1. „régi írások törtével, olvasásával, átírásával, jellegzetes vonásaiknak összegzésével, társi és frzi elterjedésükkel fogl”. Önálló segtud a gr- és a latin~
1.1. viasztáblára, papiruszra, hártyára, papírra; stilussal, calamussal, pennával; kódexet, oklevelet.
2. történet
2.1. 18.legeleje, Montfaucon bencés szerzet kódexekkel „vázolta az írás fejlődését”
2.2. 18.1: egyetlen latin írás vt, csak 3 formában
2.2.1. maiuscula: összes betű 2 párh vonal közé helyezhető.
2.2.2. minuscula: összes betű négy párh vonal közt helyezked
2.2.3. cursiva
2.3. Hajnal István, 20.1: hivatalos írásbeliség kutatása, írás társi funkciójának vizsga.
3. íróanyagok
3.1. papirusz: Csak az egyik oldalára írtak.
3.1.1. ókortól a 10.sz közepéig általános.
3.1.2. arab hód miatt mex az egyiptomi import Euba à
3.2. pergamen
3.2.1. juh-, kecske- vagy borjúbőrből
3.2.2. déli hártya: egyik old kidolgozott, másik (szőroldal) sárgás. Tekercsben tárolás
3.2.3. északi hártya: egyforma finomságú a 2 old. Hajtogatva is tárolható.
3.3. viasztábla
3.3.1. in antik Róma
3.3.2. könnyű írni, könnyű újraírni
3.3.3. stilussal
3.3.4. összefűzött fatáblák: codex
3.4. papír
3.4.1. Kína à arabok à Eu. 9.sz.
3.4.2. ált a nem örökérvényű okl-ket írták rá eleinte
3.4.3. keltezés könnyebb, mert márka- vagy vízjel
3.4.4. calamus, penna
3.4.5. vasgálic feloldva borban-ecetben, színezés korommal-szénnel
4. íróműhelyek írásképek, egyéb jellegzetességek alapján különböztethetők meg
5. írástípusok: szépírás, könyvírás, folyóírás, ezek keveréke
6. jegyző megfogalmaz, írnok letisztáz
7. sok rövidítés (szó néhány betűjét írják csak le, ill egyezményes jelek: 9=con- vagy –us, 4=-rum)
8. Írástörténet
8.1. legrégibb latin írás a capitalis. Minden betű egy négyzetbe szorítható. Nincs szóelválasztás.
8.1.1. alfajok: rustica, cursiva, uncialis.
8.1.2. 8.sz-ig. onnantól regionális írások
8.2. Karoling ren idején újra egységes írás (karoling minuscula
8.3. 13.sztól gótikus minuscula
8.4. 14.sztől humanista írás (könyvírás, folyóírás, kancelláriai írás is)
8.5. Mo: korai okl-k karolingban íródtak (pl Ph). Később gótikus.
8.6. számjelölés a 12.sz-ig római, de gyakran minusculás.
9. Nyv és stílus
9.1. capitalis à szóelválasztás à írásjelek
9.2. középlatin helyesírás a kiejtéshez igazodott (kettőshangzók eltűnése, tc-hasonulás, kc-hasonulás, i-ből y, u-ból v, h-elhagyás)
9.2.1. új jelentések (saecularis=száz évi à világi)
9.2.2. szavak továbbképzése
9.2.3. idegen szavak latinosítása
9.2.4. nagyon jellemző a rímes próza (13.sztól inkább a ritmikus próza).
10. A forráskiadás
10.1. forrásközlés (egyedülálló források nyomdai soxorosítása)
10.1.1. fényképes (facsimile – csinálj hasonlót)
10.1.2. szöveges (interpretatióval jár együtt): betűhű, betű szerinti, szöveghű, regeszta.
10.2. írnok tud írni, olvasni, önállóan fogalmazni, ügyintézni (Anonymus, JanusP)
10.3. írás a 14.sz-ig kizárólag egyh-hoz kötött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése