2010. február 5., péntek

Imhof: Elveszített világok. III.: Az életvilágokra leselkedő veszélyek

1. „Minél inkább eltűntek az egykoron oly kézzelfoghatóan fenyegető veszedelmek, annál inkább adták és adják át még mindig a helyüket sokakban a kevésbé érzékelhető, de attól csak félelmetesebb veszélyek feletti bizonytalan rettegésnek.”

2. három életet fenyegető veszély: pestis, éhínség, háb.

3. pestis:

3.1. állandó félelem (valós vagy valótlan), 1346-1350, 1350-1850.

3.2. legmagasabb pestises megbetegedésszám: 1575-1650. legérintettebb területek: Bréma, Danzig, Drezda, Lipcse, Nürnberg, Bázel, Frankfurt, Köln.

1.3.1. „Helyi lakosság traumatizálódása”: vissza-visszatérő, súlyos járvány hatása egyes régiók mindennapjaira (emberélet, esendőség, házasság+család, jövőtervezés, halálvágy fogalma, nézőptjai), közömbösség VS megtérülő beruházások szemlélete. Ezt befolyásolja a közösség egészének veszélyeztetettségének mértéke és ennek ismétlődésének gyakorisága. A traumatizálódás a kollektív tudattalanban hagy lenyomatot.

2.3.1. 2 város összehasa: Gabelbach (délnémet), Hesel (északnémet). Eltérés az érintettségükben.

4. Háb:

4.1. veszélyeztetett csomóptk dettó (pl az Osztrák-Hab Bir és Fro közé beékelt Bajoro, Kelet-Svábo, Rain am Leche, Augsburg)

4.2. traumatizálódásvizsg: emberveszteségek mértéke, békeidőszakok hossza. G-ben nagy és rövid, H-ban kicsi és hosszú. Fenyegetettek a járványnál csak az emberek, háborúban ingóság, ingatlan, állatok, termény is. „Az ilyesmi már régen a kollektív tudat mélységébe húzódott, és magától értetődően irányította mindennapi cselekedeteiket.”

1.4.1. „a 17.szban következtek be a legmélyebbre ható traumatizálódások, és a pestisjárványok meg a hábok nyomán keletkt bevésődések sok tekintetben a 19.sz végéig, sőt a 20.1-ben is hatottak.”

2.4.1. G-ben az anyák ~ 2xannyi gyereket szültek, mint H-ban, hogy a családok (a gyerekhalandóság miatt) ~ egyforma nagyok legyenek. Magyarázatok:

4.2.2.1.H-iek lutheránusok, G-iek katk.

4.2.2.2.h-iek az anyák életére is jobban figytek (kevesb szülés=kevesb szülésbe belehalás), születésszabályozás (hosszú szoptatás=kevesb esély a teherbeesésre, nőknél hosszú gyászév-ek)

4.2.2.3.G-ben közömbösség az élet iránt, nem fontos annyira a gyerek/anya élete, rossz higiéniai körülmények

4.2.2.4.himlőoltás elleni fellépés oka: halál csak cezúra a túlvilági élet előtt. Minél előbb meghal vki, annál gyorsabban jut a mennybe. +nincs mesterséges beavatk.

5. Éhínség:

5.1. 1450-1950 közt vizsgt időszakról. Éhínség csúcsptja: 16-7.sz. itt túlsúlyban voltak a csapadékos nyarak (à kimosott gabonafdk, elrothadt termés, zölden learatott termés), a hosszú és kemény telek (à lerövidült növekedési és érési idő), a napsütésben szegény nyár.

5.2. „A rossz termés minden időben kül mértékben sújtotta az embereket, még egyazon helyen is.”

6. A 3 veszély sűrűn járt együtt.

7. sok művészi ábrázolás kortsktól és utódoktól egyaránt (Böcklin, 19.sz)

8. fdi veszélyeken kívül voltak, amelyek a lélekre leselkedtek.. Mit jelentett a „kereszténység” ekkor?

8.1. egyházi szervezetet, ami az élet fontos eseményein elkísért

8.2. társi-egyhi betagozódást

8.3. egyhi fennsőbbséget, előírásokat (tized, egyhi bíróság, sztség- és érdemfokozatok)

8.4. egyhi év vasár- és ünnepnapjai, istentiszteletei ritmust adtak az idő lefolyásának

8.5. tplt, kolostort, rendeket

8.6. egyh mindig jelenlevő. „kerré válás” „nézés és hallás útján” ment végbe a lakosság 80-90%-ánál

8.7. „A hit akkor legelsősorban annak gyakorlását jelentette.”

9. Ref után még nagyobb kavarodás, több ágazat hittételeiben is ki kell igazodni.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében