2009. október 26., hétfő

Febvre-Martin: A könyv születése. 8.: A könyv mint termékenyítő erő

1. A kézirattól a nyomtatott kvig

1.1. átlagos pldszám 500 a 16.szban. Népszám a nyomtatós országokban max 100m.

1.2. nyomdászok-kiskereskők leginkább a haszonért dolg. à Azokat nyomtatták, akik vsz nyereséget termelnek majd

1.2.1. NEM nyomtatottak: elavult enciklopédiák, goliárd-versek

1.2.2. újjászületett szövk: Alain de Lille, 12-3.szi misztikus írások, Abélard, Petrarca, R.Bacon, Gerbert, Roland-ének.

1.3. incunabulumok:

1.3.1. kvk 77%a latin, 7 olasz, 6 német, 5 fr, 1 flamand. Anyanyvi nyomtatások: 22%

1.3.1.1.főleg fordítások (kegyességi írások, ercstan, egyhi szövegek, latin klasszikusok)

1.3.1.1.1. Isteni színjáték, Dekameron, Petrarca Daloskönyve

1.3.1.1.2. udvari költészet (Rózsaregény, Villon)

1.3.1.1.3. lovagregények (kkori legendás hősökről, latin klasszikusok ford, trójai mondakör)

1.3.1.1.4. elbeszélések (vallásos, ercsi történetek és értekezések)

1.3.2. vallásos szövegek: 45%. Ókori klasszikus (főleg kommentárszerű téma, „misztikus írások” [Imitatio Christi, Isten városa, Szt Bernát, Szt Bonaventura, Gerson, D’Ailly, Assisi] anyanyvn is, nem csak papoknak) + kkori + kortárs irod 30%. Jogi kvk 10%. „tudományos jellegűek”: 10%.

1.3.3. több mint 100 Bibkiadás (11német, 3 olasz, 1 fr, +sok részford – János, Jób, Zsoltárok)

1.3.4. breviáriumok, misekvk, hóráskvk (világi urak imakve). Ezekből veszett el a legtöbb.

1.3.5. nyomdák a kereskedéshez lehetőleg legalkalmasabb helyeken (Bázel, Velence, Nürnberg) vagy egyetemek közelében (Párizs).

1.3.6. kiadott kvk témái még: Mária, gyakorlati vallás (Art de bien mourir), alapszintű nytk; Aesopus, Cato, Alain de Lille, Boetius; Verg, Ovid, Juvenalis, Lukianosz, Plautus, Terentius, Titus-Livius, Seneca, Cic, Homér, Platon LATINUL.

1.3.7. tudos művek: főleg 13.sz-i összefoglalók (Beauvais, Crescens). Kortárs írók művei: 57%.

1.3.7.1.gyaki asztro, arit, algebra, trigon

1.3.7.2.„Az elméleti tudos ismk fejlődésében a kvnyomtatás szinte semmilyen szerepet nem játszott. Ezzel szemben hozzájárult ahhoz, h a nagyközönség figyét felhívja a technikai kérdésekre.”

2. A kv és a humanizmus

2.1. 16.szban ~150-200m nyomtatott kv à mindenki számára elérhető, aki olvasni tud.

2.2. 17.sz-ig az egyhi kvvevőkör csökk, pl jogászi nő. Sok ktár vidéken. Ktári kvk száma nő.

2.3. „szerényebb alkotások” (kalendárium, almanach, sztk élete, imakvk, hóráskvk, regények) vevői a ktártulajoknál „jóval szélesebb közönség” tagjai.

2.4. 16.szi nyomtatásban még mindig vallási túlsúly, de arányában már kevésbé, mint a 15.ben. Ókori szövk mennyisége nő.

2.4.1. 15.szban népszerűek a 16.szban még népszerűbbé. Terentius, Verg, Tacitus, Catullus, Horat, persius, Tit-Liv, Suet, Caesar.

2.4.2. gr betűk nyomtatásának problémái à latin betűkkel helyettesítés/idézetfordítás/kézírással utólagos pótlás/karakterek metszése, teljes gr szöv nyomtatása, 16.2. à gr nyv ismeretének terjedése (Velence, Párizs, Strasbourg, Oxford, Löwen).

2.4.2.1.Később a héber is hozzáférhetőbb. à humanista ideál: latin, gr, héber nyv ismerete. à nyvoktatás, olcsó írásos terjesztés, nyomdák nemlatin betűkészlettel (Port, Spa, Némo, Sv, Némalf, Fro, Ang, Cseho, Leno, Ita). Bib, kommentárok, zsoltárok, kalendár, imádságos kvk, nytk, szótárak, szépirod, filó, töri, orvtud. + fordítások!

2.5. párhuzamosan a nemzi nyvkre is erős hangsúly

2.5.1. kiri egyesítő polnak is jót tesz (Fro, 16.köz, igszolgban köt fr nyv, fordítók támogatása)

2.5.2. leggyakrabban fordítottak: Vergil, Ovid, Caesar, Suet, Tacitus, Plut, Xenophon, Thuk, Platón; Morus; egyéb szakrális írások, kortársak, Petrarca, Boc, Machiavelli, Tasso, Castiglione, …

2.6. Korabeli humanisták széles olvasóközönséggel:

2.6.1. Erasmus: Közmondások gyűjte, Nyájas beszélgek (60-70 kiadás a 16.sz első negyedében)

2.6.2. Rabelais, Pantagruel (10 év alatt min 6 kiadás), Harmadik kv (7 év alatt min 9 kiadás)

2.6.3. Morus: Utópia (16.szban 23 kiadás)

2.7. klasszikus gr és lat szerzőkhöz való visszatérés, kommentárjaiktól való megtisztítás törekvése: Arisztotelesz, Ptolemaiosz, Archimedesz, Galenus, Hippokratesz, Avicenna, Plinius.

2.7.1. mellette tömegeknek pl rövid összefoglalások, receptek, jóslások, …

2.8. illusztrációk elősegítették a „leíró tudományos” kvk terjedését (Vesalius-Calcar-anatómia, Brunfels-botanika, Gessner-állatokról, Agricola-ásványok) Tudos felfedezések elterjedését nem ugrasztja meg a nyomtatás, mert erős hagyománytisztelet.

2.8.1. frzi felfedezésekről Kolumbusz levele ad hírt (Barcelonában, Rómában, Bázelben, Párizsban, Strasbourgban, etc), onnantól már élénkebb érdeklődés (K- és Ny-India, Újvilág, Afrika, Japán, Tr, Szír, Egyi, Kína, Sztfd, etc). Misszionáriusok (és beszámolóik alapján még több utazó).

2.9. jogi kvk. Főbb témakörök: keresk, polgi jog, kánonjog, római jog, kiri tvhozási rendelkezések terjesztése.

2.10. törti kvk:

2.10.1. Hérod, Thuk, Tacitus, Suet, Tit-Liv, Caesar, Flavius, Plut, etc

2.10.2. nemzi nyvn

2.10.3. ókoriak hatására saját kor törte: Bruni, Bembo (Velence), Petrus Martyr (Spa), Paulus Emilius és Gaguin (Fro)

2.10.4. fajtái: kkori stílusú krónk, emlékiratok, évkvk, nemzi és regionális történelmek, legendák (pl trójai mondakör), lovagregények

2.10.5. érdeklődők: klerikusok, humanisták, tudósok, udvari emberek, katonák, polgk, kereskők, kézművesek

2.11. regényes irod: Rózsaregény, Fiammetta, Utópia, Rabelais Művei

3. A kv és a reformáció

3.1. 1517, Némo: „sajtókampány” kezdete. Reformációs párhuzam: kézzelfogható érvek vannak a kvben, ami sokakhoz juthat el, egyh monopóliuma mexűnőben, sajtó a hitvitákat dinamikusabban közvetíti. Tömeges terj és nemzi nyv.

3.2. Plakátok nagyon jellemzőek (ld Wittenberg, V. Károly ediktuma, leleplezések, [hamis] bullák, kvajánlók [főleg lutheréi]. Falon, tplkapun, kapualjban, hivatalosan és illegálisan).

3.2.1. írások mellett illusztráció és karikatúra. Toposzok (szamár-pápa, borjú-barát, etc)

3.2.2. Luther művei az 1518-23 közt eladottak 1/3a.

3.2.3. legtöbb pamflet a ref egyhhoz kötőd (Luther, Melanchton, Agricola, Szervét)

3.2.4. vándorkereskőknek köszhetően vidéken+falvakban is elterjtek a (főleg prot) pamfletek à parháb után csökken a lelkesedés.

3.3. Bibk gyorsan fogytak a kezdetektől fogva. 16.1.ben elérte a milliós pldszámot a Luther-féle ford! à sokakhoz eljutás in Némo, Fro, kisebb siker in Ang, Spa, Ita.

3.3.1. Fr cenzúra miatt inkább némoi és sv-i nyomdákból import kvk ß fr nyvn megjelentetett művek nem annyira sokan. Fr kereskők-nyomdászok titkos terjesztési hálózatai. Követkmények:

3.3.1.1.házkutatások-ellenőrzések szaporodása

3.3.1.2.parli tiltása a sztírás olvasásának-magyarázatának

3.3.1.3.DE ezek ellenére az „eretnek” kvk terjedése ~töretlen.

3.3.1.4.DE 1534től látványos kivégzések, lefoglalások, …(Angban is)

3.3.1.5.DE a nyomdákban nem látszik nagyobb visszaesés 1835ben pl. à szigorúbb szankciók à amiket mégsem tartanak be vagy kijátszanak.

3.3.2. Genfi nyomdák ráálltak a szinte csak vallási tgyú kvkre: Bib, zsoltárok, vitairatok, kis teoi értekezések nemzi nyvn, és főleg Kálvin írásai.

3.3.2.1.frankfurti vásárokra küldik, ahol a prot orszk kvkereskői beszerezhették őket.

3.3.2.2.genfi kiadók ügynökei is házalnak külfön. Ügynököket eléggé üldözik, pl Froban.

3.3.3. zsoltárok mindenkihez való eljuttatásának terve: Lyon, Genf, Poitiers, Párizs, etc. Több tízezer pld néhány hónap alatt. „Heves reakciók”.

4. A kvnyomtatás és a nyvk

4.1. nyvterületi egyesülés, helyesírás rögzülése. Közpított nemzi monarchiák is a 16.szban jelentek meg, nem csak a nyomtatásnak köszönhető eme folyamat.

4.2. latin nyv térvesztése: egyre inkább átveszi a terepet a laikus olvasóközönség (nők, polgárok, etc), akik nem tudnak latinul.

4.2.1. latin még sokáig fennmarad pl Flandriában, Némoban, Angban, mivel:

4.2.1.1.nemzetközi nyv

4.2.1.2.ebből fordítanak műveket leginkább

4.2.1.3.egyház és ellenref

4.2.1.4.fejlett szaknyelv (tudósoknak, filozófusoknak, etc)

4.2.1.5.fix szókincs

4.2.2. 17.sz végére látszik véglegesen a latin nyv veresége, amikor a filó, a tudok, a diplomácia nyve is nemzeti lesz (18.sz.: fr).

4.3. nyvtani alakok és szókincs egységesítése. Luther sokat tett a modern német nyv kialakulásáért.

4.3.1. nytkvk megjelenése. Némo, Ang, Fro, Spa.

4.3.2. szótárak.

4.4. kiejtési egységesítés. Fölös betűk elhagyása.

4.4.1. nem alakul ki egységes írásmód mindenütt, mert nyomdászonként változik a kánon, +bevett nyvhasználat erős.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében