2010. május 17., hétfő

Pusztai-Kiss: Magyar nyelvtörténet. [Részletek]

A NYELVI VÁLTOZÁS

1. A nyvi vált mibenléte

1.1. tényközlő, nem értékítélő. Nyvrenctani és nyvhaszni változás. Belépés, kilépés, terjedés, visszaszorulás, módosulás (funkcióé, alaké) – nyvi renc vagy beszélőközösség szintjén

1.2. a megelőző és következő nyvi állapotok közti eltérés

1.3. változások lehetőségét és kényszerét a mindenkori nyvi és társi feltételrenck adják

1.1.1. társi szükséglettől függően maradnak meg/vesznek ki a szavak (csak a használat során változik a nyv).

2.1.1. módosulás: társi hatás közvetlen VAGY „nyvrenctani belügy”

3.1.1. nyvi változás=állandó mozgás. A nyvi renc pillanatnyi adottságai határozzák meg, a nyvben mily változások lehetségesek. Egyik változás hatással lehet a másikra. A rendszerfüggő nyvi elemekre kevésbé van hatással a társi változás.

2. A nyvi változásról és a nyvi változás elméletéről

2.1. nyvtörti magyarázatok 4 modellje:

1.2.1. újgrammatikai irányzat

2.1.1.1.beszélők nem tudnak a nyvi változásról (ami ált befolyásolhatatlan)

2.1.1.2.jelent is vizsgálni kell a múlt nyvi változásainak megértéséhez

2.1.1.3.nyvi változás eredetét a társi változásban kell keresni

2.2.1. strukturalista szemlélet

2.1.2.1.leíró elmélet

2.1.2.2.nyvi változások egymással összefüggnek (nyvi vált: nyv használati szabályainak módosulása)

2.1.2.3.diakrón strukturalizmus: nyvi vált külső és belső feltételeinek külségei

2.1.2.4.diakrón funkcionalizmus: renc állandóan újraszületik

3.2.1. generatív nyvemlélet: nyvi vált=szabályvált à renc-átszerkesztődés. Utóbbi ált egyszerűsödés.

4.2.1. szociolingvisztika

2.1.4.1.nyv, társ és tört összefüggései. Empírből, heterogén nyvi renckből indul ki. Beszélők a rendelkre álló nyvi változatok közül választanak, választásuk társi meghatározottságukkal függ össze.

2.1.4.2.nyvi vált okainak, útjainak vizsga

2.1.4.3.törti nyvi pragmatika: nyv a társi cselekvés része, formája à összefüggéseiben vizsgálandó.

3. A nyvi vált lehetséges és szükséges voltáról

3.1. „Az emberi nyv konkrét, egyedi nyvk formájában él az idő, a tér, valamint a társ hármas koordinátarendszerében”

3.2. nyvközösség-társ-egyén kényszeríti változásra a nyvt VAGY a „nyvi rencben működő hatásmechanizmus”

3.3. nyvi alkalmazkodás: „az újítások terjedését társi tényezők határozzák meg”.

1.3.1. nyvi divat, nyvi sznobság, standard megközelítése

3.4. ha szoros a csoptudat, kevesebb a kívülről jövő változás. Aki lazábban kötődik, nyitottabb a változásra.

3.5. nyvi gazdaságosság VAGY redundancia

4. A nyvi változásról és a nyvi változatosságról

4.1. változatosság 3 típusa:

1.4.1. nyvváltozat (köznyvi, társi, területi, etnikai…)

2.4.1. stílusváltozatosság

3.4.1. belső (tudás, tapasztalat…)

4.2. nyvhaszn összetevői

1.4.1. nyvi renc

2.4.1. beszélő (biológiai és társi meghatározottságával)

3.4.1. közösség (társas viszonyaival, lélektani tényezőivel)

4.3. változás és változatosság összefügg. „A nyvi renc változatgazdagsága és a nyvváltozatok szabályrence közti – változó és részben változtatható – feszültségviszony a nyvi vált egyik hajtóereje.”

4.4. nyvi elemek-jelenségek szinkrón csopítása

1.4.1. beszélőközösség egésze számára ismert

2.4.1. rétegjelenség

4.4.2.1.archaizmus

4.4.2.2.neologizmus

3.4.1. egymással érintkező csoportok nyve keveredik (vagy többnyvűség)

4.4.1. erőteljes köznyvi hatás pl az egyes nyvjárásokra, nyvváltozatokra

5. A nyvi újításról

5.1. neologizálódás=nyvi újítás+ennek elterjedése.

HANGTÖRTÉNET

6. a renc módosulása a korszakok folyamán

6.1. új fonéma keletkez

6.2. fonéma eltűn

6.3. fonéma gyakiságának növ-e

6.4. fonéma gyakiságának csökk-e

7. Hangváltozások

7.1. szabályos, tendenciaszerű (azonos fonetikai helyzet, azonos területen azonos változás, azonos időszakban azonos változás) à hangtv

7.2. asszociációs: hasonulás, hangátvetés, elhasonulás

MORFÉMATÖRTÉNET

8. Az igei személyragok keletkezésének módjai

8.1. agglutinációval: toldalékok önálló szavakból (-m, -d, -i)

8.2. funkcióváltozás: létező toldalék új funkciót vesz fel (képzők igeragokká: -k, -sz, -l)

8.3. hangváltozás: létező igerag-alak módosul, hasad (veláris i-ből –é, -i, -u)

8.4. analógia

SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET

9. a magy szókészlet eredet szti csopjai

9.1. alapnyvi eredetű szavak

9.2. belső szóalk: gyarapodásuk folyamatos à szókészlet legnagyobb részét adják

9.3. jövevény

10. A belső keletkezésű szavak

10.1. a szóteremtéssel létrejött szavak

1.10.1. spontán, érzelmi indíttatású hangkitörésre vagy a tartalom hanggali kifejezésének szándékára

2.10.1. indulatszók: hangalak és jelentéstartalom között szoros kapcs (volt). Á, ó, jaj, tyű.

3.10.1. gyermek- és dajkanyelvi szavak: egyszerű fogalmak, ezek hangulatát jelzők. Egyszerű hangtani felépítés, hangutánzás, érzelemkifejezés. Baba, mama, mumus

4.10.1. hangutánzók: reprodukció à hangalak+jelentés közel.

10.1.4.1. állathangot: nyávog, ugat, nyerít.

10.1.4.2. emberi-állati hangot: horkol, röhög, dúdol.

10.1.4.3. természeti hangot: csattan, zuhog, duruzsol.

10.1.4.4. főleg igék.

5.10.1. hangfestők: kevésbé szoros a hangalak-jelentés kapcs. Cihelődik, piszmog, didereg.

10.2. A szóalkotással keletkezett szavak – a képzett szavak

10.2.1.1. származékszavak: tő+képző, jól érzékelhető az összekapcsolás. Halász, szabadságos, szerzetes.

11. Az idegen eredetű szavak – a jövevényszavak

11.1. frzi helyzet, kapcs időtartama, intenzitása

11.2. Kármed a szláv, germán, latin nyvcsaládok érintkezési határán volt. Művelődési, vallási, nagyhati érdekvonalak mente is.

11.3. új tgy, új fogalom jelölésére (gyémánt, krokodil, kémény) vagy meglévők bővítésére-specializálására (hering, lazac).

12. Az ősmagyar kor szókészlete

12.1. az örökölt (alapnyvi eredetű szavak)

1.12.1. igék

12.1.1.1. elemi jelenségek, cselekvések, érzékelések. Él, hal, lesz.

12.1.1.2. elemi munkafolyamatok. Evez, fen, hord.

12.1.1.3. elvont cselekvések. Akar, fél, kell.

2.12.1. főnevek

12.1.2.1. testrészek. Ajak, far, áll.

12.1.2.2. rokonsági kapcsolatok. Apa, anya, fiú.

12.1.2.3. helyzetviszonyítás. Al, bal, közép.

12.1.2.4. természeti tárgyak, jelenségek. Csillag, ég, éj

12.1.2.5. növények, növényi részek, gyűjtögető-halász-vadász terminológia. Ág, fa, fenyő.

12.1.2.6. állatok. Egér, nyúl, sün.

12.1.2.7. lakás, ház, ruha, fegyver. Ágy, ajtó, fal.

12.1.2.8. ásványok, fémek. Arany, ólom, vas.

3.12.1. melléknevek. Fekete, hosszú, ifjú.

4.12.1. számnevek. Egy, első, három.

5.12.1. névmások

12.1.5.1. személyes. Én, te, ő.

12.1.5.2. kérdő. Ki, mi, ho-

12.1.5.3. mutató. A, az, ez.

6.12.1. határozószók. Át, fel, hanyatt.

13. az idegen eredetű szavak

13.1. permi. –nc („tíz”), kenyér, ezüst

13.2. iráni

1.13.1. korai réteg: tehén, tej, hús

2.13.1. vándorlások kora: asszony, híd, vért.

13.3. tr

1.13.1. haszonállatok. Bika, borjú, ártány.

2.13.1. növények. Árpa, borsó, csalán.

3.13.1. szállás. Bölcső, kapu, sátor.

4.13.1. kézművesség. Ács, harang, gyűr.

5.13.1. öltözködés. Bársony, gyöngy, saru.

6.13.1. társi élet, hitvilág. Érdem, gyász, törvény

7.13.1. szellemi tevékenység. Betű, idő, kor.

8.13.1. testrészek. Gyomor, köldök, szakáll.

9.13.1. természet. Homok, nyár, tenger.

13.4. szláv

1.13.1. főnevek

13.4.1.1. egyhi élet. Keresztény, pap, zsolozsma.

13.4.1.2. álli-társi élet. Császár, király, megye.

13.4.1.3. földművelés. Barázda, ugar, gabona.

13.4.1.4. mesterségek. Kovács, kádár, deszka.

13.4.1.5. ház, lakás. Ablak, konyha, polc.

13.4.1.6. ruházkodás. Nadrág, harisnya, szappan.

13.4.1.7. rokonság. Család, dajka, unoka.

13.4.1.8. természet. Mocsár, szikla, barlang.

2.13.1. melléknevek. Bolond, gonosz, szabad.

3.13.1. igék. Kapál, parancsol.

13.5. német

1.13.1. udvari élet, hadvis. Herceg, hódol, zsákmány.

2.13.1. öltözködés. Gallér, prém.

3.13.1. építkezés. Erkély, kastély, torony.

4.13.1. céhrenc. Céh, polgár, cégér.

5.13.1. mértékegység. Fillér, font, garas.

6.13.1. étkezés. fánk, tönköly, puttony.

13.6. latin

1.13.1. egyhi élet. Apostol, fráter, kanonok.

2.13.1. iskolai élet. Iskola, tinta, penna.

3.13.1. állatnövény. Elefánt, fülemüle, liliom.

4.13.1. orvoslás. Balzsam, patika, salétrom.

5.13.1. lakás. Kamara, lámpás, tégla.

6.13.1. étkezés. Gyömbér, petrezselyem.

7.13.1. állami, társi, jogi élet. Nótárius, uzsora, testamentum.

14. A magyar szókészlet változásának áttekintése

14.1. számításba vehető források az időben visszafelé csökkennek

14.2. szerkezeti változások – az alaki szerkezet változásai

1.14.1. mgh-msh arányai

2.14.1. hanggyakiság à hangzáskép

3.14.1. szóhossznövekedés

4.14.1. világos szerkezetű szavak növ

5.14.1. jelentésszaporodás

6.14.1. alapnyvi szavak aránya egyre kisebb

7.14.1. nőtt a bizonytalan keletkezésű szavak száma.

SZÓJELENTÉSTÖRTÉNET

15. jelentéstörténet és szójelentés-történet

15.1. „nyvi jelek és jelkapcsok jelentésének változásaival: a változások típusaival, illetőleg e változások kialakulásának okaival foglalkoz”. Jelek és jelentések többi jelhez kapcsolódó viszonya

15.2. jelentésvált ált nem tipológiai kötöttség, hm emberi gondolk közös vonásain alapul.

16. a jelentésváltozások okai

16.1. valóság és valóság ismeretének változásai à új megnevezések szüksége. Idegen szó átvétele, szóalkotás, jelentésváltozás. Gazdagodás ÉS szegényedés.

1.16.1. jelentésváltozás külső okai: társi, termi környből és ezek változásaiból fakadók.

16.1.1.1. bolt, harang, pálcát törni vki felett

16.1.1.2. mértéke. Új felváltja a régi jelentést VAGY régi+új megmarad, de „lényeges jelentésjegyben különböznek” VAGY a szó marad, a társuló képzet változik.

16.1.1.3. műveltségváltások idején felgyorsul a tendencia

16.1.1.4. tabuk, szépítések

2.16.1. jelentésváltozás belső okai: szerkezeti összefüggésekből eredők

16.1.2.1. hasonló alakú szavak hatása egymásra (negédes, helység-helyiség)

16.1.2.2. szóferdítés (iskoláját)

16.1.2.3. szinonimasorba új szó kerül à a korábbiaknak szűkül a jelentése (szék helyett trón)

16.1.2.4. szinonimasorba új szó kerül à a korábbiaknak bővül a jelentése (sima)

16.1.2.5. ha egy szó sok szintagmában előfordul, sok jelentésárnyalata lesz (fekete, tokaji)

16.1.2.6. belső kölcsönzés (karó, szálka)

16.1.2.7. egyéb: állatokból tárgyak (bak, csiga, daru), betegségből szitokszó (fene, nyavalya), más nyelvekből tükörford (anya-anyag=mater-materia)

3.16.1. folyamatosan érvényesül a gazdaságosság+hatáskeltés szándéka

17. A névátvitel

17.1. „Az a jelentésváltozás, amelyben 2 valóságelem között meglevő, közöt vagy hasonló jegyekben megmutatkozó kapcs alapján az egyik szóalakját a másikra alkalmazzuk.”

1.17.1. hasonlóság (fül, orr, fog), érintkezés

17.2. jelentésbővülés. halászik, por, híd

1.17.1. jelentésszűkülés. Patika, boríték, palánta.

18. A szóhangulat változásai

18.1. szóhangulat: jelentés értékelése. Forrásai:

1.18.1. eleve van hangulata: hős, áruló, diri

2.18.1. eredetileg negatív semlegessé-pozitívvá. Huszár, kacér.

3.18.1. eredetileg pozitív semlegessé-negatívvá. Uzsora, némber.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében