A VÁROSFEJLŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN
1. koronként-tartományonként-egyénileg változó. Létrehozó tényezők ~azonosak. à Várostörtész feladatai: törti előfeltételek meghat, városfejlesztő tényezők meghat.
1.1. Törti előfeltételek
1.1.1. fejlett társi munkamegosztás: Lakosságtömörülés egyenes következménye. Gyakori az etnikai munkamegosztás. Városi civilizáció csak akkor jöhet létre, ha a munkamegosztás az egész társban jelen van.
1.1.2. rendszeres árucsere: fölösleg termelése és cseréje (keresk, kollektív ajándékozás vagy alkalmi vásár). Városfejlődésre nincs hatással, mert ált a városon kívül zajlik. à rendszeres piac, állandó csereforgalom már de.
1.1.3. állami szervezettség
1.1.3.1.udvar ellátására szerveződött gazdi kptk
1.1.3.2.igazgatási kpt. Követek, bíráskodás, ünnepségek megfordulása ott.
1.1.3.3.belső keresk fokozása érdekből (vö vámok, vásártartó jog, adó, etc)
1.1.3.4.távsági keresk: luxusigények kielégítésére+uralmat biztosító fegycerzet+pénzveréshez szükséges fém, etc à kereskedőtelepek kialak.
1.1.3.5.szh-választás: vízi vagy szfdi utak csomóptján
1.2. városfejlesztő tényezők
1.2.1. ↑„város helyére meghatározólag hatnak, és kialakítják egyedi arculatát”
1.2.2. passzív adottságok (város keletkezésekor adottak)
1.2.2.1.frzi viszonyok
1.2.2.1.1. város helye: árvízmentesség, természetes csatornázás, védhetőség, „megfelelő mennyiségű édes víz”
1.2.2.1.2. város környezete: vásárok, mezgazdi adottságok, nyersanyagforrás, kikötő
1.2.2.1.3. régió: útkereszteződések, „frzi vásárvonal” (2 eltérő jellegű vidék érintkezővonala)
1.2.2.2.településtörti előzmények
1.2.2.2.1. társadalomkontinuitás: intézmények, anyagi és szellemi művelődés folytonos (max 1 nemzedéknyi szakadással). Pl Róma.
1.2.2.2.2. településkontinuitás: település marad, lakók változnak.
1.2.2.2.3. romkontinuitás: település egy-egy része él tovább, lakók változnak. Helynevek továbbélése itt a legcsekélyebb.
1.2.3. Aktív városfejlesztő tényezők
1.2.3.1.telepítés
1.2.3.1.1. falu~ (mezgazdi ok)
1.2.3.1.2. városi ~ (poli, kereski ok)
1.2.3.1.3. mezővárosi ~ (vö hospes)
1.2.3.2.vásárengedélyezés: egyre gyakoribb vásárok, +kialakult heti-, országos-, állandó-, mohamedán-, szakvásárok
1.2.3.3.városépítés: gyakran felkeresett vándorudvarhelyeket erődítik, megerősítik az egyhi kptkat à kereskőket vonzza, vár és város együttese.
1.2.3.4.kiváltságolás: egyéni szabályozás alapján
1.2.3.4.1. közösség szabadon, szokásai szerint élhet (szabad bíró- és papválasztás, tanácsválasztás)
1.2.3.4.2. gazdi fejlődés (elegendő mezgazdi ter, vásártartás, vámmentesség) biztosítása
1.2.3.4.3. egyének védelme a közösségben (fal, beszállásolás-mentesség, kereskők védelme, szabad költözés, egyösszegű adó a kirnak, etc)
EURÓPAI VÁROSTERÜLETEK
2. Bizi város
2.1. mezgazdi körzet (chóra) kptja, vásár, közigi-püpi szh
2.2. városvez a fdbirtokos réteg kezében. Püpi segítséggel. Mindenekfeletti császi tvk à nincs autonómia, nincs városi polgság.
2.3. válság1.: 7.sz, arab-szláv invázió. à „városi élet erős agrárosodása”, védelemre berend (themarendszer)
2.4. válság2.: 12.vége, moha előrenyomulás+balkáni szlávok függetlenedése+frk partraszállása Bizban à feud széttagoltság
3. A „latin” civitas
3.1. „A Nyrómbirban K-tel ellentétben a 476-i bukás és a népvánd népeinek betelepülése lett az új fejlődés záloga.”
3.2. civitas: ered nemzetségi ter, városkpttal. Népvánd fenyegetése miatt városfal, közig centralizálása (per város), püpi szh-lyé válás, kivságok.
3.3. válság: népvánd következtében erős lakosságcsökkenés àterületcsökkenés
3.4. olasz polgság:
3.4.1. vidék+város szoros kapcsa
3.4.2. céhek, testületek, egyetem
3.4.3. kivságok à keresk és ipar fejlőd
3.4.4. rektor: 13.sztől így hívják a medit-beli podestá-kat. (ismétlés: nem helyi, választott főbíró, nemes. Kati parancsnok, város kormzója)
4. Rajnán túli város
4.1. népvánd után kicsire zsugorodott civitas mint gr-i és püpi kpt. Nagy építkezések (pl fal). Falon kívül létesült kereskőtelepek, pénzverdék, piachelyek.
4.2. szervezetbe tömörülés, szabságokért küzdés.
4.3. gazdag kereskőréteg kezében a vezetés
4.4. majorgazdálkodás
4.5. Flandria:
4.5.1. kikötő melletti vár vagy erődített kolostor körüli kptk, 8.sztól
4.5.2. Tournai, Bruges, Ypres, …
4.5.3. textip fejlőd, 11.2-től tech-i újítások à Eu és Köz-Kel teljes szükségletfedezése.
5. Német város
5.1. Rajna-Elba közt
5.2. településkontinuitás helyett inkább csak romkontinuitás
5.3. gr-i kptk, egyhi kptk lettek. Fallal erősítés a magy hódok miatt
5.4. a vásártér is a falon belül. àaztán váraljai telephely vásárjoggal à ezt is fallal vették körül
5.5. Ausztria:
5.5.1. kalandozások után bajor kereskők telepedtek le, vásárjogot nyertek, más kivságokat is, fejlődtek
5.5.2. Bécs: meglévő kereski utakra „ült” rá, + fejlett kézművesség. Árumegállító jog à patríciusréteg megerősöd (gazdilag és poli befolyásilag is)
6. Északi vásárhelyek
6.1. folyótorkolatoknál létrejövő vásárhely-települések, faházas lakónegyedekkel. Ált erődítetlenek (max sánc, fdvár) à nem fejlődtek várossá. à 11.szban mex.
6.2. várostelepítés
6.2.1. 12-4.sz
6.2.2. fúri megbízás à lokátori lebonyolítás (lokátor ált az újonnan keletkt teleülés bírája lett)
6.2.3. ált meglévő vár, udvarház, falu mellé. Kivságok.
6.2.4. kpt: vásártér (a telepítettek ált mezgazddal fogló kereskők-kézművesek)
6.2.5. pl Lübeck
7. Szláv város
7.1. „A német városalapítások előtt helyben is voltak olyan nem tisztán agrár jellegű településkptk, amelyek a város szerepkörét ellátták.”
7.2. fdvárak, főleg mocsári szigeteken (Zalavár, Nin, Stare Miesto, …)
7.3. tzsi kptk lehettek a várak (pl Přemisl, Piast)
7.4. Cseho:
7.4.1. nagy kiterjű, magaslati várak (Königgrätz) vagy váralja-beolvasztó várak (Prága)
7.4.2. polgság városjoga nyomán fejl, 13.sz. Brno.
7.4.3. nemesfém-bányavárosok. Telepítések.
7.5. Leno:
7.5.1. váralján foglalk szt elkülönült negyedek à szabad vásárjog à vásárhelynegyedek. Krakkó, Wrocław.
7.5.2. 13.sztól: német jogú telepített városok. à ipar, keresk > mezgazd.
7.5.3. mértani utcaszerk. Kpt: piactér, plébániatpl, városháza, kereskőház, patríciusházak.
7.6. Oroszo:
7.6.1. nincs várostelepítés
7.6.2. fejk és megbízottaik szh-e; gazdi-poli-kati kpt. Kézműves és kereskőlakosság. Kereskőknek gyűlések, lerakatok.
7.6.3. fogl szti negyedmegoszlás
7.6.4. Pl Novgorod, Kijev
8. Nomád város
8.1. feji állandó lakhelyek, káni városalapítások nyomán
8.2. mozgó udvarhely: folyóra merőleges mozgás a téli és nyári szállás közt. Vásár állandóan követi.
8.3. Nomád udvarhely: állandó település a vándorlás téli és nyári végpontján. Pl a Volga mentén Batu építtetett. Kpttól kicsit távolabb a vásárhely.
8.4. Keleti székváros: várossá alakult udvarhely
8.4.1. kő- vagy téglavár
8.4.2. arab távsági kereskbe bekapcs, iszlám felvétele. à iparcikkexp
8.4.3. pl kazárok, kálizok
8.4.4. szabályos úthálózat, kézműves-kereskő lakosság
8.4.5. mecset és tpl együtt
8.4.6. minden városi adottsága van, kivéve kivságok (mivel nincs ny-i típusú feud_)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése