2009. december 7., hétfő
Scott: Ami köztudott, az igaz is?
2009. december 4., péntek
Bertényi: A történelem segédtudományai/Egyéb történeti segédtudományok
TÖRTI GRAFOLÓGIA
1. „Az író pillanatnyi pszichikai állapotán túl fény derül lelkivilágára, fizikai állapotára. Mivel az írásmozgást a kpti idegrendszer határozza meg, működésének az írásképben tükröződnie kell.”
2. története
2.1. személyiségfelismre az ókortól; tudos elemzésre a 17.sztól
2.2. gfafológiai mellett orvosi+pszichói ismeretek is kellenek a személyiségmegértéshez
2.3. 1970s: Rákosné Ács Klára, Benda Kálmán
2.4. Báthory Erzsébet, egyéb főnemesi családok sarjai
PSZICHOHISTÓRIA
3. „Törtész a pszicho eszközeivel igyexik megfejteni egy-egy törti alak tevékenységét”
3.1. emberi viselk motivációi (egyéni és csopszinten)
4. előzményei: Dilthey, Weber, Freud. De a ~ új (és még kialakulatlan) tud.
5. irányzatai:
5.1. pszichobiográfia
5.2. gyermekkortört
5.3. társi csopk pszichohistóriája
FALERISZTIKA (Kitüntetéstan)
6. „A ~ rendjelekkel, rendjelvényekkel, rendszalagokkal, díszjelekkel, kitüntető érmékkel, kitüntető jelvényekkel, a hozzájuk kapcsolódó szokásokkal, az adományozás rendszerével, a viselés módjával fogl”
7. heraldikából vált ki
8. elnevezés: gr-latin phalerae: sisak fémtartozéka, sportkitüntetésként funkcionált
9. történet
9.1. kkor: egyhi és vili lovagrendek saját rendjelvényei: szimbolikus állatok, kereszt. „A megkülönböztetésre szolgáló jelvényekből a kora újkorban idővel kitüntetések lettek.”
9.1.1. néhány rend 1-1 uralkodó család „házi rendjévé” vált (pl Habok és az Aranygyapjas rend)
9.2. 17.sztól kati és polgi érdemrendalapítások (Szt Lajos- és MT-rend). Tudos és művészeti sikereket is jutalmaztak így.
9.3. női rendjelek (Csillagkereszt, Szt Erzsébet)
9.4. rendjelek osztályba sorolása (nagy-, közép- és lovagkereszt)
9.5. fr Becsületrend, 1802-től (rangtól, szármtól, vagyontól független)
9.6. hábos teljesítményjelvények (SZU hőse, Győzelem-rend)
9.7. 1990 után: Magyar Közt Érdemrend, Érdemkereszt, Széchenyi-díj, Életmentő érme, etc
10. érem: öntött vagy vert fém (arany, ezüst, bronz). Szalagon, láncon hordható.
HANGDOKUMENTUM
11. bármely adathordozón rögzített, bármilyen eszköz segítségével megszólaltatható. Pl lemez, hangszalag, kazetta, cd
11.1. magnetofon: felvétel törölhető, helyére új vehető fel
12. oral history: 50stől. Tömeges interjú- és beszédrögzítés, rendszerezés, visszahallgatás.
FILM, VIDEOSZALAG
13. film: angolul hártya (ill fényérzékeny réteggel bevont celluloidszalag)
14. Lumieres, 1895. Mo-n a milleniumi ünnepségekről már van egy-két felvétel.
14.1. hangos- és színes filmek 1930stól
15. 1938, Filmarchívumok Nemzközi Szöv-e. Mo-n 1991-től kötelespéldány-rendszer
MIKROFILM
16. „Eredeti dokumentumokról, iratokról, könyvekről, oklevelekről készített, szabad szemmel nem látható fénykép”
SZÁMÍTÓGÉPES ADATHORDOZÓK
17. „Szgépes adatfeldolg újfajta forráskiadványként fogható fel” Terjesztés, tárolás, feldolg egyszerűbb-gyorsabb
RADIOKARBONOS KORMEGHATÁROZÁSI RENDSZER
18. természetes radioaktív izotópok felének elbomlási időtartama (felezési idő)
18.1. C14: 5730 év à 50.000 évnél fiatalabb anyagoknál működ
19. vizsg során az anyag megsemmisül
20. hitelesítés: dendrokronológia: évgyűrűk
VEXILLOLÓGIA (zászlók, lobogók)
21. kezdetben a katonai egységek megkülönböztetésére, tájékozódásra a zászló
21.1. hűségre kötelező szimbólum
22. kezdetben a hadi- és kereski hajókon használva a lobogó (17.sz, Némalf)
23. nagyúri címereket gyakran festették zászlóra (bandérium)
23.1. magyar vörös-fehér csíkozás a 14.sztól (előtte vsz vörös). Zöld a 16.2-ben csatlakozik.
TÖRTI FILATÉLIA
24. anyag, alak, méret, névérték, szöveg, kép
25. 17.sz, Fro, Ang: bérmentesítése díj kifizetését igazoló bélyegző. Első igazi postabélyegek: 1840. Mo-n 1871.
26. fajták pl: portó~, hírlap~, távírda~, hivatalos~.
NYOMDATÖRTÉNET
27. Gutenberg: betűsoxorosítás, -öntés. 1440. 42sorosBib: 1456.
27.1. Hess, 1473, Budai Krón. Hazai szerzők műveit aztán külf-ön adták ki.
28. 1500tól egységes(edő) betűtípus+egyéb jegyek: ösnyomtatvány-korszak vége.
29. polgárosodás: olvasók száma nőtt à olcsóság, kisebb formátum; címlap, lapszámozás, egyszerűbb kötés. Pergamen helyett papír, gót betű helyett antikva és kurzív.
30. magy nyomdák: 1529től (Honterus, Sylvester, Heltai)
31. 19-20.sztól teljes gépesítés. Igénytelenedés. Ipar. Szgép.
2009. december 3., csütörtök
Bertényi: A történelem segédtudományai/Nyelvtudomány
1. ~: amikor a nyv nem eszköz, hm a vizsg tgya.
1.1. „A régi korokba már szinte csak a nyv kísér el bennünket”
2. legrégebbi korokról: összehasonlító törti nyvtud. Tudos jelleggel a 18.sz óta
2.1. Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel
2.2. Magyßurálißfinnugorßobi-ugor. („Két nyv akkor rokon, ha köztük és a közös alapnyv közt a leggyakoribb részrendszerek folyamatos mozgása kimutatható.”)
2.2.1. Alapnyve minden nyvnek van
2.2.2. Részrendszer: szókészlet, hangrendszer, nyt-i szerk (rag, képző, jel)
2.2.3. Véletlenszerűség-esetlegesség kizárása
2.2.4. Törtiség elve: nem a mai nyvállapotból kell kiind
2.2.5. Ezek alapján „a magy nyv uráli (finnugor) eredetéhez a kétség legkisebb gyanúja sem férhet”.
3. alapszókincs
3.1. halász-vadász népesség (nyíl, íj, ideg, hal, háló), lóval (ló, nyereg, kengyel, fék)
3.2. areális nyvészet: nyvk genetikus kapcsolódásán kívül a térbeni egymás mellett élés miatt is hasonlíthatnak egymásra. A jövevényszavak mellett grammatikai hasonlóságok is lehetnek
3.2.1. szó átvétele nem jelenti, h a jelentés is akkori (pl tarsoly 11.sz-i osztrák származék. E használati tgy korábban is volt, csak más elnevezéssel).
3.2.2. Ha nem egy szó, hm szócsop átvételéről van szó, vszbb, h a jelentés is akkori (pl ősiráni tehén, tej, fej; tr bor, szőlő, seprű).
4. eredet
4.1. nyvileg uráli, de genetikai jellemzők alapján inkább szláv-német a magyar
4.1.1. honfi-kori leírások tr fajú népként említik (poli berend, külső megjelenés, harcmodor, mentalitás)
4.2. nyvvesztés, nyvváltás: lappok, kavarok, onogurok. Románok nem latinok, magyarok nem finnugorok, csak nyvileg.
4.3. Honfiig a közszavak a legfontosabbak, 9.sztól inkább a hely- és személynevek
4.3.1. Első magyarokhoz köthető nevek: Levédia, Etelköz, Álmos, Árpád
4.3.2. Önálló tudományterületté vált a törti névtan
4.3.2.1.kontinuitások kérdése (dákoromán, kettős honfi – egyikre sincs bizonyíték)
4.3.3. helynevek származása
4.3.3.1.személynév (Levédia, Csanád)
4.3.3.2.képzős személynév (Endréd)
4.3.3.3.építmény (Földvár, Várpalota)
4.3.3.4.egyházi vonatkozás (Kerekegyház, Monostor)
4.3.3.5.védőszt (Sztmárton, Sztgyörgy)
4.3.3.6.fdbirtokos (Piski-püspöki)
4.3.3.7.népnév (Böszörmény, Besenyő)
4.3.3.8.vásártartás (Vásárhely, Szombathely)
4.3.3.9.kinézet (Kékes)
4.3.3.10. patak (Gyöngyös)
4.3.3.11. erdő (Almás)
4.3.3.12. állat (Halas)
4.3.3.13. esemény (Vértes)
4.3.4. név keletki idejének megállapítása: név nem lehet előbbi, mint a névadó. Ill név eredetének több lehetősége van (Bárc – borzból vagy becézett Bartholomaeusból).
4.3.5. Személynevek: 11.szban ~20% magy eredetű (Farkas, Péntek, Szombat, Kusdi-Kicsi). à szolgáló népek, alsóbb néposztályhoz tartozók, fdművelő réteg nem magy vt, vsz szláv. (à még egy csapás a kettős honfi-elméletnek)
2009. december 2., szerda
Geertz: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez
Bertényi: A történelem segédtudományai/Inszigniológia
1. jelvény: hatalom, méltóság, hivatal ismertetőjegye (állhat, bíróság, egyh, katonai, oktatásügy, udvar, etc). Netán egyhi-nemzi ereklye is lehet (himnusz, szózat, nemzetidal, hősöktere). Tgya nem teljesen kialakt.
2. Koronák, uralki inszigniák
2.1. sumér: tarkón összekötött szalag
2.2. asszír: kettős korona
2.3. perzsa: drágakövekkel díszített fehér gyapjúszalag (ld még: NagyS)
2.4. Rómbir: nemesfémkoszorú, sisakkorona (galea), pántos korona, sima abroncs
2.5. nyílt korona: fej fölött nincs zárópánt. Ezrford körül, NyEu. Hűbéres jelleg, nem szuverén. Zárt korona viselője fölött nem áll fdi hat.
2.5.1. később zománcképek, díszítések (liliomkorona, tiara), lecsüngő díszek (Biz)
2.6. folyamatos vagy ünnepi (koronázási, halotti) használat
2.7. ma létező eui koronák nagy része a 18.sznál nem régebbi. Korábbi koronákat beolvasztották/megsemmisítették/máshogy használták fel – részleteiben.
2.8. kiri jelvényegyüttesek Euban:
2.8.1. kirlándzsa
2.8.2. koronázási jelvények: jogar, országalma, kard. Ritkábban eskükereszt, ékszerkollekció, szentelt olaj ill ereklyék tartója, ivócsésze, trón, koronázási öltözet (palást, cipő).
2.8.3. Mo: korona, jogar (10-12.sz), orszalma (14.2), kard (korábbi pótlása, 16.sz, Velence, ered fegyver), palást (1031, ered miseruha)
2.8.3.1.egyéb koronák: LuxZs nagyváradi sírjából szármó, Bocskai, etc
2.8.4. Erdély: 14-7.sz-i, trk által küldött tgyk a fej-k legitimációja-megerősítése jeléül
2.8.4.1.zászló (beglerbégi rangnak megfelelő rangúaknak kijáró)
2.8.4.2.díszruha (ujjatlan, cobolyprém), föveg (vörös bársony aranycsipkével, tollforgóval)
2.8.4.3.buzogány, kard, felszerszámozott ló.
2.8.5. Hrv bánság: báni zászló, jogar, vezénylő bot, díszbuzogány (kati hat jelképei)
3. (rómkat) Egyhi inszigniológia
3.1. mellkereszt: értékes ereklyék belefoglalása. Főpapi. Nyakba függesztve, aranyláncon
3.2. püpgyűrű: drágaköves, aranyból. Pecsétgyűrű, később inkább méltóságjelvény. Jobb gyűrűsujjon.
3.3. pásztorbot: egyhkormzat jelképe. Nemesfém. A vége „kampósbot jellegű”.
3.4. mitra (püpsüveg): ered gombos tetejű-félgömb alakú. Díszes. Mo-n külön korozázási~, a 16.sztól.
4. Kamarási inszigniológia
4.1. kulcsok: udvari kincstáré, gyakorlatban alkalmazott. Nyakba-vállra akasztva, zsinóron. Később zsebnyílásban.
4.2. nemesség elnyeréséhez bemutatandó őspróba
4.3. adományozott díszkulcs: 18.sztól, dísztokban, díszláncon, aranyozva.
5. városi tisztségvisk inszigniái
5.1. szabkirvárosiaknak: kard, jogar, pálca, lánc. (Bíráskodási hat jelképe a díszkard. Beiktatáskor kormánypálca.)
5.2. bányaváros: kettős bányászkalapács (sajátos jogállás jelképe).
5.3. fúri díszbotok kisebb településeken
6. jogi vonatkozású inszigniák
6.1. jelvénykardok: pallosjog jelzése (preventív célzattal); pl pallost tartó kéz, hóhérpallosjelvény, fegyveres vitéz szobra, cégérszerű ábrázolás.
6.2. erődített városoknak hadijogi kulcsok (polgmester/városi tanács adta az uralknak/győztes hadvezérnek). Utolsó ilyen Mo-n: 1849jan, Windischgratznek, ill 1849aug, Vrangel orosz tábornoknak adták B és P kulcsait.
7. felsőokti inszigniológia
7.1. jogar: orszos-nemzközi rang kifejezése, rektori-dékáni méltóság jelzésére. Alapításkor. Gyakori motívum rajta az egyetem védősztje. Nemesfém, fa, ötvösmunka. Pl Nszbnak Pázmány adott rektori jogart.
7.1.1. karokat jelképező jogarok kisebbek, kari védőszttel díszítettek. Pl btk, 17.sz.
7.2. tisztséglánc: rektori, dékáni. Pl doktorráavatáskor. Nemesfém. Díszláncon függő érem, csillag. Uralk-államfő-egyetem adományozza ált.
8. Marsallbotok
8.1. marsall=udvarmester; legmagasabb katonai méltóság.
8.2. előzmény: parancsnoki vezénylőbot (pl centurióké, Rómbir). Gyaki irányítás eszköze.
8.3. 18.2-től rendszeresítették a jellemzőit: kék bársonnyal bevont, végein arany kupakokkal lezárt, arany Bourbon-liliomokkal díszített (később a liliom helyett arany napóleoni sas, ötágú arany csillag, politikai korszaktól függően).
8.4. csak díszruházattal együtt hordták, máskor marsallbot helyett parancsnoki vezénylőpálca.
8.5. Habbirban nem volt általános kultusza.
9. Céhbehívótáblák
9.1. gyűlésre, temetésre, körmenetre a tagokat összehívó tábla
9.2. fa, fém
9.3. céhcímer, üzenet, kép van rajta, pajzs alakú, színes (pl aprólékos munkajelenetek, céhvédőszt)
10. Cégérek
10.1. iparos-, bolti- és kocsma~. Hírverés céljából. (egyik legsúlyosabb feudalizmus-kori büntetés a cégérbevonás.)
10.2. mesterségre utaló szerszámok, eszközök, termékek.
10.3. hasonló cégérek külségtétele: színezés, sokszorozás)
10.4. „modern kapitalista viszonyok megszilárdulása idején” szorultak vissza.
Bertényi: A történelem segédtudományai/Pecséttan-Szfragisztika
1. 18.sztól (Heinecke, germán népek régi pecsétjeiről törti munka)
2. pecsét: „kemény nyomóra alkalmazott ábrázolás képlékeny anyagra átvitt lenyomata, melyet magánszemélyek, testületek megkülönböztető, hiteles jelként használnak. […] A magyar és számos más nyelven a pecsét szó egyben a pecsétnyomó megnevezésére is szolgál, legújabban azonban a tudomány (s jelen összefoglalásunk is) csak a lenyomatot érti rajta.” Bélyegzőt is hívhatják ~-nek.
2.1. feladata:
2.1.1. tartalom sértetlenségének garantálása (zárópecsét)
2.1.2. tulajdonbizonyítás
2.1.3. érvényesítés-hitelesítés
2.1.4. Ha min1 érvényesül ezek közül, akkor pecsét.
2.2. magyar szó szláv eredetű. Peko: sütőeszköz. Pecsenye is ebből vsz.
3. története
3.1. Kre 4.ée közepén Mezopban már vt pecsétnyomó, ókori Keleten pecséthenger.
3.2. grk, rómaiak is használtak pecsétet, pecsétgyűrűt – aláírással egyenértékűen. (Ált fémből; tulaj neve+vmilyen jel.) Intaglio: kőlapocska, emberi-isteni mellképvésettel.
3.3. Meroving-korban divatos az intaglio. Később egyre inkább helyettesíti az aláírás.
3.4. Karolingok az intaglióra saját képmásukat vésették
3.5. Biz: fém, arany, ólom függőpecsétek. Pápa: ólombulla.
3.6. 12-3.szra nagyon általánossá. Amelyik okl-en nincs pecsét, gyanús a hitelessége. Később ellenpecsétet (pecsét őre, pecsét kulcsa) is függesztettek a pecsét hátuljára. Nagypecsét biztosítása, ellenőrzése, visszaélések megnehezítése.
3.7. Mo: SztI, Péter bullája, I. András billoga (poroszlók nyakába akasztott idézőpecsét), László, Kálmán, etc
3.8. autentikus pecsét: közhitelű. Nem veszti érvényét, ha a tulaj meghal.
3.9. pecsétnyomó: tiparium. Bronzból, rézből, ezüstből, ólomból, kövekből. Pecsétábra negatívja vésve bele. Tetejére mért kalapácsütéssel működött.
3.9.1. később bullanyomó: ollószerű, pecsét mind2 oldala belevésve [\/]
3.9.2. még később: viasz kettőspecsét [O-O]
3.9.3. legkésőbb: bélyegző
3.9.3.1.néha több személy (apa-fiú, testvérek, városok, céhek, káptalanok, etc) közösen készíttetett magának egy pecsétnyomót
3.9.3.2.néha egy személynek (pl uralk, kancellár) több pecsétje volt. Külségek: pl kisebb-ideiglenes, megerősítő. Külön elnevezések (ügyviteli, kisebb, ünnepi, etc). Színekkel is jelezhető (zöld, vörös, sárga, etc).
3.9.4. magy vmgyknek nem volt a kkorban saját pecsétnyomójuk. Először 1550.
3.9.5. visszaélések elkerülése: pecsétgyűrűt a tulaj maga viselte, kül személyekre bízta az elő- és hátlap őrzését, analfabétákat bízott meg őröknek (nem tudták, mit pecsételnek le), tulaj halála után ált összetörték a pecsétnyomóját.
3.10. fémpecsét, -bulla bizi eredetű, kör alakú (mint általában a pecsétek), ólom függőpecsét pápai, aranypecsét ny-eui (pl NK)
3.11. 19.sztól fokozatosan gumibélyegzők. Bélyegző színének megválasztása néha jelentőséggel bír (pl Tanácsközt, vörös)
4. ábrázolás
4.1. osztályozás – Hohenlohe hcg, 19.2 - túl sablonos, gyakorlati pecsétleírásra alkalmatlan.
4.2. harcias ábr, női pecsét (ruhadivat kiderül belőle), egyhi személy pecsétje (liturgia tgyai és menete)
4.3. feliratok
5. használat
5.1. fémbulla: NEM okl-en. Függőpecsét: NEM pecsétviasszal, NEM papíroklevélre.
5.2. pergamen drága, de elbírta a függőpecsétet
5.3. zárt, nyílt okl
5.4. „A szfragisztika feladatai közé tartozik az is, h a ránk maradt hatalmas kkori pecsétanyagot megőrizze, feldolgozza, a kutatás számára elérhetővé tegye és tudos, valamint közművelődési céllal kiadja.” (pl élethű másolatok készítése is.)