2009. szeptember 29., kedd

Bácskai-Gyáni-Kubinyi: Budapest története a kezdetektől 1945-ig

1.1. A NÉPESSÉG ÉS A BEÉPÍTETT TERÜLET NÖVEKEDÉSE

2. Debrecen, Pozsony, Buda, Szeged, Pest a legnagyobb városok. Pesten gyorsabb a népnöv.

2.1. Bevándorlás: osztrák, szomszédos megyei

2.2. Kevés igényes épület (belvárosi középületek kivételével)

2.2.1. Külváros falusias+népnöv gyors

2.3. pesten kézműip és keresk jelentősége nő, Óbudán mezgazd.

2.4. A LAKOSSÁG FOGLALKOZÁSI MEGOSZLÁSA: KÉZMŰVESEK ÉS KERESKŐK

3. „kedvező értékesítése lehetőségek” vonzóak, kkori privilégiumok is

4. konzervatív gazdpol (verseny kiküszöbölése), vámrendszer

5. görög kereskők, aztán a vámkedvezményük elköltözése után a zsidók

6. kereskők, tisztvis-k és értelmiség aránya elenyésző a 18.2-ben.

6.1. A LAKOSSÁG VALLÁSI ÉS ETNIKAI ÖSSZETÉTELE

7. kat többség, görkat jelentős még

8. etnikailag összetettebb àsúrlódások

8.1. magyar, német, rác-macedón-görög

8.2. főleg gazdiak az érdekellentétek (és nem nyvi-kulti-vallásiak)

8.3. befolyás csak polgjog esetén à főleg német érvényesülés

8.4. RENDI MEGOSZLÁS, VÁROSIGAZGATÁS

9. polgság: ingatlanbirtokos, önálló kézműves/kereskő/szőlősgazda. Iparűzési, kereskedési és bormérési jog, városi szabjogok, igazgatásban való részvétel

9.1. bíró, polgmester, tanács, ellenőrző testület ß élethosszig viselt tisztségek à választójog csak tisztújításkor bír jelentőséggel

9.2. hivatalnokréteg nő, szfordtól (főleg jogi) szakképzettséghez kötött.

10. fokozódó közpi hatalom eközben_

10.1. A FŐVÁROSSÁ EMELKEDÉS ELSŐ LÉPÉSEI – A 19.1

11. 1784: Helytartótanács és Kamara és nádorszékhely Pozsonyból Budára (vár). 1777: Nagyszombati egyetem Budára. 1784: Budáról Pestre. (à Buda közigi, Pest gazdi-kulti kpt, Pozsony poli maradt az 1830-40s-ig.) Addigra eui viszonylatban is jelentőségre tett szert Pest.

11.1. A FŐV HATÁSA VIDÉKRE

12. >100 település kptja B és P; B és P élelmiszerszükséglete ösztönözte a vidéki termelést

12.1. Összeköttetés szorosabbá a gőzhajózással (1830s) és a vasúttal (1840s)

12.2. NÉPNÖV, DEMO-I JELLEGZETESSÉGEK, A BEVÁNDOK BEILLESZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI

13. Pest a szfordon >100.000 fős.

14. ki- és bevándorlások száma jelentős (főleg a <30>

15. házasságkötések száma csökkent a 18.sz vége és az 1820s közt.

16. nőtöbbségből ffitöbbség a 18.vége és az 1830s közt.

17. lakosság többsége (pláne a felső rétegek) német.

17.1. 1851: Pesten 40% német, 38% magyar

17.2. 1851: Budán 70% német.

17.3. németek elmagyarosodása nem ritka

18. kat-k aránya csökkent (90ről 77%ra), nőtt a prot-ok aránya, zsidók 5ről 13%ra emelkedtek. 1840sre egyenletesebben oszolnak el a felekezetek a városrészekben (zsidók kivételével)

18.1. A VÁROS TERÜLETÉNEK TERJESZKEDÉSE – VÁROSSZÉPÍTÉS, VÁROSTERVEZÉS

19. Lipót: „habár jogállását tekintve e városrész is külvárosnak számított, lakóházainak és középületeinek méretei, igényes, sokszor művészi kivitelezése miatt soha nem tekintették annak.”

20. Krisztina: kert- és nyaralónegyed

21. 1808, József nádor vezetésével Pesti Szépítési Bizottság

21.1. Városrendezés, építkezések, új középületek

21.2. Közeü (csatorna, folyóparti és vásártéri szabályozás)

21.3. Útburkolás, sétány, etc

21.4. Szépítési Alap: városi telkek értékesítéséből, városi pénztár és polgság hozzájárulásából. à pénzhiány. De: NemzMúz, NémetSzh, NemzetiSzh, Vigadó, Lloyd-palota; Pollack, Hild.

21.5. 1838 utáni építési szabályzat: minőségi építőanyag, statika, homlokzat, közeü

22. 18.1-ben 80% fszt-es ház. (3500ból 4 db 4emeletes) 1838 és 48 közt pl a Lipótban átlagos házankénti lakószám 16ról 30ra nőtt.

23. 1840s: omnibuszok (a fiákerek rovására) megjelennek.

24. híd: 1849re készült el, ~17 éves előzményekkel (1839ben kezdték építenik, előtte pénzt gyűjtöttek)

24.1. A VÁROS GAZDASÁGA

25. céhek helyett egyre több manufaktóra a 19.1ben

25.1. Valero selyemipar, Goldberger kékfestő üzem, Lichtl cukorfinomító, Vogel bútorgyár, Hajógyár, Hengermalom RT, Ganz-öntöde, Vidacs mezgazdi gépgyártó, etc.

25.2. A VÁROS TÁRSADALMA

26. napszámos – cseléd – bérből élő: 1/3

27. iparűző – ½ (ebből 1/20 gyári munkás a 19.sz elején)

28. kereskő – vendéglátó – ipűző: 1/6.

29. később: értelmiség – tisztvis: 1/6.

30. polgjog jelentősége csökken, nagykereskők gazdi helyzete nő (viszont egyelőre apoli szerepük csekély)

30.1. A TÁRSI ÉLET

31. 3<>

32. kávéház, cukrászda, kocsma, Vigadó, állandó magyar szh (1837), pesti korzó, Városliget, Orczy-kert, Városmajor, Margitsziget, Gellért-hegy

32.1. VÁROSIGAZGATÁS

33. bürokrácia megnő

34. követválasztás csekély mértékű demokratizálódása

34.1. MŰVELŐDÉSI ÉLET – A FŐV MINT KULTIS KPT

35. egyetem Pestre à nyomdák+kvkerek létesülnek

36. Tudós Társaság, NemzMúz, Egyetemi Ktár, magyar nyvű folyóiratok, színjátszás, műveltség jelentőségnöve (gimnázium).

37. fentiek a felső-középső rétegre vonatk.

37.1. A POLI ÉLET KPTJA – A FORR FŐV-A

38. ogy 1848ig Pozsonyban, de a Pest megyei közgyűlés is jelentős szerveződés

39. poli társaságok (Nemzi Kaszinó, 1827), pártok (Konzervatív – 1846, Ellenzéki – 1847)

40. külfi röpiratok ismeretében társasági viták (pl Pilvax kávéház), tüntetések, macskazene

41. reformpolgság szerepe Bp-n belül nem jelentős, de országos viszonylatban itt a legnagyobb

41.1. demokratikusabb városi önk

41.1.1. vagyoni-művségi cenzus, de

41.1.2. váljog kibővítése (~50szeresére)

42. 1848ápr1.: független magyar korm szh-e, Júl.: első népképv-i ogy szh-e

43. 1849jún24.: B, P, Ób egyesítése rendeletileg

43.1. A MODERN NAGYVÁROSSÁ EMELKEDÉS KEZDETEI

44. gazdi-társi átalak gyorsan, poli lassabban. „Az átmenetiség teszi nehézzé a korszak rövid áttekintését.”

44.1. A VÁROSI IGAZGATÁS

45. katonai körzetek létreh. Polgmester és tanács kinevezése felülről

46. 1850 2.felében váljog visszaállítása, de Helyttanács jóváhagyásától függött a hivatalba lépés.

46.1. A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE

47. növ, bevánd, ffitöbbség, katcsökk-ref+zs nő, szlovák nő

48. Pesten ~= német-magyar lakosság, Budán német túlsúly

48.1. GAZDI ÉLET

49. terménykeresk

50. Tőzsde (1864)

51. gőzgépek jelentősége nagy

52. malomipar, szesz- és cukorgyártás, vasöntés, gépgyártás, építőanyag-gyártás

52.1. TÁRSI VÁLTOZÁSOK

53. modern nagyvárosi polgság, kisiparos, hivatalnokréteg, értelmiség aránya számottevően nő. Ipari munkások, cselédek száma nagy (à Általános Munkásegylet, 1868)

53.1. A POLI KPT-I SZEREP KITELJESEDÉSE

54. abszolutizm elleni tüntetések lehetőségének megragadása (Vmarty, Széchenyi, TelekiLászló temetése, Kazy százéves évfordja, …)

54.1. A MODERN NAGYVÁROS KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI

55. 1857, Alagút. 1865, gázvilágítás. 1866, lóvasút. 1870, sikló (gőzhajtással).

56. csatornázás, útburkolás

57. emeletes házak aránya nőtt, klasszicizm helyett romantika (Feszl: Vigadó), neogótika (Ybl)

57.1. gazdag-szegény lakóhelyek egyre jobban elkülön

57.2. túlzsúfoltság a magas lakbérek miatt (a túlzott bevánd miatt).

58. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1870.

58.1. A VÁROSEGYESÍTÉS

59. Széchenyi 1831ben használta először a BUDAPEST kifejezése.

60. Ób és B egyesítése, 1849. pénzügyileg a 3 rész 1853tól képez egységet.

61. Ny-Eui és USAi példák a fokozatos terjeszkedésre (Bécs, Berlin, Párizs, London, NY). De BP más, mert:

61.1. Kisebb,

61.2. Egyenlő felek integrálódnak, és nem expanzív a növ

62. ellenvetések:

62.1. Buda túl német

62.2. Pest túl nyüzsgő

62.3. A FŐVÁROSI AUTONÓMIA ÉS HATÁRAI

63. virilisrendszer (az önk-k túlzott önállósága ellenében): fele nagyadózó, fele választott egy testületnek.

64. BPnek külön státusza a többi várossal szemben (pl FKT, pl más financiális igények)

65. főpolgmester: tvhatósági bizottság által választott. Fővi tanácsé az igazgatás feladata. Fővi tanács=polgmester+2al~+10 tanácsnok.

66. tisztviselők kötelező végzettséggel, 6 évre, választva.

66.1. A KÖZMUNKATANÁCS MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE

67. feladatok:

67.1. közlekedési főútvonalak nyitása

67.2. szabályozási munkák+tervek elkészítése, pályázatok kidolgozása

67.3. utak, utcák, terek létrehozása+elnevezése, házszámok szabályozása

68. tagok fele BP delegáltjaiból, fele kormküldött. Elnöke a minelnök (alelnök 1873 és 1905 közt PodFr)

69. megvalósultságok:

69.1. zavaros telekügyek tisztázása, háromszögelés

69.2. körutas-sugárutas rendszer (Lechner Lajos tervezete alapján)

69.3. építési előírások lefektetése

69.3.1. 4 (1914től 8) zóna a beépítési funkciók szerint

69.3.2. Utcaszélességtől függő párkánymagasság, telekbeépítés százalékmaximálása, lakások alapterület-minimalizálása (15m^2)

69.4. Dunaszabályozás, hídépítés, kikötők, rakpartépítés

69.4.1. Lépcsőzés

69.4.2. Margit-híd

69.5. Képviselőház, MTA épülete, Vigadó újjáépítése, kiri pal bővítése (Várkertbazár, Ybl), Váci utcai Új Városháza, Fővámház (Ybl), Közvágóhíd épületegyüttese, Nyugati pu, Zeneakadémia (1870s végéig).

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében