2009. november 29., vasárnap

Bertényi: A történelem segédtudományai/Heraldika

1. herold: kkori csaták küldönce, lovagi tornák rendezője. Munkájához szükséges a címerek ismerete.

2. címertan=címertörténet+szerkesztés+leírás szabályai+művészi kivitelezés.

3. Címer: „kkori fegyverhasználaton alapuló, legtöbbször pajzs alakú jelvény, melyt magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelként használnak”. Magyar etimológia: sisakdíszből. Címer:

3.1. színes jelvény

3.2. mértani forma vagy stilizált kép (térbeli ábrázolás nem megengedett)

3.3. legfőbb hordozója a pajzs (néha nem, hanem zászló, köpeny, sisak, etc)

3.4. örökölhető, fdbirtokhoz vagy családhoz köthetően

4. eredet

4.1. kezdet: gr vázafestészet pajzsai VAGY római hadijelvények VAGY germán rúnák VAGY muzulmán címerek. Vszbb, h katonai ok, h a páncél miatt felismerhetetlen harcos beazonosítható legyen. Írástudatlanság miatt képi ábr à címerpajzs nem minden oldalról látható à zászlóra, nyeregtartóra, sisakra festett ábrák. 12.sztól.

4.1.1. Mo-n III. Bélánál először a pajzsra helyezett jelvény (kettős kereszt). Utána Imre kir vörös-ezüst sávos jele, II. András oroszlános pecsétei.

4.2. uralki címerek à világi előkelők à kisebb nemesek à városi-, polgári- és céhcímerek. Nem csak fegyvereken ábrázolták (használati tgyk, pecsét, épület, díszruha, láda, etc). à egyre inkább díszítőelemmé vál.

5. címerjog

5.1. pl hogy ne lehessen uolyan (vagy nagyon hasonló) címere több családnak à bíróságok.

5.2. 1 embernek több címere is lehetett (családi, fúri, etc)

5.3. 17.sz végén címerkvbe bejegyzés pl Fro-ban (60.000 család regisztráltatta magát)

6. Pajzsok

6.1. forma: normann, háromszögű, dobor~ (14.sztól), tárcsa~ (lándzsa/dárda megtámasztására), lófejes (reneszánsz), csücsköstalpú, ruta~ (főleg női), ovális, kerek, egyéb.

6.2. ábrázolás

6.2.1. ált egyenesen áll, néha jobbra-balra dől

6.2.2. felfordított: család kihalása

6.2.3. több együtt: egymásra helyezve. Alsó, nagyobb: nagypajzs. Felső, kisebb: boglárpajzs. (ha több is van: alappajzs, nagypajzs, középpajzs, szívpajzs)

6.2.4. anatómia: függőleges felosztás szerint pajzsfő, pajzsderék, pajzsláb. Vízszintes felosztás: első (jobb) szél, hátsó (bal) szél. Az ábrás felület a pajzsmező.

6.2.5. ha egyszínű, osztás nélküli: tarpajzs.

6.2.6. főbb színek: vörös, kék, zöld, fekete, arany, ezüst. Nincsenek árnyalatok.

6.2.7. Külföldön gyakori a bundabőr-bevonás+egyéb díszítések. Együttes néven máz vagy borítás.

6.2.8. képszerű ábrázolások:

6.2.8.1.mesteralak: mértani felosztás eredménye. Minden más címerkép.

6.2.8.2.hasítás, cölöp, vágás, pólya, sakkozott, telek, szelés, harántpólya, rutázott, haránt, süvegezett, bizánci, görögkeresztes, latinkeresztes, máltaikeresztes. Pajzsfelület minél nagyobb részét töltötték ki à minél távolabbról fel lehessen ismerni à túlzások.

6.2.9. rendszerezés

6.2.9.1.ember, testrész (harcos, oldalról, fej, kar)

6.2.9.2.állat (oroszlán, sas, kecske, medve, hal, szarvas, kos, pelikán, kígyó)

6.2.9.3.növény (liliom, búzakalász, szőlő)

6.2.9.4.égitest (nap, hold)

6.2.9.5.épület (bástya, városkapu, -fal)

6.2.9.6.szerszám, fegyver, ruha

6.2.9.7.képzelt lény (egyszarvú, griff, kétfejű sas, sárkány, hárpia, szirén)

6.2.9.8.szimbólum (pl mesterségeké)

6.3. egyéb díszítőelemek

6.3.1. sisak

6.3.1.1.csupor~ (12.sztól)

6.3.1.2.csöbör~ (13.)

6.3.1.3.csőr~(15.)

6.3.1.4.torna~ (15.)

6.3.1.5.rostély~

6.3.2. sisakdísz: sisakra festve, később csavarral ráerősítve. Pl szarc, szárny, toll, zászló, virág, gally, etc

6.3.3. sisaktakaró: szalag-vagy levélszerű. Sisakcímer mintázatához alkalmazkodó

6.3.4. pajzstartó (telamon): alakok, akik a pajzsot őrzik. Sas, angyal, növény.

6.3.5. címersátor, címerpalást: pajzs mögött. Ált vörös, szőrmedíszes. Korona alól indul ki.

6.3.6. jelmondat (devise): csatakiáltással összefüggésben. Pajzs alatti/melletti szalagon, soha nem a pajzson.

6.3.7. rangjelölő korona

6.3.8. marsallbot, horgony, kulcs, tiara, kettős kereszt, körmeneti kereszt, bíborosi kalap, püpsüveg (mitra), pásztorbot, kitüntetés, etc

6.3.9. címertörés: családi ágak, törvénytelen gyerekek megkülönböztetésére.

7. címerszimbolika

7.1. kevés forrás az ábrázolások mögöttes tartalmára. Ahol mégis:

7.1.1. név jelentését ábrázolták (Lorbeer-babér, Hufnagel-patkószög, Kecskemét-kecske, Grünfeld-zöld mező)

7.1.2. címeradományozás okának ábrázolása (borbélyi szolgálat)

7.1.3. ismert jelentéstartalmak (magyar címer – 4 nagy folyó, 3 nagy hegy, etc)

Bertényi: A történelem segédtudományai/Numizmatika

1. készítés helye, kora a legfontosb

1.1. előlap utal a kibocsátóra (uralk jelképe, kibocsátó hatóság címere, felirat)

1.2. helyre-korra utalHAT a verdejegy, emissziósjegy, évszám, etc

2. társ szüksége az általános értékmérésre à tgyk (kagyló, prém) à fém.

2.1. meghatározott+állandó súly, amit a pénzkibocsátó szavatol (ezt a pénzre rávert éremképpel/felirattal jelzi).

2.2. ha egy más társ találk egy számára használhatatlan pénzzel: tezauráció és/vagy gazdserkentés (utánzott forma-érték-anyag, ált rosszabb minőségben)

2.3. utánverést ált jelzik az érmén

2.4. „pénztörténet alapja a leíró numizmatika” egyes korok pénzéről minél részletesebb katalógus.

3. Antik ~

3.1. gr

3.1.1. archaikus kor: 7-5.sz

3.1.1.1.Fek-t-től Szic-ig, arany-ezüstötvözet. Címerszerű jelképek.

3.1.1.2.drachma.

3.1.1.3.Poliszok presztízskérdése az önálló pénz verése+haszonszerzés.

3.1.2. klasszikus kor: 5-4.sz

3.1.3. hellenisztikus kor: 4-3.sz

3.1.3.1.NS bir-ának államalakulatai élén álló egyeduralkodók önálló pénzeket vertek. Verdénként más szimbólum az érmén.

3.1.3.2.római bir uralma alatt már csak provinciális pénzverés, csak bronzból.

3.2. római

3.2.1. közt kora: 3-1.sz

3.2.1.1.évszázadok óta árucserével élt a szomszédos pénzverő népekkel (gr, etruszk) szemben à külkapcsokban elkerülhetetlenné vált a pénzverés bevezetése.

3.2.1.2.didrachma, litra (bronzból). ROMANO felirat. Téglalap-alak, állatábrázolások.

3.2.1.3.as: kerek bronzpénz. Font súlyához viszonyított. Pontos-vonalas értékjelzés (gr átvét)

3.2.1.4.denár: 3.sz végétől kru 1.sz-ig az alapegység. Ezüst. Szenátusi kézben a pénzkibocs.

3.2.2. császárkor: 1-5.sz

3.2.2.1.arany, ezüst, bronzpénzek (aureus, denár, sestertius/as). Nincs értékjelzés, csak méret-szín-ábrázolás alapján való megkül.

3.2.2.2.Diocl reformja: más címlető pénzek a 3 fémből. Tartományi verdék à decentralizáció.

3.2.2.3.4.sz.: mext a császportré, helyette sematikus uralkodókép.

3.3. kelta („gr-római világ eui peremterületein élő barbárok”: dák, germán, illír, kelta, trák, etc)

3.3.1. kre 3.sztól

3.3.2. gr-római éremtípusok utánzása, egyénire formálása

4. bizi pénzverés

4.1. I. Anastasius pénzreformja, 5.vége:

4.1.1. bronz nummiák (5-9.sz) a korábbi solidus-formában. Arany, tál alakú szküphatosz. Ezüstverés nem jell.

4.1.2. ker szimbolika a 8.sztól (Jézus, Mária, etc). Latin feliratok helyett egyre inkább gr.

4.1.3. 13.sz-ig itt az egyetlen rendszeresen kibocsátott aranyveret.

5. közép- és újkori pénzverés

5.1. denárperiódus (5-13.sz)

5.1.1. rómbir pénzeinek utánzata. Kevésbé jellemző differenciált keresk, mint a Bir-on belül

5.1.2. Karoling császság: NagyK pénzreformja, 8.2.: karoling font alapsúllyá tétele, denár kizárólagossá.

5.1.3. vikingek: keresk az arabokkal és ny-euiakkal. Arab dirhem, angol-német denár, itai-cseh-len-magy-bizi pénzek mint éremleletek. Utánzatok.

5.1.4. brakteáta: egyoldalú veret, a hátoldal az előlap negatívja.

5.1.5. kk-euban a 11.sztól van önálló pénzverés, főleg karoling (szász, bajor) hatásra.

5.1.5.1.első istváni denár: LANCEA REGIS-REGIA CIVITAS, karoling tpl.. Második denár: STEPHANUS REX-REGIA CIVITAS. Harmadik denár csak súlyra különbözt a másodiktól. Ezüst.

5.1.5.2.Mo-n a pénzverés kizárólagos felségjog alatt.

5.1.5.3.I. Béla és I. Géza pénzei: BELA DVX ÉS DVX MVONAS felirattal.

5.1.5.4.Pénzrontás KKálmántól à idegen pénzek áramlása az orszba.

5.2. Garasperiódus (13-6.sz)

5.2.1. kerhadjk során szükség lett egy értékálló és denárnál nagyobb pénzre à aranypénz, Firenze, Fro, Ang, Mo, Cseho, etc

5.2.1.1.KR: ország 10 kamarára osztása. Kamaragrófok a kirtól bérelhették a kamarákat. Verdejegy minden pénzen.

5.2.2. aranynál kisebb, denárnál nagyobb címlet: garas (Ira, Fro, Cseho, Mo)

5.2.2.1.ezüstből. Bányászat: Cseho, Mo a legjelentősb

5.2.2.2.Mátyás, 1467: állandó értékű ezüstpénz. 1 arany=100denár.

5.2.2.3.17.sz.: aranyft helyett dukát (5-600 denár)

5.2.2.4.Magyar éremképeken főleg a Madonna, SztLászló.

5.3. Tallérperiódus (16-9.sz)

5.3.1. tiroli ezüstből guldiner verése. Váltópénzként egész Euban jelentős. Tallér lett a neve később.

5.3.2. Mo-n II. Ulá-tól. Első alkalommal szerepel rajta évszám (1499).

5.3.2.1.mellette továbbra is dukát, ezüst aprópénz; Erdélyben garas, denár, abulus, poltura.

5.3.2.2.1659-től krajcár (ezüstből), 1680-tól bécsi márka (aranyból)

5.3.2.3.Rákóczi: arany, féltallér, poltura (utóbbi rézből). Rákóczi képe nem szerepel a pénzen, hanem Madonna, országcímer, PRO LIBERTATE.

5.3.2.4.1754-1856: konvenciós pénzláb: Ausztria és Bajoro pénzügyi egyezménye à 1 tallér = 2 forint = 120 krajcár.

5.3.2.5.1760-tól rézpénzverés (poltura, denár, krajcár). 1762-től papírpénz.

5.3.2.6.1848: első magyar feliratú pénz

5.3.2.7.1857től aranykorona. 1867: bécsi érték (1 forint = 100 krajcár). 1892: aranyalapú korona-valuta. Tallér-korszak vége.

Bertényi: A történelem segédtudományai/Filológia

1. nyelvészeti/irodi/történeti tud; legfontosabb része a szövegkritika és szövegkiadás.

2. gr szó szeretete; írott szöv-k ismerője-kutatója.

3. szövegkritika: „lehető leghitelesb szöv helyreállítása”

3.1. nyomtatás előtti korból sokkal kevesb szövt ism (eredeti antikot pl 0-t). Kivételes pl Vergil, Livius 4.sz-i másolata.

3.2. alexandriai tudósok: Kre 3.sztól klasszikus (főleg gr) szövegeket kutattak-gyűjtöttek-tisztáztak le-értelmeztek-magyaráztak.

3.3. errores: szövegmódosulás, -változás.

3.3.1. szerzői~: pl Ovid, SevillIz

3.3.2. nem szerzői: másolók-átírók-kiadók változtatásai. Pl BíbKonst.

3.3.2.1.helyesírás (pl amikor maiusculáról minusculába), betűtévesztés, rossz kptozás.

3.3.2.2.rövidítések téves feloldása (Thuróczy-, Kézai-krón)

3.3.2.3.dittográfia, haplográfia: szövrész megkettőzése/felezése (Thuróczy)

3.3.2.4.betű-, szó- és sorkihagyás (14.sz-i krónkomp)

3.3.2.5.banalizáció: mások által nehezen értett szöv önkényes megváltoztatása (14.sz-i)

3.3.2.6.glossza, kommentár, lemma véletlen bekerülése egy későbbi szövbe

3.3.2.7.korábbi hibák (pl szöveghiány kiegészítése) rossz korrigálása

3.3.2.8.pontatlan idézet (eleve nem szokás a hivatkozás). (Anonymust használó Kézait használó 14.sz-i)

3.3.2.9.vallási-ercsi szépítés (obszcenitás mellőzése), palimpsestus (Anonymus-kódex).

3.4. szakaszai:

3.4.1. recensio: teljes szövhagy számbavétele, összegyűjtése. Kéziratok összevetése. Eltérő szövhelyek megállapítása. Hibák kiválasztása. Kéziratok egymáshoz kapcsolásainak meghatározása.

3.4.2. examinatio: mérlegelés, vizsgálat

3.4.3. emendatio

3.4.4. constitutio textus: helyreállítás (ami legközelebb áll az eredetihez)

3.4.4.1.lectio difficilor: nehezebb olvasat. Ld banalizáció másoláskod: aminek bonyolultabb a nyvezete, az a régebbi variáció.

3.4.5. ránk maradt és eredeti közti kapcs: apográf (hagyományozott), eredeti. Nyvhasználat, szövösszefüggés, szerzői akarat:

3.4.5.1.kifogástalanul átfedik egymást

3.4.5.2.hiányos, de intuitív sejtés alapján kiegészített. Legkisebb javítás elve.

3.4.5.3.egyáltalán nem felel meg, javításra sincs lehetőség.

3.4.6. zárt hagyomány (1 forrásból dolgt a scriptor), nyílt (többől)

4. szövegkiadás – az elbeszélő kútfők

4.1. betűhív, facsimile, fototyp. Kritikai kiadás.

4.2. mutatók (index), jelzetek (siglum)

5. szövegmagyarázat, -értelmezés

5.1. nyvészet, nyvtört

5.2. bibliográfia

5.3. pl Thuróczy-krón 300 oldalához ~1000 oldal jegyzet (latinul)

5.4. bilingvis kiadások

5.5. elemzés (társi terminusok, nyelvi körny, szakszavak, etc)

2009. november 26., csütörtök

Bertényi: A történelem segédtudományai/Irattan

1. irat

1.1. írás terméke, ami nem kézirat, hanem irattári jellegű

1.2. irattár: szerv/személy működése során/életében keletkt, rendeltetésszerűen nála maradó iratok összessége. Személyhez/szervhez írt, címzett, ill saját belső használatra készített, meghatározott céllal. Birtoklására eredetileg vmely meghatározott szerv/személy jogosult.

1.3. iratképzés: tevékenység, mely során irat keletkez

1.4. 1995

1.4.1. irat: „Minden olyan szöv, számadatsor, tkp, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült kv jellegű kézirat kivételével -, amely vmely szerv működésével, tevékenységével kapcsban bármily anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával, bármely eljárással keletkt.”

1.4.2. közirat: minden irat, amely közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartoz-ott. Többiek magániratok.

1.4.3. jogi szpt szerint az iratok forma, jellegg, ügyvitelben elfoglalt hely alapján oszt.

1.4.4. forma alapján okl, levél, akta/ügyirat.

2. okl: ld oklevéltan

3. levél

3.1. „Jogi jelleget nélkülöző, címzett értesítésére szolgáló írásos küldemény”

3.2. állandósult formák (megszólítás, dátum, aláírás)

4. akta/ügyirat

4.1. formai követelmény általában: bevezető (címzés), érdemi rész (rendelkezés), befejezés (dátum, aláírás, pecsét). Okl-től az külteti meg, h célja nem a bizonyítás, hm csak a közlés.

4.2. iratképzők jellege szti oszt: közületek iratai, hivatalos, közirat, magánirat, félhivatalos. Hivatalos irat csopítása: kormzati, gazdi, igazgi, egyhi, etc.

5. Szisztematikus irattan: küldő és címzett viszonya alapján

5.1. fölérendeltség

5.1.1. uralk által kiadott (kancelláriai, decretum)

5.1.1.1.sztesített tvk

5.1.1.1.1. kkori okl-formában

5.1.1.1.2. edictum, mandatum, publicandum

5.1.1.1.3. kinevezés, kegyes határozás, kivság, rangemelés, tvesítés, felmentvény, oltalomlevél

5.1.1.2.leirat

5.1.1.2.1. uralk a hivataloknak/kormnak

5.1.1.2.2. ált titkos

5.1.1.2.3. nincs címzés, kihirdetési záradék

5.1.1.2.4. ítélet, felhatalmazás, megbízólevél, visszahívólevél

5.1.1.3.határozatok

5.1.1.3.1. stilo relativo – E/3-ban fogalmazott hatósági utasítás

5.1.1.3.2. egyszerű, ünnepélyességmentes

5.1.1.4.kézirat

5.1.1.4.1. hivatalos, de szerkesztése-hangneme bizalmasb, ünnepélyesb

5.1.1.4.2. kabinetrendelet, manifesztum (nyilatkozat, kiáltvány), proklamáció

5.1.1.4.3. néppel tudatott, uralk általi információ

5.1.2. hatósági iratfajták

5.1.2.1.leirat, határozat: uralki tényleges részvétel nélkül

5.1.2.2.E vagy T/1-ben

5.2. alárendeltség

5.2.1. jelentés

5.2.1.1.devotiovonal (hódolati vonal)

5.2.1.2.mellékletek

5.2.1.3.alázatos, véleményes, közvetlen, közvetett, igazoló, etc

5.2.2. emlékirat

5.2.3. megkeresés, kérés, kérelem (előbbi hivatalnokok közti, utóbbik magánszemély és hivatalnok köztik)

5.2.4. beadvány (nem személyes hangú)

5.2.5. panasz (írónak alárendelt bepanaszolása az alárendelt fölérendeltjénél)

5.2.6. felterjesztés (adott ügyben saját vélemény kifejezésre juttatása)

5.3. mellérendeltség

5.3.1. hivat levél, kézirat

5.3.2. családi események, részvétnyilvánítások

5.3.3. diplomácia (kölcsönös követek megbízólevele, diplomáciai/szóbeli jegyzék: nincs megszólítás-aláírás, van hatósági bélyegző)

5.3.4. szerződés

5.3.5. egyezmény (csekélyb jelentőségű szerz): jegyzőkv-forma, ratifikálás

5.3.6. egyezség (hallgatólagos megegyezés)

5.3.7. konkordátum (áll és egyh közti szerz)

5.3.8. nem diplomáciaiak: megkeresés, kérelem, keresvény (nem ünnepélyes), átirat

5.4. belső ügyviteli iratfajták

5.4.1. szervek, hivatalok közti érintkezés, másik 3 kategóriába nem illik bele

5.4.2. nincs címzett, küldő. Ügyvitelkönnyítők.

5.4.3. ügyviteli kvk: hivatalokban folyamatosan vet. Altípusa a

5.4.4. jegyzőkv: 1 ügyben, 1 alkalomből készül. Protocollum. Tárgyalás, tanúkihallg, ülés, etc.

5.4.5. iktatókv: ügy leírása, iktatószám, elintézés módja, ideje, irat további sorsa)

5.4.6. dicajegyzék (évi rovásadó-elszámolás)

5.4.7. tizedjegyzék

5.4.8. urbárium

5.4.9. birtok- és népességösszeírások (hagyatéki leltár is)

5.4.10. számadás, gazdi bezsámoló, megrendelés

6. Analitikus irattan – iratok külsőbelső tulságai

6.1. külső

6.1.1. forma

6.1.2. terjedelem

6.1.2.1.fólió (1 ív kettéhajtva. 20.szban megxt)

6.1.2.2.levélforma (negyedrét)

6.1.2.3.a4, a5

6.1.3. kötés: füzetbeà kötetbe, netán tekercsbe

6.1.4. írásmód, íróanyag

6.1.4.1.tinta

6.1.4.2.lúd- vagy acéltoll, golyóstoll, nyomtató

6.1.5. pecsét

6.1.5.1.méh- vagy pecsétviasz

6.1.5.2.hajtásnál, 18-9.sztól borítékon

6.1.5.3.20.sztól egyre inkább bélyegzés

6.2. belső

6.2.1. név, cím, uralki többes, etc a fejlécben

6.2.2. címzettet megillető fogalmazás, üdvözlő formula

6.2.3. érdemi rész (ügyirat kiállításának oka, rendelkezés-kérés-etc, szankció)

6.2.4. hitelesítés (manu propria, sk, aláírás)

6.2.5. keltezés (kiállítás helye, ideje)

6.2.6. nem olyan szigorúak a szabályok, mint a kkori oklknél

7. Genetikus irattan – ügyvitelben elfoglalt hely

7.1. beadvány: szervhez-személyhez intézett irat; aláírással ellátott tisztázat.

7.2. kiadmány: szerv-személy küldi; aláírt tisztázat. Mind2 rendeltetésszerű helye a címzettnél van.

7.3. fogalmazvány: alapul szolgál egy másik iratnak (beadv, kiadm) Belső ügyvitel, rendeltetésszerű helye a keletkezés helye. Mexűnőben. Helyette most másodpld.

7.4. Tisztázat: irat végleges formája, aláírással-bélyegzővel

7.5. eredeti irat: első, keletkezési időptban létrejött pld

7.6. Másodpld: ha egyszerre több eredeti készül

7.7. másolat: keletki időpt utáni pld

7.7.1. átírt irat: későbbi irat szövegébe ágyazva volt korábban

7.7.2. facsimile: mindenben egyező másolat. Fotó, xerox, etc

7.7.3. szöveghű, betűhű: irat szövegét visszaadja, formáját nem

7.7.4. teljes

7.7.5. kivonatos: részletekről

7.7.6. egyszerű: nem hitelesített

7.7.7. hiteles: hitelesítési záradékkal ellátott.

7.7.8. egykorú

7.7.9. kései

8. Magyarországi iratkezelés, irattári rendszerek

8.1. 14.sztól rendszeres az írásbeli ügyintézés, ügyviteli iratok megőrzése (lajstrom, regisztrum)

8.1.1. tagolatlan iratsorozat: iratok mechanikus sorrendben követik egymást, nem pl tematikusan

8.2. 15.sz: tömeges írásbeliség megjelenése (pl pergamen helyett olcsó papír) à csak kivonatok készítése, nem teljes másolat

8.3. 16.sz: Magyar (Királyi) Kamara

8.4. Nova Manipulatio kora (új ügykezelés, 1760stól)

8.4.1. iratok rendezése formai alap helyett tgyi alapon

8.4.2. iktatás bevezetése (ellenőrzés, ügyintézésgyorsítás). Személynév-, helynév- és tárgymutató.

8.4.3. II. J alatt további csopítás, 1785

8.4.3.1.tárgyosztályok, egyedi kútfők irataival

8.4.3.1.1. tgyosztkon belül ügyek szti lajstromozás

8.4.3.1.2. kútfő=fons. Fonson belül tétel (positio). 1 tétel=1beadvány+hozzá tartozó kiadvány fogalmazványa.

8.4.3.2.tgyosztályok, általános és egyedi kútfők irataival

8.4.3.2.1. 19.1től

8.4.3.2.2. tgyosztályon belül alosztály, iratok időrendben

8.5. a polgári korszak iratkezelése

8.5.1. 1848: kormányszékek helyett minisztériumok. Kollegiális felelősség helyett egyéni.

8.5.2. 1850s: kötelező irattári terv. Hatósági iratok egységes rendszerezésének kísérlete.

8.5.2.1.alapegység: ügyirat

8.5.2.2.iratszerelés: iratváltások egymáshoz kapcsolása

8.5.2.3.irattári sorkv: tgyosztály, alosztály jelzete, alapszám

8.5.2.4.az alapszámos rendszer: ügyiratfolyam első darabjának iktatószámához csatolják a többit

8.5.2.5.osztály- vagy kútfőrendszer: alapszámon kívül tartalmi csopítás is

8.5.2.6.dossziérendszer: gyakorlati legátláthatóbbság: cégek irattára partnerek szti csopításban, betűrendben.

8.6. szocialista kor iratkezelése

8.6.1. 1949-51: osztályok, alosztályok, ügycsoportok. Tgyk szti iktatás. Bonyolult à

8.6.2. 1951-56: csoportszámok iratkezelés. Nehézkes à

8.6.3. ágazati hatáskörbe utalták az iratkezelés, mext az egységes országos ~.

8.6.3.1.naplószerű iktatás: sorszámos

8.6.3.2.gyűjtőszámos iktatás: gyűjtőszám, alszám, wtf.

2009. november 24., kedd

Bertényi: A történelem segédtudományai/Oklevéltan

1. „Okl-k fennmaradását, formáját és kiállításának folyamatát tanulmányozza. Kritikát gyakorol, megítéli az okl-k hitelét, értékeli szövegük minőségét, feltárja a törtész számára hasznosítható összes tartalmilag lényeges elemet, datálja és közzéteszi azokat.”

2. Okl: meghat-t szabályok szt kiállított jogbiztosító irat a kkorból. [újkor – irat]

3. Az okl fennmaradása

3.1. eredeti~: kiállítása-kori állapot, kisebb-nagyobb változtatásokkal (pl pecsét, levtári jelzet, folt, csonkulás, etc). Több plban kiállított: chirographum (kézírás, amit az egymás alá írt ctrlv-k közé írtak, hitelesítésül). Mo-n 12.sztól.

3.2. másolatok:

3.2.1. fénykép vagy utánzat

3.2.2. hiteles~: másolat készítője szavatol

3.2.3. egyszerű~

3.2.4. teljes~

3.2.5. részleges~: tartalmi átírás, kivonat

3.2.6. másolatgyűjtemény: chartulatrum (ami van, azt megőrizni), registrum (1 oklevéladó által kibocsátott okl-k. ellenőrzés+újraíráslehetőség), formularium (tematikus, gyakorlati gyűjtés). Levéltári leltárak (rövid tartalmi ismertetéssel), 14.sztól.

3.3. hamis~:

3.3.1. interpoláció (korábbi szöv kiegészítése) – Vvgyi apácák

3.3.2. palimpszeszt (pecsétes okl-ről írás lekaparása, új írása. Nyomok nehezen eltüntethetők à ritka) – tihanyi alaplev

3.3.3. fiktív oklevél hamisítása – Szilveszter-bulla

4. Külső ismertetőjelek

4.1. eredeti fennmaradása esetén tanulmányozhatók_.

4.2. anyag: papirusz, pergamen, rongypapír

4.3. alak: réglalap. 11-2.sz kivételével fekvő helyzetű

4.4. szövegkép

4.5. írás

4.5.1. grafikus szimbólumok: Kr-jelképek (kereszt, monogram, chrismon), okl-adó monogramja, ellenőrző személyek jelei, kereszt (rota), jókívánság, kézjegy

4.5.2. díszítő elemek: első betű, kiemelt részek, uralk neve nagyobb-díszesebb; emberi-állati figurák rajzai. Fekete, néha piros tintával. Pl címereslevelekben gyakran le is rajzolták az említett címert.

4.6. megerősítések:

4.6.1. chirographia

4.6.2. pecsét: függő~: ünnepélyes vagy egyszerű; örökjogot biztosító vagy ideiglenes (pátens). Utóbbi lehet nyílt vagy zárt.

5. belső ismertetőjelek

5.1. szöv felépítése, nyelve, stílusa.

5.2. protocollum

5.2.1. invocatio

5.2.2. Kr-szimbólumok

5.2.3. in nomine

5.2.4. intitulatio

5.2.5. jámborsági formula

5.2.6. alázatossági formula

5.2.7. inscriptio (címzés)

5.2.8. salutatio, áldás

5.3. contextus

5.3.1. arenga (elvi alap)

5.3.2. notificatio (~címzés)

5.3.3. narratio (előz- és körülmények, indoklás)

5.3.4. dispositio

5.3.5. clausula (~egyéb közlemény)

5.3.6. sanctio (evilági vagy spirituális)

5.3.7. corroboratio (megerősítés: hitelesítés leírása)

5.4. eschatocollum

5.4.1. subscriptiones

5.4.2. datatio

5.4.3. apprecatio

5.5. nyv: latin egész Euban (kiv: Biz-gr, Anglia-angolszász). Egy-egy magy nyvű keletkezés a 14.2-től.

2009. november 23., hétfő

Bertényi: A történelem segédtudományai/Epigráfia

1. egyik legkorábbi segtud (ókori feliratokkal évszázadok óta fogl, kkoriakkal nem olyan rég). Állalaptól ~17.sz-i Mo-ról.

2. kőre, fára, fémre, bőrre, szövetre, zománcra, üvegre, mozaikra, etc. Paleográfiával, pecsét- és éremtannal átfedések előfordulnak.

3. magy nyvű feliratok csak a 16.sztól a sírköveken, viszont 14.sztól a pecséteken. Több héber, cirill, szerb, arab és tr felirat is.

4. épületek falán, épületekben

4.1. tpl (pl kivságlevél, évkv, krón, építtetési-felsztelési adatok, oltárkő, dombormű)

4.2. vár, városfal (pl építtetési adatok)

4.3. városháza, börtön (pl igszolgi adatok, raboskodók neve)

4.4. lakóépületek (városi palotákon, kastélyokon, parasztházon; pl építtetési adatok, tulaj neve)

5. sírfeliratok, halálozás

5.1. sírkő (12.sztól. név, rang, családi kapcsok, halál ideje, néha sírvers)

5.2. egyéb (halotti pajzs, feliratos kőkereszt, etc)

6. használati tgyk

6.1. egyháziak (harang, keresztelőkút, miseruha, oltárkép, freskó, bútorok)

6.2. háziak (öltözet, konyhai eszközök, képek, szőnyegek, műszerek)

6.3. fegyverek (kard, ágyú, íj, pajzs; jelmondat, tulaj, készítő)

7. problémás a keltezés, pl ha töredékes az emlék, vagy eredetileg sem mindig tartozott hozzá dátum.

Hiba történt a modul működésében