2010. február 10., szerda

Diederiks: Nyeui gazdtárstört. 128-145.

1. Társi rétegződés és mob

1.1. Ang

1.1.1. gyapjúkeresk a 15.sztól à infrastrukt, kereskővárosok, önálló angol gyapjúip. Gyapjúkereskők egyre fontosb szerepe. (+nemesség is juhtenyészt) Fdbirtok mint bevételi forrás.

2.1.1. „A fd megváltozott funkciójával eltűntek azon személyes mentességek is, amelyek a kkori renccel álltak kapcsban” à konfliktusok

1.1.2.1.angol polgháb, 1642-6. I. Károly összehívta a parlamentet (~abszolutisztikus uralmat kísérelt meg kiépíteni, de pénz hiányában a parlhez fordt.9

1.1.2.2.viszonylag nagy társmob, nincs éles határvonal a nemesség és a városi elit közt. Úriember=öröklött/befektetés révén birtokolt fd, rangos hivat (és nem kétkezi munka).

1.1.2.3.koldusok ~10%, válságban ~20%. Nem úriemberek: 90%

3.1.1. új fdterek birtokbavétele. Jelentős népnöv (1500.x=1620!) árstabilizáció. Iskolázottság szerepe nőtt.

1.2. Fro, 1450-1750

1.1.1. „A fr vidéket sokkal kevésbé jellemezte a kereski tevékenység”. Sok nehezen megélő kisbirtokos, erős kiri beavatk a kereskbe-kézműipba (merkantil).

2.1.1. 16.szban egyre korlátozottabb nemesi hat à nemesség „az uralk ellenlábasa”. Kialakt egy uralkpárti bürokrata réteg.

3.1.1. sok függő-alávetett helyzetű, kevés uralkpárti. Viszont az utóbbiaknak kedvezett az állhat. Kis társmob.

4.1.1. sorozatos rossz termés, nagy adóterhek à lázongások

5.1.1. „ip és keresk csekély fejlődési lehetősége, amit a mezgazdi strukt mozdulatlansága okozott”

6.1.1. „Az áll, vmint a régi és az új ariszt jövedelme egyaránt a park termelésétől függött, ennélfogva egymás versenytársai voltak.” Pénzügyi nehézségek, amiért a mezgazdi termelés nem nőtt eléggé. Pláne, ha hábk. à elit pénzügyi kivságainak nyirbálása, eredménytelen.

1.3. Az Egyesült Tartományok

1.1.1. provinciák laza szöve

2.1.1. „II. Fülöp nem együttműködni kívánt a polgsággal, hm azt akarta, ha városok hódoljanak be Spa dinasztikus, de főképp vallási érdekei előtt. Elsősorban emiatt szegültek szembe a némalfi városok uralkodójukkal.”

3.1.1. nemesek rangjuk-tekintélyük, kedvező gazdi helyzetük ellenére sem rendelkeztek nagy hattal.

4.1.1. polgk „szám szerint is jelentős súlya”

1.3.4.1.belső tanács (tagjai a régensek) a leggazdagabb, legtekintélyesebb polgkból, gyakran arisztkból is. Egyre zártabb elitet alkottak.

1.3.4.2.társmob mértéke a 18.szban csökkt

1.4. Némo

1.1.1. „polilag elképesztően széttagolt”. Ariszt kezében nagy hat.

2.1.1. 16.sz-i konfliktusok: vallás, császi hat-ellenes ariszt, köznemesség jövedelmeinek csökk-e, erős városok, kereski viszonyok terj-e, némrómcsász viszonylag gyenge helyzete. „Az augsburgi vallásvéke mind a prot, mind a kat fejk számára egyértelművé tette Némo széttagoltságát és a csász tekintélyvesztését.” à ariszt függése a császtől „puszta formalitássá vált”, kisnemesség függőbb helyzetbe került (fejekkel szembenállásuk sikertelen, birtokjövedelmük csökkt)

3.1.1. hábk ártottak a városfejlődésnek. „A céhek helyzete viszonylag erős maradt, s ez önmagában is a fejl útjában állt.”

1.5. Poroszo

1.1.1. mezgazd kereski jellegűvé vált, fdművesk alávetett szerepben

2.1.1. kevés erős város à nagybirtokosok hatalma nagy. Kevés a faluközösség, mert friss telepítésű a ter nagy része.

2. A városok

2.1. kkorban nagy jogi-poli függetlenség, szabjogok az adófizért cserébe

2.2. 16.szra eltérő várostípusok:

1.2.1. főv: rohamos lakosságnöv, tekintélynöv, udvartartás- és bürokrácianöv. London, Párizs

2.2.1. kikötőv.: gazdaság- és népnöv

3.2.1. hanyatló v.: régi ipváros (Leiden), régi egyhi-regionális kpt, szárazfd belsejében levő kpt.

2.3. társbeli helyzetük is megváltozott:

1.2.1. autonómiacsökk

2.2.1. agglomerációra való befolyásuk nőtt

2.4. A városok társi szerke

1.2.1. „rendinek tekintjük azt a társt, amelyben a társi hiert a társi állás és a hagyomány, osztálytársnak pedig azt, amelyben a társi helyzetet elsősorban a gazdi szptk határozzák meg.” Vidék inkább 1., város inkább 2.

2.2.1. 18.sz-ig történt változások:

2.4.2.1.oligarchizálódás: fakciók (kis, gazdagokból álló csopk) által támogatott városi elit kezében a hat. Társmobcsökk.

2.4.2.2.céhek visszaszorulása: merkantil befolyása nőtt.

3. A faluközösségek: autonómiavesztés. Elszigeteltség (gazdilag, mert nem termeltek piacra; társilag, mert az adott nagybirtokos befolyása alatt; polilag, mert a belső tanács döntött.). társi külségek növ-e.

4. szegénység és elégedetlenség

4.1. létmin-on vagy alatt, társ peremén élők száma jelentősen nőtt. Szegény=keresetéből nem tudja eltartani magát és családját. Angol lakosság 25%-a, fr lakosság min30%-a.

4.2. park 10-50%-a rendelkezett a megélhetéséhez szükséges fdterülettel. Városok és kpti kormzatok beavatkt sürgettek, a csavargók lázadásától-szaporodásától tartva.

1.4.1. koldulásbetiltás, munkára kényszerítés

2.4.1. Ang: mindenkit beosztottak vmily foglalki kategóriába (ha máshova nem, napszámosnak); jómódú polgságra kivetett adóból szegényeknek munkahelyeket teremtettek, 16.sz.

3.4.1. Fro: élelmezési válságok, gabonahiány fenyegetése miatt a kormány gondoskodott a gabona igságos elosztásáról. De adók növekedését+kötelező beszállásolást elégedetlenség övezte.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében