2009. november 17., kedd

Seignobos: A történeti módszer alkalmazása a társadalomtudományokra (1901)

BEVEZETÉS – A TÖRTÉNETI MÓDSZER ÉS A TÁRSTUDOK
1. „Törti módszer”: törti mű megalkotásakor alkalmazott módszer. Törti tények tudos megállapítására, tudos rendszerbe foglalására szolgál.
2. A történettudomány
2.1. megfigyen alapul. Múltbeli, emberi tényekén. Minden (poli, szellemi, gazdi) tény tanulmányozása, „mely tények többsége észrevétlenül ment végbe”.
2.2. mivel múltbeli a tény, csak közvetetten figyhető meg à hogy ismerhetjük meg?
2.2.1. nyomot hagytak hátra (tgyt, dokt). Forrást. (Amit már közvetlenül figyhetünk meg).
2.3. törti módszer: forrásvizsg à rekonstrukció à ténycsoportosítás à összefüggés-felfedés.
3. Társadalomtudomány
3.1. társban előforduló tényeket vizsg (nyv, szokásos, táplálk, öltözködés, lakóhely, rítusok, szórakozás, művészet, tud, vallás, filó, ercs, poli és gazdi intézmények).
3.2. ~=szociológia; nem=politikatudomány (mert nem kormány alá tartozóságok, hanem család, tulajdon megfigyelése)
4. Miért szükséges a törti módszer a társtudokban?
4.1. társtud: jelenségek közvetlen megfigye. Szűk területé a gyakorlatban. à tág terület figyéhez források kellenek à amiket csak a törti módszerrel lehet tanulm.
4.2. társtud: olyan jelenségekkel foglalk, amik időben nem állandók à megértésükhöz szükség van fejlődésük ismeretére.
4.3. csoportosítani is törti módszerrel kell az összegyűjtött tényeket.
10. FEJEZET – AZ EGYMÁSRA KÖVETKEZŐ TÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSÁNAK MÓDSZERE
5. „A fejlődési sorokat elkülönítésüket követően össze kell hasonlítanunk ahhoz, hogy megérthessük őket”.
5.1. számokban kifejezhető jelenségek változásai statisztikailag ábrázolhatók à ok-okozati viszonyok feltérképezhetők. Számszerűsíthetőségek: ember alkotta dolgok, emberi cselekvések ß belső jelenségek következményei.
5.2. „Bizonyos feltételek szükségesek egy adott társi jelenség bekövetkeztéhez, de soha nem elégségesek létrehozásukhoz: ahhoz mindig emberekre van szükség.” à társi változások magyarázata pszichológiai okokkal („olyan jelenségtípus közbeiktatása, amely minden statisztikai eljárás alól kivonja magát”) à KÉRDÉS: mi változott? Indíték vagy az indíték külső feltételei? – Pszichológiai módszer = törti módszer. VÁLASZhoz egyidejű jelenségek tanulmányozása kell csak.
5.2.1. „Óvakodnunk kell azonban attól a kézenfekvő szemléletmódtól, amely által minden absztrakció révén elkülönített társi jelenséget valóságos létezőként fogunk fel, mintha élő organizmus módjára, saját erejükből fejlődnének. […] A törtírás komoly veszélyforrása, hogy képesek vagyunk olyan képzeletbeli lények életrajzát megírni, mint egyház, királyság, tőke vagy spekuláció. […] Az egyszerűség kedvéért használhatjuk ezeket a fantomokat, hogy az okok keresése során egészen addig a ptig juthassunk el, ahol embereket találunk.” à kollektív indítékok csak egyéni indítékok összességeként értelmezhetők.
5.3. társi változás 2 formája:
5.3.1. ténylegesen az emberek (cselekvésmódjuk, cselekvési szokásaik) változnak egy konkrét dolog kapcsán, szándékosan vagy kényszer hatására;
5.3.2. leszármazottak vagy idegenek új cselekvésformát alakítanak ki, más indítékok/szokások miatt.
5.3.3. emberiség ezen változások révén újul meg.
6. Fejlődések pszichoi változásokkal való magyarázata jobb, mint a statisztikai módszer, de csak hipotézis lehet à tudos bizonyításhoz összehasonlítandók a különféle fejlődések. „Ténycsoportok összehasonlítása az egyedüli eljárás annak megállapítására, hogy mely jelenségek tartoznak általában össze, és melyek függetlenek egymástól”. à csak segtudokkal együtt vizsgható egy ekkoraság.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében