A NÉMET ÁLLK A FRFORR ÉS NAP KORÁBAN
1. Némo társi struktrja 1800k (Prs alapján)
1.1. ternöv
1.2. à kat- és pénzügy összehangolása, közpított közig
1.1.1. merkantil, agrárpol (új fdk műv alá, szabadparaszt-betelep)
2.1.1. éles regionális ellentétek
1.2.2.1.Elbától k-re: feud, jágyság. Áll- és fúri érdek eltérő, áll parasztvédő polja. Népnöv.
1.2.2.2.közép és ny: nagyparasztok erősek, furak gyengébbek
1.3. prs monarchia: rendek éles elhatárolása
3.1.1. nemes: ország védelme (több polgi fogl tilos nekik)
4.1.1. polgság: régi, új (álli alkalmazásbani értelmiség). Protekcionista gazd miatt fellend.
5.1.1. szabad vállalkozók: gazdi függetlenségre, nem merkantilra törekedtek.
2. A polgi nyilvánosság kifejezési formái
2.1. fr plra magáncsoportosulások, szalonok, művelt tagokkal
6.2.1. házigazdák gyakran zsk
7.2.1. hazafias és közhasznú társaságok városi körülményjavra (keresk, ip, műszaki újítások támogatása)
2.2. polgi erények: hatékony, raci, takarék, szorg. Támogatott kézműip, okt.
2.3. szegényügyi ref: támogatottak körének szűkítése, önsegélyezés fokozása, szegények bevonása a termelési folyamatokba, szegénynevelés.
3. A frforr és a német állk
3.1. 18. végén indul el a reformgondolat, később, mint Fro-ban, mert feltételek hiányosak:
8.3.1. nincs 1 nagy főv
9.3.1. nincsenek akkora szoci ellentétek
10.3.1. nincs akkora álladósság
3.2. forri hábk győzelme nyomán az 1801-es lunéville-i békében Rajna bal partja Aut-tól Fro-hoz. à kártalanításra szekularizáció a német állkban
11.3.1. Bajo felemelke: 1806-tól I. Miksa válfej kiri címet is vis
12.3.1. 1806: Rajnai Szöv. Szakítás a csásszal, szuverenitás, fr csász protektorátusa alá kerülés. Bajo, Württenberg, Mainz, Baden, +12.
3.2.12.1. off- és defenzív, Nap-támogató egyesülés, főleg lovagi terek rovására.
3.2.12.2. A kilépések után II.F letette a császi címet, Nap felosztottnak nyilvánította a Szt Római Bir tereit.
3.2.12.3. Szászo, vesztfáliai kirság is csatlakozott
3.2.12.4. fr belpoli minta (alkos refk, fentről indított forr à modernizáció)
3.2.12.5. 1813, felszabadító prs-rus-osztrák seregekhez csatlakoztak a tagok, mext a Rajnai Szöv.
4. A tilsiti béke
4.1. 1807, orosz-fr, porosz-fr
4.2. „Nap a cárra való tekintettel feladta a prs áll teljes feloszlatásának tervét”
4.3. Prs terveszteségek (Vesztfália, Varsói Hcgség javára), megszállás, teljesíthetetlen hadisarc, kötelező csatl a NBR-ellenes konti zárlathoz.
13.4.1. à gazdi károk, DE német ip fejl (szövöde, vasip, gépgyártás – Ruhr-v)
4.4. következmények:
14.4.1. német állk fr mintájú reformjai: alk, állig, Code Nap, polgi jogok, parfelszab
15.4.1. német nemzet felfedezése
5. A prs refk: Stein és Hardenberg
5.1. „A Rajnai Szöv-n kívüli, de állandó Nap-i fenyegetés alatt álló Aut és Prs” áll megújítására törek, ami majd felszabhoz vezethet. Karl von Stein prs min, Nassaui emlékirat, 1807:
16.5.1. jágyrenc mex (=állpolgi jog, röghöz mex, örökös szabság) à falusi munkásság kialaka.
17.5.1. rendi elkülön lazítása: nemesek polgi tevékenységet is végezhetnek, birtokot bármely szabad ember vásárolhat.
18.5.1. korszerűsített korm+minisztériumok. Hivatalok átalakítása fokozatosan.
19.5.1. városi önk: szavi jog mindenkinek saját képv választására. Önigazg in költségvetés, isk, adó, szegény- és eü, közl, helyi rendőrség. Vidéken nincs ilyen.
20.5.1. álts hadkötél, tisztikarba csak nemesek.
5.2. miután Steint konzerv nyomásra leváltották, Hardenberg:
21.5.1. ipűzési szabság és adó
22.5.1. zs egyenjog, szekularizált eva és kat birtokok
23.5.1. előkelők gyűlésének összehívása
24.5.1. népiski ref (Pestalozzi, Humboldt): államosítás, egységesítés, berlini egyetem.
6. A nemzeti mozg
6.1. lassan megvalósuló refk+frknaki alávetettség miatt
6.2. a kor prs antiszem, lib- és forrellenes gondolkodói asztaltársaságokban tal. Sok vitaklub és erényszöv: korm hazaáruló, nemzeti forr kell. à kevés siker.
6.3. polgi társ modelljének megvalósítása refk által à bécsi kongr utáni restaurációk miatt kísérlet vége.
7. A felszabadító hábktól a bécsi kongresszusig
7.1. 1813, Oroszo-val véd- és dacszöv: katonaállítás. A Nap-ellenes koalhoz a Rajnai Szöv is csatlakt à Lipcse. à 1814, Párizs elfogl.
7.2. Nap visszatérése meggyorsította a tanácskozásokat
25.7.1. Rus-é: Varsói Hcgség
26.7.1. Prs-é: É-Szászo, Rajna-vidék, Vesztfália, Előpom, Danzig
27.7.1. Hannoveré: perszonálunió NBR-val
28.7.1. Svájcé: 3 új kanton, örökös semlegességi garancia.
29.7.1. „A Habk helyére Fro rajnai német szomszédjaként és potenciális fő ellenségeként Prs lépett.”
30.7.1. Szt Római Bir helyett Német Szövség.
RESTAURÁCIÓ ÉS FORR (1815 – 1848)
8. A Szt Szöv és a Német Szöv
8.1. bécsi kongr: restauráció, ang mintájú mon, forrk elleni szöv.
31.8.1. Mett: nemzetáll, lib polgsodás, demo elvek elleni küzdelem.
32.8.1. I. Sándor+Aut+Prs+Rus+1815szept=SztSzöv
8.2. mivel a SztSzöv irataiban nem szerepelt Némo, laza állszövi egyesülés jött létre. A Német Szöv:
33.8.1. 35 hcgi áll + 4 szabad város. Perszonáluniók miatt egész Eu részese.
34.8.1. 1kpti szerv: Szövségi Gy. Elnök Mett.
8.2.34.1. feladata: megakadály, h nemzetáll alakuljon, mert meg kell őrizni Aut soxínűségét.
8.2.34.2. jelentősége: közös védelmi pol, engedélyezték a tagállknak a saját alk kibocsát.
9. Lázadás az egyetemeken
9.1. Álts Német Diáxervezet (Jahn, Arndt): népszerű. Egységért, szabságért. Főleg protk, liberálisok.
9.2. A Diáxervt kigúnyoló + orosz ügynök-gyanús Kotzebue-t meggyilkolták à Mett fellép ellenük.
35.9.1. konferencia. Szabjogok korlátozása (egyetemeken álli megbízott ellenőriz, lib tanárok elbocsa+ellehetetlenítése, cenzúra, kpti végreh hat jogkörnöve
36.9.1. kül állkban a végreh kül. De sok letartóztatás, megfigy.
10. Az 1830. júliusi forr és Némo
10.1. lib+szabságpárti erők új erővel. Fro à Belg à Svájc à középnémet állk à Leno à közép-itai állk.
10.2. 1833, diákok vészharangoznak Frankfurtban à Mett megin fellép, a korábbihoz hasonló intézkedésekkel. à felerősödött a közvélemény liberalizmus-szimpátiája
11. A német liberalizmus
11.1. okt révén emancip, össztársi refk. 18.vége: ehhez ariszt vezetés kell. 19.közepe: +össznémet elem.
11.2. értelmiségik, szabfoglalkúk. Városok, tőkés vállalkozók.
37.11.1. követelések: NEM közt és baloldali eszmék, hm adófiz-alapú váljog. Az áll szerves, törtileg kialakt egység.
11.3. alkotmányok: Dél-Némo, 1810s vége. Prs+Aut csak a 19. közepén.
38.11.1. monarchista elv: hcgi végreh hat túlsúlya a parlben
39.11.1. ált spontán követelés alapján jött létre. Tömegmozg csak a ’40stől.
11.4. (kis)polgság tüntetései, kapcsi hálók à átfogó kommunikáció, össznémet akciók.
11.5. radik követelések: korlátlan népszuv, szoci kérdések
12. A német romantika
12.1. rideg észtől-valóságtól menekülés a vallásos-misztikus felé.
12.2. Schiller, Novalis, Hoffmann, Kleist, (Goethe,) Kotzebue.
12.3. nacionalizmus+kkorkult. à törti regények-drámák, nyv-stílus-szókincs bővülése, zenei hatások. Folklór (Herder, Grimms) és fordítás (Schlegel)
13. Az 1848-9es forr
13.1. márc: Némoban is forrk, kis ellenállásba ütközőn
40.13.1. Prs, Bajo, Württenberg, Baden, Hessen, Nassau, Frankfurt ellenzéki politikusai tanácskozása: föder szövségi (usa-típusú) áll kell, és alk. à kevésbé radikálisok: angol minta elég.
41.13.1. máj: alkotmányozó nemzetgy. Nehéz, mert:
13.1.41.1. Differenciált vélemények-célok.
13.1.41.2. külpoli aktivitás (Dánia ellen; német egységtörekvésekkel egyet nem értő hatk leszerelése)
13.1.41.3. radik felkelések országszerte
13.1.41.4. elhúzódó tárgyalások
42.13.1. à 1849, biri alk
13.1.42.1. külpol, sereg, tvk, gazd: erős kptított császság előirányzása
13.1.42.2. csász jogköre kicsi. Reichtagé több.
13.1.42.3. poli jogok
13.1.42.4. álli pénzügyek népképvi ellenőrzés alá
13.1.42.5. IV.FV-t (1840-61) német csásszá választják à visszautasítja, mert szte FJ-nek jár a cím. à IV.Fr lemondása miatt nem lép érvénybe az alk.
IPAROSÍTÁS ÉS MUNKÁSMOZG
14. az ipítás feltételei és kezdetei
14.1. feltétel: ang újítások kiszivárgása, népnöv, mezgazdi fejl à munkaerő-felszab, infrastrukt-fejl, vámsorompók leépítése
43.14.1. 3ny helyett vetésforgó, trágya
44.14.1. regionális eltérések
45.14.1. vasút
15. A vasútép forr-a
15.1. 1835-. Gazdi-külpoli kptk közt. Katonai jelentőség 1848-tól.
15.2. à vas- és szénterm
15.3. vasúti szervek rt-alapon. Vegyes magán- és állvasúti renc.
15.4. utazási lehetőség à társmob (bár a kocsiosztályok ennek ellentmondanak)
16. Friedrich List és a Német Vámszöv
16.1. „A gazdi egység hiánya megakadályta a NémSzöv áll-ait abban, ha a konti zárlat feloldása után (1815) egységes védővámokkal vessenek gátat a dömpingáron kínált angol áruknak.”
46.16.1. à Prs-n belül eltörlik a vámokat
47.16.1. à Némo, List: szabkerre, belső vámok eltörlésére van szüks, és majd csak ezután lehet egységes Némoban is gondolkodni
16.1.47.1. (Kossuth is tőle vett át biz gondolatokat, pl Védegylet)
16.1.47.2. Az, h csak Némo-n belül szűnjenek vámhatárok, sértette a nagynémet elképzelést à radikálisnak bélyegezték
16.2. à német állk egymás közt kötöttek vámmegállapodásokat ketten-hárman.
17. A munkásmozg kezdetei
17.1. Gazdi hátrányledolghoz kell gyerekmunka, nyomorban élő munkásság à mozg fellendülése
48.17.1. 1847-től kisebb egyesülések. à MarxEngelssel egyesülve Kommunisták Szöv-e. KommKvány.
49.17.1. Born, poli munkásszerv, 1848: fennálló társi rencn belüli változtatások.
50.17.1. forr után csak a polmentes és valli jellegű egyesületek maradhattak
17.2. lehetséges megoldások:
51.17.1. állfüggetlen, lib, önsegélyező társulások kézműveseknek-kiskereskőknek.
52.17.1. mivel Malthus értelmében a munkabér nem tud a létminimumtól jelentősen eltérni, álli segélyek, váljog kell a munkásoknak. Ellenfél nem a prs felsőbbségi áll, hm a lib polgság, akik meghiúsították 1848at. à vártnál helyiértékekkel kisebb lelkesedés.
53.17.1. lib szöv keresése a prs áll ellen, nagynémet egység mellett. Refk kellenek: demokratizálódás, népi felvil munka.
17.3. 1860sban Marxra és Engelsre a német munkásmozg nem igazán figyelt.
REAKCIÓ ÉS A BISMARCK-KORSZAK (1850-1890)
18. A prs alk-konflikt
18.1. 1850s: 3oszts váljog (nemesek:polgság:parság szavazati aránya = 1:1:1), felsőház létrehozása, ellenzékbebörtönzés, cenzúra, nemesség-fdbirtokosok érdekvédelme. Külpoli ingázás k és ny közt.
18.2. I. Vilmos (1861-1888), IV.FV testvére
54.18.1. cenzúrafeloldás
55.18.1. hadseregref, mert tudta, (a kisnémet) egység megvalósítása harc nélkül nem lehetséges
56.18.1. lib ellenállás miatt V a lemondáson gondolkodott, majd kinevezte minennökké Bismarckot.
18.2.56.1. hatalmi demonstráció kül- és belpolban is
18.2.56.2. költségvetés nélküli korm, cenzúra. Ilyen belpol elfogadtatásához sikeres külpol kell à
18.3. háb Dánia ellen à Auttal együtt ternyereség
57.18.1. győztesek nézeteltérései miatt B szövt kötött az Olasz Kirsággal az Authoz tartozó Velence visszaadására. Aut és Prs is tárgyalni kezd Fro-val.
58.18.1. 1866, Königgrätz, „egyértelmű prs győzelem”
18.4. sikeres külpol à sikeres belpol: tvjavaslatok elfogadtatása (pl a korábbi évek költségvetésének visszamenőleges elfogadtatása)
19. A biralapítás
19.1. „B gondolatai elsősorban prs sorsa körül forogtak, de reálpolitikus lévén ptsn érzékelte az eui nemzetálli fejl kényszerét.”
59.19.1. ’60sra világossá vált, h Auttal meg kell küzdeni ezért; ’66ra az is, hogy Prs nyert, Aut kiszállt.
60.19.1. 1866, prágai békeszerz: É-Némo (Prs hegemóniával) és D-Némo (független) megalakítása.
19.2. É-német alk: föder, liberál elemek à délnémeteknek vonzó csatlaki lehetőség.
61.19.1. ugyan III.Nap-nak B azt ígérte, nem lépi át a Majna vonalát, titkos szövt kötött a délnémet állk-kal esetleges Fro elleni hábos szövről
19.3. Fro megvásárolta Holltól Luxemburgot, ami semlegessé vált. De nem lett belőle háb.
19.4. Spa trónutódlás: Hohenzollern Lipót jelölése à heves fr tiltak à Lipót lemond, B szomorú. Fro garanciát kért Vilmostól, h a jövőben sem támogat Hohenzollerneket a spa trónon à V visszautasítja à 1870júl, hadüzenet.
62.19.1. délnémetek Prs mellett, Rus vigyáz arra, h Aut ne csatlakozhatton a frkhoz.
63.19.1. szept, Sedan.
64.19.1. à 1871, versaillesi palota tükörtermében a prs kirt német csásszá koronázzák. („B teljesítette a legtöbb nemzeti érzelmű német kívánságát, de az esemény a népképv aktív részvétele nélkül zajlott le.”)
19.5. 1871-es alk~=É-német alk. (1871-1918) - Prs vez szerepben
65.19.1. Szövségi Tanács (Bundesrat)
19.5.65.1. elnök a csász (=prs kir)
19.5.65.2. hcgk és szab városok képviselői
66.19.1. biri kanc (B) = prs minelnök = prs külügymin. Csász nevezi ki
67.19.1. Birigy (Reichstag)
19.5.67.1. csász hívja össze és oszlatja fel
19.5.67.2. álts=váljoggali népképv.
68.19.1. háb esetén a csász a biri erők főparancsnoka.
