2. Görög történelem
2. 1. Hellas bronzkora
2.1.4. A mykénéi palotaközpontok és a mediterrán világ
2.1.4. 5. A mykénéi kor bukása
- Kre 13.sz.: tűzvész, dór vándorlás, környi katasztrófa, tengeri népek vándorlása, belső válság
2.1.4.5.1. A dór vándorlás
2.1.4.5.2. Szárazság, földrengés
- Bronzkor végi hosszabb szárazságot feljegyzések nem említenek, pollenvizsg sem mutat
- lehetett vulkánkitörés, földrengés és hozzá kapcsolódó tűzvész
- vsz nem 1 okra vezethető vissza a pusztulás
2.1.4.5.3. A tengeri népek
- vándorló és kalózkodó hajósok
- lehetetlenné tették a távsági kereskt à funkciótlanná váló palotagazdaságok egymás ellen támadtak
2.2. A sötét és az archaikus kor
2.2.1. A görög világ Mykéné bukása után
- =sötét kor (hiányos források miatt). 1065k – 900k
- submykénéi kor (1065-1015) és protogeometrikus kor (1015-900)
- kereski kapcsok leépülése, egyes vidékek elszigetelődése, új népelemek megjelenése
- népességcsökk
- nem létezett egységes dórság
- ión vándorlás („Attikából kivándorolt ősathéniek” – propaganda)
- palotakptok megszűnése társi átrendeződést okoz
- patriarchálisan uralkodó családfő által irányított birtokkptok (basileus)
- független közrendű termelői réteg (pl Hésiodos)
2.2.3. A polis születése
2.2.3.1. Mi a polis?
- hellének számára kiemelkedés a barbárok és hellén ethnosok zűrzavaros, törvényt nem ismerő/tisztelő világából
- Ariszt: több faluból álló közösség, mely önmagában elegendő. célja a boldog élet.
- rögzített határok. közösségi gyűlés.
- eredetileg várat jelent a polis
- néha nincs városias kpt.
- nem feltétel, hogy autonóm legyen
- polis a polispolgárok közössége, akik magukat irányítják, saját tvk, szuverenitás, kultuszközösség.
- közösség joga eldönteni, ki tag (csak felnőtt, állpolg, ffi)
- nő: passzív polgárjog (= fiára örökíti), ingatlannal rendelkezhet
- metoikos: szabad, de nem polgár. nincs poli jog, de fegyveresen védenie kell a polist.
- rszg
- polgjogban lehetett részesíteni nem polgárt, ha olyan érdemeket tulajdonítottak neki.
- közigazgatási egységbe beírták
- hivatalviselési és birtokjog
- gazdag külfi jótevők is lehettek politések
- ki is zárhattak polgárokat (Themistoklés, Alkibiadés)
- TEHÁT: „Polisnak nevezzük a polispolgárok (politések) olyan közösségét (koinónia politón), amelynek jogában állt másokat polgjogban részesíteni vagy abból kizárni.”
2.2.2.2. A polisok létrejötte és a basileusok
- nem nagyobb 500főnél (különben társi átrétegződéshez vezethetett volna)
- 57db királyság (legtöbb archaikus kori polisban)
- basileus fia örökölt
- tyrannos-szerűen erőszakos hatalomátvétel is lehetett
- ~ gyors bukások
- polisok kialakánál általában szerepet játszottak a basileusok, de az archaikus és klassz korra általában végleg eltűntek.
2.2.2.3. A gyarmatosítás okai, típusai és irányai
- termi csapások à telepesek kiküldése a csapások elhárítására hozott áldozat.
- jobb területeket kerestek a fdművhez.
- emporion: önálló állisággal nem rendelkő kereski telep, mely átalakulhat polissá
- apoikia: anyavárostól (metropolis) különböző, újonnan létrejött polis.
- szervezett és tervezett vállalkozás
- legftsbb: fdosztás.
- jelentős népfölösleg levezetéséhez volt szükség apoikiákra. biztosabb megélhetést nyújtott.
- egyéb haszon: kereskfejl, strat-i ptk kézben tartása.
2.2.2.4. A hopliták
- jellegzetes fegyverzetükről (hopla) kapták nevük.
- pajzs: álltól térdig. fából (belül bőr, kívül bronzlemez fedi). 8kg. címerszerű díszítőfestés.
- bronz karpánt
- tőlük jobbra állót is védeni tudják
- mellvért: bronz
- sisak
- lábvért: fém. térdtől bokáig.
- lándzsa: 2-3m. fanyél, vas/bronz hegy.
- hajítódárda: 1½ m.
- kard: ½m
- egyéni teljesítmény helyett a tömeg ereje
- maguk vásárolták a fegyverzetük.
- hoplitareform: szerény vagyonú park is részt vehettek a védelemben.
- phalanx állandóságához szükség a polgk személy szti nyilvántartására.
- behívás életkor szt.
- létszám jelentős lehetett.
2.2.2.5. A törvények forradalma
- „A refk végső soron eredményezhettek demokratikus berendezkedést, ez azonban legtöbb esetben nem állt szándékukban.”
- ősi tv = jó; megváltoztatás ront rajtuk.
- korai tvhozók sorsa: tv-ik mindenkire egyaránt vonatk, még rájuk is.
- összefoglaló kodifikáció csak in: Athén, Gortyn.
- alapfeltétel:írásbeliség, agora
- kőtpl falába vésték
- gyerekeknek betanították az íratlan tvket.
2.2.2.8. Peisistratos és Hippias tyrannisa
- Solón reformja elősegítette az exportorient nagybirtok kifejlődését
- thések reménye: fdt fognak kapni. élükön vezető ariszt nemzetségek képviselői.
- tengerpartiak élén Megaklés
- síkvidékiek élén Lykurgos
- bányavidéki szegények is mozgolódnak. élükön Peisistratos.
- thrákiában a negyedik nemzetség tyrannist alakít.
- Peisistratos megállapodott Megakléssel, csellel hazatért.
- rangrejtve a nép közé vegyülő uralk toposza
- aranykor (különösen Hippias korával összehasonlítva)
- vízvez, költők, homéroskiadás, tpl, béke, közmunkák à gazdfejl.
- külker nő
- bírói reform: mozgó bíróságok járják Attikát, betartatják a tvt. (a solóniakat).
- Kleisthenés Hippias egyik legftsb poli szövetségese, majd fegyverreli elűzője.
- Kleisthenés bázisa: saját nemzetsége, Peisistratos egykori tömegbázisa (thések, akik Solóntól kapták polgjoguk).
2.2.2.9. Kleisthenés reformjai
- 508-ban elűzték a megszálló Spártaiakat, visszahozták Kleisthenést
- nem sokban különbözött Peisistratostól, mert népbarát, vagyis hozzá csatlakoztak, akiknek nem volt tiszta származásuk.
- tyrannosok elűzése után végrehajtották a polgjogok felülvizsgát à elvesztésétől félőkre támaszkodhatott.
- phyléreform: Attika lakosságát az eddigi fiktív vérségi leszármi renc helyett a demobb területi elven osszák be
- neopolitések betagozása
- parasztok-nagybirtokosok mindenhol egyharmados kisebbségben
- kereskő, ips és exportorient nagybirtokosoknak kedvezett
- itt jelenik meg először a poli frz mint manipulációs eszköz.
- községek elrendezése úgy, hogy a hadsereg felvonulását biztosító utak mentén szerveződjenek trittysökbe.
- 500ak tanácsán belül Alkmeonidák és barátok meghatározó súlya
- bizonyos községek aránytalanul sok képv-t küldtek a buléba
- potenciális ellenzéki községek egymás közti kommunikációs lehetőségét minimumra csökk.
- à phyléreform = vértelen Alkmeonida hatátvét. (ellenzék is a házassági-poli elitből került ki.)
- 500ak tagjait a 10phylé összes képv-éből sorsolták vagyoni korlátozás nélkül egy-egy évre. elnököt naponta sorsolták. ötven ügyvezető, akik nonstop az agorán tartózkodtak.
2.2.2.10. Spárta
2.2.2.10.1. A hagyományos Spárta-kép és forrásai
- polgár, aki hazáját fegyverrel megvédi és nem alantas munkát végez.
- akkora tereket vont ellenőrzése alá, amit a csekély számú polgárság nem tudott ellenőrzés alatt tartani.
- virágzó spártai kézműipi term a 6.sz. utolsó negyedében megszakadt.
2.2.2.10.2.A spártai társi rétegek
- teljes jogú egyenlők (homoios)
- körüllakók (perioikos): iparűzés az ő kivságuk
- helóták: saját házában élt, a parcella elidegeníthetetlen részeként. elüldözni, eladni tilos. hadiszolgálatra kötelezett
- metaxy: ~örökösen röghöz kötött jobbágy.
- neodamódés: helóta, akit hadi szolgálat fejében felszab, polgjog. nagyon ritka.
- létezett egy vagyonos nagybirtokos réteg, mely nem különösebben szűk.
- rszgk (dulos)
- mothax: spártai apa – helóta anya. korlátozott jogok, de parcellakapással felemelkedhettek.
- sereg legnagyobb részét ők alkották
- lázongás melegágya e réteg.
- parthenios: helóta apa – spártai anya. (vagyis hűtlenség során fogantak.)
- miután felnőttek, gyarmatokra küldték őket.
- nagybirtokosok saját birtokaikat megoszthatták fiaik közt, de az államtól kapott klarost nem, azt csak a legidősb örökölte, apja polgjogával együtt. másodszülött fiúnak csak akkor lett polgjoga, ha az állam juttatott neki egy gazdátlanná vált parcellát. fiúgyerek híján lány örökölt.
- 464: földrengés, helótalázadás (~20.000áldozattal). demográfiai sokk.
- nem teljesen zárt rétegek.
2.2.2.10.3. Az egyenlőség és a vaspénz mítosza
- „A híres spártai vaspénz, amelyet Xenophón az egyenlőség fenntartása eszközeként ábrázol, régészetileg és írott forrásainkban nemhogy az archaikus korban, de még a Kre 5.sz közepén sem mutatható ki.”
2.2.2.10.4. A spártai népgyűlés
- alkalomszerűen hívták össze. közfelkiáltással szavaztak
- minden nagykorú spártai polgár megjelenhetett rajta
2.2.2.10.5. Peloponnésosi szövetség
- kre 6.sz. Spárta kölcsös kétoldalú védelmi szerződéseiből, hosszan tartó folyamatként.
- rendkívül laza kapcsolat, szinte csak háborús fellépésre.
- közös akciókról a szövségi gyűlés dönt, határozata mindenkire kötelező. minden szövséges állnak egy szavazata.
- hábs költségeket minden állam maga teremtette elő. (pénz, élelmiszer)
- Spárta nem avatkozott az államok belügyeibe a pelop-i háb végéig. aztán beavatkozott, mire fellázadtak. 366-ban felbomlott a szövetség.
2.3. A polis virágkora (5-4.sz.)
2.3.1. Athén „birodalma”
2.3.1.1. A gr-pzs háb
2.3.1.1.1. Iónok és pzsk
- kis-ázsiai gr városok a tengerparton. a szfd belsejében barbár népek. (nem = civilizálatlan! pl lyd birodalom)
- Spárta nem lép fel Pzs ellen, mert helótalázadástól tart. Athén még kevésbé, hiszen 508-ban szövséget kötöttek. Hippias 510-ben Pzs-ba menekült, pzsk támogatták a hazatérési kísérletét.
- gabona, arany- és ezüstbányák Pzs-ben, amik vonzották Athént
- Pzs fellép fönícia, Milétos ellen (494).
- Kis-Ázsiának Athén nem kívánt versenytársat jelentett, de Pzs hatalmas belső piacot
- à ottani Pzs-ellenes felkelés elbukik. Athén inkább szimbolikus segítsége sem számított sokat, viszont Dareios súlyos szerződésszegésnek fogta fel.
- à 492, támadás indul Athén és Eretria ellen.
2.3.1.1.2. Marathón
- pzs flottát Hippias kalauzolta Marathónig.
- spártaiak nem indulhattak azonnal (holdtölte előtt)
- Athén 10 stratégosa nem tud egyetértésre jutni, minden nap másikuk a fővezér. Miltiades hirtelen támadást vezényelt íjászok és lovasság nélkül.
- pzskt visszaszorították, akik nem kockáztattak újabb kudarcot, inkább hazahajóztak.
- athéniak minden csata után összeírták az elesetteket, közzétették a neveket. (Marathón: ~10.000 fős veszteség)
- pzs gyalogság ~24.000 fő.
2.3.1.1.3. Két háb közt – az ostrakismos
- Miltiadest perbe fogták, elítélték, meghalt. Athéni széthúzás nőtt. Új politikus: Themistoklés archón.
- program: vezető nemzetségek befolyásának csökkentése, szfdi haderő helyett flottafejl, stratégosok feladatkörének felértékelése az archóni kárára.
- cserépszav: vitatott, hogy ki, mikor, milyen céllal vezette be, hányszor éltek vele.
- Kleisthenés tv-e?
- szavazás a buléban folyt
- 70 éves fennállása alatt 9-10 db-t tarthattak összesen (Hipparchos, Megaklés, Themistoklés pl)
- eredeti szándék: tyrannisra törők ellen irányul. de gyakilag a mindenkori poli vezető ellenfeleinek vértelen eltávolítására használták.
- 10évig nem térhetnek vissza, de ha változik a poli helyzet, visszahívják őket.
2.3.1.1.4. Xerxés hadjárata
- Egyp lázadását elfojtja, flottát építtet, Helléspontoson hajóhidat, Athós fsz-ét csatornával vágatta át, szövetségeket köt.
- pzsellenes szöv vezetője Spárta.
- Thermopylai: 200.000 fős pzs sereg
- ha Leónidas győz, sem állíthatta volna meg a pzs flottát. X bevonult Attikába, lerombolta Athént. Szfdi seregét Hellasban hagyta, flottával hazatért.
- Themistoklés árulása
- „Kre 480-ban a ny-i grség is élet-halál harcot vívott a Szic-ban előretörő karthágóiakkal szemben. A sziget ny-i vidékét a punok uralták, míg k-i felében a gr városok Syrakusai befolyása alá kerültek.”
2.3.1.2. A délosi szöv
2.3.1.2.1. A délosi szöv megalakulása
- újabb pzs támadástól félve városfalak építése (de jó lesz az esetleg Spárta ellen is), kikötő összekötése a várossal.
- Spárta közben felhagyott a pzs elleni küzdelemmel
- Athén annyira beavatkozott a szövségesei belügyébe (pl kötelező athéni ezüstpénz, tvk), hogy elszakadási hullám kezdődött.
- szöv haderejét Athén biztosította a szövetségi adókból. 425/4-ben brutálisan emelt adók.
2.3.1.2.2. Themistoklés és Pausanias bukása
- Kimón (Miltiades fia) hangsúlyozza, hogy eddigi győzelmeiket Spárta oldalán érték el; barátság-bizalom Spárta iránt töretlen részéről.
- Pausanias spártai hadvez Byzantionban tyrannosként uralk. kereskőhajók fosztogatása, szoros pzs és athéni kapcs.
- miután kiderült, hogy Pzs-val is levelezett, Athéné szentélyébe menekült à éhen halasztották.
- hagyatékából kiderült, hogy Themistokléssel is levelezett, így Th-t sem akarták hazai földre engedni (ostrakismos), pzsbarátság vádjával halálra ítélték à Pzs-ban keresett menedéket, ott élt öregkoráig.
2.3.1.2.3. Kimón
- pzsk elleni győzelem à megkérdőjelezi a délosi szöv létjogosultságát, mert mi más célja lehet még? à a szöv Athén birodalmává alakult, adófizető alattvalókkal. Thasos szigete Spártától kért segt.
- De Spártában 464-es fdrengés, helótaláz, Thasost leverik.
- Kimón segítséget küldene Spártának, aki visszautasítja. megaláztatás miatt Kimónnak ostrakismos, mennie kell Athénból.
- távollétében ellenfele megnyirbálja az areiospagos jogkörét (csak gyilkossági ügyekben bírás)
2.3.3. A pelop-i háb
2.3.3.1. A pelop-i háb fogalma
- forrás: athéni törtírók
- nem Peloponnésoson zajlott, neve mint a p-i szöv elleni háb.
2.3.3.2. A háb okai
- athéniak hatalmának növekedése félelemmel tölti Spártát. Periklés politikája inkább a bir megszilárdítását, tartós békét szolgálta.
- a fellázadó Samost, Byzantiont a pelopi szöv magára hagyta, szintén békevágyból és Athén iránti bizalomból.
- De Athén helyzete ekkor már ingatagabb, kevésbé ambicióz, mint korábban. Spártát nem fenyegette.
- 1.: területi konfliktusból vtk korábban polisközti hábk, mivel ők ketten nem határosak, nincs érdekellentét.
- 2.: gazdi-kereski okból is kitörhettek hábk, de Spárta idegenellenes, korlátozott külkerű, nincs érdekellentét.
- 3.: konfliktforrás lehetett a társi külség. De Spárta éppúgy eltűrte szövségesei közt a demo polisokat, mint Athén az arisztokráciákat, nincs érdekellentét.
- 4.: rituális vétség! (Kylón pl)
- „A két szövségi renc lépésről lépésre, akaratlanul sodródott bele a hábba.” Okai:
- 1.: epidamnosi/kerkyrai konflikt
- K (ma Korfu) közös alapítású gyarmatváros. kulcsftsságú keresk.
- szövséget kötött Athénnal, Korinthosszal szemben. ez felborította a szövségi erőviszonyokat.
- 2.: poteidaiai háború
- korinthos alapította, de a délosi szöv tagállama volt. Athénnak gyanús Korinthos az epidamnosi konflikt után, ezért felszólította Poteidaiát, hogy rombolja le a falait, adjon túszokat, tartsa szemmel Korinthost.
- Poteidaia az ultimátumra elszakadással válaszolt.
- Athén blokád alá vette, mire P Spártához fordult segért.
- 3.: megarai néphatározat (pséphisma)
- Athén néphatározatot hozott a Korinthos oldalán álló Megara ellen.
- megaraiak kizárása az athéni kikötőkból, agoráról. Megarának megszakadt a kapcsolata saját gyarmataival is. (kereskedelme fenn tudott maradni, mert nem polgárok, hm metoikosok kereskedtek náluk)
- Megara tehát Athén ellen lázított, Spártánál keresett védelmet.
- 4.: Aigina szabsága
- nem kapták vissza Athéntól a békeszerzben garantált szabságuk.
- Spárta bűnösnek mondta ki Athént a 445-ös béke szegésében. nem közfelkiáltással, hm személyenként szavaztak erről. à ultimátum Athénnak:
- kylóni vérbűn miatt űzzék el Periklést
- vonuljanak el Poteidaia alól
- adják vissza Aigina függetlenségét
- vonják vissza a megarai néphatározatot
- oszlassák fel a délosit.
- TEHÁT Athén érdeke: kereski és területi statq-igény, stratégiai-politikai hatalom. Ha meghátrál, fellázadnak a szövetségesei.
- TEHÁT Spárta érdeke: statq (különben fellázadnak a helóták, széthullik a szövség)
2.3.3.3. Az archidamosi (vagy tízéves) háb (431-421)
- kiegyenlítetlen erőviszonyok. spárta szfdn, athén tengeren erősb.
- Attika lakói városfalak mögé menekültek, évekre elegendő tartalékkal.
- egymás kifárasztására, minél kedvezőbb békére törekedtek.
- spártai Archidamos fővez
- thébaiak É-Attikát végigpusztították
- ismeretlen eredetű járvány pusztítja a lakosság 1/3-át. à népharag Periklés ellen leváltották. majd rehab, de járványban meghal.
- Athén győz Thrákiában, Poteidainál, ny-i vizeken, Peloponnsoson. De pénzhiány és belpoli széthúzás.
- 1.: parasztok a fdk pusztulása láttán azonnali békét akartak
- 2.: Nikias kimerítené Spártát, majd visszaállítaná a háb előtti statq-t
- 3.: Kleón és Démosthenés minél gyorsabb győzelmet akar, akár kockázatok árán is.
- à Kleón nyer.
- nem a legelőkelőbb réteg leszármazottja, közönséges.
- egyszeri, rk-i hadiadó (eisphora) kivetése, szövetségesek adójának emelése
- egyre nagyobb vérengzések
- 426, Spártában újabb fdrengés à békejavaslat, amit Kleón megalázóan elutasít.
- Spárta kísérlete Pzs támogatásának szerzésére, sikertelen.
- DE Athén anyagilag végképp megrendült, újabb adóemelés, és a szöv pénz- és mértékrencének erőszakos egységesítése.
- 423, újabb spártai békekísérlet. Fegyszünt kötnek, de Spárta nem hagyja abba a thrákiai városok elpártoltatását. Athén és Pzs szerződés felújítása.
- 422, Kleón és a spártai Brasidas elesett à út a békekötéshez.
2.3.3.4. A Nikias-féle béke, Argos, Mantineia és Élis szövetsége (421-415)
- 50éves béke: visszaadják egymás elfoglalt tereit.
- Spárta félt, hogy alulmarad A-M-É szövetségével szemben, ezért a saját szövetségesei és helótái ellenében kötötte meg Athénnal a békét à szövségeseinek nyílt ellenszenve, ami hamarosan újra szembeállítja Athénnel.
- Athénban Periklés unokaöccse, Alkibiadés, Sókratés tanítványa.
- Spárta újra terjeszkedik, szétzilálja az A-M-É szövséget.
- Alkibiadés és Nikias cserépszavaztatna egymás ellen, de mivel nem biztos egyikük győzelme sem, egy harmadik ember ellen adatták le a szavazatokat. Ezzel annyira kompromittálódott az ostrakismos, hogy soha többé.
- Nikias és Alkibiadés stratégosok, 417/416
- Alkibiadés Szic-t hódítaná
2.3.3.5. A szicíliai hadj (415-413)
- közvetlen indok: Athén szövetségeseinek szorult helyzete Syrakusai ellen. De okok még: Peloponnésos elvágása az ottani gabonától, Athén hódítási vágya, erődemonstráció.
- Alkibiádés elfoglalja D-Itát, Karthágót. Cél: Mediterráneum egyesítése Pelop kiszorítására. A terv teljesen irreális.
- hadvezéreknek más-más célja:
- Nikias: hazatérés
- Alkibiadés: szövségkeresés, hódítások (pl Syrakusaié), birodalom.
- Lamachos: Syrakusai gyors lerohanása
- üres kincstár, senki nem akar szövetségre lépni à Alkibiadés Spártába menekült, elárulva seregét. Lamachos elesett, Nikias egyedül ostromolja Syrakusait. Felmentő spártai sereg gyűrűbe zárja Nikiast. Hírmondó sem maradt.
2.3.3.6. A dekeleiai háb (413-404)
- Athén elvesztette Attikát, szigetté vált, hajóhada sem maradt. Pénzre volt szüksége, amit nem tudott a szövségesektől behajtani.
- Spárta-Pzs szerződés: pzs fizeti a flotta költségeit Athén ellen, cserébe Spárta elismeri a pzs fennhatóságot a korábban elfoglalt területein.
- Alkibiadés átáll a pzskhoz. Tanácsa Tissaphernés satrapésznak: ne támogassa túl Spártát, nehogy nagyon megerősödjön és legyőzze Athént – támogassa inkább utóbbit, hogy a két hatalom legyengüljön az egymás elleni harcban. (A elő akarta készíteni athéni hazatéréséhez a terepet.)
2.3.3.7. A négyszázak és az ötezrek uralma
- 411: oligarcha tagjai megbuktatták az athéni demot. 5000 polgárra korlátozták a választhatóságot, eltörölték a vezetők álli bérezését.
- Alkibiadést nem hívták vissza.
- szövségesekhez követség, hogy mindenki alakuljon oligarchiává à Spárta-barát oligarchiák születése.
- flotta is ellenük fordult.
- à Pelop-Pzs kedvezőbb feltételekkel köt szerződést.
- à Athén radikális oligarchái arra készültek, hogy átadják a várost Spártának. Eközben Spárta magához ragadta az egyiptomi gabonaszállítási útvonalat.
- Ekkor Athén már hazahívja Alkibiadést, aki vereséget mér Pelop-ra, restaurálja az athéni demot. Spárta ismét békét kötne, de Athén visszautasítja az utolsó lehetőséget, amikor még a statq alapján köthetnék.
- Alkibiades pénzt rabol a flottára, tizedszedő helyet létesít a Helléspontoson. Stratégos autokratórnak választják. Aztán árulással vádolva megfutamítják, magánhadseregével folytatja portyáit.
- közben Lysandros a spártai flotta élén.
- 406, spártai flotta legyőzése, de konstrukciós perben kivégzik Athén legjobb hadvezéreit.
- közben Lysandrosé a Helléspontos, Karthágóé Szicília
- Athén szerződést köt Karthágóval Syrakusai ellen
- Lysandros megsemmisíti az athéni flottát, lezárja a tengerszorosokat, megszűnik a gabonaimport à éhezés.
- Kleophón törvénye: kivégezni, aki tárgyalni mer a békéről! à koncepciós perben halálra ítélik.
- Théramenés hónapokig húzta a spártaiakkali tárgyalást, amíg Athén kiéhezett és nehezebb feltételekbe is belement.
- 404, béke ptjai: (enyhék, mert Spártának szüksége volt Athénre saját szövetségesei ellensúlyaként)
- Peiraieus falainak lerombolása
- flotta átadása
- száműzött arisztokraták visszahívása
- Attikán kívül minden birtokukról lemondanak
- belépnek a pelop-i szövbe
2.3.3.8. A harminc zsarnok (404-3)
- 30tvhozó Athén élén, a demo mellőzésével
- véres leszámolások, polgjogkorl. sok menekült.
- demo emigránsok hatalomátvételre készültek, mire a 30ak spártai helyőrséget hívtak be. A demokraták legyőzték a 30ak seregét, restaurálták a demot.
- a 30ak utánozni akarták a spártai berendt (gerusia, ephoros, perioikos-népesség), de nem egységes rencben gondolkodtak, hm pillanatnyi kihívásokra adott válaszokat adtak.
- 403: a történelem első amnesztiája, hogy véget vethessenek a belső harcoknak. Kifizették Spártának a 30ak által felvett kölcsönt, átdolgozták a tvkt, attikai ABC helyett bevezették az ión betűket.
- de a renc kritikusait nem hagyták szóhoz jutni (pl Sókratés)
2.3.4. Ip és keresk
2.3.4.1. A mezgazd és az élelmiszer-keresk
- gr fdk 25%-a művhető
- ugar
- olajfa, szőlő
- birka, kecske, sertés
- méztermelés, halászat.
- szárított sajt
- állattenyésztés sehol sem kizárólagos megélhetést jelentő
- Sötét kor
- hús csak ünnepen
- trágyázás korlátozott mértékben
- élelmiszerimport
- túlnépesedett vidéken a legjelentősb kereskővárosok, akik gyarmításban is jeleskedtek (Korinthos, Megara, Théra, Athén)
- nem tudunk jelentősb éhínségről
- Arch és korai klassz kor
- Solón az olaj kivételével tiltja az élelemexportot
- rencs és nagymértékű gabonaimport csak a pelop-i háb idején szerveződik.
- behozatal a teljes élelmiszerigény 1/3-át jelentette
2.3.4.2. Városok munkamegosztása
2.3.4.3. Fémfeldolg
- bányák álli tulajdonban, nyilvános árverés során adták bérbe 3 évre a kitermelési jogot
- bányászrszg-k tartása biztos üzlet
- kitermelt/import fémeket kovácsműhelyekben dolgozták fel.
2.4. Nagy Sándor és a hellénisztikus monarchiák
2.4.1. Nagy Sándor és a diadochosok
2.4.1.1. Nagy Sándor hódításai
- 356-323. II. Philippos és Olympias fia. Arist nevelte. 20évesen király.
- II.Ph halálhírére lázongás à leveri. Thébai lerombolása, lakói eladása rszgnek.
- Athénnal szöv megerősítése
- „Új Agamemnónként” érkezett Ázsiába. Egyp csatolása a birhoz, fáraónak nevezték. Alexandria megalapítása. Pzs Bir ura. A diadal okai:
- 1.: Pzs válsága
- 2.: gr-mak kati fölény; pzsk nem egységesek és nem túl hűségesek
- Amikor ÉK-Indiában hódított, a mak sereg lázadozni kezdett. (Indusnál, Mezop-ban is alapított Alexandriát)
- főv Babylón. cél: egységes, kptított, soknemzetisségű bir pzs mintára.
2.4.1.2. A diadochosok
- egykori hadvezérekből lett utódok
- Mak: Antigonos à antigonidák
- Pergamon: à attalidák
- à seleukidák
- Egy: Ptolemaios à ptolemaidák
- céljaik eltérőek (egységes bir visszaállítása vagy saját kirság létreh-a)
- 323, Athén vezetésével gr állk fellázadtak (lamiai háb). De Athénban makedónbarát oligarchia vette át az uralmat, Démosthenés öngyilkos.
- 301, királyok csatája: lezárultak a diadochos-hábk, megszilárdultak a monarchiák.
2.4.2. A hellénisztikus kor jellege
2.4.2.1. A hellénisztikus kor forrásai
- nem maradt fönn összefoglaló, csak töredékek
- Appianos, Flavios, Diodóros
- Plut, Polybius, Pompeius Trogus
- feliratos anyag, egyiptomi papiruszok
2.4.2.2. A hellénisztikus kor fogalma
- hellén = görög. à nyelv, műveltség, kult görög (alapú).
- NS által kifosztott Pzs Biri kincstár a mak-gr fejlődés alapja
- kult gyorsan terjed a hadj-k által
- koiné: közös nyv (attikai, dór elemek)
2.4.2.3. A hellénisztikus kor értékelésének változása
- 1990stól negatívabb megítélés: meghódítás, kíméletlen kizsákmányolás. NS könyörtelen reálpolitikus, alkoholista tömeggyilkos
- diodochosok szerepének fölértékelése :nem NS, hm ők alapozták meg a hellén kort.
2.4.3.4. Egyiptom és a Ptolemaidák
- a kirság át tudta venni a fáraó-kori Egyp intézmény- és adórencét.
- terileg, közigileg egységesnek mondható à veszély a külháborúban, trónharcokban
- biztos gazdi háttér à hódk, Egyp önállóságának megőrzése a többi monarchiánál tovább.
2.4.3.4.1. A ptolemaiosi Egyp története
- I. Ptolemaios, NS testőre, hadvezére lett Egyp satrapája
- királynak tekintette magát, dint akart alapítani
- Égei-tengeri hódk
- első syriai háb (274-271): megnövelte kis-ázsiai befolyását
- második (260-53): kudarc.
- harmadik (246-241): Thrákia, Kis-Ázsia, Syria területeiből szerez
- negyedik (219-17): addig gr-mak seregbe sok egyp-it soroztak, akik fellázadtak, ami pénzzavart eredményezett, Egyp külpolilag megbénult.
- ötödik (202-195): befolyás csökken
- hatodik (170-68): Egyp-t a szeleukida pusztítástól Aemilius Paulus pydnai győzelme mentette meg (legyőzte a makedón Perseust, 168).
- királyi család véres hatalmi harcai növelték a római befolyást.
- VII. Kleopatra: 2 öccséhez férjhez ment, zavargások, de Caesar segítségével megszilárdítja hatalmát. Fiuk XV. Ptolemaios Kaisar.
- Actium után öngyilkos, Kaisarion megöletése.
2.4.3.4.2 Görögök és bennszülöttek
- grk főleg a városokban laktak, magasabb hivatalokat viselték. egyp-i őslakosok a fdken dolgoztak. jogvitáik gyakran erőszakos véget értek, a király gyakran adott igazat a veszélyeztetett parasztoknak
- egyp-ik megőrizték saját kultuszaik, tpl-ik, papjaik. grk is átvettek kultuszokat (isis-tisztelet, imhotep)
- Ptolemaiosok nem alapítottak városokat, mint a Seleukidák
2.4.3.4.3.A mezőgazdaság megszervezése
- termőfd kiri tulajdon. parasztok évente bérleti díjat fizetnek természetben.
- gr katonák is parcellákat kaptak. kisebb adót fizettek, mint a kiri parasztok, de cserébe katonai szolgálattal tartoztak
- fd haláluk után visszaszállt a királyra. lassan örökölhetővé váltak à többnyire gr gazdi elit kialakulásához vezetett à királyi bevételek jelentős csökkenéséhez vezetett.
- víztárolók, csatornák.
- szigorúan kptított renc
- felesleg exportra
- állami monopóliumok szigorú védelemmel