2010. február 8., hétfő

Diederiks: Nyeui gazdtárstört. Kézműv és keresk: a kereski kapit

1. a mezgazd mindent felülmúló szerepe

1.1. „A kézműip nemigen tett mást, mint egyszerűen megmunkálta és elfogyasztotta a mezgazd termékeit.”

1.2. helyi és távsági keresk főleg elsődleges létszükségleti cikkekből és luxustermékekből állt. Tömterm még nem kifizetődő, de 1700ra az olcsóbb anyagok váltak hangsúlyosbá.

1.3. „fd biztonságos befektetést jelentett”. „A nagy léptékű kézműipi term erőteljesen függött a keresk folyamataitól és a kereskők beruházásaitól.” Sok bedolgozó munkáját egyvalaki fogja össze.

2. A kézművesség és a céhek

2.1. „A változások dacára a kézművesség maradt az általános termelési forma.” Kézműves a saját házában termel, megrendelésre, a céhes előírások betartása közepette (minőségi norma, inasszám, tanulóidő, fizség, eszközök, termelési kvóták, árak, értékesítés módja, etc).

1.2.1. „Az idők folyamán sok céh zárt kézműipi monoppá nőtte ki magát, amelyben a mesterek teljhattal rendelkeztek.”

2.2.1. biz termékek iránti keresletnöv à nagyobb befektetések kellenek à céhes termi mód gátló tényezővé vált. Tömegcikkek népszerűsödése.

2.1.2.1.fizképes kereslet nőtt, nép nőtt, kereslet módosult, urbanizáció fokozódott, felvevőpiacok kiterjedtek, árak csökktek

2.1.2.2.manufakt és háziip erősödött

3. Manufakt és háziip, a nagy léptékű term kialaka

3.1. nagyobb termelési egységekben dolgoztak pl az építők, hajóépítők, fémfeldolgozók, sörfőzők

3.2. manufakt: emberek tömegei, bérért, munkamegosztva, géptelenül, ~szabványosodva

3.3. olcsó-egyszerű anyagok gyártása vidéken. Nagyvárosok a kereski kptk. Inkább a háziip tömegtermel, a manufakt a jobb módú vevőknek dolgoz.

3.4. papír, nyomtatás, kerámia, porcelán, szappan, fegyver

3.5. ásványianyag-kiterm, hajóépítés, etc már tőkés termelési módon: vállalkozó bért fizet a munkásnak az elvégzett munkáért, a terméket a piacon kialkudott áron értékesíti. Olcsóbb, mint a céhà tönkretett céhek

3.6. kiszolgáltatott munkások (alkalmi munkavállalás feltételeit a vállalkozó határozta meg, + állandó munkaerő-túlkínálat)

4. A kereskő mint kpti figura

4.1. műhelyt vásárolt-bérelt, nyersanyagfelvásárolt, termelésösszehangolt, értékesített. A termelők tőle függtek.

4.2. amit várunk: piac jó áttekintése, ott jó pozícióval rendelkezés, sok és gyorsan mozgósítható tőkével rendelkezés. Ha ezek mellett állandó kereslet is van az adott termékre, még kevésbé kockázatos a termelés.

1.4.1. finanszírozásra gyakran hoztak létre társulatokat

2.4.1. nagyvállalkozók bevételi forrásai: kölcsönöztek kormányzatoknak, adóbérlés, hivatalviselés, fdbirtok

5. A nemzetközi keresk jelentősége

5.1. tömterm feltételei: folyamatos kereslet, fizképes kereslet nagysága és eloszlása megfelelő, felvevőpiac mérete nagy, magas mezgazdi termelékenység, általánosan magas életszínvonal, tartós fogyasztási javak tömeges értékesíthetősége, vmely kereski hálózatba való bekapcs.

5.2. „szoros kapcs áll fenn a szakosodás, az ip nagysága és jellege, vmint a keresk fejlődése közt.”

5.3. korabeliek szt a keresk a jólét forrása (Smith: munkamegosztás+piacbővítés. Merkantilizmus).

5.4. 15-8.sz a kereski kapit időszaka.

1.5.1. neomarxista törtírás: nemzetközi keresk jellege és fejl-e magyarázza, miért pont É-Eu.

2.5.1. Diedriks-Vries: importexport aránya a bruttó nemzeti össztermékben max 10-15% Angban, Hollban.

3.5.1. nemzetközi keresk ált hajó-alapú. (Ang és Holl jelentős bevétele szármt közvetítésből.)

4.5.1. kereskbe vont termékek (nemesfém, trópusi növények és alapanyagok, élelmiszerek) „attól a ténytől eltekintve, hogy a fogyasztók életét kellemesebbé tették, gazdi hatásuk igen csekély vt.”

5.5.1. „A nemzetközi keresk és az arra épülő kézműip természetesen kihatással vt a gazd egészére is. Ez nem csak abban az értelemben igaz, h munkát adott mindenféle szállítási ágazatnak, hm abban is, h a belfi piac számára dolgozókat is versenyre kényszerítette.”

6.5.1. szállítás és közli eszközök fejlődése à felvevőpiac bővítése, pénz- és bankszféra fejlődése, szélesb választék, új termékek à új szükségletek.

5.5. Iposodás megindulása=keresk jelentőségnöve.

6. A termelés vidékre települése

6.1. termelési költségek csökkentése: szakosodás, műszaki újítások, termékek egyszerűsítése és olcsósítása, gyártás vidékre telepítése

1.6.1. kézműip (textil) főleg.

2.6.1. eleve vidéki ágak: szén, réz, ezüst, acél bányászata, tőzegfejtés, fafeldolg. ß ezekhez szükséges energiaforrások (fa-víz-szél) vidéken lelhetők fel + városi céhek hatalmán kívül eső terület + vidéki munkaerő nem kisebb a városinál, viszont rendelkez biz készségekkel, kevesebbért is dolgoz, ill el tudja látni önmagát a munka mellett.

3.6.1. eme termelési mód „nagyon tőkeigényes” és „rendkívül nyereséges”. Legfontosabb termelési formává vált.

6.2. mezgazd, keresk, ip változásai egyre inkább estek egybe à dolgozók ezektől függtek, kiszolgáltatottá váltak à bedolgozási rencben növekedett a vidékiek függetlensége.

1.6.1. termelőegység a család. Gyerekek korán munkába álltak

2.6.1. DE egy család annál függőbbé vált, minél több jövedelme szármt a háziipból.

7. A kormhatóság és a vállalkozók: a merkantilizmus

7.1. korm nem a mezgazd termelési módja, hm az élelemelosztás, kézműip, keresk iránt érdeklődött. Alattvalók jólétéről gondoskodás (=szabályozás, ellenőrzés) à gazdba beleszólás.

7.2. merkantil: gazdi életve való álli beavatk a jólét és az orsz gazdi hatát növelték, pozitív kereski mérlegre törekvés, protekcionizmus.

1.7.1. „A szabályok vajmi kevéssé voltak munkásbarátok, csak az olcsó és tömeges termre törekedtek. Így aztán a bérek alacsonyak vtk, a munkafegyelem pedig szigorú.”

7.3. „A kormhat a gazdi hat megerősítésére törekedett, de gyakran hiányoztak az eszközei ahhoz, h maga lépjen fel termelőként, vagy vegyen részt a termelésben. Az államérdek szptjából legfontosb szektorok állami monopt képeztek. […] Így kiiktatván az egymás közti versenyt, olyan tevékenységekbe foghattak, amelyek a szabad piaci feltételek közt nem lettek volna elég jövedelmezők.”

1.7.1. korm támogatta a vállalkozókat is (árumegrendelés, hitelfelvét). Nagymértékű kölcsönös függés alakt ki.

2.7.1. később (17.végétől) a kapcs lazult, inkább laissez-faire (állam kevésbé avatkoz bele a gazdi életbe, de az áll, ip és bankrenc összefonódása jelentős marad).

8. Gazdi növ és jólét az iposodás előtt

8.1. gazdi növ=tartós jólét-növ. Jólét=nép 1 főre eső reáljövedelmének mérésével mérhető

8.2. „ahol elmaradt a [mezgazdi] szakosodás, ott a gazdi növ valóban rendkívül kis mértékű és ingatag vt.”

1.8.1. Az életszínvonal ingadozása állandó volt, ahogy a gazdi élet zavarai is (erős áringadozás, termelékenység-változás, népesség-ingadozás, parcellaaprózódás, strukturális munkanélküliség, etc)

8.3. preindusztriális gazd fejlődésének 3 „szekuláris trendje”, ciklusa az árváltozásokból következtetve:

1.8.1. 1600-1650: népnöv, árnöv

2.8.1. 1650-1750: lassuló népnöv, árcsökk

3.8.1. 1750-1800: népnöv, árnöv

4.8.1. élelmiszerek (főleg gabona) árváltozása komolyan hatott az életszínvonal-alakulásra, a gazdi fejlődésre

5.8.1. életszínvonal-külség nött gazdagok és szegények közt, amikor a reálbér kevesb volt. Növekvő reálbérkor erősödött a felfelé irányuló társmob.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében