2010. november 6., szombat

Horváth: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. A kolostori irodalom típusjellege és életformái

1. „A magy nyvű irodiság számára a rendi reformok teremtettek meg és neveltek fel először állandó közönséget a csak magyarul tudó, de a latin vallásműveltségből részt kérő apácaközösségekben.”

1.1. à latinnak alárendelt, de nemzeti nyvű valli irod, 15-6.sz. (kolostori vagy kódex-irod, kéziratos irodiság.)

1.1.1. Szerző neve ritkán marad fenn

2.1.1. Olvasóé is

2. Kódex: vmily tematika szt, egyedien-lezártan. Olvasó igényei szt összeállított

2.1. In Mo: csak fordítások, csak 1 közösség igényeit kielégítendő, csak könnyebb szövegek, amik nem kívánnak „tudos készültséget”.

3.2.1. 1527, Érdy-kx fordítója: sok nemzeti nyvn olvható a Bib, de a magyk hanyagsága miatt magyarul még nem.

4.2.1. Latin szavakat ritkán vesznek át; ha mégis, megmagyarázzák a jelentését.

5.2.1. Közbevetésekkel érthetőbbé tesznek (pl régi frzi név lokalizálása, szómagyarázat ß lehet, h nem a fordítótól, hm a másolótól szárm).

2.1.5.1.Lapszéli jegyzetek: dátum (+ egykorú eseményre hivatk), vége-jelzés, hálaadó szó, mentegetőzés, imádságkérés az olvasótól a másolóért.

2.1.5.2.Ritka a betűhív másolat

2.2. Cím: tartalomközlő

2.3. Megrendelők: apácakolostorok, néha magánszemélyek

6.2.1. Margit-legenda: latinul tanultak olvasni à magányos olv lehetősége, + zsolozsma + felolvasások

2.3.6.1.~minden tevékenység közben, a leckés által

Nincsenek megjegyzések: