2010. február 9., kedd

Diederiks: Nyeui gazdtárstört. Társi-gazdi struktúrák és változások a 15-18.sz végéig

1. Bevezetés: a termelési mód

1.1. Kérdésfeltevés: Miért játszott a gazdi életben a mezgazd ilyen kiemelkedően fontos szerepet? Miért állandósult ez az állapot jó néhány területen, miközben másutt a keresk és az ip fontos bevételi forrássá vált? Milyen változások mentek végbe a termelési folyamatban, és mely csoportok játszották ebben a főszerepet?

1.2. „E kor talán leglényegesb fejleménye az volt, h egyre több áru és szolgáltatás kapcsán egyre több ember lett a piacra utalva.”

1.1.1. elősegítette a munkamegosztást, szakosodást à ösztönözték a termelékenységet

2.1.1. kereskők a vétel-eladás mellett a termelést is irányíthatták

1.3. kevesebb termék cserél gazdát egy ~önellátó agrártársban. Árucserekor a kor elején a pénz még nem játszott fontos szerepet. De a növekvő (adó)terhek kényszerítették a fdműveseket arra, hogy piacra termeljenek à pénzhez jussanak.

2. A rurális szektor: 1700k is min 70% volt a 4 legfejlettebb országban. De a stat nem biztos, mert pl háziip. Alacsony termelékenység à gyakori élelmezési válságok

3. A hagyományos faluközösség 1450k

3.1. „Erősen általánosítva ugyan, de kijelenthetjük, hogy 1450k a mezgazdi term az ún hagyományos faluközösségekben folyt.” Falu gazdi-társi egység, ~önellátó.

1.3.1. majorság (10-15%): allódium gyakran a park birtokában. Ami nem, azt bérmunkával műveltették.

2.3.1. szántófd, pari tulajban. 3ny.

3.1.2.1.a más-más tulajban levő fdsávokat gyakran nem választották szét egymástól („open fields”)

3.1.2.2.falutanács tartatta be a mezgazdi termre vonatkó megállapodásokat. Ált íratlan jog.

3.3.1. A park saját fdjein zdségtermeszt, intenzív állattart.

4.3.1. közfd: minki legeltethet-trágyagyűjthet rajta

5.3.1. parlagfd, erdő: ez is közös; trágyagyűjtés-makkoltatás-rőzseszedés-orvvadászat

4. Változások a hagyományos faluközösség gazdi és társi struktjában

4.1. A második jágyság Euban az Elbától keletre

1.4.1. 15. elejétől a park egyre inkább jágyi függésben, több feud teherrel (allódiumon dolgozás, gyerekek fúr rendelkezésére bocsátása munkaerőileg, röghöz). Mivel itt nem volt érdekvédő faluközösség, a fúr érdeke érvényesült. „A kpti kormzat a jágyokig már nem ért el. Ezt az állapotot földesuraságnak nevezzük.”

2.4.1. gabonaexp Nyeuba à Nyeuban mezgazdi szakosodás vált lehetővé

3.4.1. termelékenység alacsony volt. Furak nem bocsátkoztak nagy beruházásokba, technikai fejlesztésekbe, termelésracionalizálásba.

4.2. A „szabad” fdművelők sorsa Ny-on

1.4.1. A fr kisparaszti társ

4.2.1.1.kis családi gazdaságok, kis parcellák bérbeadása, kis allódium

4.2.1.2.jól szervezett faluközösségek, rögzített pari tulajdon, fejk parvédő polja (mert ők a legfontosb bevételi forrás_).

4.2.1.3.„A faluközösségen belül kevés lehetőség nyílott arra, h mélyreható újításokat vezessenek be; […] beruházásokra már nem tellett.”

4.2.1.4.17.szban jelentős hadiköltség-emelk à súlyosb adók, amiket pénzben kell fiz à park gyakran eladósodtak à nemesek-polgk fdhöz jutottak. Elszegényedettek háziippal, bérmunkával próbálkoztak.

2.4.1. A „paraszti” modell

4.2.2.1.fdművesk nagy tömegei kis, szakosodatlan gazdaságokban dolgoztak. Vidék elszegényedése

4.2.2.2.piaci áringadozás nagy, bérek alacsonyak, munkalehetőség a terméstől függ.

4.2.2.3.újítási kísérletek pari körben nagy ellenállást váltottak ki.

4.3. A tőkés termelési viszonyok előretörése a mezgazdban: a „szakosodási” modell

1.4.1. Ang, Holl, É-Fro

2.4.1. fdművesek céltudatos piacra termelése. Foglalkozási szerk differenciálódása à fdművesek vásárlóereje nőtt à mezgazdban fölös munkaerő könnyebben helyezkedett el az ipban.

3.4.1. népnöv nem problematikus. Vidék és város kiegészítette egymást.

4.4.1. „A gazda vállalkozásnak tekintette gazdaságát”

5.4.1. Ang: furak, bérlők és mezgazdi munkások

4.3.5.1.kevés nagybirtokos sok fddel, amit bérbe adott

4.3.5.2.bekerítés: közfd privatizálása/magántulajú szántók tagosítása/új parcellák sövénnyel körülkerítése. Oka: nagy juhlegelők létrehozása, gabonatermelés hatékonyabbítása.

4.3.5.3.fdművesek fdjére a fúrnak van joga à bérbead. Fdbirtokkoncentráció.

4.3.5.4.kapit mezgazd kifejlődése. Sok népréteg vállalkoz (elit, yeoman is)

6.4.1. Az Egyesült Tartományok: a fdműves mint szakosodott vállalkozó

4.3.6.1.erősen specializált tőkeigényes gazdaság. Fúrnak kevés joga-járadéka, nemeseknek-egyháznak dettó, de faluközösségek sem nagyon jellemzők.

4.3.6.2.pari társből szakosodott mezgazd

4.3.6.3.ipi növk, állattartás à gabonaimport, húsimport (elsősorban Mo-ról). Sajt-, vaj- és festőbuzér-export. Ipi munkalehetőségek, piacra termelés. 70% nem mezgazdi.

4.3.6.4.termelékenységnöv.

5. Észrevételek a mezgazdi termelékenységgel kapcsban

5.1. mezgazdi technológiai váltások nem radikálisak. A korban csak kisebb módosítások.

5.2. 3ny, 1 rész mindig ugar à trágyázás à ugar csak 5-6 évente.

5.3. Összefoglalás: növekvő polarizáció és a hagyományos faluközösségek bomlása

1.5.1. vidéki munka egyre kevésbé zajlotta hagyos faluközösségekben à addigi status quo felbomlása

2.5.1. furak hatalma megnőtt. „parasztok közvetve, uraikon keresztül kapcsolódtak be a piaci termbe.” Szakosodás nem volt jellemző.

3.5.1. „fdnélküliek agrárproletariátust alkottak”. Háziipban, manufaktban, napszámosként dolgozhatta. à differenciálódás megindulása.

4.5.1. Froban, Ny-Némoban, DK-Némalf-ön megmaradtak a faluközök, uralk védelme alatt. De a terhek növekedése itt sem maradt el. Termelékenység alig nőtt, ellenben a függéssel.

5.5.1. ÉNy-Hollandiában eltűnt a zsellérség. Vidék nem szegényedett, nem lett függés. Arisztokrácia és parság is hiányzott.

Nincsenek megjegyzések: