2010. szeptember 30., csütörtök

Romsics: Magyarország története a XX. században. A trianoni békeszerződés

1. békedeleg: AppA, BI, TP, és még sokan mások

2. béketervezet: Ro-é Erd, K-Tiszántúl, K-Bánság; új délszláv államé Hrv, Szla, Ny-Bánság, Bácska, Muravidék; Csehszlo-é Kárpalj, Felső-Mo.

2.1. amerikai+brit delegáció kedvezőbbet javasolt, majd feladni kényszerült állásptját

2.2. a határokról legkésőbb 19 nyarán döntöttek, a belpol nem befolyásolt.

2.3. szakértők által kidolgozott válaszjegyzék:

1.2.1. vízrajzi és gazdi egység Mo

2.2.1. kerségvédőbástyaság

3.2.1. kultúrfölény

4.2.1. Mo regionális kiegyensúlyozó szerepe

5.2.1. etnika, nyv

6.2.1. Erdélyben legyenek m, ro, német, vegyes autonóm terek, így alakuljon Mo-val társult vagy független állammá.

7.2.1. nemzeti önrendelk elvei szt a vitatott terek hovatartozásáról népszavazzanak

8.2.1. a békefeltételek elfogadhatatlanok.

2.4. App fr, olasz, angol beszéde à kisebb módosítások a határoknál nem teljesen kizártak talán majd

3. békeszerz végleges szövegének átvétele után a delegáció haza+lemondott. Jelentésben javallták az aláírását.

4. A szerződés tartalma:

4.1. Nemzetek Szövetségének alapokmánya

4.2. Mo határai

4.3. Mo kötelezettségei

1.4.1. nem mondhat le függetlenségéről

2.4.1. kisebbségvédelem

3.4.1. tilos az ált hadkötél, seregmaximalizálás

4.4.1. betartató: Katonai Ellenőrző Bizottság

4.4. hadifoglyok

4.5. hábos bűnök

4.6. jóvátétel (1921től 30 évig. Jóvátételi Bizottság rendelkezhet a magy bevételekkel)

5. Pécs-baranyai háromszög + Burgenland ’21 júliusában rendeződik.

2010. szeptember 24., péntek

Romsics: Magyarország története a XX. században. A Polgári demokratikus forradalom. A tanácsköztársaság.

1. Magyar Nemzeti Tanács, 181023
1.1. Károlyi-féle Függségi Párt + Orszs Polgi Radik Párt + MSzDP + fővi értelmiség
1.2. zsk ~50%
1.3. elnök Károlyi, programfogalmazó Jászi à 12 pt
1.1.1. háb azonnali befej
2.1.1. független ország
3.1.1. „mélyreható demo refk”
4.1.1. nemzetiségiekkeli megbékélés az orsz teri integritásának megőrzésével.
2. IV.K nem Károlyit kérte fel kormalakításra à mo-i nagyvárosokban tüntetések-sztrájkok (középületfoglalás, diákkiszabadítás, biri címerek eltáv) à Károlyi kinevezése minelnökké.
2.1. „Az átlagember 1918 őszén gyógyírt bajaira nem a vallástól, agrárius konzervativizmustól és az antiszemtől, hm a Demotól remélt.”
2.2. nemzeti tanácsok alakultak országszerte. Vidéken gyakori erőszak éhség-nyomor enyhítésére à alakuló nemzetőrségek vetettek ennek véget.
3. Hasonló események in Prága, Zgb, Bécs, Lemberg; olasz-osztrák fegyszün à Dráva mint demarkációs vonal Hun és Hrv közt.
4. Károlyi-kormány, okt 31: Jászi, Garami, egyéb szocdemek-radikálisok. Kormprogr=12pt.
4.1. külpol:
1.4.1. katonai konvenció kötése a frkkal: erdi, bánsági, bácskai, drávaközi terek kiürítése, magy sereg maximalizálása
2.4.1. román sereg befelé
3.4.1. szlovákokkal tgyalás: határ ~ a nyvi választóvonal. Végül ennél jóval délebbre_
4.4.1. széleskörű jogok németeknek, ruszinoknak
5.4.1. „Károlyi és környe úgy gondolták, h egy szervezett kati ellenállás rontaná Mo esélyeit a békekonferencián.” à önszerveződő ellenállást is kevéssé támogatták.
4.2. bel
1.4.1. IV.K lemondott à tvhozó a kibővített Nemzeti Tanács
2.4.1. 1919jan: Károlyi korm- helyett állfő
3.4.1. fdref: Nagyatádi javaslata:
4.2.3.1.vili+egyhi nagybirtokokat kártalanítás fejében. A tereken kisbirtok, szőlő legyen.
4.2.3.2.örökhaszonbérlés, vagy 50 évig törlesztendő részletre megvehető fdk
4.2.3.3.fdigénylő-összeírás, terkijelölés. Parcellázásra már nem vt idő.
4.4.1. szavjog: 6 éve állpolg, 21f/24n, alfabéta à 50%
5.4.1. egyesülési, gyülekezési szabság
6.4.1. munkanélküli-segély, nemgyerekmunka, béremelés, adóhátralék-elengedés, hazatérő katknak ~végkielégítés. DE a hábvégi nehézségek miatt akadozott a megvalós à alapélelem, gázvillany nehezebben beszerezhető, munkanélküliség, éh, nyomor, infl.
4.3. kult
1.4.1. Ny
2.4.1. Vmarty Akadémia (Ady, Móricz)
3.4.1. NT művészeti szakbiz (RipplR, BabM, KrúGy, MolF, Kassák, Lukács, Kod, Bar, Hubay, Dohnányi)
4.4.1. egyh-áll szét, kat autonómia
4.4. erősödő ellenzékek mind2 oldalról (MOVE, ÉME//NEP//szocdem, KMP. Károlyi-párt felbomlása in jan
4.5. márc, Vix-jegyzék (ro előrenyomulás + semleges zóna) à Károlyi visszautasít à még aznap megegyeztek szocdemek és kommk a hatátvétről.
1.4.1. Forri Kormzótanács
4.5.1.1.tagok: népbiztosok. Külügyi: Kun; tobbit a szocdemek delegálták. Zsk: 70%.
4.5.1.2.végreh: intézőbizottságok. Igszolg: forri tvszékek (laikus munkás-parasztok), nincs fellebb.
2.4.1. váljog: minden 18+, kivéve a kizsákmányolók és a papok. Jelölteket ~mind a MSzP állította. Falvakban nyílt.
3.4.1. Fd a rajta dolgozóé (minden kártér nélkül). Ármaximalizálás. 8 óra munka, segély, lakbércsökk, bérrendezés
4.4.1. iskref: 8 kötelezőingyen, egységesítés, új tkvk. Államosítás, vallokt mex.
5. ellenzék
5.1. Ápr: Bécsben ABC (feladat: Tanközt megdöntése). Vez: BethlenI
5.2. szegedi ellenkormány (kül: Teleki, had: Horthy)
6. támogatók: iparos, bányász, munkás (à bázis=nagyváros)
7. külföldi reakciók
7.1. Párizsi aggodalom, végül csak a román sereg indult meg a Tanközt ellen (többszörös túlerővel). à Tiszántúl elfogl, megtorlások. à csehek, frk, szerbek is beszállnak. à Tanközt toboroz, jó hadvezérek vesznek részt à sikerek Északon à szlo Tanközt kikiáltása.
7.2. békekonf: Mo végleges határainak kijelölése à Kun visszavonul, mert megrendült a belpol.
1.7.1. lázadások in Kalocsa, Bp. Mivel az élelmezési-ellátási gondok továbbra is fennálltak, románok is terjeszkedtek, szabad út nyílt a Szegedről Bp-re tartó sereg előtt à aug1, ForriKT lemondott, mérsékelt szocdem Peidl Gyula lett.

2010. szeptember 17., péntek

Pölöskei-Gergely-Izsák: 20.századi magyar történelem 1900-1994. A Bethlen-konszolidáció

1. IV. Károly 1921 tavaszi trónfoglalása a „legitimisták felkészületlensége, a nagyhatalmak tiltakozása és a környező államok fenyegető fellépése következtében teljes kudarccal végződött”.

2. 1920 aug: csehszlovák-jug szövségi szerz az első kisantant-szerz. (Ha egyikük Mo-ra támad, a másik segíti.) Később Ro is csatl. Angol-fr támogatással a cél: a Párizs környéki békékben rögzített kk-eui+balkáni status quo fenntartása. Aut is kisantant-párti.

3. + belpoli problémák à Teleki-kormány buk. 1921ápr, Bethlen kormányt alakít

3.1. május: felvételi kérelem a Népszövbe

1.3.1. 1919-, Párizs környéki békék megóvására, nemzetközi békés külkapcsokra, tagállamai függetlenségének megőrzésére.

2.3.1. Kisantant tiltakozott, a végleges jug-magy, osztrák-magy határok sem voltak még kijelölve à késlekedő döntés a felvételről. Ősszel IV.K megint megjelent, Horthytól vereséget szenvedett Budaörsnél, majd távozott+detronizáltatott à Mo-t felvették a Népszövbe, 1922szept.

3.2. belpol: „normalizálta a MSzDP és az ellenforri renc viszonyát; a kisgazdapártot konzerv alapbeállítottságú egységes kormzópárttá formálta; s végül rendeleti úton korlátozta a váljogot, és új választásokat tartott”.

1.3.1. Bethlen-Peyer paktum, 1921dec: MSzDP támogatja a kormány konszolidáló törekvéseit, cserébe szabadon működhet

2.3.1. 1922, Bethlen csatlakozott a kisgazdapárthoz

3.3.1. az új váljogi rendelet: az 1920-as cenzushoz képest ~750.000-rel kevesebb választó maradt à radikális kerszoc és legitimista bázis csökkt. Bp és tvhatósági jogú városok kivételével nyílt szav à kisgazdapárt bázisának csökke.

4.3.1. EP lett a KNEPből, abszolút parli többséggel.

4. A gazdaság újjászervezése és fellendülése

4.1. Trianon előtt: kis külkereski forgalom, közös vám- és pénzrenc

4.2. Trianon után: „súlyos aránytalanságok az ország belső szükségletei és a nemzetgazdaság egyes ágazatainak teljesítőképessége, a nyersanyagkészletek nagysága és az egyes ipágak kapacitása között. […] A nemzetgazdaság egyes ágazatai nagyarányú behozatalra, mások nagyarányú kivitelre szorultak.”

1.4.1. mezgazdi term 1919ben a háb előtti harmada, gyáripar kevesebb, mint fele

2.4.1. nagy infláció, nagy munkanélküliség

4.3. Teleki-kormány pénzügyminisztere, Hegedűs Lóránt: infláció ellen (fedezetlen pénzkibocs mex, takarékossági rendszabályok, adóemelés). Mivel rövid távon kedvezőtlenül hatott volna az uralk osztályra, hamar megbukott.

4.4. Bethlen-kormány pénzügyminisztere, Kállay Tibor: infláció mellett (átmeneti konjunktúrateremtő hatása miatt az infláció jó; behozatali tilalmak, magy ip ösztönzése) à átállás a béketermelésre.

4.5. 1922-3: sztrájkhullámok az árakkal arányos bérekért à infláció megállítandó à népszövi kölcsön, kedvezőtlen feltételekkel.

1.4.1. 1924re MNB (államtól független kizárólagos bankjegykibocsátó)

2.4.1. pengő, 1927

4.6. gazdaság lassú, de biztos fejlődése (főleg infrastrukt: közl, távközlés, villamosítás).

4.7. torlódott társ (szárm-hagyomány szerepe = vagyon-tehetség)

5. A konszolid befejezése

5.1. EP belső megosztottsága Gömbös és Bethlen koncepciója közt à 1923, Fajvédő Párt.

5.2. 1925, frankhamisítási ügy: német ötlet magyar megvalósítása, Fro-i pénzromlást előidézendő. Hosszú nemzetközi ügy, végül csak a közvetlen résztvevőket büntették

5.3. képvház mellé felsőház szervezése. („A felsőházba örökös jogon, méltóság vagy hivatal alapján s végül választás vagy kinevezés útján kerülhettek a tagok.”) Tvkezdeményezési jog, de nem abszolút vétójog.

5.4. 1926os választások

1.5.1. új pártok: MSzMP, KMP. Tagok (pl Rákosi) letartóztatása a szavazás előtt

2.5.1. EP megőrizte absz többségét, sőt.

5.5. társadalombiztosítás újjászervezése, biztosítottak körének bővítése, OTI létrehozása

5.6. lakásépítések, kórházi ágyak számának növelése, csecsemőhalandóság csökke

5.7. numerus clausus módosítása, 1928: zs egyetemisták aránya nőtt

5.8. helyi tvhatóságok feladata a költségvetés intézése, köztisztviselők kinevezése. Bizottságok fele virilista, másikat (erős cenzussal) a lakosság választja. 1920s végére csökkentették a virilizmust.

6. Az aktív külpol kezdetei

6.1. Mo gazdasági segítője Ang vt. Közeledés Szovjet-Oroszohoz (mert csak ők nem ismerték el a békéket, mert Ro-val határvitái vtk, mert a szovjet felvevőpiac _elég nagy_). à 1924re diplomáciai egyezmény, kereski szerz megírása, de nem ratifikálták

6.2. rövidéletű jug-magy közeledés

6.3. olasz-magyar: min2 állam a Kisantant megbontására törekedett à 1927, szerződés az örök barátságról és békéről, 10 évre

6.4. 1927, Rothermere angol lord sajtókampánya a határok etnikai revíziójáról à revíziós tervek felerősödése

1.6.1. Bethlen mellénygombolós metaforájú beszéde

2.6.1. KlebK és a neonacionalizmus

3.6.1. len-magy barátság, 1928

4.6.1. 1929től jobbratolódás Aut-ban, barátsági-együttműki szerz Mo-val.

6.5. TEHÁT külpoli elsziget mext, a kapcsok a későbbi revíziót alapozták.

7. Kultpol és szellemi élet

7.1. Országos Magyar Gyűjteményegyetem, 1922 (Orszos Ltár+Egyetemi Ktár+bpi múzeumok közös önkormányzata). MTA rencs álli támogatása. Dbc-i, kvár-i, pozs-i, szegedi, pécsi egy támogatása.

7.2. magy társadalomkutatók: pozit (Császár Elemér, Thirring Gusztáv), polgárias konzerv (Szekfű, Eckhardt, Magyar Szemle), szellemtört (Thienemann, Kerényi, Szerb), marxizmus (Lukács, Balázs, Révai)

7.3. termtud: Orszos Termtudi Tanács, külfi tudos ösztöndíjrenc

7.4. irod: Új idők (Herczeg Ferenc), Napkelet (Tormay, Gárdonyi, Szekfű, HorváthJános, NémethLászló, SzabóDezső), továbbélő Nyugat (Osvát, Ignotus, Babits, Móricz), avantgard (Kassák), népi írók (B-ZS E)

7.5. képzőműv: római isk (AbaNovák), nagybányai isk (Iványi-Grünwald, Csók), Gresham-csop (Egry), alföldi isk (Koszta), avantgard (Derkovits, Mo-Na, Kernstock)

7.6. zene: Hubay, Dohnányi, Kodály, Bartók

7.7. 1926os népiski tv: 4oszts elemi népiskk, írolvszám, új termek, tanítói lakások (analf 1930ra 10% - Nyeuhoz közelebb, mint Keuhoz). Reálisk, gimn, reálgimn. Kultúrfölény, hiszekegy.

8. A bethleni konszolid válsága

8.1. 1929ősz: túlkínálat à árzuhanás, termelésvisszaesés, munkanélküliségnöv. Mo-n a világpiaci agrárárak nagy zuhanása és a nemzetközi tőkeimport elakadása hatottak különösen erősen. Mezgazd eladósodott, agrárolló.

1.8.1. A pénzügyi renc összeomlásával Mo arany- és devizakészletei kimerültek. Mélyültek a szociális külségek.

8.2. sztrájkok, tüntetések, kommunizmus népszerűségnöve, parasztpártok, radikális szélsőjobb, belső válságok à 1931ben új választások

1.8.1. EP viszonylag kevés mandátumot vesztett, baloldali ellenzék erősödött. A gazdi nehézségeket megoldani nem tudván Bethlen lemondott à gr Károlyi Gyula

2010. szeptember 13., hétfő

Romsics: Múltról a mának. A Horthy-rendszer jellegéről - Historiográfiai áttekintés

1. Andics Erzsébet, 1945: „Mo-n is lényegében fasiszta renc volt 25 éven keresztül.”
2. Nemes Dezső: „Az őrjöngő ellenforr terrorját a fasiszta diktatúra megerősített államhatalmának intézményes terrorja váltotta fel.”
3. Macartney, 1956: Bethlenék alapvetően parlamentáris jellegű kormzata a modern demo iránt érzéketlen, de a szélsőjobbnak ellenálló volt.
4. Ránki György, 1964: „nagybirtokos-nagytőkés kormánykörök” a fasizmussal küzdöttek, de a konszolidhoz „nem nélkülözhették a terror fasiszta eszközeit sem”. „A konszolid során kialakt uralmi renc tehát fasiszta jellegű volt, melyben a fasizmus elemei a konzerv-reakciós burzsoá tvesség elemeivel keveredtek.” A liberalizálódás elég szűk térben mozgott, pl a többpártrencnek csak látszata volt, az elméletben biztosított szabjogok a gyakban nem valósultak.
5. Lackó Miklós, 1969: „Nem volt fasiszta típusú”, de a korszellemnek megfelelően „erős konzerv-diktatórikus vonások jellemezték, s mindezeknek – a kül időszakokban kül mértékű – összekapcsolódása erőteljesebb fasiszta típusú uralmi móckt” eredményezett. A ’30stól erősödtek e fasiszta vonások. De Hitlerig a társ alapszerk-e nem fasizálódott.
6. L. Nagy Zsuzsa, Romsics Ignác, 1980s1: A Horthy-kor se nem fasiszta, se nem diktatórikus.
7. Borbándi Gyula, 1981: A H-kor kül periódusaiban kül mértékűek voltak a közszabságok. Összességében a tekintélyuralom a helytálló kifejezés.
8. Hajdu Tibor, 1982: „Rokona volt a 2 háb közti fasiszta rencknek, bár struktjában konzerv-vallásos, állib-parlamentáris elemekkel vegyültek a fasiszta vonások évről-évre váltakozó arányban.”
9. Peter F. Sugar, 1984: K-Euban csak Goga és Szálasi jutott hamisítatlan fasiszta programmal hatra. A többiek „autokrata államvezetők és nem fas népvezérek vtk”.
10. Gergely Jenő, 1990s1: „A konszolid alkos kormzati forma vt, amelyben a polgi parlamentarizmust autokratikus és diktatórikus elemek korlátozták.”
11. Antall József, 1993: A H-kor alkmon volt.
12. Schmidt Mária, 2000: polgi demo volt.
13. Romsics, 2004: nem volt a fas diktatúrákra jellemző poli egyeduralom, hatkoncentráció, szellemi diktatúra. Horthynak nem volt elősztesítési, főkegyúri joga, felelősségre vonhatták. (A ’30stól jogai nőttek, a széljobb elleni konzerv lépésként.)
Hiba történt a modul működésében