1. ~: amikor a nyv nem eszköz, hm a vizsg tgya.
1.1. „A régi korokba már szinte csak a nyv kísér el bennünket”
2. legrégebbi korokról: összehasonlító törti nyvtud. Tudos jelleggel a 18.sz óta
2.1. Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel
2.2. Magyßurálißfinnugorßobi-ugor. („Két nyv akkor rokon, ha köztük és a közös alapnyv közt a leggyakoribb részrendszerek folyamatos mozgása kimutatható.”)
2.2.1. Alapnyve minden nyvnek van
2.2.2. Részrendszer: szókészlet, hangrendszer, nyt-i szerk (rag, képző, jel)
2.2.3. Véletlenszerűség-esetlegesség kizárása
2.2.4. Törtiség elve: nem a mai nyvállapotból kell kiind
2.2.5. Ezek alapján „a magy nyv uráli (finnugor) eredetéhez a kétség legkisebb gyanúja sem férhet”.
3. alapszókincs
3.1. halász-vadász népesség (nyíl, íj, ideg, hal, háló), lóval (ló, nyereg, kengyel, fék)
3.2. areális nyvészet: nyvk genetikus kapcsolódásán kívül a térbeni egymás mellett élés miatt is hasonlíthatnak egymásra. A jövevényszavak mellett grammatikai hasonlóságok is lehetnek
3.2.1. szó átvétele nem jelenti, h a jelentés is akkori (pl tarsoly 11.sz-i osztrák származék. E használati tgy korábban is volt, csak más elnevezéssel).
3.2.2. Ha nem egy szó, hm szócsop átvételéről van szó, vszbb, h a jelentés is akkori (pl ősiráni tehén, tej, fej; tr bor, szőlő, seprű).
4. eredet
4.1. nyvileg uráli, de genetikai jellemzők alapján inkább szláv-német a magyar
4.1.1. honfi-kori leírások tr fajú népként említik (poli berend, külső megjelenés, harcmodor, mentalitás)
4.2. nyvvesztés, nyvváltás: lappok, kavarok, onogurok. Románok nem latinok, magyarok nem finnugorok, csak nyvileg.
4.3. Honfiig a közszavak a legfontosabbak, 9.sztól inkább a hely- és személynevek
4.3.1. Első magyarokhoz köthető nevek: Levédia, Etelköz, Álmos, Árpád
4.3.2. Önálló tudományterületté vált a törti névtan
4.3.2.1.kontinuitások kérdése (dákoromán, kettős honfi – egyikre sincs bizonyíték)
4.3.3. helynevek származása
4.3.3.1.személynév (Levédia, Csanád)
4.3.3.2.képzős személynév (Endréd)
4.3.3.3.építmény (Földvár, Várpalota)
4.3.3.4.egyházi vonatkozás (Kerekegyház, Monostor)
4.3.3.5.védőszt (Sztmárton, Sztgyörgy)
4.3.3.6.fdbirtokos (Piski-püspöki)
4.3.3.7.népnév (Böszörmény, Besenyő)
4.3.3.8.vásártartás (Vásárhely, Szombathely)
4.3.3.9.kinézet (Kékes)
4.3.3.10. patak (Gyöngyös)
4.3.3.11. erdő (Almás)
4.3.3.12. állat (Halas)
4.3.3.13. esemény (Vértes)
4.3.4. név keletki idejének megállapítása: név nem lehet előbbi, mint a névadó. Ill név eredetének több lehetősége van (Bárc – borzból vagy becézett Bartholomaeusból).
4.3.5. Személynevek: 11.szban ~20% magy eredetű (Farkas, Péntek, Szombat, Kusdi-Kicsi). à szolgáló népek, alsóbb néposztályhoz tartozók, fdművelő réteg nem magy vt, vsz szláv. (à még egy csapás a kettős honfi-elméletnek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése