2010. május 16., vasárnap

Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. A pedagógusszerep történeti változásai

1. A paidagógosz
1.1. viselk, hivatalos tananyag, jellem formálása. Valódi igsághoz való eljuttatás.
1.2. meggondolt, jellemes, intelligens
2. A kkori klerikus és iskmester
2.1. belső fegyelem, jellemesség. Keresztény nevelés. Vallásos, jámbor, művelt
2.2. büntetés teóilag-pedagógiailag megalapozott.
2.3. humanizmus, Erasmus: gyerekszeretet, gondoskodás, tehetségre-sajátosságokra odafigy.
2.4. ref: újabb szigorodás. Sokoldalú képzés
2.5. felvil: gyerek megalázásának kerülése, helyette buzdítás
3. a pedagógiai munka szaxerűvé válásának kezdetei
3.1. Rousseau: pedagógus minél gyorsabban tegye magát feleslegessé. Ehhez empátia kell, gyerek képességeinek megismerése, gyerekkibontakoztató helyzetek teremtése. Feladat: támogatás, tanács, segítség. Előfeltétel: szaktudás, fejlett morális érzék.
3.2. Pestalozzi: megértő meghallg, közös megbesz, szabályokban közös megállap
4. Herbartianizmus
4.1. felnőtté válás aktív, tervszerű, céltudatos felnőttel, tanulók belső fegyelmezettségével érhető csak el.
4.2. tanár tervezze meg előre az óráit.
5. A pedagógus-professzió és a pedagógusképzés
5.1. professzionalizáció: álltól viszonylag független, főleg szakmai tvk által vezérelt
5.2. in: német fejségek
5.3. „Ez a folyamat majd a 19.2-ben zárul le, az okt egészét szabályozó oktatási tvk kialakával és ezzel párhuzamosan az első kpti tantervek és az álli felügyi apparátus kialakával.
6. A tanítói szakma kialaka és a tanítóképzés
6.1. Fro, Némo. Erős egyhi jelenlét még
6.2. elmélet+gyak. Mintaiskolák
6.3. 1870s, Eötvös-hatásra országszerte tanítóképzők épültek
7. A polgi iski tanár és képzének rendje: 1873tól (nőknek is). Szeged, Bp, Pécs, Debrecen
8. A középiski tanárság képzésének kezdetei
8.1. 18.sz. Ahogy mexűnt a bölcsészet felkészítő jellege az egyetemeken, és átvette szerepét az érettségi.
8.2. német modell: Humboldt, 19.1
1.8.1. szaktudás+önállóság feltételeinek biztosítása
2.8.1. középiskolákban gr-lat irod, anyanyv, mat jelentőségnöve. Általános művség a cél.
3.8.1. tanári képesítő vizsga: nyv, töri, mat, írásban és szóban, + próbatanítás.
4.8.1. Herbart: pedagógiai szeminárium (teó, filó, gyak). ~szakdolgozattal zárul
5.8.1. 19.2-tól 4 szakcsop szerezhető meg: filó-töri, mat-termtud, hittan-héber, modern nyvk. Ezeken belül melléktgyk lehetségesek.
6.8.1. tanár: közhivatalnoki státus = „anyagilag is elismert”, társilag is megbecst.
8.3. Hab mon tanárképzése
1.8.1. jezsk feloszlása à reform
2.8.1. tanári szakvizsga, tanári állások betöltése nyílt pályázat útján, protknak is.
3.8.1. tényleges megvalós 1848ban (porosz szakemberrel).
9. A tanárképzés kezdetei a 18.2-ben: Ratio foglalkoz az egyetemi szintű tanárképzéssel. II.J kötelezővé akarta tenni. 19.elején a tanítórendeknek tanárképzési autonómia.
10. A magy középiski tanárképzés kialaka és fejlődése
10.1. 1848 után teremtődtek meg a feltételei
1.10.1. 1849, osztrák bir: tanárképesítő vizsga bevezetése (házi dolgozat, írás+szóbeli vizsga, próbatanítás)
2.10.1. 1862, Pest: első hazai gimn-i tanárvizsgáló bizottság. Tanári vizsgára jelentkezés feltételei: érettségi bizonyítvány, 3 év egyetem. 1872, gyakorlógimn.
10.2. Trefort: képzés 4 évre növelése. Képesítés=2 egyetemi év+szaktárgyi elővizsga+2 egyetemi év+írásos-szóbeli szakvizsga. 1895-től Eötvös Kollégium
10.3. 1949: tanárképzés egyetemi kari feladat. Tanrend viszont állilag meghatározott.
11. A pedagógus-szakmák eltérő társi elismertsége és javadalmazása
11.1. alapfokú tanítók középiski képzése, középfokú tanárok felsőfokú képzése, 20.1
11.2. álli tisztségvis, alacsony fiz. Óraszám-maximalizálás, szolgálati évek maximalizálása, fizetési kategóriák évfüggvényben.
12. A pedagógiai munka differenciálódása
12.1. tilos erőszakos eszközök alkalmazása. Feladat: öntevékenység kialakítása. Szakmaiságra törekvés.
12.2. Montessori, Waldofr: „pedagógus feladatai a tanácsadó funkciók irányába rendeződnek majd át”. Gyakran veszik át a család hagyományos funkcióit.
13. A különböző reformpedagógiai koncepciók pedagógusfelfogása
13.1. Waldorf
1.13.1. nevelő a gyerek példaképe, világot reprezentálja. Gyerekek fejlődését folyton nyomon követi, tisztában van a tanítványok képességeivel-problémáival.
2.13.1. 8 évig van 1 osztálya, epochális renc
3.13.1. rencs kapcs a családdal, iskvezetéssel; ezek között közvetítés
4.13.1. antropológia, feltételkialakítás, nemzetközi waldorf-tanterv, epochális tanítás, + zene-euritmia-nyvk-képzőművészet szaktanári ismeretei
13.2. Jenaplan (Petersen)
1.13.1. kurzusok, nagy szervezés (heti munkaterv, csopba osztás, folyamatos innováció) – ezek során tekintettel az egyéni sajátosságokra
2.13.1. osztályzatok helyett obj ÉS szubj jellemzés félévente (obj: szülőknek, minden tanár által írt; szubj: gyereknek, csopvezető által)
3.13.1. közösségi tevékenységek szervezése (ünnepek, beszélgetések, projektek, tájékoztatás, kiértékelés, etc)
4.13.1. sok kurzus, csop
5.13.1. eszközök, helyszínek kialakítása
13.3. Montessori: Rousseau-i háttérbiztosítás
13.4. Dalton-Plan: ösztönző hatások megteremtése a cél, + a gyereki természet legalaposabb megismerése
13.5. Freinet: ösztönzés, tanácsadás, helyreigazítás, bátorítás
13.6. alternatív iskolák tehát: legfontosabb az önszabályozás. Hagyományos pedagógusszereppeli radikális szakítás. Egyenrangú gyerekpartnerek, alkotótársak a pedagógusok.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében