2009. szeptember 27., vasárnap

Butlin: Európa történeti földrajza

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK
  1. Domesday Book földműveseket számol, családnagyságot nem tudunk à 1-2m fő. Ebből népnöv (0,5 – 1,3) 1300ig: 3,8-6,5m és 12,75m között van. Valószínűbb, hogy 4,5-7m fő.
    1. Települések száma 1:5 arányban alábecsülve
  2. demográfiai folyamatok:
    1. népvánd idején visszaesés
    2. Karoling-kor: növ, majd csökk
    3. 12-14.sz.: dinamikus növés. 14. közepén torpanás és csökkenés. 15. közepétől stabil növ.
  3. egyéb adatok: (tűzhely-alapon)
    1. Németo 1300 körül 24 fő/km^2 (13m fő)
    2. Fro 1300 körül 35 fő/km^2
    3. Flandria 1300 körül 60 fő/km^2
  4. tendenciák
    1. marginális területekről visszahúzódás, viszont aprófalvak térnyerése
    2. Ptolemaios: négyzethálóba illesztett tkp-k.
A KÉSEI ÓKOR ÉS A KORA-KKOR ÖRÖKSÉGE (300-700)
  1. „4.sz elején a Nyrómbir bukása megállította a városiasodás folyamatát”
    1. àelnéptelenedés
    2. àerőddé válás
    3. àpüpi vezetés kialakulása
  2. Folytonosság:
    1. Városfalak
    2. Régióközpontság (nem feltétlen funkcionális folytonosság)
    3. Városi kult továbbélése
A VÁROSOK ÚJ FORMÁI (700 – 850)
  1. távsági ker új kpt-i: Északi-tenger mentén
    1. Dorestad, Hamwic, Ipswich
    2. Legtöbbjük mexűnt a 9.szban
    3. Ált 3számjegyű lakosság
A KKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA (850 – 1000)
  1. előfeltétel: gazdi-demoi növekedés, poli stabilitás
  2. Maastricht, Tournai, Gent, Köln, Bonn, Mainz, York, Dublin, Novgorod, Kijev, Hamburg, Magdeburg, Prága, Szmolenszk, etc.
    1. Külségek: Ny-Eu-ban hamar kivívott szabjogok a kereskőknek, K-Eu-ban külön jogállás.
A KKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA (11-12.SZ)
  1. Tipológia és topográfa – Edith Ennen felosztása:
    1. Ókori folytonosság, Földk-t-i térség. Megmaradt forum, új letelepülők az ered. falon kívül. Milano, Bologna.
    2. Kora kkori, ókori mag körül spontán, Ny-Eu. Megmaradt őrtorony, erődfal, új egyh-i épületek. London.
    3. Előzmények nélkül, spontán vagy szervezetten, KK-Eu, Skandinávia. Bizonyos kivságok. Hasonló utcaszerk mindegyiknél. Kijev.
  2. Pirenne tipológiája:
    1. Fúri rezidencia és kereski kpt kettős szerepe: erődített kpt vonzotta a kereskőket a letelep-re.
i. Későbbi felfedezés: összeolvadásból létrejött városok a gazdi vonzás miatt népesedtek be, és nem a kettős kpt-ság miatt..
A KKORI VÁROS MŰKÖDÉSE ÉS FUNKCIÓI
  1. uradalmakból-vidékről a kereski kpti városokba kerül a kézműipar
    1. à munkamegosztás à minőségjavulás
    2. à városi céhszervezet.
KERESKEDELEM
  1. város és vidék közti keresk: piac. Nemzközi: vásár.
A VÁROSOK TÁRSI, GAZDI ÉS KERESKI SZERKEZETE ÉS FELÉPÍTÉSE
  1. kereskő testvériségek létrejötte. 12.sztól a termelés ellenőrzésük alá vonása, (poli) befolyás, monopolhelyzet. Aztán demokratizálódás.
    1. Lerakatok, érdekvédelem, haszonmegosztás
    2. Dinamikus, pénzügyek mozgatta városi tv-k létrehozásában közreműk.
A KKORI VÁROSOK VIRÁGKORA: A HOSSZÚ 13.SZ (1180 – 1315)
  1. eui nagyvárosokban 20-30.000 fő.
  2. Párizs (80-200.000), London (50-100.000), é-itai városok (~100.000), Róma (50.000).
  3. Eu népe 30-40%-a városlakó
TOPOGRÁFIA
  1. urbanizált területek növ, népsűrű is. Helyszűke.
  2. ki- és bejárás ellenőrzése, őrtornyok
  3. tégla terjedése
IPARI TERMELÉS: KERESKI TERMÉKEK ÉS ÚTVONALAK
  1. hierarchia és feltételei szabályozása. Verseny elkerülése, minőség fenntartása.
  2. hanza.
A KÉSEI KKOR
  1. 1315-7-es éhség
    1. atlanti partvidék új lendülete (Sevilla, Lisszabon, Bordeaux, Rouen, Cádiz), hajózási tech fejlődött.
    2. KK-Eu fejlődött, Ny-Eut kiszolg (ezüstbányászat, fémkeresk, etc). Bankárok (Fugger-család)
  2. Genf és Lyon selyempiaca virágkora
  3. Antwerpen régiókpt lett a kerek terén (átvéve Bruges szerepét)
  4. Holland kereskővárosok és flotta fejlődése
  5. angol textilipar, holland-angol térnyerés a hanza rovására
  6. nagyvárosok szerepe nőtt (poli, gazdi; társi kicsit kevésbé)
  7. manufakt, technológiai újítások.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében