1. vallási felkelés: vallási (és nem poli-egyhi) célú erőszakos cselekedet.
1.1. 16.szban ált kaotikusnak láttatják a tömeget. 20.sz.: „poli és erkölcsi hagyományaik hatására lázadnak fel, amelyek legitimálják, sőt, kiváltják az erőszakot.”
1.2. gabona- és kenyérlázadások, adóztatás elleni felkelések, céh- és parasztelégedetlenségek: vallási konfliktusok és gazdi problémák szoros kapcsa.
1.3. forrás: korabeli kat-prot beszámolók
2. a népi vallási erőszak céljai:
2.1. igaz tanítás védelme;
2.2. közösség beszennyeződése elleni fellépés (liturgia eszközei vagy isten beszennyezése, protestánsok/katolikusok, ill rossz erkölcsök ellen). Veszély: isten haragjának kivívása;
2.3. társadalom egységesítése („Egy Isten, egy Hit, egy Király”);
2.4. kormányzat helyetti cselekvés (végrehajtják helyettük az intézkedéseket)
2.4.1. hivatalos formaságok megtartása
2.4.2. (pl bírói) döntések felülírása
3. a tömeg legitimitása
3.1. poli, egyhi tisztvis-k is aktív szerepet játszottak, vagy legalábbis legitimálták
3.2. siker esetén: istentől kapott rendkívüli erő (különben nem lehetett volna véghezvinni, amiket tettek..)
3.3. isteni jóváhagyás, csodás jelek
3.4. kiri rendelet a helyi kisemberek ügyeinek helyi megoldására, papi szerepek egy része vészhelyzetben átengedhető volt világiaknak (vö keresztelés)
3.5. tömeg-effektus.
4. a lázadások időpontjai
4.1. Szt Bertalan-éji előtt pl álhírek a kir meggyilkolásáról. à lázadás várható, ha azt hiszik, hogy a vallási/poli hat nem tudja teljesíteni a kötelességét (vagy csak a nép segítségével).
4.2. gabonaáraktól, ellátástól kevésbé függtek a lázadások. MacKay: „Az élelmiszerárak emelkedése része a népi felkelések általános hátterének. Minél hirtelenebb módon emelkedtek az árak, annál valószínűbb volt, hogy nem kizárólag antiszemita jellegű zavargás tör ki.”
4.3. istentiszteletek, szertartások megszaporodása à megszentségtelenítési vádak à rituális erőszak.
4.4. zavargás előzi meg (keresztelő, temetés, mise/istentisztelet, körmenet, liturgikus előírások, bármi egyéb kiválthatja)
5. az erőszak rítusai
5.1. mind2 felekezet ölt (bántalmazott), pusztított templomot és semmisített meg kvkt (fr nyvű Bib, szertartáskv, misekv, breviárium, …)
5.2. egyedi esetekben előfordult az osztályellentét (azaz a szegények a gazdagokat gazdagságuk miatt ölték), de nem ez a jellemző.
5.2.1. tévhit oka lehet: előkelő áldozatok nevét jóval gyakrabban jegyezték fel
5.2.2. Davis kutatása társi réteg – arányosan voltak áldozatok a polgári és a kisemberi rétegből. A gyilkolók-gyilkoltak között ~nem voltak szakképzetlenek és munkanélküliek.
5.3. az erőszak rítusainak forrásai: Bib, liturgia, poli hatóságok eljárásai, népi igszolg hagyományai
5.4. az erőszak rítusainak céljai: vallási közösség megtisztítása, ellenség megalázása+ártalmatlanítása.
5.4.1. víz (szentelt~, ördögűzés, megtisztulás), tűz (tömjénfüst, megtisztulás) használata
5.4.2. halottgyalázás: katolikus sajátosság (kutyák elé dobás, utcákon végigvonszolás, csonkítás, …)
5.4.3. protok kat kegytárgyakat sztségtelenítettek meg (kutyák elé dobás, nyárson sütés,…)
5.5. az erőszak rítusainak formái: szájkosár, töviskorona, szamár hátára fordítva ültetés, gúnyolódás, papok kötelezése a kat sztségek meggyalázására,…
5.5.1. komikus látszat (elnevezések: gyilkosság – komédia, botok – tollseprű) à a gyilkos felejtse el, hogy emberi lényeket ől/kínoz („dehumanizáció”)
6. az elkövetők
6.1. korabeli ábrázolás: iparos, tengerész. Valójában sok kereskő, jegyző, jogász, klerikus, városi előkelő, városi nő és tizenéves fiú is a kisemberek mellett.
6.2. néhány és többszáz fős csoportok. Tömeg nagy része csak szemlélőként volt jelen.
6.2.1. csoportosulások néha katonai jellegűek, gyakrabban közös szimbólumokat használtak (piros sapka, jelszavak, etc)
7. összegzés
7.1. „Bár egyértelmű hasonlóság látható a primitív tzsk által és a 16.szi vallási felkelésekhez használt megtisztító rítusok között, nem kell a kollektív tudatlanig mennünk, ha ezt magyarázni akarjuk, és az 1572-es vérengzéseket sem tekinthetjük elszigetelt jelenségnek.”
7.2. társi élet része a konfliktus, változó, mennyire és milyen formában
7.3. prot-kat erőszak jellege és célptjai különbözőek attól függően, melyik csop miben látott veszélyforrást.
7.4. a tömeg „bizonyos fokig tudatában van, hogy tettei törvényesek”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése