1. Társi rétegződés és mob
1.1. Ang
1.1.1. gyapjúkeresk a 15.sztól à infrastrukt, kereskővárosok, önálló angol gyapjúip. Gyapjúkereskők egyre fontosb szerepe. (+nemesség is juhtenyészt) Fdbirtok mint bevételi forrás.
2.1.1. „A fd megváltozott funkciójával eltűntek azon személyes mentességek is, amelyek a kkori renccel álltak kapcsban” à konfliktusok
1.1.2.1.angol polgháb, 1642-6. I. Károly összehívta a parlamentet (~abszolutisztikus uralmat kísérelt meg kiépíteni, de pénz hiányában a parlhez fordt.9
1.1.2.2.viszonylag nagy társmob, nincs éles határvonal a nemesség és a városi elit közt. Úriember=öröklött/befektetés révén birtokolt fd, rangos hivat (és nem kétkezi munka).
1.1.2.3.koldusok ~10%, válságban ~20%. Nem úriemberek: 90%
3.1.1. új fdterek birtokbavétele. Jelentős népnöv (1500.x=1620!) árstabilizáció. Iskolázottság szerepe nőtt.
1.2. Fro, 1450-1750
1.1.1. „A fr vidéket sokkal kevésbé jellemezte a kereski tevékenység”. Sok nehezen megélő kisbirtokos, erős kiri beavatk a kereskbe-kézműipba (merkantil).
2.1.1. 16.szban egyre korlátozottabb nemesi hat à nemesség „az uralk ellenlábasa”. Kialakt egy uralkpárti bürokrata réteg.
3.1.1. sok függő-alávetett helyzetű, kevés uralkpárti. Viszont az utóbbiaknak kedvezett az állhat. Kis társmob.
4.1.1. sorozatos rossz termés, nagy adóterhek à lázongások
5.1.1. „ip és keresk csekély fejlődési lehetősége, amit a mezgazdi strukt mozdulatlansága okozott”
6.1.1. „Az áll, vmint a régi és az új ariszt jövedelme egyaránt a park termelésétől függött, ennélfogva egymás versenytársai voltak.” Pénzügyi nehézségek, amiért a mezgazdi termelés nem nőtt eléggé. Pláne, ha hábk. à elit pénzügyi kivságainak nyirbálása, eredménytelen.
1.3. Az Egyesült Tartományok
1.1.1. provinciák laza szöve
2.1.1. „II. Fülöp nem együttműködni kívánt a polgsággal, hm azt akarta, ha városok hódoljanak be Spa dinasztikus, de főképp vallási érdekei előtt. Elsősorban emiatt szegültek szembe a némalfi városok uralkodójukkal.”
3.1.1. nemesek rangjuk-tekintélyük, kedvező gazdi helyzetük ellenére sem rendelkeztek nagy hattal.
4.1.1. polgk „szám szerint is jelentős súlya”
1.3.4.1.belső tanács (tagjai a régensek) a leggazdagabb, legtekintélyesebb polgkból, gyakran arisztkból is. Egyre zártabb elitet alkottak.
1.3.4.2.társmob mértéke a 18.szban csökkt
1.4. Némo
1.1.1. „polilag elképesztően széttagolt”. Ariszt kezében nagy hat.
2.1.1. 16.sz-i konfliktusok: vallás, császi hat-ellenes ariszt, köznemesség jövedelmeinek csökk-e, erős városok, kereski viszonyok terj-e, némrómcsász viszonylag gyenge helyzete. „Az augsburgi vallásvéke mind a prot, mind a kat fejk számára egyértelművé tette Némo széttagoltságát és a csász tekintélyvesztését.” à ariszt függése a császtől „puszta formalitássá vált”, kisnemesség függőbb helyzetbe került (fejekkel szembenállásuk sikertelen, birtokjövedelmük csökkt)
3.1.1. hábk ártottak a városfejlődésnek. „A céhek helyzete viszonylag erős maradt, s ez önmagában is a fejl útjában állt.”
1.5. Poroszo
1.1.1. mezgazd kereski jellegűvé vált, fdművesk alávetett szerepben
2.1.1. kevés erős város à nagybirtokosok hatalma nagy. Kevés a faluközösség, mert friss telepítésű a ter nagy része.
2. A városok
2.1. kkorban nagy jogi-poli függetlenség, szabjogok az adófizért cserébe
2.2. 16.szra eltérő várostípusok:
1.2.1. főv: rohamos lakosságnöv, tekintélynöv, udvartartás- és bürokrácianöv. London, Párizs
2.2.1. kikötőv.: gazdaság- és népnöv
3.2.1. hanyatló v.: régi ipváros (Leiden), régi egyhi-regionális kpt, szárazfd belsejében levő kpt.
2.3. társbeli helyzetük is megváltozott:
1.2.1. autonómiacsökk
2.2.1. agglomerációra való befolyásuk nőtt
2.4. A városok társi szerke
1.2.1. „rendinek tekintjük azt a társt, amelyben a társi hiert a társi állás és a hagyomány, osztálytársnak pedig azt, amelyben a társi helyzetet elsősorban a gazdi szptk határozzák meg.” Vidék inkább 1., város inkább 2.
2.2.1. 18.sz-ig történt változások:
2.4.2.1.oligarchizálódás: fakciók (kis, gazdagokból álló csopk) által támogatott városi elit kezében a hat. Társmobcsökk.
2.4.2.2.céhek visszaszorulása: merkantil befolyása nőtt.
3. A faluközösségek: autonómiavesztés. Elszigeteltség (gazdilag, mert nem termeltek piacra; társilag, mert az adott nagybirtokos befolyása alatt; polilag, mert a belső tanács döntött.). társi külségek növ-e.
4. szegénység és elégedetlenség
4.1. létmin-on vagy alatt, társ peremén élők száma jelentősen nőtt. Szegény=keresetéből nem tudja eltartani magát és családját. Angol lakosság 25%-a, fr lakosság min30%-a.
4.2. park 10-50%-a rendelkezett a megélhetéséhez szükséges fdterülettel. Városok és kpti kormzatok beavatkt sürgettek, a csavargók lázadásától-szaporodásától tartva.
1.4.1. koldulásbetiltás, munkára kényszerítés
2.4.1. Ang: mindenkit beosztottak vmily foglalki kategóriába (ha máshova nem, napszámosnak); jómódú polgságra kivetett adóból szegényeknek munkahelyeket teremtettek, 16.sz.
3.4.1. Fro: élelmezési válságok, gabonahiány fenyegetése miatt a kormány gondoskodott a gabona igságos elosztásáról. De adók növekedését+kötelező beszállásolást elégedetlenség övezte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése