1. Langer: egy-egy grande idée időről-időre felbukkan, mindent kiszorít. Az összes érzékeny és aktív elme azonnal ide fordul, hogy kiaknázza. Kipróbáljuk minden vonatkozásában a legkülönfélébb célokra, szigorú jelentésének lehetséges kiterjesztéseivel, általánosításokkal és levezetésekkel kísérletezünk.” Ha megismerkedünk vele, látjuk tényleges felhasználási lehetőségeit, a lelkesedés alábbhagy.
1.1. Geertz: nem tudni, minden fogalomra ráillik-e ez, de a kult-ra igen. „A kult fogalma alapján keletkezett az antrop egész tudománya, amely aztán egyre inkább arra törekedett, h korlátozza, pontosítsa, körvonalazza és megfékezze e fogalom uralmi igényeit.”
1.2. Kluckhohn a kultról eklektikus meghatározásokat ad à választani kell az irányok közül à
1.3. Geertz: „ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat”. Háló=kult. Elemzésére értelmező tudomány kell.
2. Operacionalizmus: mára nagyrészt kihalt. Mellette szóló érv viszont, hogy ha meg akarunk érteni egy tudományt, először meg kell néznünk, mit csinálnak, akik a gyakban művelik (nem pedig elméleteit, ill eredményeit).
2.1. szociálantropológia=nrz
2.1.1. kapcsolatmegállapítás, adatközlőkiválasztás, szövegátírás, családfafelvétel, mezőfeltkpezés, naplóvezetés, etc helyett meghatározóbb a SŰRŰ LEÍRÁS (Ryle kifejezése).
2.1.2. Ryle: kacsintás, tikkelés, paródia példája: míg a 2. nem szándékos, az 1. gesztus szándékos|egy bizonyos embernek|meghatározott üzenetet átadó|társilag megállapított szabály szerint|anélkül, h a társ többi tagja tudna erről. A nrz a ritka és sűrű leírás közt van, azaz ÉRTELEMTELI STRUKTÚRÁK TAGOLT HIERARCHIÁJA, LÉTREHOZÓ, ÉSZLELŐ ÉS ÉRTELMEZŐ. Ezek nélkül a nrz nem létezik.
2.1.3. „Amit adatainknak nevezünk, azok valójában a mi konstrukcióink más embereknek azzal kapcsolatos konstrukcióiról, hogy ők és honfitársaik mit terveznek, mert annak legnagyobb részét, amire az adott esemény, szertartás, szokás, eszme vagy akármi más megértéséhez szükség van, mint háttér-információt sejtetjük, mielőtt még közvetlenül magát a dolgot vizsgálnánk; […] magyarázatokat magyarázunk.”
2.1.4. Etnográfus, ha nem rutinszerű adatgyűjtést végez, sűrű leírással dolgozik. „Összetett fogalmi struktúrák sokaságával kerül szembe, számos struktúra egymásra rétegződik vagy összegabalyodik.”
3. „Mihelyt az emberi viselkedést szimbolikus cselekvésnek tekintjük, értelmét veszti a kérdés, hogy a kult mintába rendezett magatartás vagy lelki-tudási szerkezet-e vagy akár mindkettő.” Azaz obj vagy szubj-e.
3.1. Goodenough és az etnotudomány (vagy komponenselemzés vagy kognitív antrop): kult pszichói struktúrákból áll. Egy társ kultja=egyén számára tudandók-hiendők ahhoz, h a társ számára elfogadhatók legyenek. à kult leírása: rendszeres szabályok, etnográfiai algoritmus. FORMALIZMUS, ami alapján bárki az adott társ részese lehetne.
3.2. Geertz cáfolata: pl egy Beethoven vonósnégyes nem vki tudása és hite vmiről. Hanem szokás, készség, tudás, tehetség, pszichológia, rítus és hegedű EGYÜTTESE.
3.3. „A kult nyilvános, mert a jelentés is az.” Tevékenységhez tudni kell, hogy kell tenni azt a valamit.
3.4. Tyler: kult=tudati jelenségek, melyeket matematikai-logikai formális módszerekkel kell elemezni. Ez is helytelen. A megismerés működését is külön meg kell ismerni.
4. „Valakikkel kijönni”=antrop mint tudatos vállalkozás. à nem bennszülötté válás, nem utánzás, hanem társalgás. Antrop célja: „emberi beszéd világának bővítése, tanítás, szórakozás, gyaki tanácsadás, ercsi tökéletesedés, termi rend feltárása az emberi viselkben”.
4.1. kult szemiotikai felfogása: szimbólumok (=értelmező jelek) egymásba nyúló rendszereinek összessége; kontextusban, sűrűn írhatók le.
4.2. egy nép kultjának megértése: „népet anélkül tartjuk normálisnak, hogy sajátosságaikat lefokoznánk.” (így lesznek logikusabbak és egyedibbek) à hozzáférhetővé tevés, átláthatatlanság mexűnése.
4.3. cselekbőre orientáltság: „Az adott kultt azokkal a konstrukciókkal kell leírnunk, amelyekkel elképzeléseink szt azok értelmezik élményeiket”, ugyanúgy a megfogalmazásokkal, leírásokkal, kategóriákkal. Más a kutatás tgya és maga a kutatás à antropológiai írások többedkézbeli értelmezések, fikciók (azaz csináltak).
4.3.1. nrzi sűrű leírás akkor jó, ha a kutató külséget tud tenni kacsintás és tikkelés közt.
5. „Túl sok haszon nincs abban, hogy egy fogalmat csak azért szabadítunk meg a pszichologizmus fogyatékosságaitól, h rögtön megajándékozzuk a sematizmus fogyatékosságaival.” „A kultis leírás érvényességének nem lehet alapvető próbája a koherencia. A koherencia minimumát minden kultis rendszernek tartalmaznia kell, különben nem neveznénk rendszernek.” A valóságban előforduló koherenciánál nem kell többet gyártani.
5.1. antrop-i értelmezés: „társi-beszélgetés-görbe” kinyomozása és megfigyhető formában történő rögzítése. Futó eseményből ismételten elővehető beszámoló.
5.2. Ricoeur: mit rögzít az írás? – Nem a beszédeseményt, hanem a besz tartalmát, velejét. Mit csinál az etnográfus? – Lejegyez (megfigyel és/vagy felír és/vagy elemez).
5.2.1. résztvevő megfigy: adatközlők személynek tekintésében hasznos; antropológus szerepének túlhangsúlyozására is okot adhat.
5.3. „A kultis elemzés jelentések találgatása, a találgatások értékelése és magyarázó következtetések levonása a helyesebb találgatásokból.”
6. Etnográfiai leírás jellemzői: társi beszédfolyamatot elemzi (beszéd jelentését esetleges körülményeiből kiszabadítja).
6.1. kutatás helyszíne nem = a kutatás tgyával. (nem falvakAT, hanem falvakBAN kutatnak).
6.2. „Ne csak realista módjára és konkrétan gondolkozzunk róluk, hanem kreatívan és képzeletgazdagon velük gondolkozzunk.”
6.3. „Azért vagyunk kénytelenek elméleteket sejtetni, mert megállapítani nem áll hatalmunkban őket.”
6.4. „Az antropban rendszerint csak a kis léptékű következtetések hasznosak”, ill a „finom megkülönböztetések”
6.5. „A kultis elemzés nem egymásra épülő eredmények nyomán fejlődik; egyre merészebb kirohanások elszigetelt pontjaiból álló, ám következetes sorozatában tör előre.”
6.6. elméleti nrz: fogalmi struktúrák létrehozása (integráció, szimbólum, ideológia, identitás, struktúra, rítus, világnézet, kult, etc). Egyesítve a gyakorlattal.
6.7. „Célunk, h jelentős következtetéseken vonjunk le jelentéktelen, ám igen sűrű szövésű tényekből.” Általános kijelentések bonyolult egyedi sajátosságokhoz kapcsolása.
7. „A kultis elemzés lényegéhez tartozik, h befejezetlen. […] Minél mélyebbre hatol, annál kevésbé teljes.”
7.1. objektivitásra törekvés, szubjektivizmus kizárása
7.2. „Mindig fennáll a veszély, h miközben a kultis elemzés az egyre mélyebben lévő teknősbékák után nyomoz, elveszti a kapcsot az élet szilárd felszínével, a poli, gazdi és rétegződési realitásokkal, amelyekbe az emberek mindenütt belebonyolódnak. Szem elől tévesztheti azokat a biológiai és fizikai szxerűségeket is, amelyeken ez a felszín nyugszik.”
7.3. értelmező antrop: hozzáférhetővé teszi számunkra azokat a válaszokat, amelyeket más emberek adtak a kérdésekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése