A SZALON
1. szervezetlen formájú szabad eszmecsere. Törti előzmények: Szokratesz, Boccaccio
2. 1710, Thomasius: társadalomnak, társaságnak társalgás az alapja.
2.1. mindennapi, bárkivel (conversatio publica)
2.2. különös, jóbaráttal, bizalmasan (conversatio privata)
3. Fro, 17.sz legvége. Témák: irod, filó, termtud. Később pol, gazdaságtan, szociális problémák.
4. nyilvánosságra gyakorolt befolyás: akadémia megválasztandó tagjairól, polról
5. legszalonosabb városok: Paris, Genf, Berlin, Bécs. Angliában inkább ffiklubok, inkább poliak. Párizs, irodi kávéház (szalonnál nyilvánosabb, kevésbé exkluzív)
AZ OLVASÓKÖRÖK
6. művelődési társaságok utódai. Szalonhoz hasonló célkitűzések. Nyv+irod
6.1. Hollandia, Dánia, Svédo, Némo (nyvjárásokból egységes nyvezetet teremtendő). 18.sz elejére ~elérték à iroddal fogl inkább
7. közös kvbeszerzés: nagyobb nyilvánosság közös művelődése.
7.1. Mainzi Tudós Olvasókör, 1782-1790
7.1.1. kvkereskedővel szerz kvk és folyóiratok beszerzéséről
7.1.2. mivel nem akartak kávéházzá alakulni, az összejöveteleken tilos a játék és a dohányzás, az illetlen társalgás
7.1.3. tagok fele nemes, negyede pap, szinte mind hivatalnok. Nők és egyetemisták ki voltak zárva.
7.1.4. felvilágosult reformpárti (=jezsellenes), többen illuminátusok.
7.2. Toggenburgi Református Erkölcsi Társaság, 1767-1790, 1820-1824. (K-Svájc)
7.2.1. kevés tag, felük lelkész, több hivatalnok, gyáros, orvos. Vidéki felsőbb réteg.
7.2.2. kvbeszerzés (tagok által), kölcsönözni lehet a beszerzetteket. Évi gyűlés+erkölcsfilozófiai vagy közhasznú témáról való előadás
7.2.3. ktár kiépítése (teo, tört, termtud, svájci vonatk)
7.2.4. probléma: a társ részesült csak az előnyökben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése