Butlin: Európa történeti földrajza

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK

1. Domesday Book földműveseket számol, családnagyságot nem tudunk à 1-2m fő. Ebből népnöv (0,5 – 1,3) 1300ig: 3,8-6,5m és 12,75m között van. Valószínűbb, hogy 4,5-7m fő.
1. Települések száma 1:5 arányban alábecsülve
2. demográfiai folyamatok:
1. népvánd idején visszaesés
2. Karoling-kor: növ, majd csökk
3. 12-14.sz.: dinamikus növés. 14. közepén torpanás és csökkenés. 15. közepétől stabil növ.
3. egyéb adatok: (tűzhely-alapon)
1. Németo 1300 körül 24 fő/km^2 (13m fő)
2. Fro 1300 körül 35 fő/km^2
3. Flandria 1300 körül 60 fő/km^2
4. tendenciák
1. marginális területekről visszahúzódás, viszont aprófalvak térnyerése
2. Ptolemaios: négyzethálóba illesztett tkp-k.

A KÉSEI ÓKOR ÉS A KORA-KKOR ÖRÖKSÉGE (300-700)

5. „4.sz elején a Nyrómbir bukása megállította a városiasodás folyamatát”
1. àelnéptelenedés
2. àerőddé válás
3. àpüpi vezetés kialakulása
6. Folytonosság:
1. Városfalak
2. Régióközpontság (nem feltétlen funkcionális folytonosság)
3. Városi kult továbbélése

A VÁROSOK ÚJ FORMÁI (700 – 850)

7. távsági ker új kpt-i: Északi-tenger mentén
1. Dorestad, Hamwic, Ipswich
2. Legtöbbjük mexűnt a 9.szban
3. Ált 3számjegyű lakosság

A KKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA (850 – 1000)

8. előfeltétel: gazdi-demoi növekedés, poli stabilitás
9. Maastricht, Tournai, Gent, Köln, Bonn, Mainz, York, Dublin, Novgorod, Kijev, Hamburg, Magdeburg, Prága, Szmolenszk, etc.
1. Külségek: Ny-Eu-ban hamar kivívott szabjogok a kereskőknek, K-Eu-ban külön jogállás.

A KKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA (11-12.SZ)

10. Tipológia és topográfa – Edith Ennen felosztása:
1. Ókori folytonosság, Földk-t-i térség. Megmaradt forum, új letelepülők az ered. falon kívül. Milano, Bologna.
2. Kora kkori, ókori mag körül spontán, Ny-Eu. Megmaradt őrtorony, erődfal, új egyh-i épületek. London.
3. Előzmények nélkül, spontán vagy szervezetten, KK-Eu, Skandinávia. Bizonyos kivságok. Hasonló utcaszerk mindegyiknél. Kijev.
11. Pirenne tipológiája:
1. Fúri rezidencia és kereski kpt kettős szerepe: erődített kpt vonzotta a kereskőket a letelep-re.

i. Későbbi felfedezés: összeolvadásból létrejött városok a gazdi vonzás miatt népesedtek be, és nem a kettős kpt-ság miatt..

A KKORI VÁROS MŰKÖDÉSE ÉS FUNKCIÓI

12. uradalmakból-vidékről a kereski kpti városokba kerül a kézműipar
1. à munkamegosztás à minőségjavulás
2. à városi céhszervezet.

KERESKEDELEM

13. város és vidék közti keresk: piac. Nemzközi: vásár.

A VÁROSOK TÁRSI, GAZDI ÉS KERESKI SZERKEZETE ÉS FELÉPÍTÉSE

14. kereskő testvériségek létrejötte. 12.sztól a termelés ellenőrzésük alá vonása, (poli) befolyás, monopolhelyzet. Aztán demokratizálódás.
1. Lerakatok, érdekvédelem, haszonmegosztás
2. Dinamikus, pénzügyek mozgatta városi tv-k létrehozásában közreműk.

A KKORI VÁROSOK VIRÁGKORA: A HOSSZÚ 13.SZ (1180 – 1315)

15. eui nagyvárosokban 20-30.000 fő.
16. Párizs (80-200.000), London (50-100.000), é-itai városok (~100.000), Róma (50.000).
17. Eu népe 30-40%-a városlakó

TOPOGRÁFIA

18. urbanizált területek növ, népsűrű is. Helyszűke.
19. ki- és bejárás ellenőrzése, őrtornyok
20. tégla terjedése

IPARI TERMELÉS: KERESKI TERMÉKEK ÉS ÚTVONALAK

21. hierarchia és feltételei szabályozása. Verseny elkerülése, minőség fenntartása.
22. hanza.

A KÉSEI KKOR

23. 1315-7-es éhség
1. atlanti partvidék új lendülete (Sevilla, Lisszabon, Bordeaux, Rouen, Cádiz), hajózási tech fejlődött.
2. KK-Eu fejlődött, Ny-Eut kiszolg (ezüstbányászat, fémkeresk, etc). Bankárok (Fugger-család)
24. Genf és Lyon selyempiaca virágkora
25. Antwerpen régiókpt lett a kerek terén (átvéve Bruges szerepét)
26. Holland kereskővárosok és flotta fejlődése
27. angol textilipar, holland-angol térnyerés a hanza rovására
28. nagyvárosok szerepe nőtt (poli, gazdi; társi kicsit kevésbé)
29. manufakt, technológiai újítások.