Pounds: Európa történeti földrajza /részletek/

NÉPESSÉG I.

1. 9-14.sz.: gyors népnöv, régiónként eltérő. Nem folyamatos (járvány, éhínség, …)
1. Városfejlődés, megművelt fdterület gyarapodása, jólét fokozódása.
2. Forrás: adóösszeírás, fúri számadás, egyh-i okiratok

i. Nehézség: gyerekek, szegények, nők beleértendők-e; gyakran háztartásonként (és nem emberenként) számoltak. Egyhiak nem fizettek adót.

ii. Anglia a legjobban dokumentált ország (Domesday Book).

3. Becslések (talajművelésből végzett számítások+malthusi korrekció): Eu ~45m fős a 9.sz elején, 86m fős a pestis előtt.
4. Népnöv okai: népvánd mexűnt, járványok-éhínségek ritkultak. Kis mobilitás à fertőzések lassan terjedtek.
5. Következmények: sok új település; éhínségek.

NÉPESSÉG II.

2. tűzhelyösszeírások sokan, de nem tudjuk, hányan éltek 1 házban (vsz min 5en)
1. pl Rouergue 1341-es összeírása: ~annyian lakták, mint most.
2. Inkább a pestis után készültek összeírások. Kornak jól dokumentáltja: Ita, Anglia (1334: 2-3m fő). Pestises halálozás itt: 20-30%.
3. Mobilizáció vidék és város között (másodszülöttek, vagyontalanok, …)

NÉPESSÉG III.

3. pestis utáni nemnövekedő tűzhelyszám okai:
1. vissza-visszatérő járvány
2. sok gyerek halt meg az első hullámban
4. gyapjúra nagyobb kereslet, mint gabonára à bekerítések.
5. 15.sz1.: Eu ~60m fő. 16.sz1.: Eu ~75m fő.

NÉPESSÉG ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET

6. germanista nézet: népvánd új etnikumai határozták meg a 7-8.sz-i Eu arculatát. Romanista nézet: nép zöme lakóhelyén maradt. „Attól függően, hogy milyen területet tanulmányozunk, mindkét vélekedésnek igazat adhatunk.”
7. ~1000 eui város, ~ mindet bevették. Hódítók romanizálódtak, a városok közig-i kpt-k tudtak maradni.
1. „A császnak, vmint a csász városi és tartományi hivatalnokainak eltűnése tért nyitott az igazg új neme, az egyhi irányítás előtt”

i. A kerség „sajátosan városi vallás”. „Az egyh a maga hierarchiáját az áll hivatalnoki karával párh-an fejlesztette ki.”

ii. „A 8.sz-i pápák hallgatólagosan megszerezték az uralmat a bizi császok ita-i birtokai fölött, amit később a [Donatióval] igazoltak.”

2. Britanniai adatok: 25 városból 5 néptelenedett el, 7ből lett püpi szh.
3. Falvak kevésbé maradtak meg, ha kiürültek. Gyakori a nagyobb, védettebb településre költözés.
7. Urak elesnek csatában, földművesek tovább tevékenykednek. De ez a folytonosság ritka.
8. nyvhatárok változtak, de mára ~visszaálltak az 5-6.sz-ira.

MEZGAZD I. (9.sz előtt)

10. újfajta nehézeke – használatához összefogás kellett.
11. 2nyomás
12. szőlő, olaj, búza, rozs. Szvmh, juh.

MEZGAZD II. (Karoling-kor)

13. „A mezgazdi viszonyokról csak a 9.sztól vannak valamelyes ismereteink, néhány Karoling-kori monostor polyptychuma révén.” 10-11.sz.: rómbiri földadó-kataszter, DomesdayBook.
1. Birtokok villákba, adóegységekbe osztása: ált allódium+telkek.
2. Kevés adat a gyakorlati földművre vonatk. Ami biztos: 3nyomás ált, de pl nyomás nélküli területekről is van adat. Tönköly, zab, árpa.

i. Zabsör, ritkábban bor

ii. Sertés- és baromfitartásról vannak adatok (sok egyed mind2 fajtából)

3. Nagyobb falvakba tömörülés tendenciája
4. „Ita partvidéki területein a mór rajtaütések fenyegetése visszavetette a fejlődést, az Ibériai-fsz-en viszont maguk a mórok javították ki, fejlesztették tovább a rómaiak öntözőberendezéseit”, kialakították a belterjes mezgazdi művelést, amely a 17.sz-ig virágzott.
13. Biz, földművestv.: kisbirtokos parasztok egymással összekevert parcelláikon szőlőt termesztenek, állatokat tartanak.
14. 9.sz-i Anglia: nagybirtokok létrejötte, paraszti kötelezettségek (elég súlyosak). Árpa, búza, zab, rozs.

MEZŐGAZDASÁG III. (9-14.sz)

16. 9-14.szban az elsőszámú táp a kenyérgabona volt; az állatokat elsősorban nem táp-i célra tartották.
1. 3nyomás, 13.szra általános ~egész Euban (pl délen nem). „A 3ny-os gazdálkodás kialak-a szorosan összefüggött a dűlőfd-k, a nyomáskényszer és a nehézeke alkalmazásával, bár a 3 dolog nem feltétlenül járt együtt.”
2. Gyakori az évszakonkénti legelőváltás.

MEZŐGAZDASÁG IV. (késő-kkor)

17. 14.sztól a jágy a fdhasználatért pénz-, termény- és munkajáradékkal tartozott.
18. 1 fúr alatti területeken ~egységes szervezés-irányítás, amúgy régiófüggő.
1. Ény- és Közép-Euban kerítetlen gazd, faluközösség.

i. Nehézeke, 3ny, közös legeltetés

2. Ny-Eu+Brit-szk: bekerítés

i. 1 kerített terület 1 paraszt birtokában

ii. Könnyűeke, parlagolás

3. Kelet-Eu: irtástelkek

i. Nincs fúri birtok, a paraszt szabadon művel fd-t

4. Ék-Eu: égetéses gazdálkodás

i. Földműv mellett jelentős vadászhalász-tevékenység

19. táp alapja a gabona (búza, rozs, zab, árpa). Kenyér, ital, lepény, leves, kása.
1. Bizonytalan és gyenge hozamú vetés.
2. Táp még: borsó, bab, káposzta, hagyma, sajt, vaj, állati zsiradék. Esetleg sertés. Bor.
3. Termesztettek még: len, kender
4. Állattartás okai: bőr, gyapjú, zsír, igavonás, trágya, tej. Állatfajták: szvmh, ló, szamár, öszvér, juh, kecske, sertés
5. Erdő haszna: tűzi- és épületfa, szén, makk, lomb, hajó

FÉMIPAR

20. aranybányászat Közép-Euban, Afrikában; ezüst az Alpokban, Kárpátokban, Balkánon; vasérc sok helyen Euban.
1. Utóbbi felhasználása: fűtőanyag, páncél, fegyverek, mezgazdi eszközök, építkezés
2. Acélipar: Toledo, Milano, K-i Alpok, Svédo
3. Igen erősen szakosodott céhekbe tömörültek a feldolgozók.
21. ólom-, réz- és ércbányászat: É-Ang, Szászo, Balkán, Ibériai-fsz. Ónedények, bronzötvözetek, sárgaréz.
22. építkezésekhez való kitermeléshez,szárításhoz nagy munkaerőre volt szükség (fém, kő, só, etc).

SZÁLLÍTÁS ÉKS KERESKEDELEM

23. ált önellátás, de jelentős a távsági ker is
1. helyi piac, helyi iparosok termékei
2. vásártartás joga oklevéllel adományozása túl gyakori à verseny, több piac elsorvadt.
3. Piac ált hetente, vásár ált évente (több napig)

i. Vásár: a távsági kerhez kötőd. Drágább áruk, ismerkedés, tapasztalatcsere

ii. Szakvásárok (bor, posztó, ló)

4. Vásártartó helyek: Frankfurt, Zurzach, Linz, Deventer, Nördlingen
5. Vásárok jelentősége a 14.szban csökkent, a városközi keresk nőtt.
6. Kereskőházak, ügynökök, váltók, átmeneti társulások (hanza)

i. Érdekvédelem, kölcsönös segítség

KERESKI ÚTVONALAK, KÖZLEKEDÉS

24. rablók, balesetek, rossz utak, nem létező hidak, vámok, árumegállító jog à csoportos utazás, útikönyvek, fogadók, zsilipek
25. tengeri keresk: Mediterráneum, Ény-Eu, Baltikum. Gyarmatokkal való keresk jelentős.
26. „A távsági árucsere valódi súlya nem annyira az áruk mennyiségében, mint inkább minőségében nyilvánult meg.” Luxuskeresk (fűszer, cukor, selyem, festék, drágakő)
27. némalfi kereski csomópt.
28. gabonát csak közelre szállítottak. Távolra: bor, (tim)só, selyem, festőanyagok, gyapjú, vasáru, ipari nyersanyagok (érc, agyag, irha).

VÁROSFEJLŐDÉS

29. gyorsan fejlődő városok a pestis után: a legnagyobbak (Róma, Párizs) és a kikötővárosok (London, Antwerpen, Lübeck, Danzig, Velence, Genova, Barcelona, Lisszabon. Egy zsugorodott csak: Biz).

MEZGAZD

30. elnéptelenedés (főleg kis falvaké) à jobb minőségű földterületek művelése.
31. búzafélék jelentősége nőtt, ugarolás és 3ny rugalmasítása (köztes vetemény, vetésforgó, …), juhtenyésztés jelentősége nőtt, sertések jelentősége csökkent, szvmh jelentősége nőtt.
32. sarló helyett lassan kasza.