1. Az iskola törte a kezdetektől a 17. sz-ig
1.1. Ókor
1.1.1. rszgtartó birk létrejötte: kre 4.ée. állhat uralki kézben összpt, mert iseni szármú. Ismeretek kizárólagos birtokosai a papok.
2.1.1. írásbeliség à áthagyományozódás könnyebb.
1.2. mezop
1.1.1. sumer civilizáció: írnokképző tplisk
1.2.1.1.tábla háza: ír, olv, szám, elemi tudos ismeretek, sumer nyv. Köznépnek is.
1.2.1.2.bölcsesség háza: kulturális tradíciókon alapuló képzés. Legelőkelőbbeknek.
1.2.1.3.memorizálás, másolás, fordítás, mat, geom
1.2.1.4.testi feny gyakori
1.3. egyiptom
1.1.1. utánzás, szülő-gyerek tanítás à írnokképző (mindenkinek, ha kifizette a tandíjat), 4-5 év+segédség
2.1.1. tplk mellett papi szemináriumok: rituálé szabályai, teo, szt kvk, termtud
1.4. india
1.1.1. brahman-isk: 9-21. év felében a tanító házában, szigorú szabályok közt.
2.1.1. Kszatrija-isk: 12-. Hasonló
3.1.1. vaiszja-isk: 13-. Rokonoktól mesterségtanulás, írolvszám, fogalmazás
4.1.1. buddhizmus megjelenésével kolostoriskolák, 8-20.
1.4.4.1.logika, metafiz, szertartástan, mat, csill, orvostud, páli és szanszkrit nyv. Lélek belső harmóniájának megteremtése
1.4.4.2.világik is tanulhattak
1.5. Kína
1.1.1. alapisk: vándortanítók magániskolái, városi kormány által létesítettek, ingyen. 5-10. végén vizsga.
2.1.1. középfok: 10-14, tartományi. Tandíj.
3.1.1. felsőfok: mandarinoktatás. Kánontanulmányozás. Versenyszerű vizsgák.
4.1.1. hivatalelnyerésben különböző pályázatok meghatározott évenként. Memorizálás, fogalmazás szt szövegekre hivatkozással, ercsi tanítások értelmezése, etc
1.6. Hellasz
1.1.1. Grammatikai isk: alapok. 7-. Iliász elemzése, memorizálása, skandálása
2.1.1. Kithara-isk: zenetan (utánzással), tánc, kardal
3.1.1. Palaisztra: torna. Gimnasztika jellemfejlesztő ereje
4.1.1. Gümnaszion: testgyak, később bővül
5.1.1. állami, ingyenes kézpés: poli-kati ismeretek ,15-17
6.1.1. Nagysándortól módosult az oktatási szisztéma:
1.6.6.1.elemi: 7-14. főleg magánisk. Tanító az lehet, aki tud olv.
1.6.6.2.középfok: homérosztanulmányozás
1.6.6.3.gümnaszion: testgyak+szellemi nevelés
1.6.6.4.felső: filó, orvosi, retorika
7.1.1. nevelés célja: gyerekből harmonikusan fejlett embert. Praktikus ismeretek+ercsiség, esztétikai érzék, egyéniség.
1.7. Róma
1.1.1. köztisztvisnevelés
2.1.1. ludus: magánisk, gr mintájú alapokt. Tandíj.
3.1.1. grammatikai isk: magán. 11-12. latin-gr nyt és költészet, értelmezés.
4.1.1. retorikai isk: 16-
5.1.1. köztisztvisnek tudnia kell:
1.7.5.1.latin, gr; gramm, retor, dialektika
1.7.5.2.aritm, geom, asztronómia, zeneelm
1.7.5.3.szó és tett egysége, szilárd ercsi tartás.
1.8. korai ker isk
1.1.1. akaratfejlesztés. Családi nevelés, lélek tisztaságának óvása
2.1.1. kathekéta isk: 2.sztól. ker tanítások tanítása.
1.9. kkor
1.1.1. kolostori isk (egyhiknak-viliknek)
1.9.1.1.olv, ének, magasabb ismeretek. Memorizálás, liturgia ismerete
1.9.1.2.plébániánként
2.1.1. egyetem
1.9.2.1.1088Bologna, 12.elejePárizs
1.9.2.2.egyetemi ellenőrzés alatt az alsóközépfokú okt nagy része
1.10. renesz, reformáció
1.1.1. humanizmus, 14-5.sz, Ita
1.10.1.1. művelt vili tisztségvisk
2.1.1. egyéniségérvényesítés, skolasztika, személyes vallásosság, klasszikusok iránti érdeklődés, nyomtatás, termtud iránti érdeklődés
3.1.1. plébániai iskkban anyanyvi képzés, felsőbbekben humanista grammatika: véleménynyilv.
4.1.1. ókori klasszikusok, töri, mat, zene képzőműv.
1.11. ref és ellenref
1.1.1. belső vallásossághoz hozzásegítő humanista műveltség
2.1.1. „néptömegeknek” is szükségük van az iskoláztatásra à anyanyvű oktatású hitiskolák. Csak a legszegényebbek mentesültek a tanddíj alól.
3.1.1. Melanchton: 3 tanulócsop a wittenbergi bölcsészkaron :
1.11.3.1. latin nyv alapjai
1.11.3.2. latin grammatika
1.11.3.3. klasszikus szerzők, retorika
4.1.1. Trotzendorf goldbergi humanista-teológiai kollégiuma: római önk-i keretek közötti iski élet
5.1.1. ellenref: zsinatok sora, jezsuiták à egységes nemzetközi iskszerv
1.11.5.1. 5oszts gimn (latin+antik szerzők+retorika), akadémia (filó, teó)
1.11.5.2. szigorú fegyelem, de segítőkész bánásmód
6.1.1. kat és prot iskolák hasonlók. Külségek:
1.11.6.1. protk 1 összefüggő intézménytípusba sorolták mind3 iski tagozatukat
1.11.6.2. protknál nagydiákok lehettek segédtanítók, katknál csak felnőttek à segédtanítói gyakorlat elég volt; katknál külön tanárképzés
1.11.6.3. protknál kötelező a teó, katknál csak a papi pályára készülőknek.
1.12. az eui iskrenc kialakának háttértényezői:
1.1.1. ref, ellenref, felvil, gyerekkor-elkülön, zárt iski világ megteremtése, abszolutista törekvések, nemzetállamosodás
1.12.1.1. új tanítórendek
1.12.1.2. nevelés közüggyé
1.12.1.3. gyerekkor meghosszabbodása
2. A modern eui isk kialaka és fejlődése
2.1. a modern isk kialakának társtörti háttere
1.2.1. fr abszizmus, 14.Lajos: új nemesi rangú hivatalnokréteg
2.2.1. felekezeti keretű iskoláztatás. Protk: egyéni bibolv. Katk: pap közvetít.
2.2. felvil
1.2.1. közép-felsőokt: latinul, előírt tkvkkel, főleg előadások, főleg elmélet. De erősebb termtudi egyetemi oktatás, arisztotelészi etika helyett természetjog.
2.2.1. magasan képzett szakemberek igénye (pl műszaki pálya, katonaság, bányászat, keresk, modern nyvk)
3.2.1. ismeretterjesztő irod, kalendárium
2.3. A felvil absz reformtörekvései és az oktatásügy
1.2.1. álli kialakítású okti renc
2.2.1. NagyPéter, II.Frigyes
2.4. a nevelő állk kialaka
1.2.1. protzmus nyomán. Német fejségekben. 17. sztól tankötél, rencs álli tám az isk fenntartóinak, iskállítási kötél, 18. közepétől tanítóképzés
2.2.1. cél: analf felszám à sajátos iskk: gyári, kézműves, falusi, női, kisgyermeki.
2.5. a modern eui nemzeti közokti renck létrejötte
1.2.1. áll átveszi az egyhk hatáskörét, frforr
2.2.1. 19.szford: „a megreformált közép- és felőokt segítségével megvalósítják a jól felkészült, megbízható és a hat iránt lojális álli hivatalnokok képzését.”
2.5.2.1.angolszász széttagolt iskrenc
2.5.2.2.Bell-Lancaster „kölcsönös oktatás”-a: monitor-móc
2.5.2.3.public school: bentlakásos elitoktatás
3.2.1. álli középiski okt a 20.sztól
4.2.1. Napóleon iskrence:
2.5.4.1.tankerületek, kpti irányítás mindennek
2.5.4.2.általános művség biztosítója a középisk
5.2.1. Bourbon-restauráció: alapfok újra egyhi fennhat alá
6.2.1. általános, világi, ingyenes, kötelező, 6-13 a 19. végétől
7.2.1. 18.2: népisk. Kötelező érettségi. Termtudok előtérbe. Egyetemi iskfenntartó az áll, de az egyetemi tudos kutatásba nem szól bele
8.2.1. 1859, német ref
2.5.8.1.9oszts reálisk latintanítással
2.5.8.2.7oszts reálisk fakultatív latinnal
2.5.8.3.6oszts felső polgi isk, nincs latin
2.6. Az eui modern oktatási renck általános jellemzői: „évfolyamosztály, életkori szakaszok alapján kialakított egységes tanterc, tanári előadás, magyarázat, bemutatás, felelés, másolás, utánzás, a tananyag emlékezetből való megtanulása, az ismeretek és a megkövetelt teljesítmény szintjének felülvizsgálata a tanárok által, az ismeretek és készségek értékelése osztályozással, és ennek alapján a tanulók betagolása meghatározott teljesítményhierarchiába”
2.7. A modern magy iskrenc kialaka
1.2.1. 18.2, MT alatti népiskrendtartás:
2.7.1.1.tarti fővárosokban normaiskolák, gyakorló elemi és tanítóképző
2.7.1.2.városi népiskolák
2.7.1.3.mezővárosi-falusi népiskolák
2.2.1. Ürményi József refterve:
2.7.2.1.tankerekre osztás, Ratio
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése