1. 12-3.sztól ismert a leirányú társmob és az alulfoglalkoztatottság. Segélyezés rászorultságtól és munkaképtelenségtől függ.
2. 14.sztól „létszámfölöttiek”, új csop, akik „nincsenek betagozva a munkamegosztás struktúráiba”.
2.1. III. Edward 1349-es rendelete a munkások helyzetéről: „Ang kirságunk minden ffi és nő lakosa, bármiféle állapotú is legyen, akár szabad, akár szolga, ha testi erőben van és 60. évét még nem érte el, s ha nem él kereskésből/ipból/járadékból/fdművből, abban az esetben, ha állapotának megfelelő szolgálatra felszólították, szolgálni köteles annak, aki őt erre felszólította.” Előző 5-6 évi bérnél kevesebbet nem kaphat. Aki megtagadja a szolgálatot, börtönbüntetendő. Élelemárak a bérekhez képest alakuljanak
2.2. hasonló tvk városi és vidéki munkásságra egyaránt vonatkoznak, sok helyen bérmaximalizálás (Port, Aragónia, Kasztília, Bajoro, Tirol, Ang, Fro, Firenze, etc)
3. 14-5.szban nagy(obb) mobilitás. Intézkedések arra, hogy mindenki maradjon a számára kijelölt helyen (1.: dolgozzon, 2.: ott, ahol kell)
4. A feud társ dekonverziója
4.1. pestis àfdműveshiány à magasb bért követeltek a túlélők àbéremelés gyakran a korábbi duplájára.
4.2. „Az eui térségben 1350 és 1500 közt mind az egy főre jutó termelés, mind a fogyasztás növekedett.”
4.3. 14.2 változásai a „feud társ dekonverziójának tünetei”
1.4.1. átmenet. A társ tartószerkezete nem roskadt össze, de struktváltás
2.4.1. törékeny egyensúlyok àszakképzetlen munkások vándorlása
3.4.1. patriarchális-nemzetiségi családból konjugális család àparaszti közösség törékenyebb, társi rétegződés merevebb lett
4.4. à dekonverzió: „egy minden addigi szabályt felrúgó mobilitás próbál meg együtt élni a keretet adó struktúrák merevségével”. Helyben levő viszonyok egyre kevésbé képesek biztosítani a létfeltételeket.
5. A semmire kellők
5.1. csavargók: munkaképes, nemdolgozó, társon kívülrekedő, védelemben nem részesülő, lakhelytelen, jövedelemtelen, javadalamtalan, „csak úgy él a világba” minimum fél éve. „A vidék népére Isten legkeményb csapását jelentik. […] Naponta felfalják a fdmíves munkájának minden gyümölcsét. […] Mindenütt ott tanyáz s kénye-kedve szerént portyáz. Alamizsna, adomány címén valósággal adót vesznek a népen.”
1.5.1. ellene hozott egyszerű és általános intézkedés a kitolonc. Netán kivégzés, tömlöc, gályarabság, kényszermunka. Kiri tanácsi megbízottak csavargóüldözésre. à csavargás = főbenjáró bűn.
2.5.1. 1767, szegényházak
5.2. Angban a 3napja nem dolgozók már csavargóknak számítanak, megbillogoztatnak.
6. Csavargók és proletárok: gyakran nem önszántukból nem dolgoztak. Instabilitás a céheken belül is. à „megélhetésük lehetőségeit szűkebb szülőfdjük határain kívül keresik”. Szakképzettség hiányában csak alkalmi munkákat tudnak vállalni.
7. Megtorlás, elrettentés, megelőzés
7.1. „Bármennyire bebizonyosodjék is minden egyes alkalommal, hogy a megtorlás nem old meg semmit, akkor is múlhatatlanul szükség van rá.” Mert hajlamosak csoportosulni és forradalmat szítani, „az, akinek nincs mit megőriznie, hajlamos lesz arra, hogy mindent meg akarjon kaparintani”. (Elméletben félő volt, de gyakorlatban nem nagyon szítottak.)
7.2. „A csavargás a társi lét határvidékére veti ki a szociális kérdést.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése