2010. november 30., kedd

Vadász: 19. századi egyetemes történet. Németország

A NÉMET ÁLLK A FRFORR ÉS NAP KORÁBAN

1. Némo társi struktrja 1800k (Prs alapján)

1.1. ternöv

1.2. à kat- és pénzügy összehangolása, közpított közig

1.1.1. merkantil, agrárpol (új fdk műv alá, szabadparaszt-betelep)

2.1.1. éles regionális ellentétek

1.2.2.1.Elbától k-re: feud, jágyság. Áll- és fúri érdek eltérő, áll parasztvédő polja. Népnöv.

1.2.2.2.közép és ny: nagyparasztok erősek, furak gyengébbek

1.3. prs monarchia: rendek éles elhatárolása

3.1.1. nemes: ország védelme (több polgi fogl tilos nekik)

4.1.1. polgság: régi, új (álli alkalmazásbani értelmiség). Protekcionista gazd miatt fellend.

5.1.1. szabad vállalkozók: gazdi függetlenségre, nem merkantilra törekedtek.

2. A polgi nyilvánosság kifejezési formái

2.1. fr plra magáncsoportosulások, szalonok, művelt tagokkal

6.2.1. házigazdák gyakran zsk

7.2.1. hazafias és közhasznú társaságok városi körülményjavra (keresk, ip, műszaki újítások támogatása)

2.2. polgi erények: hatékony, raci, takarék, szorg. Támogatott kézműip, okt.

2.3. szegényügyi ref: támogatottak körének szűkítése, önsegélyezés fokozása, szegények bevonása a termelési folyamatokba, szegénynevelés.

3. A frforr és a német állk

3.1. 18. végén indul el a reformgondolat, később, mint Fro-ban, mert feltételek hiányosak:

8.3.1. nincs 1 nagy főv

9.3.1. nincsenek akkora szoci ellentétek

10.3.1. nincs akkora álladósság

3.2. forri hábk győzelme nyomán az 1801-es lunéville-i békében Rajna bal partja Aut-tól Fro-hoz. à kártalanításra szekularizáció a német állkban

11.3.1. Bajo felemelke: 1806-tól I. Miksa válfej kiri címet is vis

12.3.1. 1806: Rajnai Szöv. Szakítás a csásszal, szuverenitás, fr csász protektorátusa alá kerülés. Bajo, Württenberg, Mainz, Baden, +12.

3.2.12.1. off- és defenzív, Nap-támogató egyesülés, főleg lovagi terek rovására.

3.2.12.2. A kilépések után II.F letette a császi címet, Nap felosztottnak nyilvánította a Szt Római Bir tereit.

3.2.12.3. Szászo, vesztfáliai kirság is csatlakozott

3.2.12.4. fr belpoli minta (alkos refk, fentről indított forr à modernizáció)

3.2.12.5. 1813, felszabadító prs-rus-osztrák seregekhez csatlakoztak a tagok, mext a Rajnai Szöv.

4. A tilsiti béke

4.1. 1807, orosz-fr, porosz-fr

4.2. „Nap a cárra való tekintettel feladta a prs áll teljes feloszlatásának tervét”

4.3. Prs terveszteségek (Vesztfália, Varsói Hcgség javára), megszállás, teljesíthetetlen hadisarc, kötelező csatl a NBR-ellenes konti zárlathoz.

13.4.1. à gazdi károk, DE német ip fejl (szövöde, vasip, gépgyártás – Ruhr-v)

4.4. következmények:

14.4.1. német állk fr mintájú reformjai: alk, állig, Code Nap, polgi jogok, parfelszab

15.4.1. német nemzet felfedezése

5. A prs refk: Stein és Hardenberg

5.1. „A Rajnai Szöv-n kívüli, de állandó Nap-i fenyegetés alatt álló Aut és Prs” áll megújítására törek, ami majd felszabhoz vezethet. Karl von Stein prs min, Nassaui emlékirat, 1807:

16.5.1. jágyrenc mex (=állpolgi jog, röghöz mex, örökös szabság) à falusi munkásság kialaka.

17.5.1. rendi elkülön lazítása: nemesek polgi tevékenységet is végezhetnek, birtokot bármely szabad ember vásárolhat.

18.5.1. korszerűsített korm+minisztériumok. Hivatalok átalakítása fokozatosan.

19.5.1. városi önk: szavi jog mindenkinek saját képv választására. Önigazg in költségvetés, isk, adó, szegény- és eü, közl, helyi rendőrség. Vidéken nincs ilyen.

20.5.1. álts hadkötél, tisztikarba csak nemesek.

5.2. miután Steint konzerv nyomásra leváltották, Hardenberg:

21.5.1. ipűzési szabság és adó

22.5.1. zs egyenjog, szekularizált eva és kat birtokok

23.5.1. előkelők gyűlésének összehívása

24.5.1. népiski ref (Pestalozzi, Humboldt): államosítás, egységesítés, berlini egyetem.

6. A nemzeti mozg

6.1. lassan megvalósuló refk+frknaki alávetettség miatt

6.2. a kor prs antiszem, lib- és forrellenes gondolkodói asztaltársaságokban tal. Sok vitaklub és erényszöv: korm hazaáruló, nemzeti forr kell. à kevés siker.

6.3. polgi társ modelljének megvalósítása refk által à bécsi kongr utáni restaurációk miatt kísérlet vége.

7. A felszabadító hábktól a bécsi kongresszusig

7.1. 1813, Oroszo-val véd- és dacszöv: katonaállítás. A Nap-ellenes koalhoz a Rajnai Szöv is csatlakt à Lipcse. à 1814, Párizs elfogl.

7.2. Nap visszatérése meggyorsította a tanácskozásokat

25.7.1. Rus-é: Varsói Hcgség

26.7.1. Prs-é: É-Szászo, Rajna-vidék, Vesztfália, Előpom, Danzig

27.7.1. Hannoveré: perszonálunió NBR-val

28.7.1. Svájcé: 3 új kanton, örökös semlegességi garancia.

29.7.1. „A Habk helyére Fro rajnai német szomszédjaként és potenciális fő ellenségeként Prs lépett.”

30.7.1. Szt Római Bir helyett Német Szövség.

RESTAURÁCIÓ ÉS FORR (1815 – 1848)

8. A Szt Szöv és a Német Szöv

8.1. bécsi kongr: restauráció, ang mintájú mon, forrk elleni szöv.

31.8.1. Mett: nemzetáll, lib polgsodás, demo elvek elleni küzdelem.

32.8.1. I. Sándor+Aut+Prs+Rus+1815szept=SztSzöv

8.2. mivel a SztSzöv irataiban nem szerepelt Némo, laza állszövi egyesülés jött létre. A Német Szöv:

33.8.1. 35 hcgi áll + 4 szabad város. Perszonáluniók miatt egész Eu részese.

34.8.1. 1kpti szerv: Szövségi Gy. Elnök Mett.

8.2.34.1. feladata: megakadály, h nemzetáll alakuljon, mert meg kell őrizni Aut soxínűségét.

8.2.34.2. jelentősége: közös védelmi pol, engedélyezték a tagállknak a saját alk kibocsát.

9. Lázadás az egyetemeken

9.1. Álts Német Diáxervezet (Jahn, Arndt): népszerű. Egységért, szabságért. Főleg protk, liberálisok.

9.2. A Diáxervt kigúnyoló + orosz ügynök-gyanús Kotzebue-t meggyilkolták à Mett fellép ellenük.

35.9.1. konferencia. Szabjogok korlátozása (egyetemeken álli megbízott ellenőriz, lib tanárok elbocsa+ellehetetlenítése, cenzúra, kpti végreh hat jogkörnöve

36.9.1. kül állkban a végreh kül. De sok letartóztatás, megfigy.

10. Az 1830. júliusi forr és Némo

10.1. lib+szabságpárti erők új erővel. Fro à Belg à Svájc à középnémet állk à Leno à közép-itai állk.

10.2. 1833, diákok vészharangoznak Frankfurtban à Mett megin fellép, a korábbihoz hasonló intézkedésekkel. à felerősödött a közvélemény liberalizmus-szimpátiája

11. A német liberalizmus

11.1. okt révén emancip, össztársi refk. 18.vége: ehhez ariszt vezetés kell. 19.közepe: +össznémet elem.

11.2. értelmiségik, szabfoglalkúk. Városok, tőkés vállalkozók.

37.11.1. követelések: NEM közt és baloldali eszmék, hm adófiz-alapú váljog. Az áll szerves, törtileg kialakt egység.

11.3. alkotmányok: Dél-Némo, 1810s vége. Prs+Aut csak a 19. közepén.

38.11.1. monarchista elv: hcgi végreh hat túlsúlya a parlben

39.11.1. ált spontán követelés alapján jött létre. Tömegmozg csak a ’40stől.

11.4. (kis)polgság tüntetései, kapcsi hálók à átfogó kommunikáció, össznémet akciók.

11.5. radik követelések: korlátlan népszuv, szoci kérdések

12. A német romantika

12.1. rideg észtől-valóságtól menekülés a vallásos-misztikus felé.

12.2. Schiller, Novalis, Hoffmann, Kleist, (Goethe,) Kotzebue.

12.3. nacionalizmus+kkorkult. à törti regények-drámák, nyv-stílus-szókincs bővülése, zenei hatások. Folklór (Herder, Grimms) és fordítás (Schlegel)

13. Az 1848-9es forr

13.1. márc: Némoban is forrk, kis ellenállásba ütközőn

40.13.1. Prs, Bajo, Württenberg, Baden, Hessen, Nassau, Frankfurt ellenzéki politikusai tanácskozása: föder szövségi (usa-típusú) áll kell, és alk. à kevésbé radikálisok: angol minta elég.

41.13.1. máj: alkotmányozó nemzetgy. Nehéz, mert:

13.1.41.1. Differenciált vélemények-célok.

13.1.41.2. külpoli aktivitás (Dánia ellen; német egységtörekvésekkel egyet nem értő hatk leszerelése)

13.1.41.3. radik felkelések országszerte

13.1.41.4. elhúzódó tárgyalások

42.13.1. à 1849, biri alk

13.1.42.1. külpol, sereg, tvk, gazd: erős kptított császság előirányzása

13.1.42.2. csász jogköre kicsi. Reichtagé több.

13.1.42.3. poli jogok

13.1.42.4. álli pénzügyek népképvi ellenőrzés alá

13.1.42.5. IV.FV-t (1840-61) német csásszá választják à visszautasítja, mert szte FJ-nek jár a cím. à IV.Fr lemondása miatt nem lép érvénybe az alk.

IPAROSÍTÁS ÉS MUNKÁSMOZG

14. az ipítás feltételei és kezdetei

14.1. feltétel: ang újítások kiszivárgása, népnöv, mezgazdi fejl à munkaerő-felszab, infrastrukt-fejl, vámsorompók leépítése

43.14.1. 3ny helyett vetésforgó, trágya

44.14.1. regionális eltérések

45.14.1. vasút

15. A vasútép forr-a

15.1. 1835-. Gazdi-külpoli kptk közt. Katonai jelentőség 1848-tól.

15.2. à vas- és szénterm

15.3. vasúti szervek rt-alapon. Vegyes magán- és állvasúti renc.

15.4. utazási lehetőség à társmob (bár a kocsiosztályok ennek ellentmondanak)

16. Friedrich List és a Német Vámszöv

16.1. „A gazdi egység hiánya megakadályta a NémSzöv áll-ait abban, ha a konti zárlat feloldása után (1815) egységes védővámokkal vessenek gátat a dömpingáron kínált angol áruknak.”

46.16.1. à Prs-n belül eltörlik a vámokat

47.16.1. à Némo, List: szabkerre, belső vámok eltörlésére van szüks, és majd csak ezután lehet egységes Némoban is gondolkodni

16.1.47.1. (Kossuth is tőle vett át biz gondolatokat, pl Védegylet)

16.1.47.2. Az, h csak Némo-n belül szűnjenek vámhatárok, sértette a nagynémet elképzelést à radikálisnak bélyegezték

16.2. à német állk egymás közt kötöttek vámmegállapodásokat ketten-hárman.

17. A munkásmozg kezdetei

17.1. Gazdi hátrányledolghoz kell gyerekmunka, nyomorban élő munkásság à mozg fellendülése

48.17.1. 1847-től kisebb egyesülések. à MarxEngelssel egyesülve Kommunisták Szöv-e. KommKvány.

49.17.1. Born, poli munkásszerv, 1848: fennálló társi rencn belüli változtatások.

50.17.1. forr után csak a polmentes és valli jellegű egyesületek maradhattak

17.2. lehetséges megoldások:

51.17.1. állfüggetlen, lib, önsegélyező társulások kézműveseknek-kiskereskőknek.

52.17.1. mivel Malthus értelmében a munkabér nem tud a létminimumtól jelentősen eltérni, álli segélyek, váljog kell a munkásoknak. Ellenfél nem a prs felsőbbségi áll, hm a lib polgság, akik meghiúsították 1848at. à vártnál helyiértékekkel kisebb lelkesedés.

53.17.1. lib szöv keresése a prs áll ellen, nagynémet egység mellett. Refk kellenek: demokratizálódás, népi felvil munka.

17.3. 1860sban Marxra és Engelsre a német munkásmozg nem igazán figyelt.

REAKCIÓ ÉS A BISMARCK-KORSZAK (1850-1890)

18. A prs alk-konflikt

18.1. 1850s: 3oszts váljog (nemesek:polgság:parság szavazati aránya = 1:1:1), felsőház létrehozása, ellenzékbebörtönzés, cenzúra, nemesség-fdbirtokosok érdekvédelme. Külpoli ingázás k és ny közt.

18.2. I. Vilmos (1861-1888), IV.FV testvére

54.18.1. cenzúrafeloldás

55.18.1. hadseregref, mert tudta, (a kisnémet) egység megvalósítása harc nélkül nem lehetséges

56.18.1. lib ellenállás miatt V a lemondáson gondolkodott, majd kinevezte minennökké Bismarckot.

18.2.56.1. hatalmi demonstráció kül- és belpolban is

18.2.56.2. költségvetés nélküli korm, cenzúra. Ilyen belpol elfogadtatásához sikeres külpol kell à

18.3. háb Dánia ellen à Auttal együtt ternyereség

57.18.1. győztesek nézeteltérései miatt B szövt kötött az Olasz Kirsággal az Authoz tartozó Velence visszaadására. Aut és Prs is tárgyalni kezd Fro-val.

58.18.1. 1866, Königgrätz, „egyértelmű prs győzelem”

18.4. sikeres külpol à sikeres belpol: tvjavaslatok elfogadtatása (pl a korábbi évek költségvetésének visszamenőleges elfogadtatása)

19. A biralapítás

19.1. „B gondolatai elsősorban prs sorsa körül forogtak, de reálpolitikus lévén ptsn érzékelte az eui nemzetálli fejl kényszerét.”

59.19.1. ’60sra világossá vált, h Auttal meg kell küzdeni ezért; ’66ra az is, hogy Prs nyert, Aut kiszállt.

60.19.1. 1866, prágai békeszerz: É-Némo (Prs hegemóniával) és D-Némo (független) megalakítása.

19.2. É-német alk: föder, liberál elemek à délnémeteknek vonzó csatlaki lehetőség.

61.19.1. ugyan III.Nap-nak B azt ígérte, nem lépi át a Majna vonalát, titkos szövt kötött a délnémet állk-kal esetleges Fro elleni hábos szövről

19.3. Fro megvásárolta Holltól Luxemburgot, ami semlegessé vált. De nem lett belőle háb.

19.4. Spa trónutódlás: Hohenzollern Lipót jelölése à heves fr tiltak à Lipót lemond, B szomorú. Fro garanciát kért Vilmostól, h a jövőben sem támogat Hohenzollerneket a spa trónon à V visszautasítja à 1870júl, hadüzenet.

62.19.1. délnémetek Prs mellett, Rus vigyáz arra, h Aut ne csatlakozhatton a frkhoz.

63.19.1. szept, Sedan.

64.19.1. à 1871, versaillesi palota tükörtermében a prs kirt német csásszá koronázzák. („B teljesítette a legtöbb nemzeti érzelmű német kívánságát, de az esemény a népképv aktív részvétele nélkül zajlott le.”)

19.5. 1871-es alk~=É-német alk. (1871-1918) - Prs vez szerepben

65.19.1. Szövségi Tanács (Bundesrat)

19.5.65.1. elnök a csász (=prs kir)

19.5.65.2. hcgk és szab városok képviselői

66.19.1. biri kanc (B) = prs minelnök = prs külügymin. Csász nevezi ki

67.19.1. Birigy (Reichstag)

19.5.67.1. csász hívja össze és oszlatja fel

19.5.67.2. álts=váljoggali népképv.

68.19.1. háb esetén a csász a biri erők főparancsnoka.

19.6. 1871, frankfurti béke: jóvátétel + El-Loth Prs-é (à prs provinciaként kormzták)

20. A poli pártok létrejötte

20.1. 1859, libk. Demokratizálódás, jog=, áll-egyh szét, nemzeti egység. ’60sban legerősb parli egység.

20.2. konzervek kisebb csoportosulásokban vtk a parlben

69.20.1. protk, lojálisok

70.20.1. a katk nehezen vették tudomásul Aut kiszorulását az egységből

71.20.1. ercs, jog tisztelete, forrellenesség, később szocpoli követelések.

20.3. munkások: 1870, szocdem párt. Szfordig alig képviselet.

20.4. B a pártokat felhasználta, kijátszotta egymás ellen. Ezért újabbak alakultak:

72.20.1. szabadelvű, 1880

73.20.1. antiszem, 1889: parl-en kívüli tevékenységük jelentősb.

21. Az ipi forr 2. hulláma

21.1. vállalatalapítási hullám à nagyüzemek à munkásvárosok

21.2. közlek à vas+acélip, bányászat.

21.3. rt-k

21.4. Ruhr-v. Krupp

21.5. elektromosság, Diesel- és robbanómotor, szabványok. Zeiss (optika), műtrágya

21.6. munkanélküliek felszippantása

22. „A fehér forradalmár”

22.1. 1815-1898

22.2. joghallg. Széljobbi pol. Osztrákellenes

22.3. sztpvári, párizsi követ

22.4. egyesítés felülről kell.

74.22.1. „mindenkori dipli ellenfelét kedvezőtlen helyzetbe szorította és szüksé esetén a bel- és külpoli szövségeket saját érdekei szt alakította.”

75.22.1. monarchia védelme a lib, demo, szoci áramlatokkal szemben (mert nem vette észre a társi változásokat). „Az álts váljogot és a pártokat szükséges rosszként addig tűrte meg, ameddig megítélése szt a képvisk őt nem akadályozták.”

23. Kulturkampf, szocialistaellenes tv és szocpol

23.1. 1870, IX. Pius: pápai tévedhetetlenség, szorosb kat együttműk kell à poli katolicizmus és Prs összeütk (+félelem a pápa, Aut, Fro közvetett beleszólása miatt, mert a Centrumpárt elég népszerű).

23.2. à egyhiak nem politizálhatnak, okt álli kézbe vétele, jezsk betiltása, papi képzés is álli felügy alá, álli anyakvezés hivatalossá-kötelezővé tétele, gyógyítók kivételével összes papi rend betiltása, mext álli pénzügyi támog az egyhnak, lelkészi munka szigorú ellenőrzése.

76.23.1. protk is tiltakoztak

77.23.1. à kompromisszum XIII.Leóval: legtöbb intézkedés visszavonása

23.3. szocdem-ellenes intézkedések: egyesületbetiltás, cenzúra.

78.23.1. eredmény: folyton növő szocdem-szimpatizánsok

79.23.1. rendőri elnyom mellett szocis intézkedések: biztosítás, szövetkezeti formájú segélyezés, nyugdíj. Remélt hatást nem érte el, bár a kortárs állkhoz képest ez is sok eredmény.

24. B külpolja 1871 után

24.1. fő eui problémaforrás: Közel-K, Balkán. Prs (és NBR) érdeke e stquo.

24.2. mivel El-Loth miatt a frkkali békélés kizárt, meg kell akadály mások Frohozi közeledését à 3csász egyezménye, 1873

80.24.1. Aut, Prs, Rus. Semlegesség

81.24.1. Rus megtámadja Trt à tr alól szabadult balkáni népek kérdése

24.3. 1878, kettős szöv: ha Rus támad, Némo+OMM együtt lépnek fel

24.4. 1882: hármas szöv: Ita csatlak. 1883: Ro is.

24.5. 1887: titkos szerz Rus-sal: semlegesség. Szupertitkos rész az összes többi szövvel ellentmondásban balkáni termegosztásra vonatkozón.

24.6. gyarmítás: nehéz védelem+összeütk elkerülhetetlen vmely másik eui gyarmító hattal. à eleinte nincs terj.

82.24.1. de Némo-é: DNy-Afr (Namíbia, Togo, Kamerun), K-Afr, Guinea, Marshall-szk

24.7. II.Vilmos (1888-1918). B nyugdíjazása.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében