1. Az eui család változásai
1.1. ffi-női kapcs intézményesített + gyerek felnevelésére irányul + gazdi és egyéb együttműk
1.2. a kkori háznép: nagyobb, bérségi vagy függőségei viszonyú embercsop. Ház urának alárendelve. Főnemességben tovább, kézműv és paraszti rétegben korábban átalakul mai értelmű családdá.
1.1.1. apa nem tagadhatja ki a fiát, amúgy teljhatalma van. Kötelezettségei: gyerekfelnev, kiházasítás, örökség (hozományt is öröklik a gyerekek)
2.1.1. feleség a férj jószágaiból-birtokjogaiból hitbért kap, ha teljesíti kötelezettségeit (szülés, hűség, háztvez)
3.1.1. tanulás ált annyi, hogy a gyerek megfigyel. Utánzás. Nem verbalitás.
4.1.1. faluközösség: szigorú patriarchális rend. Kevés intim szféra. Sok fegyelem, engedelmesség.
5.1.1. magas gyerekhalandóság à nincs „szentimentalizmus”. A házasságkötés is racionális szptk alapján.
6.1.1. utánzásos tanulás. Mesék, dalok, rímes életbölcsességek, memorizálása, mindennapi feladatokba bekapcs.
1.2.6.1.szorgalom, rendszeretet, takarékosság, vallás, elesettek gondozása, közösséghez kötődés.
1.3. modern kiscsalád születése – 17.sz.: evilági boldogulás igénye. Anyagi javak, munka mértéktartás, becsületesség, kiszámíthatóság a városi polgság fontos értékei. Puritán életmód, szigorú gyereknevelés – a családból lassan átkerül az iskba
1.4. a 17.sz-i család főbb típusai:
1.1.1. nevelés a nemeseknél házitanítók vagy nevelőnők által
2.1.1. Ang: gentleman: vagyon, szaktudás, személyi érdem alapján. Protestantizmus: prédikálás, írolvtanítás.
3.1.1. új típusú család: egyre későbbi házkötés, életkor egyre közelebb, több érzelem. Gyerekkor sajátos fejlődési szakasszá à tanácsadó kvk, ifjúsági irod, játékok, gyerekruhák.
1.5. A család változásai a 19.szban
1.1.1. individualizmus. Család fontossága. Magán- és közszféra szét. Polgi kiscsalád „a civil társ alapköve”. Ház szabad elhatározásból, monogám, de érzelmek helyett racionális. Ház „morális kategóriává”. Családapa tekintélye még mindig.
1.5.1.1.férj ellenőrizte, hogy a feleség hogy ellenőrzi a háztartást. Munkahely és otthon szétválasztása.
1.5.1.2.reprez a lakásokban. Gyerek egyre kptibb szerepe a családban, társban („a jövő polgára”)
1.6. A polgi család diadalútja – 20.sz
1.1.1. szerelem fontosodik, válások szaporodnak, egyedülálló szülők, élettársi viszony.
2.1.1. lányoknak isk, munka, párválasztás, jog
3.1.1. „gyerekvilág”, „gyerekkultúra”
4.1.1. munkamegosztás, gyereknevelésbe bekapcs
2. Fejezetek a gyermekkor és a családi nevelés történetéből
2.1. Ókor
1.2.1. rituális gyerekáldozat
2.2.1. kis kortól nevelés, pedagógia Gro-ban, kíváncsiság-emlékezőképesség-versengési hajlam megfigye Rómában
2.2. kkor
1.2.1. augustus: eredendő bűn
2.2.1. gyerekgyilok főbenjáró
3.2.1. dajkák (2 éves korig), kevés szeretet, rideg nevelés.
4.2.1. gyerekkor fogalma létezett. Tisztaság, ártatlanság. Kórházak, gyerekmenhelyek, árvaházak.
2.3. humanisták-reformátorok
1.2.1. gyerekkor a legvidámabb-legkedvesebb. Gyerek formálható.
2.3.1.1.életkori sajátosságok vannak, pedagógiában ezekre figyelni kell
2.3.1.2.ifjúkor hajlamos a bűnre à vigyázni kell, ne legyen rossz társaságban, ne neveljék „fonákul”. Verés ritkán szabad, büntetés mértékletes legyen, ne megszégyenítő.
2.2.1. Luther: üdvösség elnyerése: helyes gyerekneveléssel. Férji tekintély megkérdőjelezhetetlen.
2.3.2.1.következetes, szigorú ercsi elvek szti nevelés
2.3.2.2.gyerek ered „önző vadállat” à szigorú nevelés téríti jó útra
2.3.2.3.bibi eredetű vagy figyfelkeltő-intő névadás (Hateevil, Killsin, Fear, Hopwell, Thankful, Prudence, Grace)
2.3.2.4.gyerek a szülői tevékenységek folytatója
2.4. Felvil
1.2.1. Locke: „pedagógiai optimizmus”. Gyerek formálható.
2.2.1. nevelés közüggyé válik, értekezések jelennek meg.
3.2.1. egészség, jókedv, tudás, jócselekedet, remény értékei. Leghatásosb-egyszerűbb a személyes példaadás.
2.4.3.1.„Minél fiatalabbak, annál kevésbé szabad helyén nem való és féktelen vágyaikat kielégítenünk”.
2.4.3.2.testi fenyítés megalázó. Verés csak legvégső esetben
2.5. A nevelés évszázada – 18.sz
1.2.1. ritkább pestis-éhínség-háb, fejlődő élelmiszer-term, higiénia, kevesebb csecsemőhalandóság, lányoktatás. Élet „röpke előjáték” az öröklét előtt. Élettartamnöv à szülésritkulás.
2.2.1. meghatározzák a túlélés esélyeit: nem, hányadszülött, társi státus, dajka van-e, vidéki-e
3.2.1. 8-10 éves kortól nevelő intézet, zárda.
4.2.1. prot családtervezés, szülszab. Kislétszámú családok. Egyéniség újra fontossá. Gyerek ártatlan, szelíd, jámbor. Csodagyerek-kult.
5.2.1. Rousseau: gyerekenek segítségre van szüksége a fennmaradáshoz à nevelőnek meg kell tanítania a szükségletei önálló kielégítésére.
2.5.5.1.legfontosb összekötő családi kapocs a szeretet
2.5.5.2.nevelési móck: helyzetteremtés, természetes büntetés (büntetés maga a tett következménye)
2.6. 19.sz
1.2.1. polgi kiscsalád, anyaság, gyerekvilág sajátosságai felértékelődtek
2.2.1. „A század gyermekének fő feladata tehát a társba való, lehetőleg zökkenőmentes beilleszkedés volt A család érzelmeket és anyagiakat fektetett be a gyerekekbe, s nekik teljesíteniük kellett az elvárásokat.”
3.2.1. anya: saját maga szoptat, tudatos felkészülés a nevelésre. Gyerekhalál már tragédia. Gyengédebb nevelés. Lánynevelés.
4.2.1. porosz pedagógia: belső szabság, tökéletesség, jóakarat, jog, méltányosság megvalósítása.
2.6.4.1.Herbart: nevelési folyamat 3 egysége: kormányzás (akarat megtörése), oktatás (sokoldalú, kiegyensúlyozott érdeklődés kialakítása), ercsi nevelés (ercsi autonómia). A gyerekben eredendően „kis vadember” van; nevelés útján válik emberré, a tudás megszerzésével.
5.2.1. 19.sz-i iskrenc: túlzsúfolt épületek, túlterhelt gimnazisták à reformvágy.
6.2.1. megszületett a „fogyasztó” ember.
7.2.1. gyerekeknek egyre fontosb a kortárscsop, az isk. gyereki világ önálló, gyerekkor tökéletes, bűntelen, tiszta, romlatlan. Fontosak az érzelmek. Empatikus reformpedagógia: anya szerepe pótolhatatlan a nevelés során.
2.7. A gyerek évszázada
1.2.1. érzelmi kapcsok a szülő-gyerek viszonyban. Túlvédő magatartás à önállótlan gyerek.
2.2.1. lélektani kutatások
2.7.2.1.behaviorizmus, Watson: jól kezelhető csecsemőnek nem kell babusgatás. Ideális gyerek nem okoz gondot szüleinek, alkalmazkodóképes. Gyerek=kis felnőtt. Szófogadó, fegyelmezett, önmagán uralkodó, problémamentes, higiénikus.
2.7.2.2.Spock: szeretetigény, önkibontakoztatás-segítés, gyengédség. Az ideális baba „sziporkázóan intelligens”. 1940s.
2.7.2.3.Leach, ’70s: engedékeny, gyerekkptú attitűd.
2.7.2.4.ffik elvesztették azt a patriarchális hatalmat, amijük vt.
3.2.1. „gyerekország” legfontosabb sajátosságai:
2.7.3.1.speciálisan gyerekekkel foglalkozó intézmények
2.7.3.2.elkülönített játéktér (városi és lakási szinten)
2.7.3.3.speciális kultis ajánlatok
2.7.3.4.gyerekdivat
2.7.3.5.speciális gyerekszervezetek
2.7.3.6.speciális törvények
2.7.3.7.kötelező iskrenc, óvoda, napközi
4.2.1. „a gyermekkor egyre inkább társadalmasított, kiszolgáltatott a kül társi hatásoknak, szabályoknak és intézményeknek.”
2.7.4.1.kis- és csonka családok szaporodása, gyerek-szülő kapcs „intenzitásának fokozódása”
2.7.4.2.urbanizáció, technikai fejl à természetes lakókörnyezet jelentőségcsökken
2.7.4.3.„valóság fokozatos elveszítése” (média)
2.7.4.4.családról leválás folyamatának fontos tényezője az isk, a kortárscsop
5.2.1. új tendencia: gyerekkor megint hasonlatossá a felnőttkorhoz VAGY a felnőttek „gyerekszinten megrekedtek” a média hatására. AZAZ a felnőtt-gyerek határ elmosódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése