2009. szeptember 28., hétfő

Le Goff: Értelmiség a középkorban

1. klerikus (aki nem feltétlen pap/szerzet), iskolamester (12.sztól. egyéni elmélkedés+eredmények ismertetése az iskolában).
1.1. Korabeli önelemzés: philosophus, humanista. Egyik sem azt jelenti ma, amit akkor.
1.2. Kkor: igazra szomjazás, a jobb felkutatásának szándéka
1.3. A XII. SZ.: AZ ÉRTELMISÉG SZÜLETÉSE
2. városok és értelmiség
2.1. városi fejlődés, munkamegosztás, értelmiség kiválása
2.1.1. klerikusoknál csak átmeneti, másodlagos az értelmiség-iség. Városok megjelenésével lesz olyan, akinek az írás-tanítás A mestersége.
2.1.2. 12.sztól érdemes értelmiségről besz, előtte gazdi-társi-poli struktúraváltás, kult-is forr, szellemi reneszánsz.
3. Karoling reneszánsz
3.1. 8-9.sz
3.2. Oktatás: teljesen más, mint a Meroving-kori. Kolostorok „külső” iskoláit bezárták, az írás luxustevékenységnek számított. Könyvforgalom elenyésző, könyvek értéke gazdi (nem szellemi), tpl-ban őrzik őket. Kvmásolás=munka, tartalomtól ~függetlenül.
3.3. Cappella, majd Eurigena tana a 7artes, a translatiostudii (antik kpt-k helyett Gallia lett a kult fellegvára)
4. a 12.sz modernsége
4.1. újjászületés-érzés. Kortárs írók jelzője a moderni. Régieket utánozva azok.
4.2. Vallásosság mellett erkölcsi tanítások népszerűsödése: Vergilius, Platón
4.2.1. Tudományosnak tekintik, tanulmányozzák. Cél: messzebbre jutás (óriások vállára felkapaszkodott törpék) ß történelem haladásának értelme. à időfogalom változása (mozgásba lendülése)
5. Görög-arab örökség
5.1. Város: áru- és eszmecsere helyszíne (pl kéziratok formájában)
5.2. Ita és pa a legfőbb érintkezési zóna a gr-latin-arab kult közt
5.2.1. Tudomány nyve a latin à fordítani kell (pl Petrus Venerabilis fordítói munkaközösséget hívott össze a Korán átültetésére), termtudokat is (Eukleidész matematikája, Ptolemaiosz asztronómiája, Hippokratesz orvostudománya, Arisztotelesz fizikája, logikája és etikája).
5.2.1.1.indiai számjegyek, arab orvostudomány (Avicenna), alkímia, filozófia, algebra, kereskedelmi szavak arabból latinba.
5.3. Árucsere: Loire, Rajna mentén (Champagne). Translatio.
6. Párizs
6.1. teológia-oktatás, dialektika, filozófia, szerencsejáték, bor, nő, szabadság, templomok, kolostorok
6.2. „Párizs Babilon és Jeruzsálem egyben”
7. Goliardok
7.1. névtelenség, hamis legendák nehezebbé teszik a kutatást. Leggyakoribb jelzők: bohém, bajkeverő, forradalmár, zabáló, mocskos szájú.
7.2. Carmina Burana
8. Csavargó értelmiségiek
8.1. fennálló társi struktúrákon kívüliség
8.2. ált szegény diákok, akik szolgának szegődnek vagy koldulnak vagy bűvészkednek.
8.3. mesterek követése városról városra
8.4. származás, ambíció különböző
8.5. provokatív, immorális költemények erotikáról, szerencséről, pap-nemes-paraszt ellen, hierarchia (és vezetői) ellen, szerzetek ellen (földi paradicsom vs túlvilági megváltás prioritása). Születési előjogok helyett érdem legyen az új rend alapja.
8.6. 13.sz folyamán eltűntek (az értelmiségnek szilárd kptjai lettek, és nem csak kritikákat fogalmaztak meg, ill a társ sem üldözte őket).
9. Abélard
9.1. „A modern értelmiség első nagyszabású képviselője”, „az első nagy tanítómester”
9.2. 1079 – 1142. Kisnemes szárm.
9.3. dialektika, teológia, filozófia, logika, etika (elmélyült önismeret jelentősége à SZÁNDÉK), humanizmus
9.4. Champaux, Anselmus ellen
9.5. Héloïse: szép és okos. Fulbert kanonok unokahúga, taníttatásáért szállást és ellátást kér A. Rajtakapják őket, teherbe es (Astrolabe), házasság a korban ciki és gátolja a pályafutást, csonkítás…
9.6. Soissonsban ellenfelei zsinatszerű határozattal örökös kolostori elzárásra ítélik à megszök à tanítványai követik. Szt Norbert és Szt Bernát üldözik à tovább menekül. SztBernáttal való ellentéte:
9.6.1. A egyik tanítványa vitaülést javasol à B zsinná változtatja a gyűlést, A-t pedig vádlottá.
9.6.2. könyvégetés, eretnekvád, etc à A menekül, Clunybe.
10. Chartres
10.1. termtud, aritmetika, geometria, zene, asztronómia
10.2. tapasztalat, logikus érvelés, voces helyett res.
10.3. a világ megismerhető, mert harmonikus
10.4. Determinizmus (Isten tiszteli az általa létrehozott termi tv-ket), szimbolizmus kritikája.
10.5. humanizmus:
10.5.1. „Nincs más autoritás, csak az értelemmel bebizonyított igság”
10.5.2. Emberben testesül meg a „hit és értelem termékeny, aktív szöv-e”
10.5.3. megakozmoszban (világegyetem) mikrokozmosz (ember) analógiája. Egymásra hatással mind2.
10.5.3.1. anatómia, fiziológia, orvostud, higiénia fejlődése a harmóniáért.
10.5.3.2. kézműves-ember új értelmet nyer: a parság bekerül a társba (Salisburynél legalábbis..)
10.5.3.3. 7artes kibővül: dialektika, fizika, etika, tudományos és kézműves technikák (mechanika), gazdaság.
11. kutatás, oktatás
11.1. értelmiség hivatása a tudás továbbadása. Könyvvel, szóban, egyetemen.
A XIII. SZ.: A FELNŐTTKOR PROBLÉMÁI
12. a XIII. sz arculata
12.1. egyetemek, céhek, testületek százada: konkurencia kizárása, szabályok lefektetése, jogok szerzése (végső cél: autonómia)
12.1.1. magiszterek, diákok klerikusok à püpök igényt tartanak rájuk à egyh-i tanfelügyelő (kancellár) à egyetemek maguk választják.
12.1.2. uralk-i hírnevet és hivatalnok-utánpótlási bázist is jelentett.
12.1.3. városi önk joghatósága is csökkentendő
12.1.4. siker oka: secessio, sztrájk hatékony alkalmazása, összetartás, befolyás.
13. belső ellentmondások
13.1. klerikusok à Róma igszolgja alá tartoznak
13.2. céhjelleg à lokális monopólium a cél, + a nemzközi jelleg à városi keretek túllépése, városon belüli társi csoportok érdekeinek keresztezése
13.3. à nem besorolható
14. szervezet
14.1. ~karok élén régensek, vezetőjük a dékán
14.2. akadémiai nemzetek (ált szárm alapján; Párizsban pl 4 db). Élén a régensek által választott prokurátor.
14.3. karok vezetője a rektor.
14.4. testület hatalmi alapjai: jogi autonómia (egyh-on belül), sztrájk- és secessio-jog, fokozatok odaítélésének monopóliuma
14.5. nem éles a határ .
14.6. kkori oktatási fokozatok közt (egy-i ellenőrzés alatt az alsó- és középfokú oktatás nagy része)
14.7. 7artes tanítása 14-20 éves kor közt, utána orvosi v jogi tanulmányok 20-25 évesen, utána teológia 25-35 évesen (elmélet+sokéves gyakorlat)
15. oktatás
15.1. szövegmagyarázat, logika-dialektika-retorika (Bib, Szentenciák kve [Lombardus], Historica Scholastica [Comestor] alapján)
15.2. tényleges és nyilvános vizsga, előtte eskü, mise.
15.2.1. 2 kommentálandó szövegrész, kommentár előadása, kérdések megválaszolása
15.2.2. mestersége jelvényét megkapta sikeres vizsga esetén (katedra, nyitott kv, aranygyűrű, tanári sipka)
15.2.3. baccalaureatus cím elnyerése (doktorátushoz újabb 2 vizsga kell)
16. társasági élet és vallási légkör
16.1. statútumok keretei között folytak
16.2. felavatási szertartások, előírt istentiszteletek, körmenetek
16.2.1. SztMiklós (diákoltalmazó), SztKozma és SztDamján (orvospatrónusok) tisztelete
17. eszközök
17.1. jegyzetek kvformátumban való kiadása à papír vékonyítása, formátum kicsinyítése, gyorsabb (minuszkulás) írásfajta, nádvessző helyett madártoll, díszítettség csökkentése, rövidítések, oldalszámozás, tartalomjegyzék.
17.2. kvmásolók, kvárusok szaporodása, kapcsolatos kivságok megszerzése
18. skolasztika
18.1. gondolkodás, ehhez szükséges grammatika, dialektika à saját alkotások hozandók létre.
18.2. ráció, megértés
18.3. kommentár=elemzés+értelmezés+tartalom felfedése. Kialakul ebből a vita, szabad eszmecsere; önálló megoldások, logikus érvelés.
18.3.1. beépül az éves egy-i rendbe quodlibet néven à kezdeményezés a hallgatóságé.
19. problémák
19.1. értelmiséginek magát kell eltartania. Megoldási lehetőségek:
19.1.1. hallgatói vagy világiaktól kapott javadalmazás ß nagyobb függetlenség
19.1.2. ösztöndíj (magánmecénástól, szervezettől)
19.1.3. à ingyenes oktatás alapelvébe ütköz à egyh veszi át a fizető szerepét à függés à egyh-i és vili isk-k különbségei nőnek. (pl elméleti-gyakorlati ismeretek oktatása, színvonal, ..)
19.1.4. (ferences) szerzetek nem teljeskörű előműveltséggel, viszont ingyen tanítanak
19.1.4.1. àeredeti regula nem szimpatizál a művelődéssel
19.1.4.2. àoktatók nehéz helyzetbe kerülnek.
20. a XIII. sz-i skolasztika
20.1. értelem önmagában nem elég, kell hozzá tapasztalat is (ß skolasztika önellentmondása)
20.2. Bacon: tudomány ~csoportmunka (tanácsadó magiszterek víziója a politikában)
AZ EGYETEMI ÉRTELMISÉGTŐL A HUMANISTÁKIG
21. a kkor alkonya
21.1. pestis, százéves, rózsák, ibériai és itáliai hábok à gazdi-társi átalak felgyorsul, szakadékok nőnek, pénzszolgáltatás jelentősége nő
21.2. kkori típusú értelmiség helyére a humanista kerül majd
22. egyetemek
22.1. professzorok pénzhiányban à anyagiasság szerepe megnő (vizsgaajándék, ingyenoktatás csökken). Befektetnek, uzsorásokká válnak. Mecénások közelébe kerülnek – ált fej-i udvarokba. à egyetemi oligarchia kialak. Külsőségek (paloták, testőrség, nemesi életforma a gazdagabb tanároknak).
22.2. kollégiumok szerepe nő (1257, Sorbon; Oxford, Cambridge), egyetemi értelmiség közeledik az oligarchiához.
22.3. skolasztika eljut az empirizmusig (néhány mellékága is keletk: averroizmus, antiintellektualizmus, miszticizmus keverékeiből)
22.3.1. antii.: Eckhardt mester mellett – arisztotelianizmus ellen. ~Lelkiismereti, belső tv-k követése alapján jut el az ember az isteni valóságok víziójához, ami jó. Az eretnekek nem eretnekek, csak mások a belső meggyőződéseik (szent tudatlanság)
23. hit és értelem szétválása: Scotus, Ockham. Absztrakt és intuitív ismeretek, szkepticizmus, voluntarizmus (hatalomvágy jogos, fej-i zsarnokság igazolt), kísérleti termtud
23.1. Bacon, Oresme: tvszerűségek, empirizmus, bizonyítási érvrendszerek. DE a tudományos fogalomrendszer hiányos, elmélet és gyakorlat egymástól néha távoli.
24. Új egyetemi földrajz
24.1. regionális hallgatói összetételű egyetemek létrejötte, nemzköziség visszaszorulása. Spontán fejlődés helyett hatalmi létrehívás.
24.1.1. Salamanca, Lisszabon, Barcelona, Saragossa, Valencia, 14-15.sz.
24.1.2. Prága 1347, Bécs 1356, Erfurt, Köln, Lipcse, Heidelberg, Basel, Krakkó, Pécs 1367, Pozsony 1467, Uppsala, Koppenhága, Glasgow, Aberdeen.
24.1.3. egyéb kérészéletűek, pl 1 mecénástól függőek.
25. politikai szerep
25.1. nagy egyetemek poli hatalmakká à „integrálódnak az államok új, nemzeti struktúrájába”
25.2. ghibellin érdekközelség (pápai befolyás helyett császi fennhat világi ügyekben, egyh-i és vili dolgok határozott szétválasztása), averroizmus-empirizmus-naturalizmus (pol megszabadítása a moráltól). Legisták szintén a pápaság ellen (a monarchia védelmében.
25.2.1. Paduai Marsilius szerint az áll és a nemzet soxínű (mások 1 ker állam egységességében gondolkodtak). Partikularizmus.
25.2.2. Prágai egy: nemzközinek indul, aztán német fennhat, aztán cseh érdekérvényesítés à Husz.
25.2.3. Párizsi egy: szinte csak fr, képviselettel rendelk a zsin-okon és rendi gy-ken. ered pápapárti, aztán bizonytalan, végül önálló, aztán a kir a 15.sz közepén megfosztja kivságaitól.
26. egyetem és humanizmus
26.1. skolasztika helyébe lép, először Ita-ban. (Bologna, Padova, Firenze, Ferrara, Oxford, Párizs, Prága, London, etc. Petrarca, Morus, Erasmus, Montreuil, Bessarion).
26.2. „A humanista mélységesen ellenzi az intellektualizmust. Inkább irodalmár, mint termtudós, inkább fideista, mint racionalista.” Platónt mint költőt tisztelik, Arisztotelészt is.
26.3. skolasztikusok szerint a fogalmazás kelléke a szó, humanisták a nyvi szépséget figyelik meg. Vita.
26.4. humanista művek a belső, beavatott körnek készültek (akadémia, hcg-i udvar) à aztán elvonulás à vidék à végképp nincs tömegekkel való érintkezés (pl oktatás). Csak a kivságosoknak, akik pl tudnak olvasni.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében