2009. november 26., csütörtök

Bertényi: A történelem segédtudományai/Irattan

1. irat

1.1. írás terméke, ami nem kézirat, hanem irattári jellegű

1.2. irattár: szerv/személy működése során/életében keletkt, rendeltetésszerűen nála maradó iratok összessége. Személyhez/szervhez írt, címzett, ill saját belső használatra készített, meghatározott céllal. Birtoklására eredetileg vmely meghatározott szerv/személy jogosult.

1.3. iratképzés: tevékenység, mely során irat keletkez

1.4. 1995

1.4.1. irat: „Minden olyan szöv, számadatsor, tkp, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült kv jellegű kézirat kivételével -, amely vmely szerv működésével, tevékenységével kapcsban bármily anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával, bármely eljárással keletkt.”

1.4.2. közirat: minden irat, amely közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartoz-ott. Többiek magániratok.

1.4.3. jogi szpt szerint az iratok forma, jellegg, ügyvitelben elfoglalt hely alapján oszt.

1.4.4. forma alapján okl, levél, akta/ügyirat.

2. okl: ld oklevéltan

3. levél

3.1. „Jogi jelleget nélkülöző, címzett értesítésére szolgáló írásos küldemény”

3.2. állandósult formák (megszólítás, dátum, aláírás)

4. akta/ügyirat

4.1. formai követelmény általában: bevezető (címzés), érdemi rész (rendelkezés), befejezés (dátum, aláírás, pecsét). Okl-től az külteti meg, h célja nem a bizonyítás, hm csak a közlés.

4.2. iratképzők jellege szti oszt: közületek iratai, hivatalos, közirat, magánirat, félhivatalos. Hivatalos irat csopítása: kormzati, gazdi, igazgi, egyhi, etc.

5. Szisztematikus irattan: küldő és címzett viszonya alapján

5.1. fölérendeltség

5.1.1. uralk által kiadott (kancelláriai, decretum)

5.1.1.1.sztesített tvk

5.1.1.1.1. kkori okl-formában

5.1.1.1.2. edictum, mandatum, publicandum

5.1.1.1.3. kinevezés, kegyes határozás, kivság, rangemelés, tvesítés, felmentvény, oltalomlevél

5.1.1.2.leirat

5.1.1.2.1. uralk a hivataloknak/kormnak

5.1.1.2.2. ált titkos

5.1.1.2.3. nincs címzés, kihirdetési záradék

5.1.1.2.4. ítélet, felhatalmazás, megbízólevél, visszahívólevél

5.1.1.3.határozatok

5.1.1.3.1. stilo relativo – E/3-ban fogalmazott hatósági utasítás

5.1.1.3.2. egyszerű, ünnepélyességmentes

5.1.1.4.kézirat

5.1.1.4.1. hivatalos, de szerkesztése-hangneme bizalmasb, ünnepélyesb

5.1.1.4.2. kabinetrendelet, manifesztum (nyilatkozat, kiáltvány), proklamáció

5.1.1.4.3. néppel tudatott, uralk általi információ

5.1.2. hatósági iratfajták

5.1.2.1.leirat, határozat: uralki tényleges részvétel nélkül

5.1.2.2.E vagy T/1-ben

5.2. alárendeltség

5.2.1. jelentés

5.2.1.1.devotiovonal (hódolati vonal)

5.2.1.2.mellékletek

5.2.1.3.alázatos, véleményes, közvetlen, közvetett, igazoló, etc

5.2.2. emlékirat

5.2.3. megkeresés, kérés, kérelem (előbbi hivatalnokok közti, utóbbik magánszemély és hivatalnok köztik)

5.2.4. beadvány (nem személyes hangú)

5.2.5. panasz (írónak alárendelt bepanaszolása az alárendelt fölérendeltjénél)

5.2.6. felterjesztés (adott ügyben saját vélemény kifejezésre juttatása)

5.3. mellérendeltség

5.3.1. hivat levél, kézirat

5.3.2. családi események, részvétnyilvánítások

5.3.3. diplomácia (kölcsönös követek megbízólevele, diplomáciai/szóbeli jegyzék: nincs megszólítás-aláírás, van hatósági bélyegző)

5.3.4. szerződés

5.3.5. egyezmény (csekélyb jelentőségű szerz): jegyzőkv-forma, ratifikálás

5.3.6. egyezség (hallgatólagos megegyezés)

5.3.7. konkordátum (áll és egyh közti szerz)

5.3.8. nem diplomáciaiak: megkeresés, kérelem, keresvény (nem ünnepélyes), átirat

5.4. belső ügyviteli iratfajták

5.4.1. szervek, hivatalok közti érintkezés, másik 3 kategóriába nem illik bele

5.4.2. nincs címzett, küldő. Ügyvitelkönnyítők.

5.4.3. ügyviteli kvk: hivatalokban folyamatosan vet. Altípusa a

5.4.4. jegyzőkv: 1 ügyben, 1 alkalomből készül. Protocollum. Tárgyalás, tanúkihallg, ülés, etc.

5.4.5. iktatókv: ügy leírása, iktatószám, elintézés módja, ideje, irat további sorsa)

5.4.6. dicajegyzék (évi rovásadó-elszámolás)

5.4.7. tizedjegyzék

5.4.8. urbárium

5.4.9. birtok- és népességösszeírások (hagyatéki leltár is)

5.4.10. számadás, gazdi bezsámoló, megrendelés

6. Analitikus irattan – iratok külsőbelső tulságai

6.1. külső

6.1.1. forma

6.1.2. terjedelem

6.1.2.1.fólió (1 ív kettéhajtva. 20.szban megxt)

6.1.2.2.levélforma (negyedrét)

6.1.2.3.a4, a5

6.1.3. kötés: füzetbeà kötetbe, netán tekercsbe

6.1.4. írásmód, íróanyag

6.1.4.1.tinta

6.1.4.2.lúd- vagy acéltoll, golyóstoll, nyomtató

6.1.5. pecsét

6.1.5.1.méh- vagy pecsétviasz

6.1.5.2.hajtásnál, 18-9.sztól borítékon

6.1.5.3.20.sztól egyre inkább bélyegzés

6.2. belső

6.2.1. név, cím, uralki többes, etc a fejlécben

6.2.2. címzettet megillető fogalmazás, üdvözlő formula

6.2.3. érdemi rész (ügyirat kiállításának oka, rendelkezés-kérés-etc, szankció)

6.2.4. hitelesítés (manu propria, sk, aláírás)

6.2.5. keltezés (kiállítás helye, ideje)

6.2.6. nem olyan szigorúak a szabályok, mint a kkori oklknél

7. Genetikus irattan – ügyvitelben elfoglalt hely

7.1. beadvány: szervhez-személyhez intézett irat; aláírással ellátott tisztázat.

7.2. kiadmány: szerv-személy küldi; aláírt tisztázat. Mind2 rendeltetésszerű helye a címzettnél van.

7.3. fogalmazvány: alapul szolgál egy másik iratnak (beadv, kiadm) Belső ügyvitel, rendeltetésszerű helye a keletkezés helye. Mexűnőben. Helyette most másodpld.

7.4. Tisztázat: irat végleges formája, aláírással-bélyegzővel

7.5. eredeti irat: első, keletkezési időptban létrejött pld

7.6. Másodpld: ha egyszerre több eredeti készül

7.7. másolat: keletki időpt utáni pld

7.7.1. átírt irat: későbbi irat szövegébe ágyazva volt korábban

7.7.2. facsimile: mindenben egyező másolat. Fotó, xerox, etc

7.7.3. szöveghű, betűhű: irat szövegét visszaadja, formáját nem

7.7.4. teljes

7.7.5. kivonatos: részletekről

7.7.6. egyszerű: nem hitelesített

7.7.7. hiteles: hitelesítési záradékkal ellátott.

7.7.8. egykorú

7.7.9. kései

8. Magyarországi iratkezelés, irattári rendszerek

8.1. 14.sztól rendszeres az írásbeli ügyintézés, ügyviteli iratok megőrzése (lajstrom, regisztrum)

8.1.1. tagolatlan iratsorozat: iratok mechanikus sorrendben követik egymást, nem pl tematikusan

8.2. 15.sz: tömeges írásbeliség megjelenése (pl pergamen helyett olcsó papír) à csak kivonatok készítése, nem teljes másolat

8.3. 16.sz: Magyar (Királyi) Kamara

8.4. Nova Manipulatio kora (új ügykezelés, 1760stól)

8.4.1. iratok rendezése formai alap helyett tgyi alapon

8.4.2. iktatás bevezetése (ellenőrzés, ügyintézésgyorsítás). Személynév-, helynév- és tárgymutató.

8.4.3. II. J alatt további csopítás, 1785

8.4.3.1.tárgyosztályok, egyedi kútfők irataival

8.4.3.1.1. tgyosztkon belül ügyek szti lajstromozás

8.4.3.1.2. kútfő=fons. Fonson belül tétel (positio). 1 tétel=1beadvány+hozzá tartozó kiadvány fogalmazványa.

8.4.3.2.tgyosztályok, általános és egyedi kútfők irataival

8.4.3.2.1. 19.1től

8.4.3.2.2. tgyosztályon belül alosztály, iratok időrendben

8.5. a polgári korszak iratkezelése

8.5.1. 1848: kormányszékek helyett minisztériumok. Kollegiális felelősség helyett egyéni.

8.5.2. 1850s: kötelező irattári terv. Hatósági iratok egységes rendszerezésének kísérlete.

8.5.2.1.alapegység: ügyirat

8.5.2.2.iratszerelés: iratváltások egymáshoz kapcsolása

8.5.2.3.irattári sorkv: tgyosztály, alosztály jelzete, alapszám

8.5.2.4.az alapszámos rendszer: ügyiratfolyam első darabjának iktatószámához csatolják a többit

8.5.2.5.osztály- vagy kútfőrendszer: alapszámon kívül tartalmi csopítás is

8.5.2.6.dossziérendszer: gyakorlati legátláthatóbbság: cégek irattára partnerek szti csopításban, betűrendben.

8.6. szocialista kor iratkezelése

8.6.1. 1949-51: osztályok, alosztályok, ügycsoportok. Tgyk szti iktatás. Bonyolult à

8.6.2. 1951-56: csoportszámok iratkezelés. Nehézkes à

8.6.3. ágazati hatáskörbe utalták az iratkezelés, mext az egységes országos ~.

8.6.3.1.naplószerű iktatás: sorszámos

8.6.3.2.gyűjtőszámos iktatás: gyűjtőszám, alszám, wtf.

Nincsenek megjegyzések: