mezgazd továbbélése a házak közt”: rétek, legelők, kisállattartás, szőlő, pajta, trágyadomb

2.2.1. városi ház tartósb a falusinál (kő), jobban véd, előfordul ablaküveg. Mivel a városi házak barátságtalanok, sokat utaznak sokan.

2.2. Az asztal: városiak-falusiak ~uazt eszik (kenyér) és isszák (bor), gazdagabbak többször esznek húst. Luxusszámba menő fűszerek. Éhínségek egyszerre sújtják a falut és a várost.

2.3. éhínség és járvány

1.2.1. beszállásolás, alsó társi réteg bűnözői, + éhínségjárvány a városokban.

2.2.1. utóbbi kettő elől vidékre menekülnek

3. A városok társa, mesterségek és társi csopk

3.1. ceremóniák

1.3.1. „gondosan kiépített és állandón ellenőrzött hier” Csopk egymástól elkülönése külsőségekben

2.3.1. uralki bevonulás, püpfogadás, körmenet: mindenkinek megvan a maga helye. Falusiak számára ismeretlen látványosság.

3.2. a kereskők és a robe

1.3.1. kereskő: bankár, kézműves. Robe: bíró, pap, orvos, ügyvéd, diák, jegyző

2.3.1. gazdilag jelentősb az előbbi, ám társilag.

3.3. kereskők és kézművesk

1.3.1. távsági kerben nagyobb kockázat-nagyobb nyereség

2.3.1. „a kereskő polgság élén tehát a világgazdaság urai állanak”

3.3.1. vízi és emberi erőn kívül nincs energiaforrás à „nagyon nagyszámú munkaerőre van szükség” à „termelés felettébb nagy rugalmatlansága”, költségessége, lassúsága.

3.4. jogászok

1.3.1. nagyon fontos szerepkör. Helyhez kötöttség, „nagy szellemi gyakorlat”, latinul-fr-ul beszélnek

2.3.1. kir szolgálatában állnak.

3.3.1. „erős osztálygőg” à „féktelenkedő funkcionáriusokká váltak, akik ugyan nem szándékoznak elárulni a kirt, de”.

3.5. városi társ soxínű, összetett, bonyolult, szemben az egyszerű faluval. Minden népréteg mindennapi érintkezésben egymással (nincs városnegyed-elkülönítés).

3.6. ünnepnapokon élénk társi élet.

2010. február 12., péntek

Poór János: A kora újkor története. Molnár Antal: A Trienti zsinat

1. „A püpök trienti gyűlése a kkori egyetemes zsink színhelyeihez képest egy jelentéktelen városkában zajlott, minden korábbi és későbbi zsinnál vontatottabban működött, a kitűzött célt, vagyis a nyugati kerség egyesítését egyáltalán nem sikerült elérnie, sőt a résztvevők itai és spa túlsúlya miatt az egyetemességéhez is fért némi kétség.” „Kat egyh berendezkedésében, gondolkodásmáig az újkori kat felekezet megteremtésére tett egyik legfontosb kísérlet.”

2. előzmények: egyhi, poli akadályok miatt hátráltatott összehívás. Pedig 16.1-ben is koncili (kivéve pápai körökben..). Nehézségek:

2.1. VII. Kelemen (1523-34) nem zsinpárti

2.2. Hab-Valois ellenségeskedés miatt a semleges helyszín kijelölése is nehéz feladat

2.3. közbiztonság rossz à püpök nem indulnának útnak

2.4. kat fr kir szövetségesei a német prot fejk (az oszmánok mellett).

3. A zsin

3.1. Trient: jól megközhető, semleges terület, de kisváros rossz infrastrukttal és „intellektuális háttérrel” à kevés jelenlevő. A jelenlevők zöme ita-i.

3.2. káptalanoknak-egyetemeknek nincs szavazati joga („koncili elhajlás” veszélyének csökkentésére).

3.3. pápát 2-3 legátus képviselte. Menetrend-kialakítás, bizottságösszeállítás, plenáris ülés-vezetés. Részletes jegyzőkvk, naplók is készültek.

3.4. eui uralk-k követei is jelen voltak, igyekeztek befolyással lenni.

3.5. résztvevők többségének ellátását a Sztszék állta.

4. Viszontagságok

4.1. 1545-52: V. Károly túlsúlya à csak egyhfegyelmi kérdésekre koncentrált, Sztszék a dogmatikával foglalkozott volna inkább.

4.2. 1451-2: kat-prot közeledés, de nincs kompromiszum. Felfüggesztés.

4.3. IV. Pál (1555-9): centralizáció, inkvizíció, ellenzékkel való leszámolás, humanista- és refüldözés.

4.4. IV. Pius (1559-65): nagyhati rivalizálás nyugvópton, nemzeti egységtörekvés kudarca Froban à 1562-ben feloldott felfüggesztő határozat.

5. Határozatok

5.1. tvk időrendben vannak felsorolva (nem tematikusan). Eligazodásra tgymutató.

5.2. Dogmatika:

1.5.1. didaktikus kat nézőpt-kifejtés, + ellentétes nézetek elítélése

2.5.1. egyhi hagy=Bib. Hivat latin ford a Vulgata.

3.5.1. megigazulás=hit+remény+szeretet. Emberi tényező fontos a saját sors alakításában!

4.5.1. 7sztség

5.5.1. egyhi hier megerősítése, sztk tisztelete

5.3. Egyhfegy

1.5.1. rezidenciakötelezettség, vizitáció.

2.5.1. kötelező papnevelő szemináriumok

3.5.1. kötelező anyakvezés à modern népesség-nyilvántartás alapjai

4.5.1. anyanyvi liturgia tiltása

6. Végrehajtás

6.1. „reformpápák” sokat tettek a megvalósításért.

1.6.1. V. Pius (1566-72): megújult liturgia megszilárdítása

2.6.1. XIII. Gergely (1572-85): papnevelő intézetek, nunciatúra, naptárreform

3.6.1. V. Sixtus (1585-90): római kúria reformja (hatékonyabbá tétel, kötelező püpi római látogatás), zsinati határozatok végrehajtásának ellenőrzése.

6.2. zsini határozatok átvétele regionálisan változó időben.

6.3. hívek vallási életének reformja: tudatos vallásosság, szt és profán különválasztása, népi vallásosság átformálása, elmélyülés.

2010. február 11., csütörtök

Poór János: A kora újkor története. Papp: A fr vallhábk és a nantes-i ediktum

1. A monarchia és a kiri hat: tartományi autonómia, tarti rendi gy-k és általános rendi gy. Utóbbit 1506 és 1562 közt nem hívták össze.

2. A ref

2.1. fr humanisták eltérő nézetei a refn belül (kívül)

2.2. Bibford, sztkult visszaszorítása, képredukálás, fr nyvű liturgia

2.3. tömegeknek egyszerűsített vitairatok, vándorprédikátorok. Egyhi hierrel szembeni elégedetlenség à prot sikerek

1.2.1. Luther eretnekké nyilvánítása, cenzori jogkör a skolasztikusan konzerv Sorbonne-nak. Üldözés változó intenzitással.

2.4. 1540, fontainebleu-i ediktum: parl-nek is joga van eretnekségmegállapra. Protüldözés felerősödése.

2.5. 1530s 2.fele: kálvinizmus megjelenése

1.2.1. 1536, Basel, „A keresztyén vallás rence”. Latin. 1541ben káté belőle.

2.5.1.1.egyedül a hit üdvözít, egyhi hier szükségtelen, mise és sztkult is. Csak a keresztség és az úrvacs elismerése. Predeszt („ember csak tevékenysége révén győződhet meg arról, h Isten kiválasztottja”)

2.5.1.2.forrás: apostollevelek, Ágoston

2.5.1.3.úrvacs csak emlékezés J halálára.

2.2.1. gyülekezetek élén presbitériumok (egyhi és vili tagokkal)

3.2.1. szervezett hitterj, pts szertartásrend, érthetőn megfogalmazott hittételek, anyanyvű istentisztelet. Iskalapítások.

2.6. kálvinizm országosan elterjedt, de mindenütt kisebbségben maradt a katokhoz képest (nép max 10-13%-a). 16.2-re sok magasrendű áttért a hugenottákhoz à társi-poli súlyuk megnőtt.

3. Hábok és ingatag békék

3.1. Medici Katalin hatására amboise-i ediktum, 1569

1.3.1. amnesztia a hugenottáknak, ha katolizálnak. Lelkiismi szabság, ha nem gyakják a ref vallást.

3.2. IX. Károly (1560-1574). 1562, új ediktum: magánházban+városfalon kívül gyakható a ref vallás. Mind2 oldal elégedetlen (túl sok-túl kevés) à háb, 1562-3. lelkiismi szabság, ref vallás magángyaka (kivéve Párizs). Ugyanúgy elégedetlen fogadtatás, de nem harc.

3.3. némalfi szabharc, fro spaellenes külpoljának a rendek általi javaslatával szemben Medici Katalin semlegességet akart. Hugenották VS fr udvar, 1567-8. Amboise-i megerősítése.

1.3.1. „egyensúlyozó pol kudarca” à Katalin a kat tábor mellé állt à hugenottákat I. Erzsébet és Navarrai Henrik támogatta à háb, 1568-70. béke: amboise-i, + 4 erődített város átengedése a hugenottáknak.

3.4. Navarrai Henrik és Valois Margit esküvője, 1572. à SztBertalan-éj, hugenotta vezérkar legyilkolása, további vérengzések. Vidéki városokra is átterjedt, 20-30.000 halott.

1.3.1. Bèze-ék szerződéselmélete: Az uralk hatalma a néptől származ. „A tvs hattal visszaélő, Isten tv-it megszegő uralk zsarnok, esküszegő, akitől a nép (a rendek) visszaveheti a hat-t. Ellene a fegyveres felkelés is jogos.”

2.3.1. 4.háb, 1572-3. amboise-i, + 4 városban is gyakható a kálvinizmus

3.5. III. Henrik (1574-89), vezetésével háb, 1574-6. tárgyalások után beaulieui ediktum:

1.3.1. párizs+ 5mérföldes körzetén kívül szabad vallgyak. Hugenották kötelesek tizedfizetni, kat ünnepeket tartani. Parl-ben feles kamarák (8kat, 8hug). Refk bármily tisztséget betölthetnek. Amnesztia. 8 erődített város a hugenottáké. „Az ediktum csupán a pillanatnyi, a refknek kedvező erőviszonyokból adódott.” Rendi törekvések mind2 oldalon felerősödtek à

2.3.1. rendi gy, 1576. követek zöme kat, III. Henrik is. Beaulieu-i felmondása à háb, 1576-7. pénzhiány miatt vége. Vallgyak engedélyezett helyszíneinek visszaszorulása, feles kamarákban a hug tagok csökke.

3.3.1. 7.háb, 1579-80

3.6. trónutódlás kérdése: csak kat lehet fr uralk. à II. Fülöp vagy a Guise család vmelyik tagja esélyes. Vallási hangulat fokozódik à III. H. visszavont minden vallási ediktumot, megtiltotta a vallgyakt, erődöket is visszavette. Gyaki hat a Guise-ek kezébe került.

3.7. 8.háb, 1785-7. Navarrai Henrik győzelme. Feszültség a kir és a Guise-ek közt. Párizs a kat liga hatása alatt, zsarnokölés tanának felelevenítése. à III. H kényszerű szöv-e Navarraival.

3.8. 1591, refk számára korlátozott vallgyak. Támogatják, ha az alattvalók többségének vallását gyakja à koronázás, 1594. Spa befolyás felszámolása.

4. A nantes-i ediktum

4.1. hugenották csak a nép 6-7%-a. De befolyásuk erős. „A nantes-i egy volt a sok békediktátum közül, különös jelentősége abból adódott, h betartatása lezárta a 36 évig tartó hábos korszakot.” Főbb ptk:

1.4.1. amnesztia, javak visszaadása

2.4.1. kat vallgyak teljeskörű visszaállítása, egyhi javak visszaszolgáltatása.

3.4.1. polgi jogok egyenlően illetik mind2 vallás követőit. Kötelező ünnepbetartás, tized.

4.4.1. ref vall nyilvánosan gyakható, némi helyszíni megkötéssel.

5.4.1. refk minden közhivatalt betölthetnek, feles kamarák visszaállítása.

Poór János: A kora újkor története. Krász Lilla: A reformáció és a német vallásháborúk

1. 15.sz-i változások: közvetítő helyett lelkipásztori egyh szüksége, aszketikus közösségek kialakulása (devotio moderna, liturgikus cselekmény <>

2. A búcsú körüli viták

2.1. „vitatkozás a búcsú erejéről”, előzmények:

1.2.1. 11.sz: satisfactio elengedése, ha kerhábban részvét. Később tisztítótűz-elengedés is

2.2.1. pápa rendelkez a kegyelem jogával a 13.tól

3.2.1. 12.sztól kerháb-részvét kiváltható pénzzel vagy római zaránddal vagy más zarándjának pénzelésével vagy teljes gyónással vagy tplépítésre való adakozással vagy gátépítéssel vagy a trellenes háb támogatásával. Később a halottak számára is vásárolható búcsú.

2.1.3.1.nyomtatott pápai búcsúhirdető bullák, igazoló búcsúcédulák

2.1.3.2.búcsúprédikátorok kinevezése (pápa közvetlen képviselője, ő is részesíthet kegyelemben)

2.1.3.3.egységes árjegyzék, milyen bűnért mennyire gazdagok hány guldent fizetnak.

2.1.3.4.római SztPéter székesegyh építése búcsúcédulákból befolyt összegből

4.2.1. Luther forrásai: skolasztika, ágoston-rend, Ockham, Bib, Lombardus, Ágoston, domonkos-rend, Echart mester, Tauler, Seuse, Pál apostol

5.2.1. búcsú mellett a kiköz is társi-gazdi-poli kérdéssé vált, „a szankcionálási forma olyan mértékeket öltött, hogy az egyes fizetési határnapok egyúttal kiközösítési terminusok is voltak.”

6.2.1. Mazzolini kiköz-támogató vádja Luther ellen: „aki a búcsúval kapcsosan azt állítja, h az egyh nem teheti meg, amit valójában tesz, az eretnek.”

3. I. Miksa csász utolsó biri gyűlése, Augsburt, 1518

3.1. összehívás oka: utódlás biztosítása

1.3.1. Miksa: unokája, Károly spa kir-burgund hcg, Frigyes szász válfej támogatásával

2.3.1. X. Leó: I. Ferenc fr kir (aki nem Hab_), netán Frigyes szász válfej

3.2. Cajetan bíb megbízása Luther diplomáciai kompromisszumrarábeszélésére. Engedményei: búcsú halottakra már nem vonatkozhat. De a pápai primátus meg?ezhetetlen, az üdv az egyh teljhatalmában van. Nincs megegyezés, Luther Wittenbergbe menekült. Átmeneti megállap: Luther hallgat, ha ellenfelei is.

4. Gazdaság és politikum az 1519. évi császvál: Miksa halála után azért nem Ferenc lett az uralk, mert a válfejk szemében túl erőskező, pápa túl erőszakosan állt ki mellette. Frigyes nem vállalta a jelöltséget. à pápa feladta Hab-ellenes polját, Károlyt támogatta, aki befolyásolható, sőt gazdag. à koronázás, 1520.

5. A lipcsei disputa, 1519

5.1. Luther-Eck vita: Luther feladta konciliarista nézeteit, a zsin sem csalhatatlan. Egyedüli tekintély a Sztírás.

5.2. „Nehéz eldönteni, ki volt a vita igazi győztese. A kortársak Ecket ünnepelték, az utókor Luthert igazolta.”

5.3. röpiratban terjedtek a felek megnyilatkozásai.

6. Az 1520. év: a kiközzel fenyegető pápai bulla és Luther 3 nagy reformátori írása

6.1. „A német nemzet ker nemességéhez a kerség állapotának megjavítása ügyében”: átfogó egyhi reformra szólít. Konkrét javaslatok.

6.2. „Az egyh babiloni fogságáról”: latinul, tudósoknak. Sztségek kétségbevonása, csak a Bib az alap.

6.3. „A keresztyén ember szabságáról”: jócselekedetről, bűnbánatról

6.4. Eck és a pápai átokkal fenyegető bulla kevés területen volt népszerű, ellenben Lutherral. Luther máglyára vetette a pápai bulla egy példányát Wittenbergben.

7. Az új csász első biri gy-e, Worms, 1521

7.1. rendek anyagi támogatásának megszerzése a küszöbön álló hábhoz. Biri kormány létrehozása.

7.2. csász a biri átok kimondása előtt köteles meghallgatni az érintett személyt à Luther meghívása. Nincs eredmény, Luthert Wormsból távoztában Frigyes színleg elraboltatta.

7.3. 1521, wormsi ediktum: Lutherre és követőire biri átok + minden német teren nyomtatott kv egyhi cenzúrája. A rendek nem egyeztek bele à „a wormsi ediktum Luther ügyét a rendek ügyévé emelte”, poli kérdéssé vált.

8. A lutheri teológia „gyaki” következményei, 1521-4

8.1. wittenbergi megvalósulások: 2szín, több ágostonos megházasod. Zavargások. Koldulásbetiltás, oltárszámcsökkentés, képeltávolítás.

8.2. új tanok terjedése. Prédikáció, zsoltár, korál, röpirat, lefordított Újszöv.

9. A lutheri teológia mint poli gyakorlat: a német parháb, 1524-5

9.1. területi felkelések 1493-1525 közt gyakorik

9.2. „A felkelők poli, gazdi, szocs sérelmei a túlnép okozta élelemhiányban, az egyes pari közösségek vagyoni differenciálódása okozta konfliktusokban gyökereztek, vmint a furak pari szolgáltatások növelését célzó próbálkozásában.”

9.3. Luther mind2 felet békére intette.

10. A fejk reformációjától az ágostai hitvallásig, 1525-30

10.1. dessaui szöv: kat fejk a refk ellen. Torgaui szöv: eva birodi rendek

10.2. speyeri biri gy.: rendek belátására bízták, ki hogy reagál a refre saját területén à lutheránus tartományi egyhrenc kialaka.

10.3. lutheránusok és svájciak közti úrvacsvita több évig. (L-Jézus valóságosan jelen van; Zw-csak spirituálisan)

10.4. 2. speyeri biri gy.: egységes kat fellépés Hab Ferdinánd vezetésével. Ahol végrehajtották a wormsi ediktumot, jó, ahol ne, ott továbbra se tegyék. Fejségek és biri városok protestáltak. Utána majdnem megegyezés az eva irányok közt, de úrvacs

10.5. 1530-as augsburgi biri gy-re Melanchton megírta a „Confessio Augustana”-t. több hitvallásváltás után sincs megegyezés, wormsi újra hatályos.

11. A schmalkaldeni szövtől az augsburgi vallásbékéig, 1531-55

11.1. 1531, prot rendek kölcsönös, 6 évre szóló védelmi szöve. A szöv és a tr fenyegetés engedményre kényszerítette a császt: eva-k megtűrése

11.2. svájci és német irány Bucer hatására közeled, + szélsőséges irányzatok (anab) visszaszorítása.

11.3. protellenes német liga alakult 11 évre, de Károly ismét engedményekre készült.

1.11.1. A schmalkaldeni gyengülésével Károly pozíciói erősödni kezdtek. 1545re külpol helyett a belpolra koncentrálhatott à háb, 1545-7. Schmalkaldeni veresége.

11.4. 1555, augsburgi vallásbéke: prot legitim. „Az augsburgi nem a vallási tolerancia dokumentuma, sokkal inkább azt mutatja, miként lehet a valli külségeket poli eszközökkel kezelni.” Az eva-kon és katkon kívüli vallásúakra nem vonatkt. „Az augsburgiban nem tisztázott kérdések által gerjesztett konfliktusok végül a 30évesbe torkolltak.”

2010. február 10., szerda

Diederiks: Nyeui gazdtárstört. 128-145.

1. Társi rétegződés és mob

1.1. Ang

1.1.1. gyapjúkeresk a 15.sztól à infrastrukt, kereskővárosok, önálló angol gyapjúip. Gyapjúkereskők egyre fontosb szerepe. (+nemesség is juhtenyészt) Fdbirtok mint bevételi forrás.

2.1.1. „A fd megváltozott funkciójával eltűntek azon személyes mentességek is, amelyek a kkori renccel álltak kapcsban” à konfliktusok

1.1.2.1.angol polgháb, 1642-6. I. Károly összehívta a parlamentet (~abszolutisztikus uralmat kísérelt meg kiépíteni, de pénz hiányában a parlhez fordt.9

1.1.2.2.viszonylag nagy társmob, nincs éles határvonal a nemesség és a városi elit közt. Úriember=öröklött/befektetés révén birtokolt fd, rangos hivat (és nem kétkezi munka).

1.1.2.3.koldusok ~10%, válságban ~20%. Nem úriemberek: 90%

3.1.1. új fdterek birtokbavétele. Jelentős népnöv (1500.x=1620!) árstabilizáció. Iskolázottság szerepe nőtt.

1.2. Fro, 1450-1750

1.1.1. „A fr vidéket sokkal kevésbé jellemezte a kereski tevékenység”. Sok nehezen megélő kisbirtokos, erős kiri beavatk a kereskbe-kézműipba (merkantil).

2.1.1. 16.szban egyre korlátozottabb nemesi hat à nemesség „az uralk ellenlábasa”. Kialakt egy uralkpárti bürokrata réteg.

3.1.1. sok függő-alávetett helyzetű, kevés uralkpárti. Viszont az utóbbiaknak kedvezett az állhat. Kis társmob.

4.1.1. sorozatos rossz termés, nagy adóterhek à lázongások

5.1.1. „ip és keresk csekély fejlődési lehetősége, amit a mezgazdi strukt mozdulatlansága okozott”

6.1.1. „Az áll, vmint a régi és az új ariszt jövedelme egyaránt a park termelésétől függött, ennélfogva egymás versenytársai voltak.” Pénzügyi nehézségek, amiért a mezgazdi termelés nem nőtt eléggé. Pláne, ha hábk. à elit pénzügyi kivságainak nyirbálása, eredménytelen.

1.3. Az Egyesült Tartományok

1.1.1. provinciák laza szöve

2.1.1. „II. Fülöp nem együttműködni kívánt a polgsággal, hm azt akarta, ha városok hódoljanak be Spa dinasztikus, de főképp vallási érdekei előtt. Elsősorban emiatt szegültek szembe a némalfi városok uralkodójukkal.”

3.1.1. nemesek rangjuk-tekintélyük, kedvező gazdi helyzetük ellenére sem rendelkeztek nagy hattal.

4.1.1. polgk „szám szerint is jelentős súlya”

1.3.4.1.belső tanács (tagjai a régensek) a leggazdagabb, legtekintélyesebb polgkból, gyakran arisztkból is. Egyre zártabb elitet alkottak.

1.3.4.2.társmob mértéke a 18.szban csökkt

1.4. Némo

1.1.1. „polilag elképesztően széttagolt”. Ariszt kezében nagy hat.

2.1.1. 16.sz-i konfliktusok: vallás, császi hat-ellenes ariszt, köznemesség jövedelmeinek csökk-e, erős városok, kereski viszonyok terj-e, némrómcsász viszonylag gyenge helyzete. „Az augsburgi vallásvéke mind a prot, mind a kat fejk számára egyértelművé tette Némo széttagoltságát és a csász tekintélyvesztését.” à ariszt függése a császtől „puszta formalitássá vált”, kisnemesség függőbb helyzetbe került (fejekkel szembenállásuk sikertelen, birtokjövedelmük csökkt)

3.1.1. hábk ártottak a városfejlődésnek. „A céhek helyzete viszonylag erős maradt, s ez önmagában is a fejl útjában állt.”

1.5. Poroszo

1.1.1. mezgazd kereski jellegűvé vált, fdművesk alávetett szerepben

2.1.1. kevés erős város à nagybirtokosok hatalma nagy. Kevés a faluközösség, mert friss telepítésű a ter nagy része.

2. A városok

2.1. kkorban nagy jogi-poli függetlenség, szabjogok az adófizért cserébe

2.2. 16.szra eltérő várostípusok:

1.2.1. főv: rohamos lakosságnöv, tekintélynöv, udvartartás- és bürokrácianöv. London, Párizs

2.2.1. kikötőv.: gazdaság- és népnöv

3.2.1. hanyatló v.: régi ipváros (Leiden), régi egyhi-regionális kpt, szárazfd belsejében levő kpt.

2.3. társbeli helyzetük is megváltozott:

1.2.1. autonómiacsökk

2.2.1. agglomerációra való befolyásuk nőtt

2.4. A városok társi szerke

1.2.1. „rendinek tekintjük azt a társt, amelyben a társi hiert a társi állás és a hagyomány, osztálytársnak pedig azt, amelyben a társi helyzetet elsősorban a gazdi szptk határozzák meg.” Vidék inkább 1., város inkább 2.

2.2.1. 18.sz-ig történt változások:

2.4.2.1.oligarchizálódás: fakciók (kis, gazdagokból álló csopk) által támogatott városi elit kezében a hat. Társmobcsökk.

2.4.2.2.céhek visszaszorulása: merkantil befolyása nőtt.

3. A faluközösségek: autonómiavesztés. Elszigeteltség (gazdilag, mert nem termeltek piacra; társilag, mert az adott nagybirtokos befolyása alatt; polilag, mert a belső tanács döntött.). társi külségek növ-e.

4. szegénység és elégedetlenség

4.1. létmin-on vagy alatt, társ peremén élők száma jelentősen nőtt. Szegény=keresetéből nem tudja eltartani magát és családját. Angol lakosság 25%-a, fr lakosság min30%-a.

4.2. park 10-50%-a rendelkezett a megélhetéséhez szükséges fdterülettel. Városok és kpti kormzatok beavatkt sürgettek, a csavargók lázadásától-szaporodásától tartva.

1.4.1. koldulásbetiltás, munkára kényszerítés

2.4.1. Ang: mindenkit beosztottak vmily foglalki kategóriába (ha máshova nem, napszámosnak); jómódú polgságra kivetett adóból szegényeknek munkahelyeket teremtettek, 16.sz.

3.4.1. Fro: élelmezési válságok, gabonahiány fenyegetése miatt a kormány gondoskodott a gabona igságos elosztásáról. De adók növekedését+kötelező beszállásolást elégedetlenség övezte.

2010. február 9., kedd

Diederiks: Nyeui gazdtárstört. Társi-gazdi struktúrák és változások a 15-18.sz végéig

1. Bevezetés: a termelési mód

1.1. Kérdésfeltevés: Miért játszott a gazdi életben a mezgazd ilyen kiemelkedően fontos szerepet? Miért állandósult ez az állapot jó néhány területen, miközben másutt a keresk és az ip fontos bevételi forrássá vált? Milyen változások mentek végbe a termelési folyamatban, és mely csoportok játszották ebben a főszerepet?

1.2. „E kor talán leglényegesb fejleménye az volt, h egyre több áru és szolgáltatás kapcsán egyre több ember lett a piacra utalva.”

1.1.1. elősegítette a munkamegosztást, szakosodást à ösztönözték a termelékenységet

2.1.1. kereskők a vétel-eladás mellett a termelést is irányíthatták

1.3. kevesebb termék cserél gazdát egy ~önellátó agrártársban. Árucserekor a kor elején a pénz még nem játszott fontos szerepet. De a növekvő (adó)terhek kényszerítették a fdműveseket arra, hogy piacra termeljenek à pénzhez jussanak.

2. A rurális szektor: 1700k is min 70% volt a 4 legfejlettebb országban. De a stat nem biztos, mert pl háziip. Alacsony termelékenység à gyakori élelmezési válságok

3. A hagyományos faluközösség 1450k

3.1. „Erősen általánosítva ugyan, de kijelenthetjük, hogy 1450k a mezgazdi term az ún hagyományos faluközösségekben folyt.” Falu gazdi-társi egység, ~önellátó.

1.3.1. majorság (10-15%): allódium gyakran a park birtokában. Ami nem, azt bérmunkával műveltették.

2.3.1. szántófd, pari tulajban. 3ny.

3.1.2.1.a más-más tulajban levő fdsávokat gyakran nem választották szét egymástól („open fields”)

3.1.2.2.falutanács tartatta be a mezgazdi termre vonatkó megállapodásokat. Ált íratlan jog.

3.3.1. A park saját fdjein zdségtermeszt, intenzív állattart.

4.3.1. közfd: minki legeltethet-trágyagyűjthet rajta

5.3.1. parlagfd, erdő: ez is közös; trágyagyűjtés-makkoltatás-rőzseszedés-orvvadászat

4. Változások a hagyományos faluközösség gazdi és társi struktjában

4.1. A második jágyság Euban az Elbától keletre

1.4.1. 15. elejétől a park egyre inkább jágyi függésben, több feud teherrel (allódiumon dolgozás, gyerekek fúr rendelkezésére bocsátása munkaerőileg, röghöz). Mivel itt nem volt érdekvédő faluközösség, a fúr érdeke érvényesült. „A kpti kormzat a jágyokig már nem ért el. Ezt az állapotot földesuraságnak nevezzük.”

2.4.1. gabonaexp Nyeuba à Nyeuban mezgazdi szakosodás vált lehetővé

3.4.1. termelékenység alacsony volt. Furak nem bocsátkoztak nagy beruházásokba, technikai fejlesztésekbe, termelésracionalizálásba.

4.2. A „szabad” fdművelők sorsa Ny-on

1.4.1. A fr kisparaszti társ

4.2.1.1.kis családi gazdaságok, kis parcellák bérbeadása, kis allódium

4.2.1.2.jól szervezett faluközösségek, rögzített pari tulajdon, fejk parvédő polja (mert ők a legfontosb bevételi forrás_).

4.2.1.3.„A faluközösségen belül kevés lehetőség nyílott arra, h mélyreható újításokat vezessenek be; […] beruházásokra már nem tellett.”

4.2.1.4.17.szban jelentős hadiköltség-emelk à súlyosb adók, amiket pénzben kell fiz à park gyakran eladósodtak à nemesek-polgk fdhöz jutottak. Elszegényedettek háziippal, bérmunkával próbálkoztak.

2.4.1. A „paraszti” modell

4.2.2.1.fdművesk nagy tömegei kis, szakosodatlan gazdaságokban dolgoztak. Vidék elszegényedése

4.2.2.2.piaci áringadozás nagy, bérek alacsonyak, munkalehetőség a terméstől függ.

4.2.2.3.újítási kísérletek pari körben nagy ellenállást váltottak ki.

4.3. A tőkés termelési viszonyok előretörése a mezgazdban: a „szakosodási” modell

1.4.1. Ang, Holl, É-Fro

2.4.1. fdművesek céltudatos piacra termelése. Foglalkozási szerk differenciálódása à fdművesek vásárlóereje nőtt à mezgazdban fölös munkaerő könnyebben helyezkedett el az ipban.

3.4.1. népnöv nem problematikus. Vidék és város kiegészítette egymást.

4.4.1. „A gazda vállalkozásnak tekintette gazdaságát”

5.4.1. Ang: furak, bérlők és mezgazdi munkások

4.3.5.1.kevés nagybirtokos sok fddel, amit bérbe adott

4.3.5.2.bekerítés: közfd privatizálása/magántulajú szántók tagosítása/új parcellák sövénnyel körülkerítése. Oka: nagy juhlegelők létrehozása, gabonatermelés hatékonyabbítása.

4.3.5.3.fdművesek fdjére a fúrnak van joga à bérbead. Fdbirtokkoncentráció.

4.3.5.4.kapit mezgazd kifejlődése. Sok népréteg vállalkoz (elit, yeoman is)

6.4.1. Az Egyesült Tartományok: a fdműves mint szakosodott vállalkozó

4.3.6.1.erősen specializált tőkeigényes gazdaság. Fúrnak kevés joga-járadéka, nemeseknek-egyháznak dettó, de faluközösségek sem nagyon jellemzők.

4.3.6.2.pari társből szakosodott mezgazd

4.3.6.3.ipi növk, állattartás à gabonaimport, húsimport (elsősorban Mo-ról). Sajt-, vaj- és festőbuzér-export. Ipi munkalehetőségek, piacra termelés. 70% nem mezgazdi.

4.3.6.4.termelékenységnöv.

5. Észrevételek a mezgazdi termelékenységgel kapcsban

5.1. mezgazdi technológiai váltások nem radikálisak. A korban csak kisebb módosítások.

5.2. 3ny, 1 rész mindig ugar à trágyázás à ugar csak 5-6 évente.

5.3. Összefoglalás: növekvő polarizáció és a hagyományos faluközösségek bomlása

1.5.1. vidéki munka egyre kevésbé zajlotta hagyos faluközösségekben à addigi status quo felbomlása

2.5.1. furak hatalma megnőtt. „parasztok közvetve, uraikon keresztül kapcsolódtak be a piaci termbe.” Szakosodás nem volt jellemző.

3.5.1. „fdnélküliek agrárproletariátust alkottak”. Háziipban, manufaktban, napszámosként dolgozhatta. à differenciálódás megindulása.

4.5.1. Froban, Ny-Némoban, DK-Némalf-ön megmaradtak a faluközök, uralk védelme alatt. De a terhek növekedése itt sem maradt el. Termelékenység alig nőtt, ellenben a függéssel.

5.5.1. ÉNy-Hollandiában eltűnt a zsellérség. Vidék nem szegényedett, nem lett függés. Arisztokrácia és parság is hiányzott.

Hiba történt a modul működésében