19.6. 1871, frankfurti béke: jóvátétel + El-Loth Prs-é (à prs provinciaként kormzták)
20. A poli pártok létrejötte
20.1. 1859, libk. Demokratizálódás, jog=, áll-egyh szét, nemzeti egység. ’60sban legerősb parli egység.
20.2. konzervek kisebb csoportosulásokban vtk a parlben
69.20.1. protk, lojálisok
70.20.1. a katk nehezen vették tudomásul Aut kiszorulását az egységből
71.20.1. ercs, jog tisztelete, forrellenesség, később szocpoli követelések.
20.3. munkások: 1870, szocdem párt. Szfordig alig képviselet.
20.4. B a pártokat felhasználta, kijátszotta egymás ellen. Ezért újabbak alakultak:
72.20.1. szabadelvű, 1880
73.20.1. antiszem, 1889: parl-en kívüli tevékenységük jelentősb.
21. Az ipi forr 2. hulláma
21.1. vállalatalapítási hullám à nagyüzemek à munkásvárosok
21.2. közlek à vas+acélip, bányászat.
21.3. rt-k
21.4. Ruhr-v. Krupp
21.5. elektromosság, Diesel- és robbanómotor, szabványok. Zeiss (optika), műtrágya
21.6. munkanélküliek felszippantása
22. „A fehér forradalmár”
22.1. 1815-1898
22.2. joghallg. Széljobbi pol. Osztrákellenes
22.3. sztpvári, párizsi követ
22.4. egyesítés felülről kell.
74.22.1. „mindenkori dipli ellenfelét kedvezőtlen helyzetbe szorította és szüksé esetén a bel- és külpoli szövségeket saját érdekei szt alakította.”
75.22.1. monarchia védelme a lib, demo, szoci áramlatokkal szemben (mert nem vette észre a társi változásokat). „Az álts váljogot és a pártokat szükséges rosszként addig tűrte meg, ameddig megítélése szt a képvisk őt nem akadályozták.”
23. Kulturkampf, szocialistaellenes tv és szocpol
23.1. 1870, IX. Pius: pápai tévedhetetlenség, szorosb kat együttműk kell à poli katolicizmus és Prs összeütk (+félelem a pápa, Aut, Fro közvetett beleszólása miatt, mert a Centrumpárt elég népszerű).
23.2. à egyhiak nem politizálhatnak, okt álli kézbe vétele, jezsk betiltása, papi képzés is álli felügy alá, álli anyakvezés hivatalossá-kötelezővé tétele, gyógyítók kivételével összes papi rend betiltása, mext álli pénzügyi támog az egyhnak, lelkészi munka szigorú ellenőrzése.
76.23.1. protk is tiltakoztak
77.23.1. à kompromisszum XIII.Leóval: legtöbb intézkedés visszavonása
23.3. szocdem-ellenes intézkedések: egyesületbetiltás, cenzúra.
78.23.1. eredmény: folyton növő szocdem-szimpatizánsok
79.23.1. rendőri elnyom mellett szocis intézkedések: biztosítás, szövetkezeti formájú segélyezés, nyugdíj. Remélt hatást nem érte el, bár a kortárs állkhoz képest ez is sok eredmény.
24. B külpolja 1871 után
24.1. fő eui problémaforrás: Közel-K, Balkán. Prs (és NBR) érdeke e stquo.
24.2. mivel El-Loth miatt a frkkali békélés kizárt, meg kell akadály mások Frohozi közeledését à 3csász egyezménye, 1873
80.24.1. Aut, Prs, Rus. Semlegesség
81.24.1. Rus megtámadja Trt à tr alól szabadult balkáni népek kérdése
24.3. 1878, kettős szöv: ha Rus támad, Némo+OMM együtt lépnek fel
24.4. 1882: hármas szöv: Ita csatlak. 1883: Ro is.
24.5. 1887: titkos szerz Rus-sal: semlegesség. Szupertitkos rész az összes többi szövvel ellentmondásban balkáni termegosztásra vonatkozón.
24.6. gyarmítás: nehéz védelem+összeütk elkerülhetetlen vmely másik eui gyarmító hattal. à eleinte nincs terj.
82.24.1. de Némo-é: DNy-Afr (Namíbia, Togo, Kamerun), K-Afr, Guinea, Marshall-szk
24.7. II.Vilmos (1888-1918). B nyugdíjazása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése