1. irodtört: szintéziskísérlet. Szintézis: összefüggő, egynemű egység. Vezérelvvel, főszemponttal. Vezérelv: irodalom fogalmának meghatározása.
1.1. irodalomfejlődés mozzanatainak feltérképezése: mikor mit tartottak irodnak – felsorolás és szópiramis:
1.1.1. Czwittinger, Bod, Horányi abc-rendű lexikonai még nem szintézisek
1.1.2. Wallaszky, 1785: magyar literatúra=magyarországi emberek által írt minden (Mo, Erdély, Hrv-Szlavónország, Dalmácia, Moldva, Oláhország), bármilyen nyelven/műfajban.
1.1.3. Pápay, 1808: magyar nyelvű irod
1.1.4. Toldy: olyan magyar nyelvű irod, „amely egyúttal a nemzeti szellem megnyilatkozása”.
1.1.5. Beöthy, 19.vége: olyan magy nyvű irod, amely egyúttal a nemzeti szellem művészi megnyilatkozása.
1.2. „A múltból csak a jelennel azonos jelenségeket venni bele szemléletünkbe, a tőle különbözőket ellenben kirekeszteni s a feledésnek átengedni: törttudi szptból elfogultságot jelent.” TEHÁT az irod fogalma törtileg változó. à nem fogadható el vezérelvül egy korokon átívelő törti szintézis számára.
1.2.1. nemzeti tudatosodás megnyilatkozása volt a fenti fogalomszűkítő folyamat háttere. Akkor alakult az irodtud szaktuddá.
1.2.2. önálló tuddá váláshoz „irodi elvről, önelvű rendszerezésről kell gondoskodnia”
1.3. elemző kutatás haladt, rendszerező összefoglalás nem annyira Beöthy óta. Jövőbeni szintézishez vezető feltételek:
1.3.1. tárgyi hűség, törti valóság: irodi fejlődés egész korszakára érvényes vezérelv szükséges, ill önkény-elfogultság kizárása
1.3.2. korszakolás: poli történet vagy egyszerűen évszázadok alapján volt (ami nem feltétlen helyes)
1.3.3. egyediség (nem a többi nemzeti irod analógiájára alkotni egy magyart)
1.3.4. önelvűség: állandó és változó mozzanatok számbavétele egyaránt. (valóság és absztrakció: feljődést feltételez. Fejlődés: folyamat alanya lényegileg nem alakul át mássá, azonos marad.)
2. „Az irodnak örökérvényű meghatározását adni nem lehet, mert időben változó fogalom. De meg lehet jelölni, mi az állandó mindabban, amit eddig literatúrának, irodalomnak neveztek, meg lehet állapítani mindennemű irodalmiság végső feltételeit.”
2.1. irodalom=író+írott mű+olvasó. Irod állandó lényege tehát: „ÍRÓK ÉS OLVASÓK SZELLEMI VISZONYA ÍROTT MŰVEK KÖZVETÍTÉSÉVEL.” (írott inkább megrögzített, mert pl fonográf)
2.2. alapkérdés: mikor mit tartottak irodnak. Ha a nem írott (pl népköltészet) is annak számított egy korban, akkor beletartozónak értékeljük. De az írott szövhagy biz jellemzői (pl „véglegesen megállapodott”) ettől még nem lesznek rá is igazak. Létrejöttük pillanatában egyneműek, később „mint kollektív és egyéni alkotás kerülnek szembe egymással”. („A szájhagy művét nemzedékek közössége teremti, viszont az irodi mű nemzedékek közösségét teremtheti meg.”)
2.2.1. irodtört úgy fogl a népköltészettel, mint történelem (és irod) előtti, primitív tényezővel, mint az irodból táplálkozó folyamattal, mint az irod ihlető forrásával. ß irodi vonatkozásaiban csak.
2.2.1.1.Ha leírják a szájhagy egy változatát, bekerül az irodtörti kánonba.
2.2.2. Ha egy szöv-t senki nem olvasott (pl lappangó, pl Mikes levelei), nem része az irodi életnek. Csak akkor, ha valaki olvasta.
2.2.3. hamisítványok is beletartoznak
3. technikai változók
3.1. gyakorlati megvalósítás eszközei (kézírás, másolás, nyomtatás; papírgyártás, nyomdaipar; szöveghűség, példányszám; ktár, kvkeresk, folyóirat; reklám; szalon, olvkör, színház, iskolai tanítás)
3.2. „nő az irodi készlet”
4. irodi hagyomány: „Amit vmely kor irodi élete az összes készletből magára nézve aktuálisnak tud, s az eleven irodi viszonyba bevon” egy adott korban.
5. írói gyakorlat fejlődése
5.1. irodi nyv: élő vagy holt; követi a beszt nyv változásait.
5.2. műformák (versalakok, műfajok)
6. IRODI ALAPVISZONYOK TEHÁT: FORGALMAZÓK (IRODI ÉLET), RÉSZESEK (ÍRÓ, OLVASÓ), KÖZVETÍTŐK (MŰVEK, HAGYOMÁNYOK), GYAKORLÁSA MÓDJA (FORMÁK), EREDMÉNYEK (ld lent)
6.1. „közös lelki forma” (haljam, irodi ízlés, állásfoglalás à irodi tudat)
6.1.1. ízlés: koronként változ, „kollektív tulajdon”. Lenyomata az irodi stíl.
6.1.2. tudat: fejlettség, világossági fok szintén korfüggő
6.1.3. tudatosság: kritika, irodtört. Meglevő irodi tudadot feltételez.
6.1.3.1.ált elfogult.
6.1.3.2.múlt egészének feltérképzésére törex
6.1.3.3.„genetikus önvizsgálat” („igazi műveltség nincs genetikus önismeret nélkül”)
6.1.3.4.„Az irodtört korszakait az irodi tudat korszakos változásai jelentik”
6.1.4. magyar vonatk: mikor volt először irodi tudat, milyen korszakos változásai voltak.
6.1.5. Arany+Gyulai a fejlődés csúcsai, az ő útjukat kell a jövőben (1922+) folytatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése