1. Bevezetés: a termelési mód
1.1. Kérdésfeltevés: Miért játszott a gazdi életben a mezgazd ilyen kiemelkedően fontos szerepet? Miért állandósult ez az állapot jó néhány területen, miközben másutt a keresk és az ip fontos bevételi forrássá vált? Milyen változások mentek végbe a termelési folyamatban, és mely csoportok játszották ebben a főszerepet?
1.2. „E kor talán leglényegesb fejleménye az volt, h egyre több áru és szolgáltatás kapcsán egyre több ember lett a piacra utalva.”
1.1.1. elősegítette a munkamegosztást, szakosodást à ösztönözték a termelékenységet
2.1.1. kereskők a vétel-eladás mellett a termelést is irányíthatták
1.3. kevesebb termék cserél gazdát egy ~önellátó agrártársban. Árucserekor a kor elején a pénz még nem játszott fontos szerepet. De a növekvő (adó)terhek kényszerítették a fdműveseket arra, hogy piacra termeljenek à pénzhez jussanak.
2. A rurális szektor: 1700k is min 70% volt a 4 legfejlettebb országban. De a stat nem biztos, mert pl háziip. Alacsony termelékenység à gyakori élelmezési válságok
3. A hagyományos faluközösség 1450k
3.1. „Erősen általánosítva ugyan, de kijelenthetjük, hogy 1450k a mezgazdi term az ún hagyományos faluközösségekben folyt.” Falu gazdi-társi egység, ~önellátó.
1.3.1. majorság (10-15%): allódium gyakran a park birtokában. Ami nem, azt bérmunkával műveltették.
2.3.1. szántófd, pari tulajban. 3ny.
3.1.2.1.a más-más tulajban levő fdsávokat gyakran nem választották szét egymástól („open fields”)
3.1.2.2.falutanács tartatta be a mezgazdi termre vonatkó megállapodásokat. Ált íratlan jog.
3.3.1. A park saját fdjein zdségtermeszt, intenzív állattart.
4.3.1. közfd: minki legeltethet-trágyagyűjthet rajta
5.3.1. parlagfd, erdő: ez is közös; trágyagyűjtés-makkoltatás-rőzseszedés-orvvadászat
4. Változások a hagyományos faluközösség gazdi és társi struktjában
4.1. A második jágyság Euban az Elbától keletre
1.4.1. 15. elejétől a park egyre inkább jágyi függésben, több feud teherrel (allódiumon dolgozás, gyerekek fúr rendelkezésére bocsátása munkaerőileg, röghöz). Mivel itt nem volt érdekvédő faluközösség, a fúr érdeke érvényesült. „A kpti kormzat a jágyokig már nem ért el. Ezt az állapotot földesuraságnak nevezzük.”
2.4.1. gabonaexp Nyeuba à Nyeuban mezgazdi szakosodás vált lehetővé
3.4.1. termelékenység alacsony volt. Furak nem bocsátkoztak nagy beruházásokba, technikai fejlesztésekbe, termelésracionalizálásba.
4.2. A „szabad” fdművelők sorsa Ny-on
1.4.1. A fr kisparaszti társ
4.2.1.1.kis családi gazdaságok, kis parcellák bérbeadása, kis allódium
4.2.1.2.jól szervezett faluközösségek, rögzített pari tulajdon, fejk parvédő polja (mert ők a legfontosb bevételi forrás_).
4.2.1.3.„A faluközösségen belül kevés lehetőség nyílott arra, h mélyreható újításokat vezessenek be; […] beruházásokra már nem tellett.”
4.2.1.4.17.szban jelentős hadiköltség-emelk à súlyosb adók, amiket pénzben kell fiz à park gyakran eladósodtak à nemesek-polgk fdhöz jutottak. Elszegényedettek háziippal, bérmunkával próbálkoztak.
2.4.1. A „paraszti” modell
4.2.2.1.fdművesk nagy tömegei kis, szakosodatlan gazdaságokban dolgoztak. Vidék elszegényedése
4.2.2.2.piaci áringadozás nagy, bérek alacsonyak, munkalehetőség a terméstől függ.
4.2.2.3.újítási kísérletek pari körben nagy ellenállást váltottak ki.
4.3. A tőkés termelési viszonyok előretörése a mezgazdban: a „szakosodási” modell
1.4.1. Ang, Holl, É-Fro
2.4.1. fdművesek céltudatos piacra termelése. Foglalkozási szerk differenciálódása à fdművesek vásárlóereje nőtt à mezgazdban fölös munkaerő könnyebben helyezkedett el az ipban.
3.4.1. népnöv nem problematikus. Vidék és város kiegészítette egymást.
4.4.1. „A gazda vállalkozásnak tekintette gazdaságát”
5.4.1. Ang: furak, bérlők és mezgazdi munkások
4.3.5.1.kevés nagybirtokos sok fddel, amit bérbe adott
4.3.5.2.bekerítés: közfd privatizálása/magántulajú szántók tagosítása/új parcellák sövénnyel körülkerítése. Oka: nagy juhlegelők létrehozása, gabonatermelés hatékonyabbítása.
4.3.5.3.fdművesek fdjére a fúrnak van joga à bérbead. Fdbirtokkoncentráció.
4.3.5.4.kapit mezgazd kifejlődése. Sok népréteg vállalkoz (elit, yeoman is)
6.4.1. Az Egyesült Tartományok: a fdműves mint szakosodott vállalkozó
4.3.6.1.erősen specializált tőkeigényes gazdaság. Fúrnak kevés joga-járadéka, nemeseknek-egyháznak dettó, de faluközösségek sem nagyon jellemzők.
4.3.6.2.pari társből szakosodott mezgazd
4.3.6.3.ipi növk, állattartás à gabonaimport, húsimport (elsősorban Mo-ról). Sajt-, vaj- és festőbuzér-export. Ipi munkalehetőségek, piacra termelés. 70% nem mezgazdi.
4.3.6.4.termelékenységnöv.
5. Észrevételek a mezgazdi termelékenységgel kapcsban
5.1. mezgazdi technológiai váltások nem radikálisak. A korban csak kisebb módosítások.
5.2. 3ny, 1 rész mindig ugar à trágyázás à ugar csak 5-6 évente.
5.3. Összefoglalás: növekvő polarizáció és a hagyományos faluközösségek bomlása
1.5.1. vidéki munka egyre kevésbé zajlotta hagyos faluközösségekben à addigi status quo felbomlása
2.5.1. furak hatalma megnőtt. „parasztok közvetve, uraikon keresztül kapcsolódtak be a piaci termbe.” Szakosodás nem volt jellemző.
3.5.1. „fdnélküliek agrárproletariátust alkottak”. Háziipban, manufaktban, napszámosként dolgozhatta. à differenciálódás megindulása.
4.5.1. Froban, Ny-Némoban, DK-Némalf-ön megmaradtak a faluközök, uralk védelme alatt. De a terhek növekedése itt sem maradt el. Termelékenység alig nőtt, ellenben a függéssel.
5.5.1. ÉNy-Hollandiában eltűnt a zsellérség. Vidék nem szegényedett, nem lett függés. Arisztokrácia és parság is hiányzott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése