2012. október 29., hétfő

Ókor I.: Görög történelem


2. Görög történelem

2. 1. Hellas bronzkora

2.1.4. A mykénéi palotaközpontok és a mediterrán világ

2.1.4. 5. A mykénéi kor bukása

  • Kre 13.sz.: tűzvész, dór vándorlás, környi katasztrófa, tengeri népek vándorlása, belső válság
2.1.4.5.1. A dór vándorlás
2.1.4.5.2. Szárazság, földrengés
  • Bronzkor végi hosszabb szárazságot feljegyzések nem említenek, pollenvizsg sem mutat
  • lehetett vulkánkitörés, földrengés és hozzá kapcsolódó tűzvész
  • vsz nem 1 okra vezethető vissza a pusztulás
2.1.4.5.3. A tengeri népek
  • vándorló és kalózkodó hajósok
  • lehetetlenné tették a távsági kereskt à funkciótlanná váló palotagazdaságok egymás ellen támadtak

2.2. A sötét és az archaikus kor

2.2.1. A görög világ Mykéné bukása után

  • =sötét kor (hiányos források miatt). 1065k – 900k
  • submykénéi kor (1065-1015) és protogeometrikus kor (1015-900)
  • kereski kapcsok leépülése, egyes vidékek elszigetelődése, új népelemek megjelenése
  • népességcsökk
  • nem létezett egységes dórság
  • ión vándorlás („Attikából kivándorolt ősathéniek” – propaganda)
  • palotakptok megszűnése társi átrendeződést okoz
    • patriarchálisan uralkodó családfő által irányított birtokkptok (basileus)
    • független közrendű termelői réteg (pl Hésiodos)

2.2.3. A polis születése

2.2.3.1. Mi a polis?

  • hellének számára kiemelkedés a barbárok és hellén ethnosok zűrzavaros, törvényt nem ismerő/tisztelő világából
  • Ariszt: több faluból álló közösség, mely önmagában elegendő. célja a boldog élet.
  • rögzített határok. közösségi gyűlés.
  • eredetileg várat jelent a polis
  • néha nincs városias kpt.
  • nem feltétel, hogy autonóm legyen
  • polis a polispolgárok közössége, akik magukat irányítják, saját tvk, szuverenitás, kultuszközösség.
    • közösség joga eldönteni, ki tag (csak felnőtt, állpolg, ffi)
      • nő: passzív polgárjog (= fiára örökíti), ingatlannal rendelkezhet
      • metoikos: szabad, de nem polgár. nincs poli jog, de fegyveresen védenie kell a polist.
      • rszg
      • polgjogban lehetett részesíteni nem polgárt, ha olyan érdemeket tulajdonítottak neki.
        • közigazgatási egységbe beírták
        • hivatalviselési és birtokjog
        • gazdag külfi jótevők is lehettek politések
      • ki is zárhattak polgárokat (Themistoklés, Alkibiadés)
  • TEHÁT: „Polisnak nevezzük a polispolgárok (politések) olyan közösségét (koinónia politón), amelynek jogában állt másokat polgjogban részesíteni vagy abból kizárni.”

2.2.2.2. A polisok létrejötte és a basileusok

  • nem nagyobb 500főnél (különben társi átrétegződéshez vezethetett volna)
  • 57db királyság (legtöbb archaikus kori polisban)
    • basileus fia örökölt
    • tyrannos-szerűen erőszakos hatalomátvétel is lehetett
    • ~ gyors bukások
  • polisok kialakánál általában szerepet játszottak a basileusok, de az archaikus és klassz korra általában végleg eltűntek.

2.2.2.3. A gyarmatosítás okai, típusai és irányai

  • termi csapások à telepesek kiküldése a csapások elhárítására hozott áldozat.
  • jobb területeket kerestek a fdművhez.
  • emporion: önálló állisággal nem rendelkő kereski telep, mely átalakulhat polissá
  • apoikia: anyavárostól (metropolis) különböző, újonnan létrejött polis.
  • szervezett és tervezett vállalkozás
  • legftsbb: fdosztás.
  • jelentős népfölösleg levezetéséhez volt szükség apoikiákra. biztosabb megélhetést nyújtott.
  • egyéb haszon: kereskfejl, strat-i ptk kézben tartása.

2.2.2.4. A hopliták

  • jellegzetes fegyverzetükről (hopla) kapták nevük.
  • pajzs: álltól térdig. fából (belül bőr, kívül bronzlemez fedi). 8kg. címerszerű díszítőfestés.
    • bronz karpánt
    • tőlük jobbra állót is védeni tudják
  • mellvért: bronz
  • sisak
  • lábvért: fém. térdtől bokáig.
  • lándzsa: 2-3m. fanyél, vas/bronz hegy.
  • hajítódárda: 1½ m.
  • kard: ½m
  • egyéni teljesítmény helyett a tömeg ereje
  • maguk vásárolták a fegyverzetük.
  • hoplitareform: szerény vagyonú park is részt vehettek a védelemben.
  • phalanx állandóságához szükség a polgk személy szti nyilvántartására.
    • behívás életkor szt.
    • létszám jelentős lehetett.

2.2.2.5. A törvények forradalma

  • „A refk végső soron eredményezhettek demokratikus berendezkedést, ez azonban legtöbb esetben nem állt szándékukban.”
  • ősi tv = jó; megváltoztatás ront rajtuk.
  • korai tvhozók sorsa: tv-ik mindenkire egyaránt vonatk, még rájuk is.
  • összefoglaló kodifikáció csak in: Athén, Gortyn.
    • alapfeltétel:írásbeliség, agora
    • kőtpl falába vésték
    • gyerekeknek betanították az íratlan tvket.

 

2.2.2.8. Peisistratos és Hippias tyrannisa

  • Solón reformja elősegítette az exportorient nagybirtok kifejlődését
    • thések reménye: fdt fognak kapni. élükön vezető ariszt nemzetségek képviselői.
      • tengerpartiak élén Megaklés
      • síkvidékiek élén Lykurgos
    • bányavidéki szegények is mozgolódnak. élükön Peisistratos.
    • thrákiában a negyedik nemzetség tyrannist alakít.
  • Peisistratos megállapodott Megakléssel, csellel hazatért.
    • rangrejtve a nép közé vegyülő uralk toposza
    • aranykor (különösen Hippias korával összehasonlítva)
      • vízvez, költők, homéroskiadás, tpl, béke, közmunkák à gazdfejl.
      • külker nő
      • bírói reform: mozgó bíróságok járják Attikát, betartatják a tvt. (a solóniakat).
  • Kleisthenés Hippias egyik legftsb poli szövetségese, majd fegyverreli elűzője.
    • Kleisthenés bázisa: saját nemzetsége, Peisistratos egykori tömegbázisa (thések, akik Solóntól kapták polgjoguk).

2.2.2.9. Kleisthenés reformjai

  • 508-ban elűzték a megszálló Spártaiakat, visszahozták Kleisthenést
  • nem sokban különbözött Peisistratostól, mert népbarát, vagyis hozzá csatlakoztak, akiknek nem volt tiszta származásuk.
    • tyrannosok elűzése után végrehajtották a polgjogok felülvizsgát à elvesztésétől félőkre támaszkodhatott.
  • phyléreform: Attika lakosságát az eddigi fiktív vérségi leszármi renc helyett a demobb területi elven osszák be
    • neopolitések betagozása
    • parasztok-nagybirtokosok mindenhol egyharmados kisebbségben
    • kereskő, ips és exportorient nagybirtokosoknak kedvezett
    • itt jelenik meg először a poli frz mint manipulációs eszköz.
    • községek elrendezése úgy, hogy a hadsereg felvonulását biztosító utak mentén szerveződjenek trittysökbe.
    • 500ak tanácsán belül Alkmeonidák és barátok meghatározó súlya
    • bizonyos községek aránytalanul sok képv-t küldtek a buléba
    • potenciális ellenzéki községek egymás közti kommunikációs lehetőségét minimumra csökk.
    • à phyléreform = vértelen Alkmeonida hatátvét. (ellenzék is a házassági-poli elitből került ki.)
    • 500ak tagjait a 10phylé összes képv-éből sorsolták vagyoni korlátozás nélkül egy-egy évre. elnököt naponta sorsolták. ötven ügyvezető, akik nonstop az agorán tartózkodtak.

2.2.2.10. Spárta

2.2.2.10.1. A hagyományos Spárta-kép és forrásai
  • polgár, aki hazáját fegyverrel megvédi és nem alantas munkát végez.
  • akkora tereket vont ellenőrzése alá, amit a csekély számú polgárság nem tudott ellenőrzés alatt tartani.
  • virágzó spártai kézműipi term a 6.sz.  utolsó negyedében megszakadt.
2.2.2.10.2.A spártai társi rétegek
  • teljes jogú egyenlők (homoios)
  • körüllakók (perioikos): iparűzés az ő kivságuk
  • helóták: saját házában élt, a parcella elidegeníthetetlen részeként. elüldözni, eladni tilos. hadiszolgálatra kötelezett
    • metaxy: ~örökösen röghöz kötött jobbágy.
    • neodamódés: helóta, akit hadi szolgálat fejében felszab, polgjog. nagyon ritka.
  • létezett egy vagyonos nagybirtokos réteg, mely nem különösebben szűk.
  • rszgk (dulos)
  • mothax: spártai apa – helóta anya. korlátozott jogok, de parcellakapással felemelkedhettek.
    • sereg legnagyobb részét ők alkották
    • lázongás melegágya e réteg.
  • parthenios: helóta apa – spártai anya. (vagyis hűtlenség során fogantak.)
    • miután felnőttek, gyarmatokra küldték őket.
  • nagybirtokosok saját birtokaikat megoszthatták fiaik közt, de az államtól kapott klarost nem, azt csak a legidősb örökölte, apja polgjogával együtt. másodszülött fiúnak csak akkor lett polgjoga, ha az állam juttatott neki egy gazdátlanná vált parcellát. fiúgyerek híján lány örökölt.
  • 464: földrengés, helótalázadás (~20.000áldozattal). demográfiai sokk.
  • nem teljesen zárt rétegek.
2.2.2.10.3. Az egyenlőség és a vaspénz mítosza
  • „A híres spártai vaspénz, amelyet Xenophón az egyenlőség fenntartása eszközeként ábrázol, régészetileg és írott forrásainkban nemhogy az archaikus korban, de még a Kre 5.sz közepén sem mutatható ki.”
2.2.2.10.4. A spártai népgyűlés
  • alkalomszerűen hívták össze. közfelkiáltással szavaztak
  • minden nagykorú spártai polgár megjelenhetett rajta
2.2.2.10.5. Peloponnésosi szövetség
  • kre 6.sz. Spárta kölcsös kétoldalú védelmi szerződéseiből, hosszan tartó folyamatként.
  • rendkívül laza kapcsolat, szinte csak háborús fellépésre.
  • közös akciókról a szövségi gyűlés dönt, határozata mindenkire kötelező. minden szövséges állnak egy szavazata.
  • hábs költségeket minden állam maga teremtette elő. (pénz, élelmiszer)
  • Spárta nem avatkozott az államok belügyeibe a pelop-i háb végéig. aztán beavatkozott, mire fellázadtak. 366-ban felbomlott a szövetség.

2.3. A polis virágkora (5-4.sz.)

2.3.1. Athén „birodalma”

2.3.1.1. A gr-pzs háb

2.3.1.1.1. Iónok és pzsk
  • kis-ázsiai gr városok a tengerparton. a szfd belsejében barbár népek. (nem = civilizálatlan! pl lyd birodalom)
  • Spárta nem lép fel Pzs ellen, mert helótalázadástól tart. Athén még kevésbé, hiszen 508-ban szövséget kötöttek. Hippias 510-ben Pzs-ba menekült, pzsk támogatták a hazatérési kísérletét.
    • gabona, arany- és ezüstbányák Pzs-ben, amik vonzották Athént
  • Pzs fellép fönícia, Milétos ellen (494).
    • Kis-Ázsiának Athén nem kívánt versenytársat jelentett, de Pzs hatalmas belső piacot
    • à ottani Pzs-ellenes felkelés elbukik. Athén inkább szimbolikus segítsége sem számított sokat, viszont Dareios súlyos szerződésszegésnek fogta fel.
    • à 492, támadás indul Athén és Eretria ellen.
2.3.1.1.2. Marathón
  • pzs flottát Hippias kalauzolta Marathónig.
  • spártaiak nem indulhattak azonnal (holdtölte előtt)
  • Athén 10 stratégosa nem tud egyetértésre jutni, minden nap másikuk a fővezér. Miltiades hirtelen támadást vezényelt íjászok és lovasság nélkül.
    • pzskt visszaszorították, akik nem kockáztattak újabb kudarcot, inkább hazahajóztak.
  • athéniak minden csata után összeírták az elesetteket, közzétették a neveket. (Marathón: ~10.000 fős veszteség)
    • pzs gyalogság ~24.000 fő.
2.3.1.1.3. Két háb közt – az ostrakismos
  • Miltiadest perbe fogták, elítélték, meghalt. Athéni széthúzás nőtt. Új politikus: Themistoklés archón.
    • program: vezető nemzetségek befolyásának csökkentése, szfdi haderő helyett flottafejl, stratégosok feladatkörének felértékelése az archóni kárára.
  • cserépszav: vitatott, hogy ki, mikor, milyen céllal vezette be, hányszor éltek vele.
    • Kleisthenés tv-e?
    • szavazás a buléban folyt
    • 70 éves fennállása alatt 9-10 db-t tarthattak összesen (Hipparchos, Megaklés, Themistoklés pl)
    • eredeti szándék: tyrannisra törők ellen irányul. de gyakilag a mindenkori poli vezető ellenfeleinek vértelen eltávolítására használták.
      • 10évig nem térhetnek vissza, de ha változik a poli helyzet, visszahívják őket.
2.3.1.1.4. Xerxés hadjárata
  • Egyp lázadását elfojtja, flottát építtet, Helléspontoson hajóhidat, Athós fsz-ét csatornával vágatta át, szövetségeket köt.
  • pzsellenes szöv vezetője Spárta.
  • Thermopylai: 200.000 fős pzs sereg
    • ha Leónidas győz, sem állíthatta volna meg a pzs flottát. X bevonult Attikába, lerombolta Athént. Szfdi seregét Hellasban hagyta, flottával hazatért.
    • Themistoklés árulása
  • „Kre 480-ban a ny-i grség is élet-halál harcot vívott a Szic-ban előretörő karthágóiakkal szemben. A sziget ny-i vidékét a punok uralták, míg k-i felében a gr városok Syrakusai befolyása alá kerültek.”

2.3.1.2. A délosi szöv

2.3.1.2.1. A délosi szöv megalakulása
  • újabb pzs támadástól félve városfalak építése (de jó lesz az esetleg Spárta ellen is), kikötő összekötése a várossal.
  • Spárta közben felhagyott a pzs elleni küzdelemmel
  • Athén annyira beavatkozott a szövségesei belügyébe (pl kötelező athéni ezüstpénz, tvk), hogy elszakadási hullám kezdődött.
  • szöv haderejét Athén biztosította a szövetségi adókból. 425/4-ben brutálisan emelt adók.
2.3.1.2.2. Themistoklés és Pausanias bukása
  • Kimón (Miltiades fia) hangsúlyozza, hogy eddigi győzelmeiket Spárta oldalán érték el; barátság-bizalom Spárta iránt töretlen részéről.
  • Pausanias spártai hadvez Byzantionban tyrannosként uralk. kereskőhajók fosztogatása, szoros pzs és athéni kapcs.
    • miután kiderült, hogy Pzs-val is levelezett, Athéné szentélyébe menekült à éhen halasztották.
    • hagyatékából kiderült, hogy Themistokléssel is levelezett, így Th-t sem akarták hazai földre engedni (ostrakismos), pzsbarátság vádjával halálra ítélték à Pzs-ban keresett menedéket, ott élt öregkoráig.
2.3.1.2.3. Kimón
  • pzsk elleni győzelem à megkérdőjelezi a délosi szöv létjogosultságát, mert mi más célja lehet még? à a szöv Athén birodalmává alakult, adófizető alattvalókkal. Thasos szigete Spártától kért segt.
  • De Spártában 464-es fdrengés, helótaláz, Thasost leverik.
  • Kimón segítséget küldene Spártának, aki visszautasítja. megaláztatás miatt Kimónnak ostrakismos, mennie kell Athénból.
  • távollétében ellenfele megnyirbálja az areiospagos jogkörét (csak gyilkossági ügyekben bírás)

2.3.3. A pelop-i háb

2.3.3.1. A pelop-i háb fogalma

  • forrás: athéni törtírók
  • nem Peloponnésoson zajlott, neve mint a p-i szöv elleni háb.

2.3.3.2. A háb okai

  • athéniak hatalmának növekedése félelemmel tölti Spártát. Periklés politikája inkább a bir megszilárdítását, tartós békét szolgálta.
  • a fellázadó Samost, Byzantiont a pelopi szöv magára hagyta, szintén békevágyból és Athén iránti bizalomból.
  • De Athén helyzete ekkor már ingatagabb, kevésbé ambicióz, mint korábban. Spártát nem fenyegette.
    • 1.: területi konfliktusból vtk korábban polisközti hábk, mivel ők ketten nem határosak, nincs érdekellentét.
    • 2.: gazdi-kereski okból is kitörhettek hábk, de Spárta idegenellenes, korlátozott külkerű, nincs érdekellentét.
    • 3.: konfliktforrás lehetett a társi külség. De Spárta éppúgy eltűrte szövségesei közt a demo polisokat, mint Athén az arisztokráciákat, nincs érdekellentét.
    • 4.: rituális vétség! (Kylón pl)
  • „A két szövségi renc lépésről lépésre, akaratlanul sodródott bele a hábba.” Okai:
    • 1.: epidamnosi/kerkyrai konflikt
      • K (ma Korfu) közös alapítású gyarmatváros. kulcsftsságú keresk.
      • szövséget kötött Athénnal, Korinthosszal szemben. ez felborította a szövségi erőviszonyokat.
    • 2.: poteidaiai háború
      • korinthos alapította, de a délosi szöv tagállama volt. Athénnak gyanús Korinthos az epidamnosi konflikt után, ezért felszólította Poteidaiát, hogy rombolja le a falait, adjon túszokat, tartsa szemmel Korinthost.
      • Poteidaia az ultimátumra elszakadással válaszolt.
      • Athén blokád alá vette, mire P Spártához fordult segért.
    • 3.: megarai néphatározat (pséphisma)
      • Athén néphatározatot hozott a Korinthos oldalán álló Megara ellen.
      • megaraiak kizárása az athéni kikötőkból, agoráról. Megarának megszakadt a kapcsolata saját gyarmataival is. (kereskedelme fenn tudott maradni, mert nem polgárok, hm metoikosok kereskedtek náluk)
      • Megara tehát Athén ellen lázított, Spártánál keresett védelmet.
    • 4.: Aigina szabsága
      • nem kapták vissza Athéntól a békeszerzben garantált szabságuk.
  • Spárta bűnösnek mondta ki Athént a 445-ös béke szegésében. nem közfelkiáltással, hm személyenként szavaztak erről. à ultimátum Athénnak:
    • kylóni vérbűn miatt űzzék el Periklést
    • vonuljanak el Poteidaia alól
    • adják vissza Aigina függetlenségét
    • vonják vissza a megarai néphatározatot
    • oszlassák fel a délosit.
  • TEHÁT Athén érdeke: kereski és területi statq-igény, stratégiai-politikai hatalom. Ha meghátrál, fellázadnak a szövetségesei.
  • TEHÁT Spárta érdeke: statq (különben fellázadnak a helóták, széthullik a szövség)

2.3.3.3. Az archidamosi (vagy tízéves) háb (431-421)

  • kiegyenlítetlen erőviszonyok. spárta szfdn, athén tengeren erősb.
  • Attika lakói városfalak mögé menekültek, évekre elegendő tartalékkal.
  • egymás kifárasztására, minél kedvezőbb békére törekedtek.
  • spártai Archidamos fővez
  • thébaiak É-Attikát végigpusztították
  • ismeretlen eredetű járvány pusztítja a lakosság 1/3-át. à népharag Periklés ellen leváltották. majd rehab, de járványban meghal.
  • Athén győz Thrákiában, Poteidainál, ny-i vizeken, Peloponnsoson. De pénzhiány és belpoli széthúzás.
    • 1.: parasztok a fdk pusztulása láttán azonnali békét akartak
    • 2.: Nikias kimerítené Spártát, majd visszaállítaná a háb előtti statq-t
    • 3.: Kleón és Démosthenés minél gyorsabb győzelmet akar, akár kockázatok árán is.
    • à Kleón nyer.
      • nem a legelőkelőbb réteg leszármazottja, közönséges.
      • egyszeri, rk-i hadiadó (eisphora) kivetése, szövetségesek adójának emelése
      • egyre nagyobb vérengzések
  • 426, Spártában újabb fdrengés à békejavaslat, amit Kleón megalázóan elutasít.
    • Spárta kísérlete Pzs támogatásának szerzésére, sikertelen.
  • DE Athén anyagilag végképp megrendült, újabb adóemelés, és a szöv pénz- és mértékrencének erőszakos egységesítése.
  • 423, újabb spártai békekísérlet. Fegyszünt kötnek, de Spárta nem hagyja abba a thrákiai városok elpártoltatását. Athén és Pzs szerződés felújítása.
  • 422, Kleón és a spártai Brasidas elesett à út a békekötéshez.

2.3.3.4. A Nikias-féle béke, Argos, Mantineia és Élis szövetsége (421-415)

  • 50éves béke: visszaadják egymás elfoglalt tereit.
    • Spárta félt, hogy alulmarad A-M-É szövetségével szemben, ezért a saját szövetségesei és helótái ellenében kötötte meg Athénnal a békét à szövségeseinek nyílt ellenszenve, ami hamarosan újra szembeállítja Athénnel.
  • Athénban Periklés unokaöccse, Alkibiadés, Sókratés tanítványa.
  • Spárta újra terjeszkedik, szétzilálja az A-M-É szövséget.
  • Alkibiadés és Nikias cserépszavaztatna egymás ellen, de mivel nem biztos egyikük győzelme sem, egy harmadik ember ellen adatták le a szavazatokat. Ezzel annyira kompromittálódott az ostrakismos, hogy soha többé.
    • Nikias és Alkibiadés stratégosok, 417/416
    • Alkibiadés Szic-t hódítaná

2.3.3.5. A szicíliai hadj (415-413)

  • közvetlen indok: Athén szövetségeseinek szorult helyzete Syrakusai ellen. De okok még: Peloponnésos elvágása az ottani gabonától, Athén hódítási vágya, erődemonstráció.
    • Alkibiádés elfoglalja D-Itát, Karthágót. Cél: Mediterráneum egyesítése Pelop kiszorítására. A terv teljesen irreális.
    • hadvezéreknek más-más célja:
      • Nikias: hazatérés
      • Alkibiadés: szövségkeresés, hódítások (pl Syrakusaié), birodalom.
      • Lamachos: Syrakusai gyors lerohanása
    • üres kincstár, senki nem akar szövetségre lépni à Alkibiadés Spártába menekült, elárulva seregét. Lamachos elesett, Nikias egyedül ostromolja Syrakusait. Felmentő spártai sereg gyűrűbe zárja Nikiast. Hírmondó sem maradt.

2.3.3.6. A dekeleiai háb (413-404)

  • Athén elvesztette Attikát, szigetté vált, hajóhada sem maradt. Pénzre volt szüksége, amit nem tudott a szövségesektől behajtani.
  • Spárta-Pzs szerződés: pzs fizeti a flotta költségeit Athén ellen, cserébe Spárta elismeri a pzs fennhatóságot a korábban elfoglalt területein.
  • Alkibiadés átáll a pzskhoz. Tanácsa Tissaphernés satrapésznak: ne támogassa túl Spártát, nehogy nagyon megerősödjön és legyőzze Athént – támogassa inkább utóbbit, hogy a két hatalom legyengüljön az egymás elleni harcban. (A elő akarta készíteni athéni hazatéréséhez a terepet.)

2.3.3.7. A négyszázak és az ötezrek uralma

  • 411: oligarcha tagjai megbuktatták az athéni demot. 5000 polgárra korlátozták a választhatóságot, eltörölték a vezetők álli bérezését.
    • Alkibiadést nem hívták vissza.
    • szövségesekhez követség, hogy mindenki alakuljon oligarchiává à Spárta-barát oligarchiák születése.
    • flotta is ellenük fordult.
  • à Pelop-Pzs kedvezőbb feltételekkel köt szerződést.
  • à Athén radikális oligarchái arra készültek, hogy átadják a várost Spártának. Eközben Spárta magához ragadta az egyiptomi gabonaszállítási útvonalat.
  • Ekkor Athén már hazahívja Alkibiadést, aki vereséget mér Pelop-ra, restaurálja az athéni demot. Spárta ismét békét kötne, de Athén visszautasítja az utolsó lehetőséget, amikor még a statq alapján köthetnék.
    • Alkibiades pénzt rabol a flottára, tizedszedő helyet létesít a Helléspontoson. Stratégos autokratórnak választják. Aztán árulással vádolva megfutamítják, magánhadseregével folytatja portyáit.
    • közben Lysandros a spártai flotta élén.
  • 406, spártai flotta legyőzése, de konstrukciós perben kivégzik Athén legjobb hadvezéreit.
    • közben Lysandrosé a Helléspontos, Karthágóé Szicília
    • Athén szerződést köt Karthágóval Syrakusai ellen
    • Lysandros megsemmisíti az athéni flottát, lezárja a tengerszorosokat, megszűnik a gabonaimport à éhezés.
      • Kleophón törvénye: kivégezni, aki tárgyalni mer a békéről! à koncepciós perben halálra ítélik.
      • Théramenés hónapokig húzta a spártaiakkali tárgyalást, amíg Athén kiéhezett és nehezebb feltételekbe is belement.
  • 404, béke ptjai: (enyhék, mert Spártának szüksége volt Athénre saját szövetségesei ellensúlyaként)
    • Peiraieus falainak lerombolása
    • flotta átadása
    • száműzött arisztokraták visszahívása
    • Attikán kívül minden birtokukról lemondanak
    • belépnek a pelop-i szövbe

2.3.3.8. A harminc zsarnok (404-3)

  • 30tvhozó Athén élén, a demo mellőzésével
  • véres leszámolások, polgjogkorl. sok menekült.
  • demo emigránsok hatalomátvételre készültek, mire a 30ak spártai helyőrséget hívtak be. A demokraták legyőzték a 30ak seregét, restaurálták a demot.
  • a 30ak utánozni akarták a spártai berendt (gerusia, ephoros, perioikos-népesség), de nem egységes rencben gondolkodtak, hm pillanatnyi kihívásokra adott válaszokat adtak.
  • 403: a történelem első amnesztiája, hogy véget vethessenek a belső harcoknak. Kifizették Spártának a 30ak által felvett kölcsönt, átdolgozták a tvkt, attikai ABC helyett bevezették az ión betűket.
    • de a renc kritikusait nem hagyták szóhoz jutni (pl Sókratés)

2.3.4. Ip és keresk

2.3.4.1. A mezgazd és az élelmiszer-keresk

  • gr fdk 25%-a művhető
  • ugar
  • olajfa, szőlő
  • birka, kecske, sertés
  • méztermelés, halászat.
  • szárított sajt
  • állattenyésztés sehol sem kizárólagos megélhetést jelentő
  • Sötét kor
    • hús csak ünnepen
    • trágyázás korlátozott mértékben
    • élelmiszerimport
    • túlnépesedett vidéken a legjelentősb kereskővárosok, akik gyarmításban is jeleskedtek (Korinthos, Megara, Théra, Athén)
    • nem tudunk jelentősb éhínségről
  • Arch és korai klassz kor
    • Solón az olaj kivételével tiltja az élelemexportot
    • rencs és nagymértékű gabonaimport csak a pelop-i háb idején szerveződik.
    • behozatal a teljes élelmiszerigény 1/3-át jelentette

2.3.4.2. Városok munkamegosztása

2.3.4.3. Fémfeldolg

  • bányák álli tulajdonban, nyilvános árverés során adták bérbe 3 évre a kitermelési jogot
  • bányászrszg-k tartása biztos üzlet
  • kitermelt/import fémeket kovácsműhelyekben dolgozták fel.

2.4. Nagy Sándor és a hellénisztikus monarchiák

2.4.1. Nagy Sándor és a diadochosok

2.4.1.1. Nagy Sándor hódításai

  • 356-323. II. Philippos és Olympias fia. Arist nevelte. 20évesen király.
    • II.Ph halálhírére lázongás à leveri. Thébai lerombolása, lakói eladása rszgnek.
    • Athénnal szöv megerősítése
  • „Új Agamemnónként” érkezett Ázsiába. Egyp csatolása a birhoz, fáraónak nevezték. Alexandria megalapítása. Pzs Bir ura. A diadal okai:
    • 1.: Pzs válsága
    • 2.: gr-mak kati fölény; pzsk nem egységesek és nem túl hűségesek
  • Amikor ÉK-Indiában hódított, a mak sereg lázadozni kezdett. (Indusnál, Mezop-ban is alapított Alexandriát)
  • főv Babylón. cél: egységes, kptított, soknemzetisségű bir pzs mintára.

2.4.1.2. A diadochosok

  • egykori hadvezérekből lett utódok
    • Mak: Antigonos à antigonidák
    • Pergamon: à attalidák
    • à seleukidák
    • Egy: Ptolemaios à ptolemaidák
  • céljaik eltérőek (egységes bir visszaállítása vagy saját kirság létreh-a)
  • 323, Athén vezetésével gr állk fellázadtak (lamiai háb). De Athénban makedónbarát oligarchia vette át az uralmat, Démosthenés öngyilkos.
  • 301, királyok csatája: lezárultak a diadochos-hábk, megszilárdultak a monarchiák.

2.4.2. A hellénisztikus kor jellege

2.4.2.1. A hellénisztikus kor forrásai

  • nem maradt fönn összefoglaló, csak töredékek
  • Appianos, Flavios, Diodóros
  • Plut, Polybius, Pompeius Trogus
  • feliratos anyag, egyiptomi papiruszok

2.4.2.2. A hellénisztikus kor fogalma

  • hellén = görög. à nyelv, műveltség, kult görög (alapú).
  • NS által kifosztott Pzs Biri kincstár a mak-gr fejlődés alapja
  • kult gyorsan terjed a hadj-k által
  • koiné: közös nyv (attikai, dór elemek)

2.4.2.3. A hellénisztikus kor értékelésének változása

  • 1990stól negatívabb megítélés: meghódítás, kíméletlen kizsákmányolás. NS könyörtelen reálpolitikus, alkoholista tömeggyilkos
  • diodochosok szerepének fölértékelése :nem NS, hm ők alapozták meg a hellén kort.

2.4.3.4. Egyiptom és a Ptolemaidák

  • a kirság át tudta venni a fáraó-kori Egyp intézmény- és adórencét.
  • terileg, közigileg egységesnek mondható à veszély a külháborúban, trónharcokban
  • biztos gazdi háttér à hódk, Egyp önállóságának megőrzése a többi monarchiánál tovább.
2.4.3.4.1. A ptolemaiosi Egyp története
  • I. Ptolemaios, NS testőre, hadvezére lett Egyp satrapája
  • királynak tekintette magát, dint akart alapítani
  • Égei-tengeri hódk
  • első syriai háb (274-271): megnövelte kis-ázsiai befolyását
  • második (260-53): kudarc.
  • harmadik (246-241): Thrákia, Kis-Ázsia, Syria területeiből szerez
  • negyedik (219-17): addig gr-mak seregbe sok egyp-it soroztak, akik fellázadtak, ami pénzzavart eredményezett, Egyp külpolilag megbénult.
  • ötödik (202-195): befolyás csökken
  • hatodik (170-68): Egyp-t a szeleukida pusztítástól Aemilius Paulus pydnai győzelme mentette meg (legyőzte a makedón Perseust, 168).
  • királyi család véres hatalmi harcai növelték a római befolyást.
  • VII. Kleopatra: 2 öccséhez férjhez ment, zavargások, de Caesar segítségével megszilárdítja hatalmát. Fiuk XV. Ptolemaios Kaisar.
    • Actium után öngyilkos, Kaisarion megöletése.
2.4.3.4.2 Görögök és bennszülöttek
  • grk főleg a városokban laktak, magasabb hivatalokat viselték. egyp-i őslakosok a fdken dolgoztak. jogvitáik gyakran erőszakos véget értek, a király gyakran adott igazat a veszélyeztetett parasztoknak
  • egyp-ik megőrizték saját kultuszaik, tpl-ik, papjaik. grk is átvettek kultuszokat (isis-tisztelet, imhotep)
  • Ptolemaiosok nem alapítottak városokat, mint a Seleukidák
2.4.3.4.3.A mezőgazdaság megszervezése
  • termőfd kiri tulajdon. parasztok évente bérleti díjat fizetnek természetben.
  • gr katonák is parcellákat kaptak. kisebb adót fizettek, mint a kiri parasztok, de cserébe katonai szolgálattal tartoztak
  • fd haláluk után visszaszállt a királyra. lassan örökölhetővé váltak à többnyire gr gazdi elit kialakulásához vezetett à királyi bevételek jelentős csökkenéséhez vezetett.
  • víztárolók, csatornák.
  • szigorúan kptított renc
  • felesleg exportra
  • állami monopóliumok szigorú védelemmel

2012. október 26., péntek

A történelemtanítás elmélete 2012. X. 26.


1         Modulzáró vizsga

1.      választandó: ókorból 2 tétel
2.      középkor, kúk, újkor 4-4-4 tétel
3.      20.sz. 6 tétel

2         Tantervek

1.      Struktúrák
1.1.   lineáris (12 év alatt egyszer végigmenve a történelmen, az ókorra több időt hagyván)
1.2.   koncentrikus (alap- és középfokon is megtanítva az anyagot 8+4 osztályos rendszerben, másodszor jóval részletesebben)
1.3.   spirális
1.3.1.     történelemben kevésbé alkalmazható, mint a matekban
1.3.2.     egy témakör újra és újra előkerül, az adott életkornak megfelelő plusz hozzátételekkel.

2.      társadalomismeret: túlegyszerűsített tanítás = torzítás. Utána a középiskolai szintű részletesítést nehezebb megértetni, mintha egyből összetetten tanulnák meg a fogalmakat a 11 évesek
3.      természettudomány: információ lehet egyszerre egyszerű ÉS igaz is. /Lászayné véleménye/

3         Európai tantervtípusok

1.      első tanterv akkor jön létre, amikor (1): az állam (2): mint megrendelő készíti az iskoláknak. (=felvilágosodás)
2.      típusok
2.1.   kontinentális (előíró jellegű): sok előírás, betartatás-ellenőrzés
2.1.1.     francia típusú
2.1.1.1.           országosan egységes, központosított
2.1.1.2.           in: D-Eu, Fro, Belgium, Mo, Skandinávia
2.1.2.     német/porosz típusú
2.1.2.1.           tartományi szinten egységes (tanítási idő, tankönyvek is eltérnek tartományonként)
2.1.2.2.           in: Némo, Aut, Svájc
2.1.3.     K-Euban rigorózusabb a szocializmus idején: minden kötelezően előírva, mindenre vonatkoztatva (pedagógiai módszerek, tankönyvek, ideológia, …)
2.2.   angolszász (liberális)
2.2.1.     in: NBr, Holl, Dánia
2.2.2.     eredetileg nincs tanterv, csak kimeneti követelmények (vizsgaszabályzat).
2.2.3.     de a 20. század eleji reformpedagógiai irányzatok túl lazán álltak hozzá (gyereket csak arra tanítják, ami iránt ab ovo érdeklődik, pl ha nem akar írni, akkor nem kell megtanulnia) à keret-/alaptanterv minimálszabályozása, amit iskolánként azzal bővítenek, amivel csak akarnak.
2.2.3.1.           Magyarországon az 1990-es NAT is ilyen volt

4         Tankönyvek

1.      Oktatási célokat szolgáló, adott szakterülethez, szaktudományhoz kapcsolódó mű” TEHÁT nem egyenlő a szakmonográfiával, mert
1.1.   célkorosztálynak megfelelő szinten dolgozza fel a témát
1.2.   ß fontos, hogy kinek  készül, ki fogja olvasni
1.3.   struktúrája is más
1.4.   célzatos ábrák, térképek, grafikonok tarkítják
2.      óhatatlanul lemaradással küzd a naprakész infók terén. Konzervatív műfaj. Aktualitások bevonását a tanárra bízza.
3.      Amit a tudomány megcáfolt, az már ne legyen benne.