2009. december 2., szerda

Bertényi: A történelem segédtudományai/Pecséttan-Szfragisztika

1. 18.sztól (Heinecke, germán népek régi pecsétjeiről törti munka)

2. pecsét: „kemény nyomóra alkalmazott ábrázolás képlékeny anyagra átvitt lenyomata, melyet magánszemélyek, testületek megkülönböztető, hiteles jelként használnak. […] A magyar és számos más nyelven a pecsét szó egyben a pecsétnyomó megnevezésére is szolgál, legújabban azonban a tudomány (s jelen összefoglalásunk is) csak a lenyomatot érti rajta.” Bélyegzőt is hívhatják ~-nek.

2.1. feladata:

2.1.1. tartalom sértetlenségének garantálása (zárópecsét)

2.1.2. tulajdonbizonyítás

2.1.3. érvényesítés-hitelesítés

2.1.4. Ha min1 érvényesül ezek közül, akkor pecsét.

2.2. magyar szó szláv eredetű. Peko: sütőeszköz. Pecsenye is ebből vsz.

3. története

3.1. Kre 4.ée közepén Mezopban már vt pecsétnyomó, ókori Keleten pecséthenger.

3.2. grk, rómaiak is használtak pecsétet, pecsétgyűrűt – aláírással egyenértékűen. (Ált fémből; tulaj neve+vmilyen jel.) Intaglio: kőlapocska, emberi-isteni mellképvésettel.

3.3. Meroving-korban divatos az intaglio. Később egyre inkább helyettesíti az aláírás.

3.4. Karolingok az intaglióra saját képmásukat vésették

3.5. Biz: fém, arany, ólom függőpecsétek. Pápa: ólombulla.

3.6. 12-3.szra nagyon általánossá. Amelyik okl-en nincs pecsét, gyanús a hitelessége. Később ellenpecsétet (pecsét őre, pecsét kulcsa) is függesztettek a pecsét hátuljára. Nagypecsét biztosítása, ellenőrzése, visszaélések megnehezítése.

3.7. Mo: SztI, Péter bullája, I. András billoga (poroszlók nyakába akasztott idézőpecsét), László, Kálmán, etc

3.8. autentikus pecsét: közhitelű. Nem veszti érvényét, ha a tulaj meghal.

3.9. pecsétnyomó: tiparium. Bronzból, rézből, ezüstből, ólomból, kövekből. Pecsétábra negatívja vésve bele. Tetejére mért kalapácsütéssel működött.

3.9.1. később bullanyomó: ollószerű, pecsét mind2 oldala belevésve [\/]

3.9.2. még később: viasz kettőspecsét [O-O]

3.9.3. legkésőbb: bélyegző

3.9.3.1.néha több személy (apa-fiú, testvérek, városok, céhek, káptalanok, etc) közösen készíttetett magának egy pecsétnyomót

3.9.3.2.néha egy személynek (pl uralk, kancellár) több pecsétje volt. Külségek: pl kisebb-ideiglenes, megerősítő. Külön elnevezések (ügyviteli, kisebb, ünnepi, etc). Színekkel is jelezhető (zöld, vörös, sárga, etc).

3.9.4. magy vmgyknek nem volt a kkorban saját pecsétnyomójuk. Először 1550.

3.9.5. visszaélések elkerülése: pecsétgyűrűt a tulaj maga viselte, kül személyekre bízta az elő- és hátlap őrzését, analfabétákat bízott meg őröknek (nem tudták, mit pecsételnek le), tulaj halála után ált összetörték a pecsétnyomóját.

3.10. fémpecsét, -bulla bizi eredetű, kör alakú (mint általában a pecsétek), ólom függőpecsét pápai, aranypecsét ny-eui (pl NK)

3.11. 19.sztól fokozatosan gumibélyegzők. Bélyegző színének megválasztása néha jelentőséggel bír (pl Tanácsközt, vörös)

4. ábrázolás

4.1. osztályozás – Hohenlohe hcg, 19.2 - túl sablonos, gyakorlati pecsétleírásra alkalmatlan.

4.2. harcias ábr, női pecsét (ruhadivat kiderül belőle), egyhi személy pecsétje (liturgia tgyai és menete)

4.3. feliratok

5. használat

5.1. fémbulla: NEM okl-en. Függőpecsét: NEM pecsétviasszal, NEM papíroklevélre.

5.2. pergamen drága, de elbírta a függőpecsétet

5.3. zárt, nyílt okl

5.4. „A szfragisztika feladatai közé tartozik az is, h a ránk maradt hatalmas kkori pecsétanyagot megőrizze, feldolgozza, a kutatás számára elérhetővé tegye és tudos, valamint közművelődési céllal kiadja.” (pl élethű másolatok készítése is.)

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében