1. készítés helye, kora a legfontosb
1.1. előlap utal a kibocsátóra (uralk jelképe, kibocsátó hatóság címere, felirat)
1.2. helyre-korra utalHAT a verdejegy, emissziósjegy, évszám, etc
2. társ szüksége az általános értékmérésre à tgyk (kagyló, prém) à fém.
2.1. meghatározott+állandó súly, amit a pénzkibocsátó szavatol (ezt a pénzre rávert éremképpel/felirattal jelzi).
2.2. ha egy más társ találk egy számára használhatatlan pénzzel: tezauráció és/vagy gazdserkentés (utánzott forma-érték-anyag, ált rosszabb minőségben)
2.3. utánverést ált jelzik az érmén
2.4. „pénztörténet alapja a leíró numizmatika” egyes korok pénzéről minél részletesebb katalógus.
3. Antik ~
3.1. gr
3.1.1. archaikus kor: 7-5.sz
3.1.1.1.Fek-t-től Szic-ig, arany-ezüstötvözet. Címerszerű jelképek.
3.1.1.2.drachma.
3.1.1.3.Poliszok presztízskérdése az önálló pénz verése+haszonszerzés.
3.1.2. klasszikus kor: 5-4.sz
3.1.3. hellenisztikus kor: 4-3.sz
3.1.3.1.NS bir-ának államalakulatai élén álló egyeduralkodók önálló pénzeket vertek. Verdénként más szimbólum az érmén.
3.1.3.2.római bir uralma alatt már csak provinciális pénzverés, csak bronzból.
3.2. római
3.2.1. közt kora: 3-1.sz
3.2.1.1.évszázadok óta árucserével élt a szomszédos pénzverő népekkel (gr, etruszk) szemben à külkapcsokban elkerülhetetlenné vált a pénzverés bevezetése.
3.2.1.2.didrachma, litra (bronzból). ROMANO felirat. Téglalap-alak, állatábrázolások.
3.2.1.3.as: kerek bronzpénz. Font súlyához viszonyított. Pontos-vonalas értékjelzés (gr átvét)
3.2.1.4.denár: 3.sz végétől kru 1.sz-ig az alapegység. Ezüst. Szenátusi kézben a pénzkibocs.
3.2.2. császárkor: 1-5.sz
3.2.2.1.arany, ezüst, bronzpénzek (aureus, denár, sestertius/as). Nincs értékjelzés, csak méret-szín-ábrázolás alapján való megkül.
3.2.2.2.Diocl reformja: más címlető pénzek a 3 fémből. Tartományi verdék à decentralizáció.
3.2.2.3.4.sz.: mext a császportré, helyette sematikus uralkodókép.
3.3. kelta („gr-római világ eui peremterületein élő barbárok”: dák, germán, illír, kelta, trák, etc)
3.3.1. kre 3.sztól
3.3.2. gr-római éremtípusok utánzása, egyénire formálása
4. bizi pénzverés
4.1. I. Anastasius pénzreformja, 5.vége:
4.1.1. bronz nummiák (5-9.sz) a korábbi solidus-formában. Arany, tál alakú szküphatosz. Ezüstverés nem jell.
4.1.2. ker szimbolika a 8.sztól (Jézus, Mária, etc). Latin feliratok helyett egyre inkább gr.
4.1.3. 13.sz-ig itt az egyetlen rendszeresen kibocsátott aranyveret.
5. közép- és újkori pénzverés
5.1. denárperiódus (5-13.sz)
5.1.1. rómbir pénzeinek utánzata. Kevésbé jellemző differenciált keresk, mint a Bir-on belül
5.1.2. Karoling császság: NagyK pénzreformja, 8.2.: karoling font alapsúllyá tétele, denár kizárólagossá.
5.1.3. vikingek: keresk az arabokkal és ny-euiakkal. Arab dirhem, angol-német denár, itai-cseh-len-magy-bizi pénzek mint éremleletek. Utánzatok.
5.1.4. brakteáta: egyoldalú veret, a hátoldal az előlap negatívja.
5.1.5. kk-euban a 11.sztól van önálló pénzverés, főleg karoling (szász, bajor) hatásra.
5.1.5.1.első istváni denár: LANCEA REGIS-REGIA CIVITAS, karoling tpl.. Második denár: STEPHANUS REX-REGIA CIVITAS. Harmadik denár csak súlyra különbözt a másodiktól. Ezüst.
5.1.5.2.Mo-n a pénzverés kizárólagos felségjog alatt.
5.1.5.3.I. Béla és I. Géza pénzei: BELA DVX ÉS DVX MVONAS felirattal.
5.1.5.4.Pénzrontás KKálmántól à idegen pénzek áramlása az orszba.
5.2. Garasperiódus (13-6.sz)
5.2.1. kerhadjk során szükség lett egy értékálló és denárnál nagyobb pénzre à aranypénz, Firenze, Fro, Ang, Mo, Cseho, etc
5.2.1.1.KR: ország 10 kamarára osztása. Kamaragrófok a kirtól bérelhették a kamarákat. Verdejegy minden pénzen.
5.2.2. aranynál kisebb, denárnál nagyobb címlet: garas (Ira, Fro, Cseho, Mo)
5.2.2.1.ezüstből. Bányászat: Cseho, Mo a legjelentősb
5.2.2.2.Mátyás, 1467: állandó értékű ezüstpénz. 1 arany=100denár.
5.2.2.3.17.sz.: aranyft helyett dukát (5-600 denár)
5.2.2.4.Magyar éremképeken főleg a Madonna, SztLászló.
5.3. Tallérperiódus (16-9.sz)
5.3.1. tiroli ezüstből guldiner verése. Váltópénzként egész Euban jelentős. Tallér lett a neve később.
5.3.2. Mo-n II. Ulá-tól. Első alkalommal szerepel rajta évszám (1499).
5.3.2.1.mellette továbbra is dukát, ezüst aprópénz; Erdélyben garas, denár, abulus, poltura.
5.3.2.2.1659-től krajcár (ezüstből), 1680-tól bécsi márka (aranyból)
5.3.2.3.Rákóczi: arany, féltallér, poltura (utóbbi rézből). Rákóczi képe nem szerepel a pénzen, hanem Madonna, országcímer, PRO LIBERTATE.
5.3.2.4.1754-1856: konvenciós pénzláb: Ausztria és Bajoro pénzügyi egyezménye à 1 tallér = 2 forint = 120 krajcár.
5.3.2.5.1760-tól rézpénzverés (poltura, denár, krajcár). 1762-től papírpénz.
5.3.2.6.1848: első magyar feliratú pénz
5.3.2.7.1857től aranykorona. 1867: bécsi érték (1 forint = 100 krajcár). 1892: aranyalapú korona-valuta. Tallér-korszak vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése