1.1. A NÉPESSÉG ÉS A BEÉPÍTETT TERÜLET NÖVEKEDÉSE
2. Debrecen, Pozsony, Buda, Szeged, Pest a legnagyobb városok. Pesten gyorsabb a népnöv.
2.1. Bevándorlás: osztrák, szomszédos megyei
2.2. Kevés igényes épület (belvárosi középületek kivételével)
2.2.1. Külváros falusias+népnöv gyors
2.3. pesten kézműip és keresk jelentősége nő, Óbudán mezgazd.
2.4. A LAKOSSÁG FOGLALKOZÁSI MEGOSZLÁSA: KÉZMŰVESEK ÉS KERESKŐK
3. „kedvező értékesítése lehetőségek” vonzóak, kkori privilégiumok is
4. konzervatív gazdpol (verseny kiküszöbölése), vámrendszer
5. görög kereskők, aztán a vámkedvezményük elköltözése után a zsidók
6. kereskők, tisztvis-k és értelmiség aránya elenyésző a 18.2-ben.
6.1. A LAKOSSÁG VALLÁSI ÉS ETNIKAI ÖSSZETÉTELE
7. kat többség, görkat jelentős még
8. etnikailag összetettebb àsúrlódások
8.1. magyar, német, rác-macedón-görög
8.2. főleg gazdiak az érdekellentétek (és nem nyvi-kulti-vallásiak)
8.3. befolyás csak polgjog esetén à főleg német érvényesülés
8.4. RENDI MEGOSZLÁS, VÁROSIGAZGATÁS
9. polgság: ingatlanbirtokos, önálló kézműves/kereskő/szőlősgazda. Iparűzési, kereskedési és bormérési jog, városi szabjogok, igazgatásban való részvétel
9.1. bíró, polgmester, tanács, ellenőrző testület ß élethosszig viselt tisztségek à választójog csak tisztújításkor bír jelentőséggel
9.2. hivatalnokréteg nő, szfordtól (főleg jogi) szakképzettséghez kötött.
10. fokozódó közpi hatalom eközben_
10.1. A FŐVÁROSSÁ EMELKEDÉS ELSŐ LÉPÉSEI – A 19.1
11. 1784: Helytartótanács és Kamara és nádorszékhely Pozsonyból Budára (vár). 1777: Nagyszombati egyetem Budára. 1784: Budáról Pestre. (à Buda közigi, Pest gazdi-kulti kpt, Pozsony poli maradt az 1830-40s-ig.) Addigra eui viszonylatban is jelentőségre tett szert Pest.
11.1. A FŐV HATÁSA VIDÉKRE
12. >100 település kptja B és P; B és P élelmiszerszükséglete ösztönözte a vidéki termelést
12.1. Összeköttetés szorosabbá a gőzhajózással (1830s) és a vasúttal (1840s)
12.2. NÉPNÖV, DEMO-I JELLEGZETESSÉGEK, A BEVÁNDOK BEILLESZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI
13. Pest a szfordon >100.000 fős.
14. ki- és bevándorlások száma jelentős (főleg a <30>
15. házasságkötések száma csökkent a 18.sz vége és az 1820s közt.
16. nőtöbbségből ffitöbbség a 18.vége és az 1830s közt.
17. lakosság többsége (pláne a felső rétegek) német.
17.1. 1851: Pesten 40% német, 38% magyar
17.2. 1851: Budán 70% német.
17.3. németek elmagyarosodása nem ritka
18. kat-k aránya csökkent (90ről 77%ra), nőtt a prot-ok aránya, zsidók 5ről 13%ra emelkedtek. 1840sre egyenletesebben oszolnak el a felekezetek a városrészekben (zsidók kivételével)
18.1. A VÁROS TERÜLETÉNEK TERJESZKEDÉSE – VÁROSSZÉPÍTÉS, VÁROSTERVEZÉS
19. Lipót: „habár jogállását tekintve e városrész is külvárosnak számított, lakóházainak és középületeinek méretei, igényes, sokszor művészi kivitelezése miatt soha nem tekintették annak.”
20. Krisztina: kert- és nyaralónegyed
21. 1808, József nádor vezetésével Pesti Szépítési Bizottság
21.1. Városrendezés, építkezések, új középületek
21.2. Közeü (csatorna, folyóparti és vásártéri szabályozás)
21.3. Útburkolás, sétány, etc
21.4. Szépítési Alap: városi telkek értékesítéséből, városi pénztár és polgság hozzájárulásából. à pénzhiány. De: NemzMúz, NémetSzh, NemzetiSzh, Vigadó, Lloyd-palota; Pollack, Hild.
21.5. 1838 utáni építési szabályzat: minőségi építőanyag, statika, homlokzat, közeü
22. 18.1-ben 80% fszt-es ház. (3500ból 4 db 4emeletes) 1838 és 48 közt pl a Lipótban átlagos házankénti lakószám 16ról 30ra nőtt.
23. 1840s: omnibuszok (a fiákerek rovására) megjelennek.
24. híd: 1849re készült el, ~17 éves előzményekkel (1839ben kezdték építenik, előtte pénzt gyűjtöttek)
24.1. A VÁROS GAZDASÁGA
25. céhek helyett egyre több manufaktóra a 19.1ben
25.1. Valero selyemipar, Goldberger kékfestő üzem, Lichtl cukorfinomító, Vogel bútorgyár, Hajógyár, Hengermalom RT, Ganz-öntöde, Vidacs mezgazdi gépgyártó, etc.
25.2. A VÁROS TÁRSADALMA
26. napszámos – cseléd – bérből élő: 1/3
27. iparűző – ½ (ebből 1/20 gyári munkás a 19.sz elején)
28. kereskő – vendéglátó – ipűző: 1/6.
29. később: értelmiség – tisztvis: 1/6.
30. polgjog jelentősége csökken, nagykereskők gazdi helyzete nő (viszont egyelőre apoli szerepük csekély)
30.1. A TÁRSI ÉLET
31. 3<>
32. kávéház, cukrászda, kocsma, Vigadó, állandó magyar szh (1837), pesti korzó, Városliget, Orczy-kert, Városmajor, Margitsziget, Gellért-hegy
32.1. VÁROSIGAZGATÁS
33. bürokrácia megnő
34. követválasztás csekély mértékű demokratizálódása
34.1. MŰVELŐDÉSI ÉLET – A FŐV MINT KULTIS KPT
35. egyetem Pestre à nyomdák+kvkerek létesülnek
36. Tudós Társaság, NemzMúz, Egyetemi Ktár, magyar nyvű folyóiratok, színjátszás, műveltség jelentőségnöve (gimnázium).
37. fentiek a felső-középső rétegre vonatk.
37.1. A POLI ÉLET KPTJA – A FORR FŐV-A
38. ogy 1848ig Pozsonyban, de a Pest megyei közgyűlés is jelentős szerveződés
39. poli társaságok (Nemzi Kaszinó, 1827), pártok (Konzervatív – 1846, Ellenzéki – 1847)
40. külfi röpiratok ismeretében társasági viták (pl Pilvax kávéház), tüntetések, macskazene
41. reformpolgság szerepe Bp-n belül nem jelentős, de országos viszonylatban itt a legnagyobb
41.1. demokratikusabb városi önk
41.1.1. vagyoni-művségi cenzus, de
41.1.2. váljog kibővítése (~50szeresére)
42. 1848ápr1.: független magyar korm szh-e, Júl.: első népképv-i ogy szh-e
43. 1849jún24.: B, P, Ób egyesítése rendeletileg
43.1. A MODERN NAGYVÁROSSÁ EMELKEDÉS KEZDETEI
44. gazdi-társi átalak gyorsan, poli lassabban. „Az átmenetiség teszi nehézzé a korszak rövid áttekintését.”
44.1. A VÁROSI IGAZGATÁS
45. katonai körzetek létreh. Polgmester és tanács kinevezése felülről
46. 1850 2.felében váljog visszaállítása, de Helyttanács jóváhagyásától függött a hivatalba lépés.
46.1. A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE
47. növ, bevánd, ffitöbbség, katcsökk-ref+zs nő, szlovák nő
48. Pesten ~= német-magyar lakosság, Budán német túlsúly
48.1. GAZDI ÉLET
49. terménykeresk
50. Tőzsde (1864)
51. gőzgépek jelentősége nagy
52. malomipar, szesz- és cukorgyártás, vasöntés, gépgyártás, építőanyag-gyártás
52.1. TÁRSI VÁLTOZÁSOK
53. modern nagyvárosi polgság, kisiparos, hivatalnokréteg, értelmiség aránya számottevően nő. Ipari munkások, cselédek száma nagy (à Általános Munkásegylet, 1868)
53.1. A POLI KPT-I SZEREP KITELJESEDÉSE
54. abszolutizm elleni tüntetések lehetőségének megragadása (Vmarty, Széchenyi, TelekiLászló temetése, Kazy százéves évfordja, …)
54.1. A MODERN NAGYVÁROS KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI
55. 1857, Alagút. 1865, gázvilágítás. 1866, lóvasút. 1870, sikló (gőzhajtással).
56. csatornázás, útburkolás
57. emeletes házak aránya nőtt, klasszicizm helyett romantika (Feszl: Vigadó), neogótika (Ybl)
57.1. gazdag-szegény lakóhelyek egyre jobban elkülön
57.2. túlzsúfoltság a magas lakbérek miatt (a túlzott bevánd miatt).
58. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1870.
58.1. A VÁROSEGYESÍTÉS
59. Széchenyi 1831ben használta először a BUDAPEST kifejezése.
60. Ób és B egyesítése, 1849. pénzügyileg a 3 rész 1853tól képez egységet.
61. Ny-Eui és USAi példák a fokozatos terjeszkedésre (Bécs, Berlin, Párizs, London, NY). De BP más, mert:
61.1. Kisebb,
61.2. Egyenlő felek integrálódnak, és nem expanzív a növ
62. ellenvetések:
62.1. Buda túl német
62.2. Pest túl nyüzsgő
62.3. A FŐVÁROSI AUTONÓMIA ÉS HATÁRAI
63. virilisrendszer (az önk-k túlzott önállósága ellenében): fele nagyadózó, fele választott egy testületnek.
64. BPnek külön státusza a többi várossal szemben (pl FKT, pl más financiális igények)
65. főpolgmester: tvhatósági bizottság által választott. Fővi tanácsé az igazgatás feladata. Fővi tanács=polgmester+2al~+10 tanácsnok.
66. tisztviselők kötelező végzettséggel, 6 évre, választva.
66.1. A KÖZMUNKATANÁCS MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE
67. feladatok:
67.1. közlekedési főútvonalak nyitása
67.2. szabályozási munkák+tervek elkészítése, pályázatok kidolgozása
67.3. utak, utcák, terek létrehozása+elnevezése, házszámok szabályozása
68. tagok fele BP delegáltjaiból, fele kormküldött. Elnöke a minelnök (alelnök 1873 és 1905 közt PodFr)
69. megvalósultságok:
69.1. zavaros telekügyek tisztázása, háromszögelés
69.2. körutas-sugárutas rendszer (Lechner Lajos tervezete alapján)
69.3. építési előírások lefektetése
69.3.1. 4 (1914től 8) zóna a beépítési funkciók szerint
69.3.2. Utcaszélességtől függő párkánymagasság, telekbeépítés százalékmaximálása, lakások alapterület-minimalizálása (15m^2)
69.4. Dunaszabályozás, hídépítés, kikötők, rakpartépítés
69.4.1. Lépcsőzés
69.4.2. Margit-híd
69.5. Képviselőház, MTA épülete, Vigadó újjáépítése, kiri pal bővítése (Várkertbazár, Ybl), Váci utcai Új Városháza, Fővámház (Ybl), Közvágóhíd épületegyüttese, Nyugati pu, Zeneakadémia (1870s végéig).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése