2009. október 4., vasárnap

Cavallo - Cartier: Az olvasás kultúrtörténete. Gilmont: A reformáció és az olvasás

1. Lambert, 16.1.: „Kvnyomtatás 15.sz-i megjelenése Isten akaratából történt, hogy ilyenformán lehetővé tegye a reformációt” ß egybeesés

2. kvforma:

2.1. címlap

2.2. standard betűmegjelenés

2.3. modern szerzők kiadási aránya megnőtt

2.4. nyomdák gyors terjedése

2.5. ktárak állományának növekedése

2.6. kvk árának csökkenése, banalizálódás

2.7. à olvasói tábor kiszélesítésére törekvés à népnyelven való kiadás!

2.8. à polgság reprezentációs kelléke is a kv

2.9. à egyhi privilégium mexűn

3. Nyomtatás népnyelven

3.1. 1520s1.: pamfletdömping birodalomszerte

3.1.1. ref által felvetett mindenféle problémáról. Közvélemény befolyásolása a cél à sokakhoz kell eljutnia.

3.1.2. követelések: népnyvű Bib à 1526-holland, 1530-német, 1532-olasz, 1535-francia+angol à nyomdák szaporodása

3.2. „Közhasználatú kvk – bibliák, katekizmusok, zsoltárok és liturgikus kvk – iránti igény” megnőtt, + prot bibkommentárok és teológiai összefoglalók.

3.2.1. „E tudós teológusok ma már alig elképzelhető dühvel estek egymásnak a szüntelenül újjáéledő polémiák során, ami biztos jövedelmet jelentett a nyomdászok számára.”

3.3. 16.sz végére minden vallási csopnak sajtóra volt szüksége. Belső (liturgikus-spirituális) és külső (propagandisztikus) igény. à sz 2.felére szigorodott az ellenőrzés a nyomdák fölött (index).

3.4. nyvhasználati vita

3.4.1. képesek-e a nem latin nyvk a sztség szolgálatára? – Luther: hasznos a tömegnek à Bèze: nem biztos, hogy értik.

3.4.2. liturgia nyve rövid távon, teológiai szaknyelv hosszú távon latin maradt.

4. Az olvasás veszélyei

4.1. „Haszontalan, sőt kártékony kvk túltengései” – Luther aggályai

4.1.1. Luther látva a parháb következményeit, már nem hirdette, hogy minden embernek el kell olvasnia/ismernie kell a Bibt. à egyhnak közvetítenie, magyaráznia kell. à katekizmus pont elég az egyszerű embereknek olvasásra. (Ang-ban csak nemes jelenlétében volt olvasható a Bib; nők, kézművesek, kisbirtokosok, fdművelők, iparosok, segédek és inasok egész biztos nem olvashatták.

4.1.2. spiritualisták, anabaptisták radikálisan mindenkinek olvashatóvá tennék

4.1.3. újabb összecsapás: szem Bibliája vs. fül Bibliája

5. Az olvasás soxínűsége

5.1. „A ref terjedése során az írás hangsúlyozása sohasem jelentette a szóbeliség kiszorítását.”

5.2. korabeli analfabetizmus: átlag 96-7%, városokban 70-90% (Velence: 86%, Ang: 89%). Az adatok nagyon becsültek.

5.2.1. források: írásos dokumentumok, nyomtatott példányszámok-árak-formátumok viszonya à

5.2.2. ergo leginkább KÖZVETETT megismerés (prédikáció, pamflet, közös olvasás, közös éneklés)

5.2.3. olvasási segédletek:

5.2.3.1.bevezetők – tartalomjegyzékek – összefoglalók

5.2.3.2.lapszéli jegyzetek (filológiai, teológiai, liturgikus témakörben)

5.2.3.3.csoportos felolv, megbesz

5.2.3.3.1. szóbeli kommentárok

5.2.3.3.2. teológiai viták (vö úrvacsora-pamfletek pl)

6. A szövegek elsajátítása és terjedése

6.1. Luther: helyes terjedési forma a prédikáció (teológusok-püpök helyes előadásra képesítése)

6.2. Kálvin: emberek által egymásnak továbbadás igyekezete+prédikáció

6.3. ita-i inkvizíció észrevétele: a nép nem kontextusában, hanem egyes kiragadott szövegrészeket, leegyszerűsítve értelmez, főleg a mindennapi életre vonatk részeket.

7. Az írás tekintélye

7.1. „Írás a hitelesség garanciája”, tekintély, nyilvánosság

7.1.1. „Túl sok kvt nyomtattak, túl sok tévedés terjedhetett el” – 16.sz. közepe. (pl gyors Bibfordítások hibásak)

7.1.2. író-olvasó viszony: pamfleteknél ~élőszó-szerű. Nagyobb kvknél: utókorra, maradandóan, szilárdan.

7.1.3. olvasásra fenntartott szövegek: katekizmus, liturgikus szövegek. Céljuk: alapvető ker tanítás megszilárdítása.

7.1.4. Mai tudományos álláspt: az írás-olvasástudás térnyerése nem csak vallási tényezők következménye.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében