2010. május 21., péntek

Szakály: Hungaria Eliberata. 7.: Új berendezkedés Magyarországon

1. „Bár a magy uralk oszt a 17.szra jól megtanulta, hogyan hasznosíthatja a trk jelenlétét a Habktól nehezen kivívott pozíciói megvédelmezésében […], egyre inkább tartani kezdett attól is, h ha az orsz felszabadítását Bécs hajtja végre, győzelmét majd a magy rendiség visszaszorítására, a hati dualizmus felszámolására fogja felhasználni”, mind Cseho-ban.

1.1. ezért propagálta ZM az állandó magy sereg felállítását. Azért nem valósult meg, mert az adókból nem futotta még végvárfenntartásra sem, + nemességnek sem állt érdekében.

1.2. Wesselényi után a bujdosók csak tr segítséggel remélhettek eredményeket à császi győzelem esetén „a várhatónál is rosszabb kilátások” à átállás.

1.1.1. sok (15-20.000 fő) magy katona a seregben, kevés (2 fő) tábornagyi rangban.

2.1.1. magyk a nagy, szemtőlszembefőseregi összecsapásokban kevésbé voltak jók, mint a kisebb várostromokban à nagy ütközetekben, sorsdöntő fordulókban nem volt aktív szerepük.

2. berendezkedési tervek

2.1. Esterházy Pál:

1.2.1. 4 főkapitányság (német-magy generálisok alatt, német-magy-hrv katonákkal). Országrészek belügyeibe csak hadügyben szólhat bele a kpti hat.

2.2.1. állomásoztatott császi hadak eltartása miatt adómentesség az országnak

3.2.1. pozsonyi kormányszék: jogi, végreh hat. Magy kézben. Tvrevideálás.

4.2.1. nemesi vmgyknek alárendelt magy hadsereg

5.2.1. ogy és Bécs is elvetette

2.2. Gabriele atya (olasz tűzszerszámász):

1.2.1. magy alk és jogrend félretolása

2.2.1. 6 kerület kinevezett kormányzókkal, + szerb hőv

3.2.1. orsz terén nagy hadsereg állomásoztatása, főleg nemmagyar tagokkal.

4.2.1. vagyonadó

5.2.1. jágyság beengedése az ogy-re

2.3. Kollonich Lipót (bécsújhelyi püp): Einrichtungswerk

1.2.1. 3 kerület, rendi főméltóságokkal az élükön. Vmgy-hatáskör is marad

2.2.1. alsó-aut-i büntetőkódex mintájára jogreform

3.2.1. jágyteherbírással arányos adók

4.2.1. kézműip fejlesztése

5.2.1. egyetemállítás

6.2.1. német betelepítés a visszafoglalt terekre + főúri regáléjogok korlátozása = főúri elégedetlenség a tervvel szemben.

2.4. tervezeteket mind elvetették, így „az új berend körvonalai gyakorlat szülte improvizációk következményeiként kezdtek kibontakozni”.

2.5. zsold és felszerelési költségek osztrák-cseh tartományok által, élelmezés Mo által

1.2.1. téli szállás, meghatározott mennyiségű élelem (katonának-lovának), zsold, szállítási robot, közmunka, élelemszállítmányok

2.2.1. költségek ált többek az előre lebontott részesedésnél

2.5.2.1.visszaélések száma csökkent, pláne, amikortól a zsold kp-ben fizetendő lett (1698)

2.5.2.2.adóterheket csak a jágyok viselték

2.5.2.3.pl Dbc-ben a marha- és borkeresk élénkült, pedig gazdilag elvileg sokkal rosszabb helyzetben voltak, mint a tr korban.

2.6. 1687, örökös kirság. 21 évig nincs ogy

1.2.1. a visszaszerzett tereken jóval inkább udvari beleszólás a berendbe, mint a többi országrészben.

2.6.1.1.Kamara+Haditanács alá rendelve ezek

2.6.1.2.eredmény: emelkedő jövedelmek, visszafoglalt terek benép (német, szerb), konszolid.

2.6.1.2.1. benép: adóment 5 évre, szabad vallgyak, szabad egyhi elöljáró+vajdaválasztás.

2.6.1.2.2. szerb hőv: szabad elöljáróválasztás, előjogok.

2.7. Berend

1.2.1. 4 rész, mind császi uralom alatt, de (a rendeknek kedvezőtlenül) eltérő berenddel. Főhat a kirendelt hivatalnokok kezében. Kpti hat a nagybirtok belső ügyeibe nem szólt bele.

Szakály: Hungaria Eliberata. 6.: A háború befejezése (1699); a győzelem okai

1. trk (erőforrás-kimerülés) + Habk (küszöbönálló ny-i frontnyílás) = háblezárási törekvések

1.1. spa Hab-ág kihalása nyilvánvalóvá.

1.2. Ang, Holl, Oroszo és Leno is érdekelt a békekötésben

1.3. tgyalások nehezen indultak a kül teri érdekellentétek miatt, + tgyalások helyszíne is vitás (Bécs à Dbc à Karlóca)

1.1.1. császi, len, orosz, velencei, tr követek

2.1.1. Eredmények:

1.3.2.1.trk elállnak Erdély visszakövetelésétől, ~status quo (Temesköz a trké, egyik fél sem emelhet itt erősséget, folyókon minden alattvaló szabadon hajózhat, Szerémség kettéosztása)

1.3.2.2.másik fél ellen lázadókat nem támogatják

1.3.2.3.tr bir terén lakó katk privilégiumai megmaradnak

1.3.2.4.fogolycsere

1.3.2.5.szabad keresk

1.3.2.6.kisebb terek Leno-nak, Oroszo-nak, Velencének, Dalmáciának

2. A győzelem okai

2.1. mind2 sereg=gyalogság+lovasság.

1.2.1. szövetségesi előnyök: lovasság fegyverzete könnyebben kezelhető (kézigránát, bajonett), hadtudomány (erődítés, ostrom, roham) + gyaki alkalmazás, figgyel követték a tr seregeket kábé, míg a trk jóval kevésbé voltak tisztában az euik viszonyaival.

2.2.1. tr előnyök: gyorsabb mozgósíthatóság, nagyon centralizált sereg, jól működő zsoldosrenc, alattvalók érdekeltek a hábban, 15-6. sz-i eui társ demilitarizálódott, trk nagyon jól szervezettek.

2.2. az abszista államok csak lassan tudták kiaknázni a fejlettségükből fakadó előnyöket.

2.3. Habk Bécs sikertelen ostromakor realizálták, h a tr birt le lehet győzni, mert:

1.2.1. magánéletükkel elfoglalt szültánok

2.2.1. gyakori személycserék a felsővezetésben

3.2.1. hűbérbirtokrenc megingása

4.2.1. etc

2.4. Köprülü Mehmed és Ahmed refjai à kincstári bevételnöv, belső stabil, hadi győzelmek (krétai, len, orosz háb) à Kara Musztafa Bécs ellen merészkedik. Tanulság: míg az egyes eui hatk nem győzhetik le a trkt, együttes erővel annál inkább de.

1.2.1. eui fejlettség 1680stól eredményeződni kezd: manufaktk à szilárdabb ellátási hálózat. Tőkés hitelrenc à nagyobb pénzforrás.

2.2.1. császi bevételek ~fedezték a gigakiadásokat a tr hábkban, + külfi segélyek. Mert a háb élénkítette a gazdaságot, növekedtek a kincstári bevételek.

Szakály: Hungaria Eliberata. 4.: Ahány összecsapás, annyi győzelem (1686-1689)

1. helyőrségi átállások+időjárás=dunántúli végvárak hamar császi fennhat alatt

1.1. Duna vonalán (ahol nincs fontos erősség) üldözték a trkt, fölöslegesen, + főúri csapatmozgások sem vtk összehangolva

1.2. 1686, Zenta, Veterani fényes győzelme à Szeged császi kézen

1.3. 1686ban visszavettek még: Pécs, Siklós, Kaposvár, Zengg. Oroszok csatlakoztak a SztSzövhoz. Tr különbéke-ajánlatot visszautasították a császiak.

2. 1687: Duna-Tisza közi hadmenet, Belgrád ostromának terve

2.1. Duna-Tisza közén nincs élelem és gyors út

2.2. nagyharsányi csata: nagy tr veszteségek.

2.3. 1687ben visszavettek: Eszék, Valpó, Valkó, Újlak, Pétervárad, Karlóca, Pozsega, Eger à balázsfalvi szerződés

1.2.1. német hadak 12 várat kaptak téli szálláshelyül Erdélyben, + némi anyagi hozzájárulás.

2.4. fentiek hatására tr hadsereg lázadása Szulejmán nagyvezír ellen, + szultánváltás.

3. 1688-1689

3.1. tr és kuruc ellenállási gócptk felszám Mo terén

3.2. 1688-ban visszavettek még: Munkács, Szfv, Lippa, Karánsebes, BELGRÁD

3.3. erdélyi rendek elfogadták I. Lipót kirságát, megszakították portávali kapcsukat

3.4. további tr belső ellentétek à vissza még: Szendrő, Galambóc

3.5. XIV.L, mivel Bécs erősödni kezdett, ny-i frontot nyitott, + LothKároly meghalt = tárgyalások a Portával. Közben folyamatos harcok (Szigetvár vissza).

3.6. szerb, albán lakosság császpárti (de a fegyveres támogatásuk „közel sem olyan tömeges, mint azt remélték”).

3.7. új pápa kevesebb anyagi támogatást nyújt Bécsnek

2010. május 17., hétfő

Pusztai-Kiss: Magyar nyelvtörténet. [Részletek]

A NYELVI VÁLTOZÁS

1. A nyvi vált mibenléte

1.1. tényközlő, nem értékítélő. Nyvrenctani és nyvhaszni változás. Belépés, kilépés, terjedés, visszaszorulás, módosulás (funkcióé, alaké) – nyvi renc vagy beszélőközösség szintjén

1.2. a megelőző és következő nyvi állapotok közti eltérés

1.3. változások lehetőségét és kényszerét a mindenkori nyvi és társi feltételrenck adják

1.1.1. társi szükséglettől függően maradnak meg/vesznek ki a szavak (csak a használat során változik a nyv).

2.1.1. módosulás: társi hatás közvetlen VAGY „nyvrenctani belügy”

3.1.1. nyvi változás=állandó mozgás. A nyvi renc pillanatnyi adottságai határozzák meg, a nyvben mily változások lehetségesek. Egyik változás hatással lehet a másikra. A rendszerfüggő nyvi elemekre kevésbé van hatással a társi változás.

2. A nyvi változásról és a nyvi változás elméletéről

2.1. nyvtörti magyarázatok 4 modellje:

1.2.1. újgrammatikai irányzat

2.1.1.1.beszélők nem tudnak a nyvi változásról (ami ált befolyásolhatatlan)

2.1.1.2.jelent is vizsgálni kell a múlt nyvi változásainak megértéséhez

2.1.1.3.nyvi változás eredetét a társi változásban kell keresni

2.2.1. strukturalista szemlélet

2.1.2.1.leíró elmélet

2.1.2.2.nyvi változások egymással összefüggnek (nyvi vált: nyv használati szabályainak módosulása)

2.1.2.3.diakrón strukturalizmus: nyvi vált külső és belső feltételeinek külségei

2.1.2.4.diakrón funkcionalizmus: renc állandóan újraszületik

3.2.1. generatív nyvemlélet: nyvi vált=szabályvált à renc-átszerkesztődés. Utóbbi ált egyszerűsödés.

4.2.1. szociolingvisztika

2.1.4.1.nyv, társ és tört összefüggései. Empírből, heterogén nyvi renckből indul ki. Beszélők a rendelkre álló nyvi változatok közül választanak, választásuk társi meghatározottságukkal függ össze.

2.1.4.2.nyvi vált okainak, útjainak vizsga

2.1.4.3.törti nyvi pragmatika: nyv a társi cselekvés része, formája à összefüggéseiben vizsgálandó.

3. A nyvi vált lehetséges és szükséges voltáról

3.1. „Az emberi nyv konkrét, egyedi nyvk formájában él az idő, a tér, valamint a társ hármas koordinátarendszerében”

3.2. nyvközösség-társ-egyén kényszeríti változásra a nyvt VAGY a „nyvi rencben működő hatásmechanizmus”

3.3. nyvi alkalmazkodás: „az újítások terjedését társi tényezők határozzák meg”.

1.3.1. nyvi divat, nyvi sznobság, standard megközelítése

3.4. ha szoros a csoptudat, kevesebb a kívülről jövő változás. Aki lazábban kötődik, nyitottabb a változásra.

3.5. nyvi gazdaságosság VAGY redundancia

4. A nyvi változásról és a nyvi változatosságról

4.1. változatosság 3 típusa:

1.4.1. nyvváltozat (köznyvi, társi, területi, etnikai…)

2.4.1. stílusváltozatosság

3.4.1. belső (tudás, tapasztalat…)

4.2. nyvhaszn összetevői

1.4.1. nyvi renc

2.4.1. beszélő (biológiai és társi meghatározottságával)

3.4.1. közösség (társas viszonyaival, lélektani tényezőivel)

4.3. változás és változatosság összefügg. „A nyvi renc változatgazdagsága és a nyvváltozatok szabályrence közti – változó és részben változtatható – feszültségviszony a nyvi vált egyik hajtóereje.”

4.4. nyvi elemek-jelenségek szinkrón csopítása

1.4.1. beszélőközösség egésze számára ismert

2.4.1. rétegjelenség

4.4.2.1.archaizmus

4.4.2.2.neologizmus

3.4.1. egymással érintkező csoportok nyve keveredik (vagy többnyvűség)

4.4.1. erőteljes köznyvi hatás pl az egyes nyvjárásokra, nyvváltozatokra

5. A nyvi újításról

5.1. neologizálódás=nyvi újítás+ennek elterjedése.

HANGTÖRTÉNET

6. a renc módosulása a korszakok folyamán

6.1. új fonéma keletkez

6.2. fonéma eltűn

6.3. fonéma gyakiságának növ-e

6.4. fonéma gyakiságának csökk-e

7. Hangváltozások

7.1. szabályos, tendenciaszerű (azonos fonetikai helyzet, azonos területen azonos változás, azonos időszakban azonos változás) à hangtv

7.2. asszociációs: hasonulás, hangátvetés, elhasonulás

MORFÉMATÖRTÉNET

8. Az igei személyragok keletkezésének módjai

8.1. agglutinációval: toldalékok önálló szavakból (-m, -d, -i)

8.2. funkcióváltozás: létező toldalék új funkciót vesz fel (képzők igeragokká: -k, -sz, -l)

8.3. hangváltozás: létező igerag-alak módosul, hasad (veláris i-ből –é, -i, -u)

8.4. analógia

SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET

9. a magy szókészlet eredet szti csopjai

9.1. alapnyvi eredetű szavak

9.2. belső szóalk: gyarapodásuk folyamatos à szókészlet legnagyobb részét adják

9.3. jövevény

10. A belső keletkezésű szavak

10.1. a szóteremtéssel létrejött szavak

1.10.1. spontán, érzelmi indíttatású hangkitörésre vagy a tartalom hanggali kifejezésének szándékára

2.10.1. indulatszók: hangalak és jelentéstartalom között szoros kapcs (volt). Á, ó, jaj, tyű.

3.10.1. gyermek- és dajkanyelvi szavak: egyszerű fogalmak, ezek hangulatát jelzők. Egyszerű hangtani felépítés, hangutánzás, érzelemkifejezés. Baba, mama, mumus

4.10.1. hangutánzók: reprodukció à hangalak+jelentés közel.

10.1.4.1. állathangot: nyávog, ugat, nyerít.

10.1.4.2. emberi-állati hangot: horkol, röhög, dúdol.

10.1.4.3. természeti hangot: csattan, zuhog, duruzsol.

10.1.4.4. főleg igék.

5.10.1. hangfestők: kevésbé szoros a hangalak-jelentés kapcs. Cihelődik, piszmog, didereg.

10.2. A szóalkotással keletkezett szavak – a képzett szavak

10.2.1.1. származékszavak: tő+képző, jól érzékelhető az összekapcsolás. Halász, szabadságos, szerzetes.

11. Az idegen eredetű szavak – a jövevényszavak

11.1. frzi helyzet, kapcs időtartama, intenzitása

11.2. Kármed a szláv, germán, latin nyvcsaládok érintkezési határán volt. Művelődési, vallási, nagyhati érdekvonalak mente is.

11.3. új tgy, új fogalom jelölésére (gyémánt, krokodil, kémény) vagy meglévők bővítésére-specializálására (hering, lazac).

12. Az ősmagyar kor szókészlete

12.1. az örökölt (alapnyvi eredetű szavak)

1.12.1. igék

12.1.1.1. elemi jelenségek, cselekvések, érzékelések. Él, hal, lesz.

12.1.1.2. elemi munkafolyamatok. Evez, fen, hord.

12.1.1.3. elvont cselekvések. Akar, fél, kell.

2.12.1. főnevek

12.1.2.1. testrészek. Ajak, far, áll.

12.1.2.2. rokonsági kapcsolatok. Apa, anya, fiú.

12.1.2.3. helyzetviszonyítás. Al, bal, közép.

12.1.2.4. természeti tárgyak, jelenségek. Csillag, ég, éj

12.1.2.5. növények, növényi részek, gyűjtögető-halász-vadász terminológia. Ág, fa, fenyő.

12.1.2.6. állatok. Egér, nyúl, sün.

12.1.2.7. lakás, ház, ruha, fegyver. Ágy, ajtó, fal.

12.1.2.8. ásványok, fémek. Arany, ólom, vas.

3.12.1. melléknevek. Fekete, hosszú, ifjú.

4.12.1. számnevek. Egy, első, három.

5.12.1. névmások

12.1.5.1. személyes. Én, te, ő.

12.1.5.2. kérdő. Ki, mi, ho-

12.1.5.3. mutató. A, az, ez.

6.12.1. határozószók. Át, fel, hanyatt.

13. az idegen eredetű szavak

13.1. permi. –nc („tíz”), kenyér, ezüst

13.2. iráni

1.13.1. korai réteg: tehén, tej, hús

2.13.1. vándorlások kora: asszony, híd, vért.

13.3. tr

1.13.1. haszonállatok. Bika, borjú, ártány.

2.13.1. növények. Árpa, borsó, csalán.

3.13.1. szállás. Bölcső, kapu, sátor.

4.13.1. kézművesség. Ács, harang, gyűr.

5.13.1. öltözködés. Bársony, gyöngy, saru.

6.13.1. társi élet, hitvilág. Érdem, gyász, törvény

7.13.1. szellemi tevékenység. Betű, idő, kor.

8.13.1. testrészek. Gyomor, köldök, szakáll.

9.13.1. természet. Homok, nyár, tenger.

13.4. szláv

1.13.1. főnevek

13.4.1.1. egyhi élet. Keresztény, pap, zsolozsma.

13.4.1.2. álli-társi élet. Császár, király, megye.

13.4.1.3. földművelés. Barázda, ugar, gabona.

13.4.1.4. mesterségek. Kovács, kádár, deszka.

13.4.1.5. ház, lakás. Ablak, konyha, polc.

13.4.1.6. ruházkodás. Nadrág, harisnya, szappan.

13.4.1.7. rokonság. Család, dajka, unoka.

13.4.1.8. természet. Mocsár, szikla, barlang.

2.13.1. melléknevek. Bolond, gonosz, szabad.

3.13.1. igék. Kapál, parancsol.

13.5. német

1.13.1. udvari élet, hadvis. Herceg, hódol, zsákmány.

2.13.1. öltözködés. Gallér, prém.

3.13.1. építkezés. Erkély, kastély, torony.

4.13.1. céhrenc. Céh, polgár, cégér.

5.13.1. mértékegység. Fillér, font, garas.

6.13.1. étkezés. fánk, tönköly, puttony.

13.6. latin

1.13.1. egyhi élet. Apostol, fráter, kanonok.

2.13.1. iskolai élet. Iskola, tinta, penna.

3.13.1. állatnövény. Elefánt, fülemüle, liliom.

4.13.1. orvoslás. Balzsam, patika, salétrom.

5.13.1. lakás. Kamara, lámpás, tégla.

6.13.1. étkezés. Gyömbér, petrezselyem.

7.13.1. állami, társi, jogi élet. Nótárius, uzsora, testamentum.

14. A magyar szókészlet változásának áttekintése

14.1. számításba vehető források az időben visszafelé csökkennek

14.2. szerkezeti változások – az alaki szerkezet változásai

1.14.1. mgh-msh arányai

2.14.1. hanggyakiság à hangzáskép

3.14.1. szóhossznövekedés

4.14.1. világos szerkezetű szavak növ

5.14.1. jelentésszaporodás

6.14.1. alapnyvi szavak aránya egyre kisebb

7.14.1. nőtt a bizonytalan keletkezésű szavak száma.

SZÓJELENTÉSTÖRTÉNET

15. jelentéstörténet és szójelentés-történet

15.1. „nyvi jelek és jelkapcsok jelentésének változásaival: a változások típusaival, illetőleg e változások kialakulásának okaival foglalkoz”. Jelek és jelentések többi jelhez kapcsolódó viszonya

15.2. jelentésvált ált nem tipológiai kötöttség, hm emberi gondolk közös vonásain alapul.

16. a jelentésváltozások okai

16.1. valóság és valóság ismeretének változásai à új megnevezések szüksége. Idegen szó átvétele, szóalkotás, jelentésváltozás. Gazdagodás ÉS szegényedés.

1.16.1. jelentésváltozás külső okai: társi, termi környből és ezek változásaiból fakadók.

16.1.1.1. bolt, harang, pálcát törni vki felett

16.1.1.2. mértéke. Új felváltja a régi jelentést VAGY régi+új megmarad, de „lényeges jelentésjegyben különböznek” VAGY a szó marad, a társuló képzet változik.

16.1.1.3. műveltségváltások idején felgyorsul a tendencia

16.1.1.4. tabuk, szépítések

2.16.1. jelentésváltozás belső okai: szerkezeti összefüggésekből eredők

16.1.2.1. hasonló alakú szavak hatása egymásra (negédes, helység-helyiség)

16.1.2.2. szóferdítés (iskoláját)

16.1.2.3. szinonimasorba új szó kerül à a korábbiaknak szűkül a jelentése (szék helyett trón)

16.1.2.4. szinonimasorba új szó kerül à a korábbiaknak bővül a jelentése (sima)

16.1.2.5. ha egy szó sok szintagmában előfordul, sok jelentésárnyalata lesz (fekete, tokaji)

16.1.2.6. belső kölcsönzés (karó, szálka)

16.1.2.7. egyéb: állatokból tárgyak (bak, csiga, daru), betegségből szitokszó (fene, nyavalya), más nyelvekből tükörford (anya-anyag=mater-materia)

3.16.1. folyamatosan érvényesül a gazdaságosság+hatáskeltés szándéka

17. A névátvitel

17.1. „Az a jelentésváltozás, amelyben 2 valóságelem között meglevő, közöt vagy hasonló jegyekben megmutatkozó kapcs alapján az egyik szóalakját a másikra alkalmazzuk.”

1.17.1. hasonlóság (fül, orr, fog), érintkezés

17.2. jelentésbővülés. halászik, por, híd

1.17.1. jelentésszűkülés. Patika, boríték, palánta.

18. A szóhangulat változásai

18.1. szóhangulat: jelentés értékelése. Forrásai:

1.18.1. eleve van hangulata: hős, áruló, diri

2.18.1. eredetileg negatív semlegessé-pozitívvá. Huszár, kacér.

3.18.1. eredetileg pozitív semlegessé-negatívvá. Uzsora, némber.

2010. május 16., vasárnap

Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. A pedagógusszerep történeti változásai

1. A paidagógosz
1.1. viselk, hivatalos tananyag, jellem formálása. Valódi igsághoz való eljuttatás.
1.2. meggondolt, jellemes, intelligens
2. A kkori klerikus és iskmester
2.1. belső fegyelem, jellemesség. Keresztény nevelés. Vallásos, jámbor, művelt
2.2. büntetés teóilag-pedagógiailag megalapozott.
2.3. humanizmus, Erasmus: gyerekszeretet, gondoskodás, tehetségre-sajátosságokra odafigy.
2.4. ref: újabb szigorodás. Sokoldalú képzés
2.5. felvil: gyerek megalázásának kerülése, helyette buzdítás
3. a pedagógiai munka szaxerűvé válásának kezdetei
3.1. Rousseau: pedagógus minél gyorsabban tegye magát feleslegessé. Ehhez empátia kell, gyerek képességeinek megismerése, gyerekkibontakoztató helyzetek teremtése. Feladat: támogatás, tanács, segítség. Előfeltétel: szaktudás, fejlett morális érzék.
3.2. Pestalozzi: megértő meghallg, közös megbesz, szabályokban közös megállap
4. Herbartianizmus
4.1. felnőtté válás aktív, tervszerű, céltudatos felnőttel, tanulók belső fegyelmezettségével érhető csak el.
4.2. tanár tervezze meg előre az óráit.
5. A pedagógus-professzió és a pedagógusképzés
5.1. professzionalizáció: álltól viszonylag független, főleg szakmai tvk által vezérelt
5.2. in: német fejségek
5.3. „Ez a folyamat majd a 19.2-ben zárul le, az okt egészét szabályozó oktatási tvk kialakával és ezzel párhuzamosan az első kpti tantervek és az álli felügyi apparátus kialakával.
6. A tanítói szakma kialaka és a tanítóképzés
6.1. Fro, Némo. Erős egyhi jelenlét még
6.2. elmélet+gyak. Mintaiskolák
6.3. 1870s, Eötvös-hatásra országszerte tanítóképzők épültek
7. A polgi iski tanár és képzének rendje: 1873tól (nőknek is). Szeged, Bp, Pécs, Debrecen
8. A középiski tanárság képzésének kezdetei
8.1. 18.sz. Ahogy mexűnt a bölcsészet felkészítő jellege az egyetemeken, és átvette szerepét az érettségi.
8.2. német modell: Humboldt, 19.1
1.8.1. szaktudás+önállóság feltételeinek biztosítása
2.8.1. középiskolákban gr-lat irod, anyanyv, mat jelentőségnöve. Általános művség a cél.
3.8.1. tanári képesítő vizsga: nyv, töri, mat, írásban és szóban, + próbatanítás.
4.8.1. Herbart: pedagógiai szeminárium (teó, filó, gyak). ~szakdolgozattal zárul
5.8.1. 19.2-tól 4 szakcsop szerezhető meg: filó-töri, mat-termtud, hittan-héber, modern nyvk. Ezeken belül melléktgyk lehetségesek.
6.8.1. tanár: közhivatalnoki státus = „anyagilag is elismert”, társilag is megbecst.
8.3. Hab mon tanárképzése
1.8.1. jezsk feloszlása à reform
2.8.1. tanári szakvizsga, tanári állások betöltése nyílt pályázat útján, protknak is.
3.8.1. tényleges megvalós 1848ban (porosz szakemberrel).
9. A tanárképzés kezdetei a 18.2-ben: Ratio foglalkoz az egyetemi szintű tanárképzéssel. II.J kötelezővé akarta tenni. 19.elején a tanítórendeknek tanárképzési autonómia.
10. A magy középiski tanárképzés kialaka és fejlődése
10.1. 1848 után teremtődtek meg a feltételei
1.10.1. 1849, osztrák bir: tanárképesítő vizsga bevezetése (házi dolgozat, írás+szóbeli vizsga, próbatanítás)
2.10.1. 1862, Pest: első hazai gimn-i tanárvizsgáló bizottság. Tanári vizsgára jelentkezés feltételei: érettségi bizonyítvány, 3 év egyetem. 1872, gyakorlógimn.
10.2. Trefort: képzés 4 évre növelése. Képesítés=2 egyetemi év+szaktárgyi elővizsga+2 egyetemi év+írásos-szóbeli szakvizsga. 1895-től Eötvös Kollégium
10.3. 1949: tanárképzés egyetemi kari feladat. Tanrend viszont állilag meghatározott.
11. A pedagógus-szakmák eltérő társi elismertsége és javadalmazása
11.1. alapfokú tanítók középiski képzése, középfokú tanárok felsőfokú képzése, 20.1
11.2. álli tisztségvis, alacsony fiz. Óraszám-maximalizálás, szolgálati évek maximalizálása, fizetési kategóriák évfüggvényben.
12. A pedagógiai munka differenciálódása
12.1. tilos erőszakos eszközök alkalmazása. Feladat: öntevékenység kialakítása. Szakmaiságra törekvés.
12.2. Montessori, Waldofr: „pedagógus feladatai a tanácsadó funkciók irányába rendeződnek majd át”. Gyakran veszik át a család hagyományos funkcióit.
13. A különböző reformpedagógiai koncepciók pedagógusfelfogása
13.1. Waldorf
1.13.1. nevelő a gyerek példaképe, világot reprezentálja. Gyerekek fejlődését folyton nyomon követi, tisztában van a tanítványok képességeivel-problémáival.
2.13.1. 8 évig van 1 osztálya, epochális renc
3.13.1. rencs kapcs a családdal, iskvezetéssel; ezek között közvetítés
4.13.1. antropológia, feltételkialakítás, nemzetközi waldorf-tanterv, epochális tanítás, + zene-euritmia-nyvk-képzőművészet szaktanári ismeretei
13.2. Jenaplan (Petersen)
1.13.1. kurzusok, nagy szervezés (heti munkaterv, csopba osztás, folyamatos innováció) – ezek során tekintettel az egyéni sajátosságokra
2.13.1. osztályzatok helyett obj ÉS szubj jellemzés félévente (obj: szülőknek, minden tanár által írt; szubj: gyereknek, csopvezető által)
3.13.1. közösségi tevékenységek szervezése (ünnepek, beszélgetések, projektek, tájékoztatás, kiértékelés, etc)
4.13.1. sok kurzus, csop
5.13.1. eszközök, helyszínek kialakítása
13.3. Montessori: Rousseau-i háttérbiztosítás
13.4. Dalton-Plan: ösztönző hatások megteremtése a cél, + a gyereki természet legalaposabb megismerése
13.5. Freinet: ösztönzés, tanácsadás, helyreigazítás, bátorítás
13.6. alternatív iskolák tehát: legfontosabb az önszabályozás. Hagyományos pedagógusszereppeli radikális szakítás. Egyenrangú gyerekpartnerek, alkotótársak a pedagógusok.