AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG
1. Az Ideiglenes Kormány
1.1. feb24: minelnök l”Eure (81). Tényleges vez: Arago, Lamartine, Garnier-Pages, Crémieux, Saint-Georges. Polgrad (=szocizmussal szemben).
1.2. 2. fr közt: feb25-
1.1.1. munkához való jog (à nemzeti műhelyek a munkanélküliek fogalkoztatására)
2.1.1. trikolór + vörös kokárda a zászlórúdon
3.1.1. ß munkások+polgárok megnyugtatására intézkedések, de vmely oldalon mindig elégedetlenség.
2. Louis Bonaparte elnöksége
2.1. 1836-os és 1840-es puccskísérlete buk. Börtönévei alatt ír (munkásságbarátot).
2.2. dec-i elnökválasztáson igen nagy előnnyel nyert (2. helyezettnél 5x több vokssal).
4.2.1. szavazói: parasztok (is)
5.2.1. végreh hat birtokában egyszemélyi uralom kiépítése à 1851, állcsíny, 10évre meghosszított elnökség. 1852, örökletes császság visszaállítása.
A MÁSODIK CSÁSZÁRSÁG (1852 – 1870)
3. A csász személye és környezete: spa feleség, fényűző udvar, kicsapongó csász.
4. A Második Császság virágkora (’50s)
4.1. gazdi fellend, Párizs modernizálása (Champs-Élysées, pu-k, …), krími háb győzelme à 1856os párizsi békekongr, Savoya-Nizza megszerzése.
4.2. à 1857, gazdi válság à republikánusok, polgárok bírálatai.
4.3. 1859-70: liberalizáló korszak
6.4.1. amnesztia poli elítélteknek
7.4.1. alkmód: tvhozásnak több jog. Ogyk nyilvánossá
8.4.1. „baloldali nyitás”: munkásdelegáció a londoni vilkil-ra, egyesülési jog
9.4.1. 1863, parli ellenzék hatékonyabb (vidéki nagyvárosok képviselői főleg)
4.3.9.1.önálló munkásjelölt-állítás
10.4.1. 1869, Párizsban is győzött az ellenzék
11.4.1. sajtófellend
12.4.1. Gambetta: ügyvéd, közt-párti, baloldali ellenzékvezér
4.4. tud-kult nehézségekkel kell szembenézzen. Hugo, Tocqueville, Michelet, Baudelaire, Flaubert, Goncourt-fivérek, Zola, Verlaine, Mallarmé, Manet, Monet, Pissarro, Renoir, Bizet, Gounod, …
4.5. 1870, fr-pr háb. III.Nap is fogságba. à Nemzeti Védelem Kormánya alakul.
13.4.1. 1871, frankfurti béke: Némo-é Elzász-Loth, +hadisarc
14.4.1. Párizst teljes erőbedobással kellett volna védeni, de a parancsnoknak kispolgkt-parasztokat sújtó intézkedései miatt menekülnie kellett. à márc, párizsi kommün.
4.5.14.1. nemzeti védelem, szociális intézkedések
A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1871 – 1914)
5. hadisarcot 2 éven belül, nagy lakossági segítséggel abszolválták
6. El-Loth – revízió óhaja
7. monarchista ellenzék hatalmon. Konzerv intézkedések.
7.1. 1875, alk: 7évre vált közti elnök széles jogkörrel, kis felelősségrevonhatósággal, felelős miniszterek. Marseillaise a hivat himnusz; júl14, trikolór.
8. A közti intézmények és gondolk megszilárdulása az 1880as években
8.1. szabad+kötelező elemi okt ercsneveléssel, racionalitással
8.2. demo szabjogok: kommünárok amnesztiája, lib sajtótv, gyülekezési szab, polgmestervál, szaxervek.
8.3. szociális: nem gyerekmunka, kezdetleges balesetbizt, nyugdíj, bányászképviselet.
15.8.1. katolikus munkáskörök szervezése, ifjúsági szervezetek. XIII. Leó támogat és felkarol.
8.4. centenárium, 1889:
16.8.1. boulangeristák puccsot akartak, kudarc
17.8.1. Danton-kultusz
18.8.1. ellenállok: monarchisták, kat egyh.
9. A fr nacionalizmus jellegének megváltozása
9.1. Fro küldetése az elnyomott nemzetek felszabja
9.2. El-Loth revízió
9.3. 1880s végétől DK-Ázsia gyarmítása
9.4. boulangerizmus: széljobbtól szélbalig mindenféle ellenzék tömörítése. Cél a közt megdöntése. Némo ellen fel kell lépni, a bevándorlók (~=zsk), kozmopolitizmus, szabkőmk bomlasztanak. Kat egyh is csatlak.
9.5. à antiszem: 19.1-ben lappangó, 19.2-től fel-feltörő.
19.9.1. Drumont: A zs Fro
9.5.19.1. bestseller
9.5.19.2. antiszem kampányok, kiadványok, botrányok hozzákapcsolása
9.5.19.3. forr egyedüli haszonélvezői a zsk, szolgaságba döntöttek pénzéből van a vagyonuk. Pénz mindenhatósága nem keresztény tulajdonság. Médiát uralják – azért nem észrevehető, mert fd alatti tevékenységet folytatnak.
20.9.1. antiszemt segítő körülmények:
9.5.20.1. Panamabotrány, 1892
9.5.20.2. Dreyfus-per, 1894-
9.5.20.2.1. kézírásos titkos katonai adatok átadása német attasénak (by Esterhazy). D elzászi zs.
9.5.20.2.2. 1870 utáni revansvágyban a sereg szerepe nagyonnőtt. Tisztikar ariszt, konzerv, katolikus.
9.5.20.2.3. sajtó tényleges poli hattá válásának időszaka ez.
9.5.20.2.4. polilag elkötelezett, de pártfüggetlen értelmiség (entellektüellek) kialaka. Zola, France, Clémenceau, Proust, Durkheim, Blum, …
9.5.20.2.5. Emberi Jogok Ligája VS Francia Haza Ligája. utóbbi elképzelései:
9.5.20.2.5.1. Barrês: új közt, nemzet mindenekfelett.
9.5.20.2.5.2. Maurras: nemzet alá van rendelve minden à integrális nacionalizmus, monarchia kell.
10. Munkásosztály – munkásmozgalom
10.1. 19.2-től felmérések a munkások igen nehéz életkörülményeiről (pl nem tudnak megtakarítani à nincs tulajdonra reményük; pl nincs társmobi lehetőségük, pl női és gyerekmunka)
10.2. „ha perszonifikáljuk a történelmet, egyik lényeges összefüggése akként fogalmazható meg, hogy a tipikus fr munkás (öntudatát és ebből fakadó cselekvőképességét eleve feltételezve) inkább proudhonista, mint marxista volt.” (ß csak gazdi harc, mert anarchista. à „alulról létrehozott, szabad helyi közösségek önkéntes társulásán alapuló föderalista berend”)
10.3. 1880, Fr Munkáspárt.
11. Kult – a pozit diadala
11.1. „szakágakra szétvált tudományok fejlődése”
21.11.1. Pasteur
22.11.1. Comte
23.11.1. villamos, autó, villany, gyors hírközlés à urbanizáció
24.11.1. impresszionizmus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése