1. 15.sz-i változások: közvetítő helyett lelkipásztori egyh szüksége, aszketikus közösségek kialakulása (devotio moderna, liturgikus cselekmény <>
2. A búcsú körüli viták
2.1. „vitatkozás a búcsú erejéről”, előzmények:
1.2.1. 11.sz: satisfactio elengedése, ha kerhábban részvét. Később tisztítótűz-elengedés is
2.2.1. pápa rendelkez a kegyelem jogával a 13.tól
3.2.1. 12.sztól kerháb-részvét kiváltható pénzzel vagy római zaránddal vagy más zarándjának pénzelésével vagy teljes gyónással vagy tplépítésre való adakozással vagy gátépítéssel vagy a trellenes háb támogatásával. Később a halottak számára is vásárolható búcsú.
2.1.3.1.nyomtatott pápai búcsúhirdető bullák, igazoló búcsúcédulák
2.1.3.2.búcsúprédikátorok kinevezése (pápa közvetlen képviselője, ő is részesíthet kegyelemben)
2.1.3.3.egységes árjegyzék, milyen bűnért mennyire gazdagok hány guldent fizetnak.
2.1.3.4.római SztPéter székesegyh építése búcsúcédulákból befolyt összegből
4.2.1. Luther forrásai: skolasztika, ágoston-rend, Ockham, Bib, Lombardus, Ágoston, domonkos-rend, Echart mester, Tauler, Seuse, Pál apostol
5.2.1. búcsú mellett a kiköz is társi-gazdi-poli kérdéssé vált, „a szankcionálási forma olyan mértékeket öltött, hogy az egyes fizetési határnapok egyúttal kiközösítési terminusok is voltak.”
6.2.1. Mazzolini kiköz-támogató vádja Luther ellen: „aki a búcsúval kapcsosan azt állítja, h az egyh nem teheti meg, amit valójában tesz, az eretnek.”
3. I. Miksa csász utolsó biri gyűlése, Augsburt, 1518
3.1. összehívás oka: utódlás biztosítása
1.3.1. Miksa: unokája, Károly spa kir-burgund hcg, Frigyes szász válfej támogatásával
2.3.1. X. Leó: I. Ferenc fr kir (aki nem Hab_), netán Frigyes szász válfej
3.2. Cajetan bíb megbízása Luther diplomáciai kompromisszumrarábeszélésére. Engedményei: búcsú halottakra már nem vonatkozhat. De a pápai primátus meg?ezhetetlen, az üdv az egyh teljhatalmában van. Nincs megegyezés, Luther Wittenbergbe menekült. Átmeneti megállap: Luther hallgat, ha ellenfelei is.
4. Gazdaság és politikum az 1519. évi császvál: Miksa halála után azért nem Ferenc lett az uralk, mert a válfejk szemében túl erőskező, pápa túl erőszakosan állt ki mellette. Frigyes nem vállalta a jelöltséget. à pápa feladta Hab-ellenes polját, Károlyt támogatta, aki befolyásolható, sőt gazdag. à koronázás, 1520.
5. A lipcsei disputa, 1519
5.1. Luther-Eck vita: Luther feladta konciliarista nézeteit, a zsin sem csalhatatlan. Egyedüli tekintély a Sztírás.
5.2. „Nehéz eldönteni, ki volt a vita igazi győztese. A kortársak Ecket ünnepelték, az utókor Luthert igazolta.”
5.3. röpiratban terjedtek a felek megnyilatkozásai.
6. Az 1520. év: a kiközzel fenyegető pápai bulla és Luther 3 nagy reformátori írása
6.1. „A német nemzet ker nemességéhez a kerség állapotának megjavítása ügyében”: átfogó egyhi reformra szólít. Konkrét javaslatok.
6.2. „Az egyh babiloni fogságáról”: latinul, tudósoknak. Sztségek kétségbevonása, csak a Bib az alap.
6.3. „A keresztyén ember szabságáról”: jócselekedetről, bűnbánatról
6.4. Eck és a pápai átokkal fenyegető bulla kevés területen volt népszerű, ellenben Lutherral. Luther máglyára vetette a pápai bulla egy példányát Wittenbergben.
7. Az új csász első biri gy-e, Worms, 1521
7.1. rendek anyagi támogatásának megszerzése a küszöbön álló hábhoz. Biri kormány létrehozása.
7.2. csász a biri átok kimondása előtt köteles meghallgatni az érintett személyt à Luther meghívása. Nincs eredmény, Luthert Wormsból távoztában Frigyes színleg elraboltatta.
7.3. 1521, wormsi ediktum: Lutherre és követőire biri átok + minden német teren nyomtatott kv egyhi cenzúrája. A rendek nem egyeztek bele à „a wormsi ediktum Luther ügyét a rendek ügyévé emelte”, poli kérdéssé vált.
8. A lutheri teológia „gyaki” következményei, 1521-4
8.1. wittenbergi megvalósulások: 2szín, több ágostonos megházasod. Zavargások. Koldulásbetiltás, oltárszámcsökkentés, képeltávolítás.
8.2. új tanok terjedése. Prédikáció, zsoltár, korál, röpirat, lefordított Újszöv.
9. A lutheri teológia mint poli gyakorlat: a német parháb, 1524-5
9.1. területi felkelések 1493-1525 közt gyakorik
9.2. „A felkelők poli, gazdi, szocs sérelmei a túlnép okozta élelemhiányban, az egyes pari közösségek vagyoni differenciálódása okozta konfliktusokban gyökereztek, vmint a furak pari szolgáltatások növelését célzó próbálkozásában.”
9.3. Luther mind2 felet békére intette.
10. A fejk reformációjától az ágostai hitvallásig, 1525-30
10.1. dessaui szöv: kat fejk a refk ellen. Torgaui szöv: eva birodi rendek
10.2. speyeri biri gy.: rendek belátására bízták, ki hogy reagál a refre saját területén à lutheránus tartományi egyhrenc kialaka.
10.3. lutheránusok és svájciak közti úrvacsvita több évig. (L-Jézus valóságosan jelen van; Zw-csak spirituálisan)
10.4. 2. speyeri biri gy.: egységes kat fellépés Hab Ferdinánd vezetésével. Ahol végrehajtották a wormsi ediktumot, jó, ahol ne, ott továbbra se tegyék. Fejségek és biri városok protestáltak. Utána majdnem megegyezés az eva irányok közt, de úrvacs
10.5. 1530-as augsburgi biri gy-re Melanchton megírta a „Confessio Augustana”-t. több hitvallásváltás után sincs megegyezés, wormsi újra hatályos.
11. A schmalkaldeni szövtől az augsburgi vallásbékéig, 1531-55
11.1. 1531, prot rendek kölcsönös, 6 évre szóló védelmi szöve. A szöv és a tr fenyegetés engedményre kényszerítette a császt: eva-k megtűrése
11.2. svájci és német irány Bucer hatására közeled, + szélsőséges irányzatok (anab) visszaszorítása.
11.3. protellenes német liga alakult 11 évre, de Károly ismét engedményekre készült.
1.11.1. A schmalkaldeni gyengülésével Károly pozíciói erősödni kezdtek. 1545re külpol helyett a belpolra koncentrálhatott à háb, 1545-7. Schmalkaldeni veresége.
11.4. 1555, augsburgi vallásbéke: prot legitim. „Az augsburgi nem a vallási tolerancia dokumentuma, sokkal inkább azt mutatja, miként lehet a valli külségeket poli eszközökkel kezelni.” Az eva-kon és katkon kívüli vallásúakra nem vonatkt. „Az augsburgiban nem tisztázott kérdések által gerjesztett konfliktusok végül a 30évesbe torkolltak.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése