2009. október 18., vasárnap

Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

A NYILVÁNOSSÁG TÁRSADALMI STRUKTÚRÁI

1. az alaprajz

1.1. polgi nyilv: „közönséggé összegyűlt magánszemélyek világa”. Hatósági rendszabályozás igénye. Nyilvános okoskodás.

1.2. „A polgi személyek magánszemélyek; mint ilyenek nem uralkodnak. Ezért a közhattal szembeni hati-i igényeik nem az uralom összptosítása ellen irányulnak, amelyet fel kellene oszlatni, sokkal inkább a fennálló uralom elvét támadják. Az ellenőrzés elve épp a publicitás, amelyet a polgi közönség az uralommal szembeállít, s ezt kívánja megváltoztatni.”

1.3. „A nyilvános okoskodás önértelmezését olyan egyéni tapasztalatok irányítják, amelyek a családi intim szféra közönségre vonatkoztatott szubjektivitásából erednek.”

1.4. magánember státusa árutulajdonosi és családatyai szerepből áll. ß Polgi nyilvánosság pol-i önértelmezése.

1.5. magánszemélyek önfelvilágosítása azokról a tapasztalatokról, amelyeket „új magánemberségükről” szereztek.

1.5.1. reprezentáció is fontos marad

1.5.2. kávéházakban, irodi szalonokban, asztaltársaságokban

1.5.3. nyilvános beszélgetésből eljutnak a nyilvános kritikáig; irodi nyilvánosságból poliig.

2. A nyilvánosság intézményei

2.1. Fro, 17.sz. Közönség: olvasók, nézők, hallgatók. Főleg az udvar. Később a városi nemesség+polgi felső réteg. Közp a kiri udvarból a városba került.

2.2. Ang: mint Froban, csak az udvarnak sosem volt akkora hatása.

2.3. mind2 országban kávéházak, szalonok (tzsvendégkörrel)

2.3.1. kizárólag ffiknak a kávéház, ált nőknek is a szalon.

2.3.2. „a vélemény megszabadul a gazdi függőség kötöttségeitől”

2.3.2.1.„A nyilvánosságra hozatal terén a szalonnak úgyszólván monopolisztikus helyzete volt: egy új műnek, még a zenének is mindenekelőtt e fórum előtt kellett magát igazolnia”

2.4. Némo: udvar egyértelmű fölénye a városokkal szemben. De voltak pl nyvújító társaságok (kevesebb hatékonysággal, mint máshol)

2.4.1. abszolutizm-ellenesek, polilag egyenlőek a tagok

2.5. titkos társaságok („időközben létrejött nyilvánosságtól való elkülönülés”). Pl szabkőm

2.6. intézményi kritériumai:

2.6.1. társi státustól elvonatk. Magánemberek alkotják, piaci-poli-gazdi szptk nem játszanak szerepet. Művek hozzáférhetővé válnak számukra.

2.6.2. kritika olyan témákról, amikről eddig nem (állami-egyházi autoritások voltak ezek korábban): művészet, kultúra.

2.6.3. elvi lezáratlanság: általános hozzáférés a viták tgyihoz. à polgári reprezentáció.

2.7. mecénásból kiadó, rezidenciaszhból nyilvános szh. (Némoban inkább, mint Angban)

2.8. közönség megjelenése (alkalmiból rendszeres; szh, zene, etc). Laikus illetékesség.

2.8.1. Párizs, 1648, Művészeti Akadémia. Évi gyűlés, kiállítás, szalon. à 1747, kiállított képről mindenki ítéletet mondhat.

2.8.2. művészet laikus megítélésének intézményesítése: múzeum, szh, hangverseny

2.8.3. hivatásos műkritika, közönség szószólói (vagy nem).

2.9. folyóiratok fognak össze egy-egy társaságot. Ált heti megjelenés.

A NYILVÁNOSSÁG POLI FUNKCIÓI

3. Az angol fejlődés modellje

3.1. polilag működő nyilvánosság először Angban, a 18.sz elején. Eu többi részén csak az irodilag működő működik. à MIÉRT PONT ANGLIA?

3.1.1. dicsőséges forr után sok új társaság létrejötte (textilmanufakti, fémipari, papírgyártási kapcsolatban)

3.1.2. mindenkori gyengébb kormánypárt a poli vitákat a nyilvánosság elé vitte

3.1.3. Angol Bank megalap+venzúra mexűn+parlamentarizálódás=polilag működő nyilvánosság

3.1.4. hivatásos újságírás (Defoe, Swift – irod és pol kapcsa). Review, Examiner, Observer, Mercator, London Gazette, London Journal, Craftsman, etc. Parlamenti tudósítás nagyon erősen cenzúrázott műfaj. Tudósítók a 19. sz 1. feléig ki voltak hivatalosan zárva az ülésekről.

3.1.5. parlament funkcióváltozása: korábban szuverén kir hatalmából átvételek.

3.1.6. ellenzéki hivatkozási alapok:

3.1.6.1.„ellenzéknek mindig igaza van az influence által korrumpált kormánnyal szemben” – Bolingbroke.

3.1.6.2.népérzület, közös vélemény, a nép általános panasza, közszellem

3.1.6.3.tömegpetíciók (egyre kevesebb jelentőséggel)

3.1.7. nyilvános gyűlések gyakorisága-nagysága nőtt, poli egyesületek keletkeztek. Pártok parlamenten kívüli bázisa csak később jött létre.

3.1.8. reform bill: új választókerületi beosztás, közép- és felső réteg beleszólhat a polba. Váljog kibővítése, a lakosság 1/24-e választhat

3.1.9. 1834, választási program közzétélele

4. A kontinentális változatok

4.1. Fro

4.1.1. cenzúra erős à periodikus sajtó és poli újságírás nem fejlőd

4.1.2. rendi gy hiánya (1614 óta), társi bázis hiánya (polgság van, de poli érdekképv és közös fellépés nincs. ß szigorú rendi külségek; mindenki magánember.

4.1.3. filozófusok kritikája: vallási, irodi művészeti témakör (Montesquieu)

4.1.4. „Amihez Angban több mint száz évig tartó folyamatos fejlődés volt szükséges, azt a forr Froban egy csapásra megteremti, természetesen nem olyan tartósan. Kialakulnak a klubpártok, melyekből parlamenti frakciók toborzódnak, létrejön a poli napi sajtó.”

4.1.4.1.1791-es alkotmány: szabad beszéd, írás és nyomtatás. Visszaélni e szabsággal ütköz csak tvbe.

4.1.4.2.Napóleon megszünteti a sajtószab-t

4.1.4.3.Bourbon restauráció felengedi a tilalmat, az ellenzékre vonatkozóan lassabban.

4.2. Némo

4.2.1. nemesség-polgság szigorú elkülönülése a néptől. Egyéb kpti korlátok is.

4.2.2. polgi magánösszejöveteleken politizálnak, folyóiratok a 18.sz végétől. Olvasótársaságok.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Il semble que vous soyez un expert dans ce domaine, vos remarques sont tres interessantes, merci.

- Daniel

zsö írta...

merci

Hiba történt a modul működésében