A „KLIOMETRIAI FORRADALOM” UGYAN MAGASABBRA TETTE A GAZDTÖRT KUTATÁSÁNAK MÉRÉSÉT…
1. 1993, 2 kliometrikus tudós lett Nobel-díjas, „É-Amerikában győzött a kvantitatív gazdtört”.
2. Előzmények: Boorstin: törtészeknek a szókincs nehézkes, szokatlan, értelmezhetetlen; a felvetett kérdések nem illeszthetők be a törti vizsgi kategóriákba; az esetleges válaszok nem véglegesek; következtetések megkérdőjelezhetik a korábbi általánosításokat. Ezek arra ösztönzik a törtészt, hogy interdiszcip.
3. A kliometria (=történelem mérése)
3.1. nem új találmány, csak fejlesztés
3.2. 3 fő eleme:
3.2.1. elemzés explicit elmélete (közgázi, szocioi alapok. Tudósok kidolgozzák az elméleteket, majd a nyilvánosság előtt megvitatják).
3.2.2. formális (=bejáratott, letisztult) statisztikai módszerek használata
3.2.3. alapos adatgyűjtés és –feldolg.
3.3. története
3.3.1. kell hozzá szgép. USAban olcsó, Angban drága, Mo-n nincs (’60-70s)
3.3.2. kell hozzá egyetemi struktúra. Kelet-Euban 1 pfor keze alatt van a gazdtört, társtörti tsz és a ~ezres hallgatólétszám. Ezek a profk ált rég doktoráltak, „s a hagyomány nagy úr”. É-Amerikában (Toronto) sok prof van 1 tsz-en, így a másképp gondolkodók is beleférnek.
3.3.3. „A közgáz imperialista szakma” – mindent tgyává tesz, amit tud.
3.4. szgép szerepe
3.4.1. a 3. fő elemmel kezdőd a klio-kutatás. Az pedig gépigényes.
3.4.2. időmegtakarítás
4. Robert Fogel munkássága
4.1. amerikai vasutak tették-e lehetővé az USA gyors gazdi fejlődését a 19.2-ben?
4.1.1. kiszámított egy felső határt, max mennyi lehetett a vasúti szállítás költsége-haszna
4.1.2. lovaskocsis szállítás nem lett volna gazdaságos à vízi szállítás vizsg-a: többletköltség nem haladta volna meg a nemzi jöv 5%-át
4.1.3. átfogó jellegű, ill sok tudterületről szerzett infókat (gazdasági, szállítási, mérnöki, műszaki, etc) à „a töri adatbázisa hihetetlenül kibővült”
5. Tézis: az arisztokrácia birtokolta MO területének zömét a 19.sz-ban és később
5.1. arisztokrácia: =nemesek
5.2. birtok: 100+ hold, mezgazdi vagy erdős
5.3. források: mezgazdi gazdacímtár, 1893-1935. kiszűrhetetlen hibák, hiányzó (és összevont) adatok.
5.4. eredmény: 100+ holdas birtokok tulajai 13-4%ban arisztokraták (100- holdas birtoknál még kevesebb az arány)
… DE NEM ÖNTÖTTE KI A FÜRDŐVÍZZEL EGYÜTT A GYEREKET IS
6. „A módszerek közti válogatás mindig kvantitatív mérlegelésen alapul”. Kutatás forrásainak (és fontossági sorrendjüknek) kiválasztása.
7. tézis: belső vámhatár mextà 1850stől magy gazdi fellend. Dualista egyenlőtlen birtokszerk gátolta a mo-i mezgazdi növ-t.
7.1. mo-i birtokmegoszlás valóban egyenlőtlen volt à vizsgálandó: növekedési ütem+nemzetköz.
7.2. Hanák: moi gazd növ-e 3,2% volt évente (Scott: ez bizonyos termények – burgonya, cukorrépa, takarmányrépa – adataiból vont túlzó általánosítás, „hagyományos feltételezések” alapján)
7.3. lehetséges növekedési ütemek korabeli adatok alapján, 1870-1913: 0,3 és 3,5 közt. Több év átlagának kiszámítása vagy proxy változó (hiányzó adatok hasonlókkal kiegészítése).
7.4. belső fogyasztás=termelés-kivitel+behozatal. Vizsgt korban a belső fogy évi átlag 2,5-3%-kal nőtt. Nemzetközi mezgazdi termésnövés évi átlaga: USA-0,8%; Japán-2%; Mo-1,5%. Mo a leggyorsabbak közé tartoz.
7.5. tanulság: nagybirtokrenc nem szorította le vsz a mo-i mezgazdi növek ütemét.
A GAZDTÖRTÉSZ HASZNÁLJA A KÖZGÁZ FOGALMAIT
8. Tézis: a dualizmussal a mezgazd jobban járt, mint az ipar
8.1. fogalmak
8.1.1. nominális vámvédelem: védővám áru értékének százalékában megadott aránya. Búzáé min 24%, iparcikké 25%+. à ip a KIEGYEZÉS ELŐTT nagyobb nominális vámvédelmet kapott.
8.1.2. tényleges vámvédelem: nominális+hozzáadott érték. Áru+alapanyag+munka.
8.1.3. hozzáadott érték: cég termelése mínusz más cégektől vásárolt ráfordítások.
8.1.4. termelési függvény: termelés és ráfordított termelési tényezők összefüggése. Kibocsátás = tőke, munkaerő, föld.
8.1.5. haszon elve: mi éri még meg, és mi már nem (határtermék)
8.1.6. állandó mértékhozadék: ha minden termelési tényezőt x%-kal emelünk, a kibocs is x%-kal nő
8.1.7. érzékenység-vizsg: becslés megbízhatóságának vizsg
8.2. szabad paraszt „sokkal erőteljesebben” dolgoz, mint a jágy vagy a robotmunkás. Egész mezgazdi munka 4,4%-a volt robot à renc mex-e ~1-2%-kal nőtt.
8.3. tanulság1: robotmunka mex-e nem okozott nagy fellendülést.
8.4. tanulság2: nem kell itt mindent pontosan kiszámolni, csak „bizonyos határokat”.
AZ INDEX-SZÁMOK A LEGHŰBB BARÁTAID, NE VEDD FÉLVÁLLRÓL ŐKET
9. az indexszámok
9.1. longue durée alatt mennyit fejlődött valami
9.2. A kvantitatív megoldások leggyakrabban alkalmazott statisztikai eszköze.
9.3. súlyozott átlag: arányos értékbeszámítás.
9.4. indexszám: 2 súlyozott átlag aránya. Fontos a súlyok, tételek, időszak megválasztása. A választásokat indokolni kell.
9.5. használata akkor praktikus, ha megkönnyíti a szerző dolgát a kifejtésben, ill segíti az olvasót a megértésben.
10. tézis: a mezgazdnak és Mo-nak jobban használt a dualizmus, mint az ipnak és Ausztriának
10.1. tanulság: indexszámok megértése fontos, hogy az alkalmazásuk pontos legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése